Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-13 / 36. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek’ A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN lapja 1964. FEBR. 13. CSÜTÖRTÖK Tájékozottság és felkészülés Száznegyvenmillió forint — Én nem panaszkodhattam arról, hogy a mi szövetkezetünkben a vezetés mellőzi az asszonyokat, nem tájékoztatja a tervekről, így nem veszi figyelembe javaslataikat. Bár az is igaz: ha nem hívnának, én akkor is elmennék minden szövetkezeti közgyűlésre, s a köz-^ gyűlések között is részt követelnék magamnak a tervezésből, minden munkából... A bátyai Piros Arany Termelőszövetkezet egyik asszonytagja mondta e szavakat Kalocsán, a múlt heti járási nőtanácsülésen. Gondolatébresztőnek szánta azok számára, akik arról panaszkodtak, hogy náluk csak akkor vesznek tudomást az asszonyokról, ha kevés a munkáskéz a kertészetben, vagy különösen sürgős munka kerül az állattenyésztésben. A felszólaló, Végh Józsefné, szavainak időszerűségét azonban nemcsak az értekezleten elhangzottak indokolták. A tájékozódás és felkészülés most a megye minden szövetkezeti asszonyának szép és nagyon fontos feladata. Hiszen konkrét, lényegi segítséget a szövetkezetek - idei fejlődéséhez és ezen keresztül saját anyagi jólétük emeléséhez is csak akkor tudnak nyújtani, ha megismerik a szövetkezetek terveit, s a közös gazdaság minden megoldásba váró gondját. Ehhez pedig olyan szenvedélyes érdeklődésre van szükség, mint amiről az idézett felszólalás is árulkodik. Miért kerül ez most előtérbe? — kérdezheti az olvasó. A megyei pártbizottság január 22-i ülése az 1964. évi feladatokról tárgyalva a legközvetlenebb tennivalóként jelölte meg a termelés jó megszervezését. Természetes, hogy az ezzel járó gond és munka nemcsak a vezetőkre, nem is csak a középkáderekre vár, hanem az üzemek minden munkására, s valamennyi termelőszövetkezeti tagra. Mert, ha igaz a közmondás —. melyet ugyancsak egy szövetkezeti asz- szony emlegetett a minap —, hogy jó kapitány nélkül nem lehet jó a század sem. ezúttal igaz az állítás fordítottja is: a század, a szövetkezeti tagok ezreinek támogatása, tevékeny és céltudatos munkája nélkül a vezetés sem töltheti be igazán szerepét. Jó eredménnyel dolgozni viszont csak az tud, aki előtt világos a cél. Ezért kell alaposan megismerni minden szövetkezeti tagnak, köztük az asszonyoknak is az idei termelési terveket. Ám, nemcsak az érdeklődés és a tájékozottság a fontos. Legalább ennyire nélkülözhetetlen az is, hogy a tájékozottság birtokában felkészüljünk saját feladataink, saját munkánk lehető legjobb elvégzésére. Egy példát szeretnék említeni ennek szükségességére. A foktői Béke Termelőszövetkezet baromfigondozója, Schram Károlyné keserűen panaszolta, hogy mióta szövetkezetük megalakult, ő a baromfitenyésztésben dolgozik, de ott évről évre nagyobb a ráfizetés a nagyfokú elhullás miatt. Pedig becsületesen dolgoznak mind a tizenket- ten, akikre a baromfifarmot bízták... Most már ott tartanak, hogy végleg letesznek a baromfinevelésről. A beszélgetésből kitűnt, hogy bár Schram Károlynéék tisztában voltak feladatukkal, tudták mit kell elvégezniük naponta, mennyi baromfit kell felnevelniük évente, de nem igazították ehhez felkészültségüket. A tizenkét baromfigondozó közül egyetlennek sincs semmiféle szakképesítése, s nem hallottak még egyetlen előadást sem a nagyüzemi baromfitenyésztésről. Lehet, hogy ez szélsőséges példának tűnik, de úgy sejtem még a kalocsai járásban sem egyedi eset. Mert amíg a járás négy, közepes nagyságú Duna menti községében a múlt évben 81 háztáji gazdaság szerződött összesein 1039 libára, addig a kiskunmajsai Balogh Sándorod egyedül 400 libára, és 4000 tojásra kötött szerződést, s az év végéig a felvásárló szerveknek 465 libát — összesein 3255 kiló súlyban — és 5000 tojást adott át. A tojásért és libáért együttesen több mint 73 ezer forintot kapott, de 70 000 forintot meghaladó bevétele volt a házkörüli libatenyésztésből és tojásértékesítésből a petőfiszál- lási Kállai Balázsnénak is. Ahhoz, hogy a háztáji gazdaságban ilyen eredményt tudjanak elérni, nyilván nem hiányozhatott a szakértelem sem. Hogyan lehetne akkor azt egyedül a szorgalommal pótolni a közös gazdaságokban?! De vonatkozik ez nemcsak a baromfitenyésztésre, hanem a kertészetre, s a növénytermesztés különböző ágaira is. A még jó néhány hetes téli pihenő szövetkezeti asszonyainknak is lehetőséget kínál, hogy a tájékozódásban éppúgy mint a szaktudásban pótolják az eddigi hiányokat. E. É, a termelőszövetkezetek építkezésére és az öntözés fejlesztésére Hódi Lajostól, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya termelőszövetkezeti beruházási csoportjának vezetőjétől érdeklődtünk: milyen létesítményekkel gyarapodnak az idén a közös gazdaságok. — Majdnem százmillió forintot költenek építkezésre, valamint a víz- és a villanyhálózat fejlesztésére — mondotta. — Ezenkívül negyven millió forintot az öntözés mértékének növelésére fordítanak. Ebben szerepel a kalocsai öntözőfürt befejezésének a költsége is. Öntözőgépeket pedig 16 millió forint értékben vásárolnak a szövetkezeti gazdaságok. A közel százmillió forint megfelel a tavalyi építkezési beruházás összegének, de míg az elmúlt évben 290, addig az idén csak 180 épület létrehozására fordítjuk ezt az összeget. Ebből következik, hogy az Idén készülő létesítmények a tavalyiaknál lényegesen nagyobbak, korszerűbbek lesznek, tehát jobban igazodnak a nagyüzemi gazdálkodás követelményeihez. Az ipar is jobban fel tud készülni az összpontosítot- tabb építkezéshez. Például ebben az évben százférőhelyesnél kisebb szarvasmarha-istállót nem engedélyezünk építtetni, de szorgalmazzuk az ennél nagyobbak kivitelezését. Néhány helyen épülnek is az idén kétszázférőhelyes istállók. Figyelemre méltó még a szövetkezetek idei beruházásában, hogy hatvan tsz-major villamosítását végezzük el, valamint hét palántanevelő üzem kerül megépítésre. kettő a kecskeméti, négy a bajai és egy a kiskunfélegyházi járásban. Ezenkívül a napokban, a már említett százmillió forinton felül, húsz szövetkezeti szolgálati lakás építésére kaptunk pótkeretet. Van egy hibája azonban az idei beruházásoknak, amelynek megemlítése feltétlenül szükséges. Az új szőlő- és gyümölcs- ültetvények járulékos beruházása, bár a tavalyinál nagyobb, még mindig jóval alatta marad az igényeknek és a követelményeknek. Permetezésre és részben öntözésre 370 kútra lenne szükség, s ennek csak a tizedrészére van keret az idén. Hasonló a helyzet a csővázas színeket illetően, ebből is csak öt elkészülésére van lehetőség. A vállalati kivitelezésben döntő, hogy ötven millió forint értékű beruházás jut a Bács- Kiskun megyei Építő és Szerelőipari Vállalatra. Az eddigi felkészülés jónak mondható, a tervek nagyobb részt véglegesen elkészültek, s szerte a megyében folyamatban van az építőanyag helyszínre szállítása is — fejezte be nyilatkozatát a beruházási csoportvezető. Az időszerű feladatokról tárgyaltak a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei A járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei tegnap délelőtt Kecskeméten megbeszélést tartottak a megyei tanács vb üléstermében, amelyen részt vett dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Tompa Béla vb elnökhelyettes, valamint Agócs József, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának megyei instruktora. Bevezetőjében dr. Varga Jenő ismertette a termelőszövetkezetek idei zárszámadásainak tapasztalatait. A termelési tervekkel kapcsolatban hangsúlyozta a költségek alakulásának vizsgálatát. A vita során felszólalt Reil« Géza, a Kecskeméti Városi Tanács, dr. Gajdócsi István, a Bajai Városi Tanács, Bene And-i rás, a Kecskeméti Járási Tanács és Vincze Ferenc, a Kiskunhalasi Városi Tanács vb elnöke. Valamennyien a termelőszövetkezeti beruházások gondjait elemezték. Felszólalt Agócs József is, aki az ágazatonkénti gazdaságossági számítások alkalmazására hívta fel a figyelmet, Majd a cukorrépa területének a növelését hangsúlyozta, arra való hivatkozással, hogy növekszik a cukor világpiaci ára. Megemlítette a hústermelés fokozásának szükségességét, amelynek legfontosabb előfeltétele a kocaállomány növelése, valamint az abraktakarmány termesztésének fokozása. A vitát Tompa Béla foglalta össze. A többi között elmondotta, hogy a közelgő tavaszi munkák sorún egyik legfontosabb tennivaló lesz a kukorica időben és jól előkészített talajba történő vetése. A zöldségtermesztésről szólva utalt a nagyobb terméshozamok elérésére, a telepítéssel kapcsolatban pedig a szőlővessző feltétlen begyűjtését javasolta. Végül a fejtrágyázás fontosságára és a növényvédelem időszerű tennivalóira hívta fel a figyelmet. Elektromos játékok ötszáz darab „Elektromos Pajtás” játékot készítenek az első negyedévben a Rács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat kiskunmajsai telepén. Az elmés játékok igen alkalmasak arra, hogy a gyermekek játszva ismerkedjenek meg az elektromosság alapfogalmaival. Képünkön Pálfi Ferencné és Hegedűs Jenőné az elektromos forgórészek tekercselését végzi. Ara 60 fillér »IX. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM
