Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-18 / 65. szám
ZZ A Világ proletárjai, egyesültetek! [ A MAGYAR. SIOCIAUSTA MWWKÄSPÄRT bäcs-i<\Skv/im Me&Yei lapja I XIX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. MÁRCIUS 18, SZERDA Növeljük jelentékenyen a terméshozamot! Élenjáró kukoricatermesztők felhívása A megyei kukoricatermesztési tanácskozáson az élenjáró termelők a legfontosabb termeléstechnológiai kérdésekben egyöntetűen foglaltak állást. A kukorica magasabb terméshozamainak elérése érdekében a tanácskozás részvevői felhívással fordulnak az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, valamint a gépállomások dolgozóihoz és vezetőihez, A tanácskozás ugyan megállapította, hogy a kukorica termesztésében az elmúlt években előbbre jutottunk, e fejlődéssel azonban korántsem lehetünk megelégedve. Kukoricatermesztésünk színvonala még mindig alacsony és ezért megyénk mezőgazdaságának egyik legalapvetőbb problémája a takarmányszükséglet fedezetlensége. Ezért az idén is tovább kell növelni az egységnyi területről betakarítandó hozamokat. A hozamemelkedés legfőbb feltétele az, hogy az alapvető és fejlett agrotechnikai feladatokat idejében és jól végezzük el. Minthogy ezek közül az egyik legfontosabbat, az őszi mélyszántást teljesítettük, most a soron következő tavaszi feladatokat kell a jó gazda gondosságával elvégeznünk. Sorrendben első teendő az őszi mélyszántások elmunkálása és a helyenként most esedékes talajelőkészítési munkák szakszerű elkészítése, a gyommentes vetőágy biztosítása. Lépjünk előbbre a célszerűbb tápanyagjuttatás tekintetében is, és ismerve kedvezőtlen trágyamérlegünket, a fészkes, soros trágyázást általában a vetésterület 30 százalékán, a feketeföldű járásokban és körzetekben pedig még ennél is nagyobb területen alkalmazzuk. A különféle talajlakó kártevők ellen a vetés előtt védekezzünk, tehát fokozott figyelmet fordítsunk a talajfertőtlenítésre. Vessük el a kukoricát áprilisban, azaz gondoskodjunk az optimális időben történő munkáról. Már most kell felkészülni arra, hogy a kukorica fajtájának, a talaj típusának és a táperő ellátottságának megfelelő növényszám vetését biztosítsuk. Általában kívánatos, hogy katasztrá- lis holdanként a 17—18 ezres növényállomány mindenütt meglegyen. Az igen gyenge talajokon ennél csak valamivel kevesebbet, míg az öntözött területeken 24—26 ezres tőszámot biztosítsunk. A kukoricatermesztésben még döntőbben érvényesüljenek a jól bevált hibridfajták, különösen az alacsonyabb típusú szövetkezetekben, de a háztáji gazdaságokban is. A nagyüzemi kukoricatermesztés fejlesztése érdekében az egyik legjelentősebb előrelépést a vegyszeres gyomirtás jelenti. Ezért fokozott figyelmet fordítsunk annak szakszerű elvégzésére. Most kell eldönteni végérvényesen a kukoricatermesztésben alkalmazandó anyagi ösztönzés, premizálás módszereit is. Mindezek a feladatok együttesen határozzák meg kuk'oricatermelési tennivalóinkat. A jó kukoricatermést az elkövetkezendő hetekben kell jól megalapoznunk. Ha minden mezőgazdasági üzemben hasznosítjuk az eddigi jó tapasztalatokat, az alapvető és fejlett agrotechnikai előírásoknak megfelelően járunk el, az ősszel kétségtelenül gazdagabb termést takarítunk be. Csaknem ötezer va»on zöldségféle átadására szerződtek eddig termelőszövetkezeteink Horváth Istvánnal, a MÉK termelési osztályának vezetőjével beszélgettünk az idei zöldségtermelési szerződéskötések eddigi eredményeiről. — Vállalatunk ebben az évben — mondotta — 11 ezer hold zöldségfélére szándékszik termelési szerződést kötni a megye közös gazdaságaival. Március 1-ig a területre vonatkozó tervünknek mintegy a négyötödét sikerült teljesítenünk. Ami viszont a súlymennyiséget illeti, a tervezett 5600 vagonnak a 87 százalékára történt megállapodás. Paradicsomból például 762 holdról 589, zöldpaprikából 550 holdról 433 vagonnyi mennyiség átadását vállalták a termelőszövetkezetek. Ex porttervünkben 1445 vagon zöldségféle szerepel. A legkevésbé közelíti meg a tervet a vöröshagymára való szerződéskötés — 60 százalékos — aránya. Ennek magyarázatául az szolgál, hogy az elmúlt években a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátott Vertus és Zittaui fajta dughagymák nem fizettek a várakozásnak megfelelő terméshozammal. Az idén azonban kizárólag makói dughagymát kapnak a szerződő szövetkezeti gazdaságok, ebből ts a legmegfelelőbb méretben, s természetesen jó minőségben. A tsz-ek minden bizonnyal fokozottabb mértékben élnek majd a szerződésben biztosított lehetőségekkel, hiszen a vöröshagyma nem idényhez kötött, könnyen tárolható, s igen keresett zöldségféle. Harta község tsz-ei járnak az élen az szakszerű termesztésben: a Béke, a Lenin és az Üj Élet Tsz idén is összesen 148 vagon vöröshagymát ad át vállalatunknak. A MÉK egyébként folyamatosan csomagolószint és művelő gépsort is juttat a szerződéskötésben példamutató tsz-eknek. A káposztafélék közül közös gazdaságaink a másodnövényként vethető kései fajtákkal foglalkoznak szívesebben, holott a korai, „böngészett” áru sokkal jövedelmezőbb és keresettebb. A korai káposztafélék termesztésének jelentőségét leginkább a kalocsai Iszkra Tsz ismerte fel, ahol ezekben a napokban is csaknem valamennyi gépi és kézi munkaerőt a kertészetre összpontosítanak. Újszerű vonás a szerződéses termeltetésben, hogy amíg az elmúlt években a termőterület nagyságát vettük figyelembe most a valóságos termésered mények alapján, a várható á: laghozam súlymennyisége a főszempont. Az eddigi tervezés következménye volt, hogy nemegyszer a tényleges megtermelt mennyiség — különösen paradicsomból, zöldpaprikából és görögdinnyéből — a többszörösét tette ki annak, mint amire a kereskedelem számított. Ez természetszerűen göngyöleg- és szállítóeszköz-hiánnyal, valamint kedvezőtlen árkihatásokkal járt. Bízunk abban, hogy az idén, éppen az ésszerűbb tervezési mód segítségével, a szállításban előforduló zökkenőket, torlódást sikerül majd kiküszöbölnünk — fejezte be nyilatkozatát a MÉK termeltetési osztályának vezetője. J. T. A gyerekeket ne okoljuk Jó hír: a jövő ősszel Kecskeméten is alakul szakközépiskolai osztály. Nem éppen az elsők között, mert már évek óta folyik szakmunkásképzés a kiskőrösi gimnáziumban, Kunszent- miklóson és Baján. A következő tanévben azonban a megyeszékhelyen is megjelenik. Ez az iskolatípus, amelyből az iskolareform végrehajtása során egyre több lesz, s amely előreláthatólag a legelterjedtebb lesz a következő évtizedekben. A szakközépiskolák tanulói négy év alatt nemcsak az érettségiig jutnak el, hanem szakmunkás-bizonyítványt is szerez- riek. Ez az iskolatípus tehát „kész 'embereket” bocsát ki, akik akkor is azonnal elhelyezkedhetnek, kenyérkeresőkké lesznek, elindulhatnak az életbe, ha nem tanulnak tovább főiskolán vagy egyetemen. De műveltebbek, szélesebb látókörűek és szakmai — főképp elméleti — tudásuk is nagyobb, mintha iparitanulóiskolába vagy szakmunkásképző tanfolyamra jártak volna. Ugyanakkor — annak ellenére, hogy már szakmájuk van — nincsenek elzárva a pályaválasztás elől sem. Mert érettségijük teljes értékű,» egyenrangú a gimnáziuméval, s jogot ad bármilyen felsőoktatási intézménybe való felvételre. Mi több, ha a tanult szakon akarnak maradni, a megszerzett szaktudás következtében előnyös helyzetbe jutnak az egyetemi felvételi vizsgán. Kecskeméten először a Bányai Júlia Gimnáziumban alakítanak az ősszel két szakközépiskolai osztályt. Az egyikben a szőlő- termelést és borkezelést tanulják majd a növendékek, a másikban a zöldségtermelő és hajtató szakmát. Mindkettő olyan foglalkozási ág, amelyben nagy szükség van — és még nagyobb szükség lesz a szakemberekre: szakmunkásokra és magasabb képzettségű vezetőkre. A megye szőlő- és gyümölcstelepítési tervei, a népszerűén aranyhomok-program- nak nevezett óriási vállalkozás számadatai közismertek. Arról is sok szó esik mostanában mifelénk, hogyan fogjuk biztosítani 'mindehhez az igen jelentékeny szakemberszükségletet? Nyilvánvalóan minden lehetőséget meg kell ragadni. Minden támogatást meg kell adni a különböző szintű szakképzésnek. A kecskeméti két osztálynak már csak azért is külön örülünk, mert a mezőgazdasági technikum tavaly óta nem indít új osztályokat. Akik oda jelentkeztek, be kellett érjék a gimnáziummal, mert a középfokú technikumot egyelőre visszaszorítja a fejlődő felsőfokú tanintézet. Ennek ellenére a tervezett 80 tanulónak mindmáig csupán töredéke jelentkezett a Bányai Júlia Gimnázium igazgatóságánál. Pedig a két osztály úgynevezett megyei beiskolázású, tehát a megye minden részéből jelentkezhetnek a nyolcadikos általános iskolások. S a lehető legmesszebbmenő támogatást is fogják élvezni. Elsősorban ők számíthatnak majd a kollégiumi, s más elhelyezési lehetőségekre. Amellett gondosan megválasztották számukra a gyakorlati munka helyét is, hogy valóban jól képzett szakmunkások lehessenek. A szőlőtermelő osztály a technikum tangazdaságában, a másik osztály pedig az új, korszerű hajtató telej>en kapja a gyakorlati oktatást. Az előkészületekről tehát csupa szépet, jót mondhatunk. Mégis mindeddig kevés jelentkező akadt. Pedig még csak az sem igaz, hogy ma már a mező. gazdasági pálya nem érdekli a fiatalokat. A technikumokban általában kevés a hely. Akkor mi lehet az oka ennek a részvétlenségnek? Túlságosan sablonos válasz volna, hogy „minden kezdet nehéz”. Az okok megfoghatóbbak. Eleve nehezítette például a szervezést, hogy az országos pályaválasztási tájékoztatóban az új szakközépiskola nem szerepelt. Csak a pótlólag kiadott kiegészítésbe került bele. Addigra pedig a pályaválasztás javarészt lezajlott, a jelentkezések elküldése befejeződött az általános iskolákban. Okkal gyaníthatjuk azonban, hogy ezt a kiegészítőt jó néhány általános iskolában már át se tanulmányozták. Az pedig egészen bizonyos, hogy a nevelők többsége nem ragadta meg az alkalmat, s nem igyekezett kedvet kelteni tanítványaiban az új lehetőség iránt. Céltudatos felvilágosítás és propaganda semmiképpen sem folyt ebben az irányban, legfeljebb csak egyikmásik iskolában. Így a gyerekek jóformán tudomást se szerezhettek róla. Pedig különösen a város környékéről és a közeli községekből bizonyára sokkal több parasztgyerek jelentkezett volna ebbe a középiskolába, ahol szakmunkás-bizonyítványt kaphat, s ahonnan kettőzött reményekkel indulhat a szintén helyben levő felsőfokú technikumba, vagy az agrártudományi felsőfokú tanintézetekbe. Csupán Kecskeméten 300 parasztgyerek fejezi be idén az általános iskolát. Bizonyára nem egynek kedvesebb lett volna a szak- középiskola mint a gimnázium. Akárhogyan is kutatjuk, magyarázzuk, más okát aligha találhatjuk ennek a részvétlenségnek. A gyerekeket semmiképpen lsem okolhatjuk. De joggal várhatunk nagyobb megértést és több segítséget a pedagógusoktól, meg a szülőktől — a társadalom érdekein kívül — a gyerekeik érdekében is. M. L. W Uí magüzem Autóbuszállomás? Vásár- csarnok? Képtár? Milyen célokat Szolgál a képünkön látható, tetszetős külsejű, modern épület? A felsoroltak közül egyiket sem. Kertészeti szempontból azonban igen hasznos épületről van szó, minthogy a létesítmény: a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tavaly felépült paradicsomvetőmag üzeme. Az idén már teljes kapacitással működik, s ötven mázsa vetőmagot „készítenek” majd benne.
