Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-08 / 32. szám
Egy évveI a foldmOvesszovetkezetek egyesülése után Eredményesebb lett a gazdálkodás, javult a falvak ellátása Be**élgetés a MÉSZÖV elnökével Köztudott, hogy 1962 végén megyénkben is több földművesszövetkezet egyesült. Felkértük Brachna Jánost, a MÉSZÖV elnökét: tájékoztassa a lap olvasóit, mi tette szükségessé a földművesszövetkezetek egyesülését, és elérték-e a kívánt célt. Kérdésünkre Brachna elvtárs a következőket mondotta: Járda vagy kocsiút? ♦. . Ezt kérdezik mostanában, amióta az enyhébb időjárás beköszöntött, a kecskeméti Leninváros lakói. Sokáig küzdöttek ugyanis azért, hogy végre járdát kapjanak, és ne sáron, vízen keresztül közelíthessék meg otthonaikat. Ez a tél már ilyen szempontból egészen elviselhető volt számukra — az elmúlt év végén készült betonjárda révén, örültek neki — egészen a hőmérő higany- szálának emelkedését hozó időjárás bekövetkezéséig. Most derült ki ugyanis, hogy egyes gépkocsivezetők és lovaskocsit hajtó egyének útrövidítés céljából vagy két helyen „átvágták” a gyalogjárót, és negyven-ötven méteres szakaszon sárral hordták be a betonlapokat, így hát: volt járda, nincs járda, illetve hiába kelnek át száraz lábbal a többi részén, mégis koszos cipővel érkeznek a hivatalba, az iskolába, vagy hazafelé igyekezve az otthonukba. Arról nem is beszélve, hogy a merészen hajtó járművezetők fittyet hánynak a közlekedési szabályokra, és a legváratlanabb pillanatban kanyarodnak a járókelők elé. Ügy véljük: ideje lesz hatóságilag is megrendszabályozni Őket, mielőtt még kedvük kerekedik a belvárosra is kiterjeszteni uralmukat. Ajánljuk: szereljenek Jel korlátokat az említett helyen, vagy húzzanak árkot a járda és a kocsiút közé — az említett garázdálkodás megakad ály ozására. T. P. — Földművesszövetkezeteink hosszú évek során a népgazda ság gazdasági és politikai fej lődésével összhangban végezték feladataikat, s ennek megfelelően alakult szervezetük is. mezőgazdaság szocialista átalakulása, a kereskedelem terület- rendezése, az ellátási körzetek kialakulása és a szakosítás, va lamint a lakosság növekvő igé nyeinek kielégítése tov„~>bi szervezeti változásokat tett szükségessé. Ezt felismerve, i SZÖVOSZ Igazgatósága lehető vé tette a kisebb földművesszö vetkezetek egyesülését ott, ahol a politikai, a gazdasági és a személyi feltételek biztosítva voltak. Az elmondottak szerint került sor megyénkben is az egyesülésekre. Ezáltal 1963-ban már hússzal kevesebb szövetke zetünk működött, mint koráb ban. — Mik voltak az egyesülő' seknek a lakosságot közvetlenül is érintő célkitűzései? — A cél mindenekelőtt olyan megfelelő szervezeti forma, valamint gazdasági alap megteremtése volt, amely az eddig- nél is hatékonyabban biztosítja a lakosság — áruellátás, felvásárlás, értékesítés és szolgáltatás területén . jelentkező — növekvő igényeinek kielégítését. Cél volt a tömegszervezeti munka, valamint a vezetés színvonalának emelése, egyszersmind olyan nagyobb földművesszövetkezetek létrehozása, amelyek korszerű munkaszervezettel, képzettebb dolgozókkal láthatják el feladataikat. — Az elmúlt év során mi valósult meg ezekből az elképzelésekből ? „A jó bornak...” „A jó bornak nem. kell cégéi-” — tartja a közmondás. Faragó Béla, keceli cipészrnestemak úgy látszik más a véleménye, s nyilván ezért választotta az árukínálatnak ezt a nem éppen mindennapi módját. Amint láthatjuk: azért akad is nézője portékájának. Ezúttal például a ráérő és iskolából hazafelé ballagó legifjabb keceli honpolgárok köréből. Vajon melyiket választják? gPäsate Zottá» felvételed — Már az első, kezdeti év is jelentős eredményeket hozott. A kialakult, nagy körzeti földművesszövetkezeteknél javult a vezetés színvonala, hiszen a körzeti igazgatóságokat a korábbi vezetőségek tagjaiból választották meg. A nagyobb szövetkezetek tervszerűbben végzik munkájukat, s fokozottabban jutnak érvényre a tagok anyagi érdekei is. A megnövekedett akkumuláció lehetővé teszi a gyorsabb ütemű hálózat- fejlesztést, a lakosság igényeinek színvonalasabb kielégítését. így vált lehetővé például már az egyesülés utáni első évben a kereskedelmi hálózat korszerűsítése Tataházán, Faj- szon, Kelebián és Jászszent- lászlón. Katymáron például a felszabadult iroda helyén kis- áruház létesült. De ez nem egyedüli példa. Megyei viszonylatban mintegy 20 irodaház szabadult íel, amelyek helyén kereskedelmi egységeket hoztak, illetve hoznak létre a szövetkezetek. Lehetővé vált, hogy 1963- ban 14 százalékkal több ruházati áruféleségeket, 20,8 százalékkal több vegyesiparcikket — köztük rádiót, televíziót, háztartási gépet — adtak el földművesszövetkezeteink, mint 1962-ben. Mindent egybevetve, kiskereskedelmi forgalmi tervüket 111,6, vendéglátóipari tervüket 110,5 százalékra teljesítették földművesszövetkezeteink. Ami nagyon jelentős: ezt a nagyobb forgalmat viszonylag kisebb költséggel, kulturáltabb módon és jövedelmezőbben bonyolították le. — Az említett változások után a földművesszövetkezetek még szervezettebben kapcsolódnak be a falvak megváltozott életébe, eredményesebben befolyásolják a termelés alakulását, és hatékonyabban segítik az emberek tudatának formálását: egyszóval gyorsítják a szocialista fejlődést. A termelőszövetkezetekkel több irányú politikai és gazdasági kapcsolat kialakítására képesek, különösen ott, ahol a felvásárlást is ellátják. A kereskedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatás területén jobban ki tudják elégíteni a termelőszövetkezetek áruigényeit. — Az egyesüléssel lehetőség nyílt a színvonalasabb munka- szervezésre: az igazgatás ésszerűbb lett, csökkentek az adminisztratív feladatok. Egyszerűsödik és javul ezáltal az irányitó szervek munkája is. A kialakuló nagyobb földművesszövetkezetek képesek átvenni a felsőbb irányító szervektől az one- ratív feladatok egy részét. Így azoknak is több idejük mayad az elvi irányító és ellenőrző munkára. — A földművesszövetkezefek legfiatalabb üzemága a szolgáltatás’. Milyen eredmények születtek ezen a téren az elmúlt esztendőben? — Eredményeket könyvelhet el magának legfiatalabb üzemágunk is. Ma már 16 önálló kölcsönző és szolgáltató bolt áll a lakosság rendelkezésére, ezenkívül 143 boltban kölcsönöznek háztartási gépeket és kultúr- cikkeket. A házi kertek és szórványgyümölcsösök védelmét ugyanis a fiidművesszövetkeze- tek látják el. Kilencvennégy földművesszövetkezeti brigád 200 ezer termőfa védelmét látta el a múlt évben. Ennek eredménveként lavult a gyümölcs minősége, a fogyasztók jobb árut kaptak, és többet tudtunk exportálni. Például a Kecel és környékén termett meggynek mintegy 80 százalékát küldtük külföldre. Nem közömbös az a többletbevétel sem, amelyhez a parasztság a hatékony növényvédelem útján jutott. Ez — maradjunk a példánál — csupán Kecelen 900 ezer forintot jelent. — Kaphatnánk tájékoztatást az ez évi célkitűzésekről is? — Alapvető feladatunk továbbra is a lakosság — áruellátás, felvásárlás, értékesítés, szolgáltatás területén jelentkező — igényeinek kielégítése. Földművesszövetkezeteink, mintegy 250 millió forintos árukészlettel, felkészülve várják a termelőszövetkezeti zárszámadásokat. Áru- és divatbemutatók tartásával, s több helyen az áruféleségeknek a tsz-központba történő kiszállításával igyekeznek messzemenően szolgálni a termelőszövetkezeti tagság érdekeit. — Ebben az évben is továbbfejlesztjük a kereskedelmi hálózatunkat. Kiskőrösön megkezdjük a hatmillió forint költséggel létesülő áruház építését amelyet jövőre fejezünk be. Ágasegyházán modern kereskedelmi egység — úgynevezett szupermarket építését fejezik be. Ebben az évben mintegy 10 millió forintot fordítunk a kereskedelem kuyúráltságánal emelésére, korszerűsítésére. A falusi étkeztetés kiszélesítésével, a cukrászati termékeket stb. előállító üzemek számának növelésével és a meglevők fejlesztésével javítjuk a lakosság ei- látását. A szolgáltatásban: újabb önálló kölcsönzőboltokat nyi tunk, melléktevékenységként is több boltunk fog kölcsönzéssel foglalkozni. Ezen túl is fontos feladatként kezeljük — mint szolgáltatást — a növényvédelmet. Hárommillió forintot fordítunk permetezőgépek és más növényvédő felszerelések beszerzésére. A kecelihez hasonlóan hét súlyponti községben szervezett, úgynevezett komplex növényvédelmet fogunk végezni. Végezetül a következőket mondotta a MÉSZÖV elnöke: — Ügy gondolom, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk: a földművesszövetkezeti egyesülések hasznosak voltak. A kitűzött célt elértük, s nagymértékben ennek köszönhetők a múlt évi eredmények. Ez azonban nem ok a megnyugvásra mert az 1964. évi feladataink igen nagyok. Megoldásuk csak úgy lehetséges, ha a választott vezetőségek és földművesszövetkezeti dolgozók a 125 ezer főnyi tagságunkkal összefogva együttesen és közös erővel munkálkodnak terveink végrehajtásán, a falusi lakosság szolgálatában. G. É. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Vidéki kiadások rovata: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a, Telefon: 17-69. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőim a. Előfizetési alj i hónapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V- Kecskemét — Telefont U-85. Bides; 25 065, Nyolcvan lifer vér Csengődön a közelmúltban véradónapot tartottak. A községből, valamint Akasztóról és Tabdiból 279 önkéntes véradó jelentkezett. A megyei központi véradóállomás szakemberei reggel nyolctól a késő esti órákig nyolcvan liter életet adó vért gyűjtöttek össze. A nem várt szép eredményhez a helyi Vöröskereszt, s nem utolsósorban dr. Pataki László körzeti orvos jó szervezőig munkája is hozzájárult. „Apróságok” az atomról radioaktív i r As ÜJ FORMÁJA Eddig ötfajta radioaktivitást ismert a tudomány. Az első két fajtát, az Alfa- és Béta-sugárzást Rutherford fedezte fel 1899-ben. Ezt követte a Gamma- és a nculronsugárzás, valamint a spontán maghasítás felfedezése; de 1940 óta ezen a téren újabb felfedezések nem születtek. Most az amerikai Me. Gills sugárzástechnikai ’a »oratórium kutatói hatodik sugárzási fajtát fedeztek fel: a késleltetett protonsugárzást. A Me. Gills laboratórium ciklontronjában szilíciumot, alumíniumot és más anyagokat: bombázva figyelték meg a késletetett protonsugárzást. A kutatók szerint a felfedezésnek egyelőre nincs gyakorlati értéke, csupán az atomok szerkezetének jobb megértéséhez járul hozzá. „ATOMVÁROS" A világ első városa, amelynek világítását és fűtését atomenergia szolgáltatja, a Stockholm mriletti Farsta. Az atomerőmű a településtől három kilométer távolságban épült. ATOMHAJTÁSŰ KERESKEDELMI HAJÓ Az NSZK-beli Kiéiben megkezdték az első nyugatnémet atomhajtású kereskedelmi hajó megépítését. A költségeket 50 millió márkára becsülik. MIND TÖBB A RADIOAKTÍV CSAPADÉK ANGLIÁBAN Megállapították, hogy Angliában 1963-ban az előző évihez képest jelentősen emelkedett a radioaktív csapadék mennyisége az esővízben és az atmoszférában. A Stroncium—90 és a Cézium—137 esetében az emelkedés 200 százalékos. ‘ NYUGDÍJBA VONULT AZ ELSŐ ATOMREAKTOR Húsz esztendei állandó működés után „nyugdíjba vonult” a világ első atomreaktora, az úgynevezett Clinton-máglya. Ez a tiszta grafittal működő reaktor termelt a világon először néhány grammnyi plutóniumot. SUGÁRBETEGSÉG ellen — TŐZEG A lengyel tudósok kimutatták, hogy a tőzegben megtalálható bizonyos szerves vegyüle- tek védelmet nyújtanak a röntgensugarakkal szemben. A tőzegből kivont anyagokat fél órával a besugárzás előtt a kísérleti egerek és nyulak szervezetébe juttatták. Az állatok ezután minden káros következmény nélkül elviselték a radioaktív sugárzások halálos adagját. Még korai lenne e kutatások végső eredményeiről beszélni, ám a jövőben elvezethetnek a sugárbetegség elleni új gyógyszer felfedezéséhez.
