Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

* Negyvenöt kiállítást rendeznek: — Orosx evóbeB nyelwereeny általános és középiskolai tanulók részére Az /VISZBT munkájáról A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szervezési munkájá­nak jeletős részét képezi a tár­sadalmi és tömegszervezetek ak­tivistáinak bevonása az isme­retterjesztő munkába. A társa­ság feladatai közé tartozik a magyar—szovjet baráti találko­zók, orosz nyelvtanfolyamok, cserelátogatások, a Szovjetunió­val foglalkozó földrajzi, gazda­sági és politikai előadások meg­rendezése. Február közepén tartják Kecskeméten az MSZBT me­gyei elnökségi ülését, melyen az 1963-as év eredményeit vitat­ják meg. Mert bár adódtak szervezési hiányosságok, az el­múlt év mégis több jelentős eredményt hozott. Az MSZBT és az IBUSZ ál­tal szervezett Szovjetunióbeli utazásoknak mintegy 200 me­gyei résztvevője volt. A csopor­tok többek között ellátogattak Kijevbe Har- kovba, Moszkvába és felke­resték Kecskemét testvér- városát: Szimferopolt is. Harmincöt — a Szovjetunió életével foglalkozó — filmkópia tekercset közel kétszáz alka­lommal és helyen vetítettek le. A vetítéseknek alkalmanként 80—100 résztvevője volt. A Szovjetunió életéből című kiál­lítás az elmúlt évben a kecs­keméti, kiskunfélegyházi, kis­kunhalasi és dunavecsei járás­ban mintegy ötven helyen volt megtekinthető. A tavalyi esztendőben a cso­portom orosz nyelvoktatás he­lyett az egyéni tanulás került előtérbe megyénkben. Ennek oka, hogy a művelődési ottho­nok nem segítették kellőképpen a csoportos nyelvtanfolyamok szervezését, megalakítását. Több baráti találkozót ren­dezett az MSZBT a lakosság és a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok tagjai között. A találkozók szívélyes, ba­ráti légkörben folytak le. Az esteket kultúrműsorokkal tették változatossá, melyeken szovjet és magyar tánccsopor­tok mutatkoztak be. A megyei elnökség előzetes terveit tekintve, változatosnak ígérkezik a Társaság idei prog­ramja is. Negyvenöt kiállítást rendeznek a városokban és községekben a „Szovjetunió köztársaságai” és „Ukrajna” címmel. Ezenkívül, mintegy hatszáz képes levelezőlapból ál­ló tabló-vándorkiállítást és egy szovjet képzőművészeti alkotá­sokból összeállított reproduk­ciós gyűjteményt is útnak in­dítanak a kisebb-nagyobb tele­pülésekre.' A Kecskeméti Járási Pártbi­zottság, a tanácsi művelődés- ügyi szervek, a Hazafias Nép­frontbizottságok és nőtanácsok szervezésében május elején har­minc fős csoportot indítanak nyolcnapos szovjetunióbeli uta­zásra. A tervek között szerepel Kijev—Poltava—Harkov— Moszkva és Kijev—Szocsi— Krasznodár—Moszkva útvo­nalon mezőgazdasági jellegű utazás, melyre több járási szakszövet­kezet dolgozóját viszik el. Az iskolán kívüli csoportos orosz nyelvi oktatást serkenti majd az MSZBT, a Művelődés- ügyi Minisztérium közoktatási főosztálya, az Országos Pedagó­giai Intézet és az Üttörő Szö­vetség által meghirdetett álta­lános és középiskolai tanulók orosz szóbeli nyelvversenye, melynek lebonyolítását ország­szerte e hónap közepén kezdik meg. Nehéz lenne néhány szó­ban összefoglalni az MSZBT idei terveit, hiszen munkájuk szerteágazó, s az eredmények is függenek a társadalmi és tö- megszerveZetek tevékenységé­től. Annyit mindenesetre már elöljáróban is megállapítha­tunk, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ez évben is a két testvérnép őszinte együtt működésének további elmélyíté­sére törekszik, s ebben lelkes és önzetlen segítőtársakra talál társadalmunk minden rétegé­ben. K. M. Felemelik a nevelőszülőknek járó térítési díjat A múlt esztendőben tovább bővült a nevelőszülők hálózata. Számuk országosan meghaladja a 7900-at. A nevelőszülők részé­re megállapított térítési díjat rendezik. Erre a tárca idei költ­ségvetésében több mint hatmil­lió forintot irányoztak elő, ép­pen ezért egyes kategóriákban 200 forinttal kapnak havonta az eddiginél nagyobb összegei a nevelőszülők. A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az újonnan megállapított térítési díjak ez év április 1-én lépnek hatályba. A gyermekvédelmi intézmé­nyek hálózata ez évben is to­vább bővül. Az egri új gyer­mekotthon építkezési munkáit előreláthatólag az év első fe­lében befejezik. Az egri otthon­ban 320 gyermekről gondoskod­nak majd. Még az idén megkez­dik a Miskolcon, valamint a Komáromban létesítendő, ugyan­csak 320—320 gyermek elhe­lyezésére alkalmas új otthonok tervezését. A kaposvári gyer­mekotthont 60, az abonyit 50 hellyel bővítik. Százezer forin­tot irányzott elő a minisztérium a szegedi Rigó utcai gyermek- otthon tervezésére, a szintén szegedi Londoni körúti intéz­mény konyháját pedig 300 000 forintos költséggel korszerűsítik. Egyetemisták, főiskolások, népművelési, tanító* és óvónő-jelöltek szakmai gyakorlata A tanító- es óvónőképző in­tézetek utolsóéves hallgatói a napokban kezdték meg féléves, illetve hathetes szakmai gya­korlatukat az erre kijelölt köz­ségek, falvak iskoláiban, óvo­dáiban. A két hagyományos ne­velőképző intézményben nappali és levelező tagozaton együttesen csaknem 1500-an fejezik be az idén tanulmányaikat. Több mint 900-an kerülnek ki a tanítókép­zőkből, az újonnan végző óvó­nők száma pedig meghaladja az 50G-at. Hamarosan megkezdődik az egyetemisták és főiskolások tíz­napos téli népművelési gyakor­lata, amelyen több mint 350 hallgató vesz részt 17 felsőok­tatási intézményből. Baranya, Békés, Bács-Kiskun, Borsod, Fe­jér, Csongrád, Hajdu-Bihar, Nógrád, Somogy, Szabolcs, Szol­Két történet-egy tanulság Hasura-kötözők A tél végi napokban hasznos elfoglaltságot jelent a tiszakécs- kei Űj Elet Termelőszövetke­zet palántanevelői számára a melegágyi ablakokra való hasuratakarók készítése. Ké­pünkön az egyik munkacsapat tagjai — Hegedűs Anna, Tóth Mihályné, Nagy Józsefné, a csa­pat vezetője, a háttérben pedig Ádám Etelka és Zámbori La- josné — gyakorlott kézzel fű­zik egybe a nádcsomókat, ame­lyek jó meleg, hőszigetelő „pap­lanul” szolgálnak a zsenge, ér­zékeny növények védelmében. A gondoskodásnak nyilván nem marad el az. eredménye, hiszen az elmúlt évben is csak­nem 3 millió forint volt a tsz palántanevelő-telepének bevé­tele. 0 YJ£ NEMRÉG tárgyalta az egyik megyei bíróság egy bestiális emberpár bűnügyét. A kezdete ismerős: különváltan élő apa és anya. A nevelésére bízott gye­rekkel embertelenül bánik az apa. Ütjában van az új háztar­tásnak is. s együttesen mindent elkövetnek, hogy a kicsitől meg­szabaduljanak. Ütés, verés, kop- laltatás, s végül az apa rúgásá­tól meghal az ártatlan gyer­mek. Egy-két nappal később a tele­vízió közvetít egy tárgyalást. Fiatalasszonyt ítélt el a bíróság, mert szerelmi bosszúból meg­mérgezett egy kislányt. Nem idézem tovább a szo­morú történeteket. Sokan be­széltek erről. Autóbuszon, vo­naton, orvosi várószobában — ez volt a téma. Mindenki elítél­te az emberségükből kivetkőzöt- teket, mindenki elmondta, ho­gyan ítélkezne felettük. Ítéletre vállalkoznának, pedig ez a bí­róság dolga. De az, hogy ilyes­mi soha ne fordulhasson elő — a miénk, valamennyiünké! Észrevesszük-e mindig a má­sok szenvedését? Meghalljuk-e egy-egy gyermek segélykiáltá­sait? Pedig közöttünk, embe­rek között éltek az említett szenvedő gyerekek is! MINDEN községben, város­ban működnek különböző bi­zottságok. Jegyzőkönyvbe ve­szik az üléseiken elhangzotta­kat és gyakran megállapítják: náluk nincs különösebb baj. Mert sokszor csak a saját ott­honukból indulnak ki, ahol va­lóban nincs baj, gyermeküknek összehasonlíthatatlanul jobb a sorsa, mint valaha a mi gye­rekkorunkban volt. Az az egy-két eset pedig csak egy-két napig téma. Különben is kényes és kellemetlen be­leavatkozni mások dolgába ... Szeretném hallani annak a gyermek- és ifjúságvédelmi bi­zottságnak a beszámolóját, az elvégzett munkáról, ahol az említett két kis áldozat szen­vedett. A mi községünkben sem mű­ködik még kifogástalanul min­den bizottság. De a hiányossá­gokat sok tekintetben pótolják maguk a község lakói. Bejelen­téseikkel is segítenek. Géderlak községhez tanyavi­lág is tartozik, ahol hiányzik még a villany, vízvezeték, a tv, és sok helyen még a rádió is. Innen érkezett nemrégiben jel­zés, hogy az egyik tanyán szük­séget szenved három kisgyerek. A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság elnöke, s a szociálpo­litikai bizottság egyik tagja azonnal szánra ültek, és nem üres kézzel. Másnap már a já rási tanácstól mentek ki ugyan­csak szánnal környezettanul mányra. s utána nyomban több intézkedés történt. A családfőt, aki nem dolgozott, állásba he­lyezték. Munkaadóját felhívták, kísérje figyelemmel életkörül­ményeit, különös tekintettel a három gyermekre. KÉT NAPPAL később az egyik úttörőőrs tagjai tettek szánkós kirándulást a tanyára, csak úgy „véletlenül”. Játékkal, cukorkával, csokoládéval ked­veskedtek a szomorú sorsú kis pajtásaiknak. S visszafelé jövet csillogó szemű gyerekek ültek a szánon. A másoknak okozott öröm feletti boldogság virított arcocskáikon. Emberi módon élni azt is je­lenti, hogy ne legyünk közö­nyösek a mások baja iránt. Ne tűrjük meg, hogy más emberek kivetkőzzenek emberi mivol­tukból, s bármilyen módon is a védtelen gyermekeken töltsék aljas bosszújukat. Bizottságok­ban és bizottságokon kívül so­ha ne feledkezzünk meg erről. Hiszen ezért is vagyunk eipbe- refeí Szalay János nők, Tolna és Zala megye mint­egy 90 községét keresik fel a fiatalok. A gyakorlat célja: a falusi ismeretterjesztő, felvilágo­sító munka segítése, az ottani KJSZ-szervezetek támogatása, tartós kapcsolatok kiépítése az egyetemek, főiskolák és a fal­vak KISZ-szervezetei között. Elítéllek a garázda apát A rehdszeres és nagymértékű italfogyasztástól garázdaságra vetemedett Kiss Mihály, kis­kunfélegyházi lakost nem régi­ben ítélte el a járásbíróság. A részeges apát a múlt év novemberében tartóztatta le a rendőrség, mert gyermekeivel, feleségével és nem egy esetben a szomszédokkal is igen dur­ván bánt, szinte állandóan ret­tegésben, félelemben tartotta őket. Jóformán nem volt olyan nap, hogy ne ittasodott volna le szinte az eszméletlenségig, s ilyenkor bicskával zavarászta két gyermekét, több alkalom­mal megverte feleségét is. A család tagjai sokszor a szom­szédokhoz menekültek a részeg ember elől, aki bezárkózott a lakásba és még reggel sem en­gedte be családját. Többször megtörtént, hogy a gyerekek nem tudtak iskolába menni, mert ruhájuk, tanszereik a la­kásban voltak. Olyan eset is előfordult, hogy amikor Kiss Mihály megfenyegette a gyere­keket és az asszonyt befogadó embereket is. , A tarthatatlan állapot akkor szűnt meg, amikor az ötven éves Kiss Mihályt letartóztat­ták. A kiskunfélegyházi járás- bíróság a részeges apát, garáz­daság bűntette miatt jogerősen öt hónapi szabadságvesztésre ítélte. «»oocooooooooooooocoooooooooooooooooooooot PETŐFI NEPC A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megye) tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő Oizottság 10-38. Vidéki kiadások rovata: 11-82. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefonj 11-8S.

Next

/
Thumbnails
Contents