Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

A falu parlamentje 4 tomÁcsü lének látogatottsága a kecskeméti járásban A gépjármű-tulajdonosok kérelme örömmel vettük tudomásul a 13/1963. PM. számú rendeletet, amely módosítja a gépjármű­adóval kapcsolatos korábbi ren­delkezést. A gépjármű-tulajdo­nosok ugyanis a jövőben a lak­helyükön fizethetik be gépjár­műadójukat, amelyet közadó módjára kezelnek az adóhivata­lok. A gépjármű után azonban kö­telező biztosítás is van. s ennek díját továbbra is csak a megye- székhelyen levő Állami Bizto­sítónál lehet befizetni, és itt ás adják meg azután a gépjármű­szavatossági, biztosítási igazol­ványt. Megint csak be kell utaz­nunk tehát a megyeszékhelyre, ami mindig félnapos kiesést je­lent a munkából. A gépjármű-tulajdonosok ne­vében is kérem az Állami Biz­tosító igazgatóságát, tegye lehe­tővé, hogy a községekben a he­lyi körzeti felügyelők adhassák ki az igazolványokat. Illetve a csekkeket, s így a biztosítási összeget is helyben lehessen be­fizetni. Lajosmizsén például ez idő szerint 600 gépjármű-tulajdonost tartanak nyilván. Ha egy kis számvetést készítenénk, kitűn­ne, hogy mennyi munkaóra ki­eséstől mentesülhetnénk — nem szólva a felesleges utazási költ­ségekről! Taskó Imre Lajosmizse Védett búvóhelyet létesítenek a nyulaknak me­gyénk déli részén. A Kunbajai Állami Gazdaság nagy kiterje­désű vadrezervátumában, a Fe­renc-csatorna mentén mintegy 30 kilométer hosszan a Bajai Vízügyi Igazgatósággal közösen cserjéket, különböző bokorfá­kat ültetnek. A zöld sáv nyá­ron, a mezőgazdasági munkák idején — amikor a gépek ál­talában a legtöbb kárt teszik a vadállományban — itt vé­delmet nyújt a fácánoknak és a nyulaknak. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOú PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei 1stván Igazgat. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19* 25-16. « Szerkesztő bizottság 10-S8. Vidéki kiadások rovata: ii-ti Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l* Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forim Bács-Klskun megyei Nyomda v Kecskemét- — Telefon; U-3S. M« a m. Egy év sem teilt el a tanács­választások óta, mégis tanulsá­gos ez az időszak a tanácsok munkájának mérlegelésére és a tapasztalatok felhasználására a következő választásig. Hol van hiányosság, miben mutatkozik eredménytelenség a községi ta­nácsülések tevékenységében? — ez volt az alapgondolata a Kecskeméti Járási Tanács V. B, ülésének. Felmérni a hiányossá­gokat, s megvizsgálni a segít­ségadás lehetőségét, módozatát Hol szorít a cipő ? A járás 18 községében 876 ta­nácstag képviseli választóit a falu „parlamentjében”. A ta­nács munkájában való részvé­tel a tanácstagok kötelezettsé­gei közé tartozik, de Izsákon 1963 áprilisa óta egyetlen ta­nácsülésen sem tudták elérni, hogy a lakosság választott kép­viselőinek legalább 70 százaléka megjelent volna. Kunbaracson szeptemberben és októberben 51 százalékos, hat alkalommal pe­dig 50—69 százalékos volt a tanácstagok részvétele. Lakite­leken ugyancsak hétszer fordult elő, hogy a megjelenés nem érte el a 70 százalékot sem, sőt, az alakuló tanácsülésen is csak 87 százalékos volt a részvétel. Ezek a legkirívóbb esetek, Általában viszont a tanácsta­gok 70—75 százaléka eleget tesz kötelezettségének, akadnak azonban községek, ahol még en­nél is jobb az eredmény. Ágas­egyházán, Fülöpházán, Jakab- szálláson, Kerekegyházán, Tisza- kécskén_ 84—94 százalékos a tanácsüléseken való részvétel. A kecskeméti járás így tudta elérni, hogy a múlt évi tanács­üléseken átlagosan 75—36 szá­zalékos volt a testületi ülések látogatottsága — tehát sokkal jobb, mint a korábbi években. A tanácsülések olykort gyér látogatottságának oka viszont nem mindig a tanácstagokban kereshető. Gyakran hiányos az ülések, szervezések előkészíté­se, ami az illetékes községi vb- vezetők mulasztásairól is vall. E hibák között szerepel, hogy egyes helyeken a tanácstagok megkérdezése nélkül tűzik ki a testületi ülés idejét. Izsákon például a tanácsülésekre leg­alkalmasabb időpont vasárnap délelőtt lenne, mégis más na­pokon tartják. Kunbaracson a vezetés módszerei és a ve­zetők között mutatkozó ellen­tétek okozzák az eredményte­lenséget. Segítsék a munkájukat Azt sem vették figyelembe ezekben a községekben, hogy az új tanácstagok részére se­gítséget kell nyújtani. Meg kell velük tárgyalni a tanács mun- jábában való tevékeny részvétel módozatait, szükségességét. Nem vették igénybe ezekben a köz­ségekben a Hazafias Népfront helyi bizottságának segítségét sem. Akadnak községek, ahol nem beszélték meg az állami gaz­dasággal, a tsz-szel vagy más munkahellyel, hogy az ott dol­gozó tanácstagot a hivatalos ténykedés ideje alatt mentsék fel a beosztásával járó elfog­laltság alól. Nem teszik közhírré, nem tudatják előre sok községben a tanácsülés idejét és napirendjét. Számtalanszor a választók ke­Szállítás — javítás resik fel egy-egy ülés előtt ta­nácstagjukat és adnak megbí­zást, biztatást, hogy a tanács­kozáson miképp foglaljanak ál­lást, milyen előterjesztést te­gyenek. Persze, ahol azt sem tudja a lakosság, hogy a ta­nács mikor ülésezik, mit tár­gyal — ott a választók és a tanácstagok kapcsolata a leg­többször nem kielégítő. így hal­mozódnak a hibák és ezért sza­kad meg a kapcsolat választók és a választottak között. Helyes volt, hogy a járási ta­nács vb beszámolójában a ve­zetés hibáit is elemezte. Elő­fordul még, hogy a járási szak- igazgatási szervek nem minden esetben vesznek részt a hatás­körükhöz tartozó témák tárgya­lásán. Gyakori az is, hogy a járási igazgatási szervek a községi tanácsülés elé kerülő napirend beszámolójának elké­szítéséhez sem nyújtanak se­gítséget. Sokszor elmarad a községi tanácsülések előkészíté­sének és magatartásának ellen­őrzése. Sok múlik a beszámolón Ezért fordulhat elő, hogy tár­gyalási alapnak alkalmatlan beszámolót terjeszt elő a vég­rehajtó bizottság, és hoznak olyan határozatot is. mint pl. Hetényegyházán, mely csak ál­talánosságban szabja meg a tennivalókat. Az ilyen előkészí­tés és tevékenység károsan be­folyásolja a tanácstagok meg­jelenését, hiszen semmitmondó beszámolókhoz nem tudnak hozzászólni a résztvevők. Nem elérhetetlen, hogy ebben az évben megjavuljon a kecs­keméti járásban a községi ta­nácsi testületek munkája és a megjelenést legalább 80 száza­lékos járási átlaggal zárják majd az év végén. A lehetőség — a módszerek és eszközök adottak ahhoz, csupán végre­hajtását kell biztosítani. F'ülöp Gyula Nyolc új munkásszálló építését kezdik az idén Az Építésügyi Minisztérium a na­gyobb városokban és ipari közpon­tokban — ahol sok ax. építkezés — állandó jellegű modern munkásszál­lásokat épít. A tavasszal Székes­fehérvárott, az év végén pedig | Pécsett kapnak 400—400 személyes j építőipari szállodát a dolgozók. Az idén nyolc új szálló építését kez- l öik meg Budapesten, Dunaújváros- I ban, Győrött, Miskolcon és Debre- I cenben. Ezekből öt épületet már : jövőre átadnak és a következő év­ben fejezik be még három szálló munkálatait. Az ÉM Fémmunkás és Épületlakatosipari Vállalat Kecske­méti Gyáregységében teljesen gépesítették az anyagmozgatást. Erre nagy szükség volt, hiszen a gyáregységben ma már általá­ban darabonként több mázsás súlyú anyagokból készülnek a Kü­lönböző gyártmányok. A csőgyártás munkafolyamataihoz például gombnyomással működő, úgynevezett „futómacskával” szállítják az acéllemezeket. Képünkön: Mákány Miklós futómacska-kezelő egyszerre több súlyos acéllemezt irányít könnyűszerrel a mű­helycsarnok egyik végéből a másikba. A közgyűlés hangja , Megkopott, ápolásra szorul a lemezhengerítő gép. Gulyás Jó­zsef TMK-s brigádja vette kezelésbe. Azelőtt egy hónapig tar­tott a javítás. A brigád vállalta, hogy gyorsabban visszaállítja a termelésbe a hatalmas berendezést. Tíz nap alatt végezték el mupkát. Képünkön: Munkában a TMK-brigád. Szó ami szó, a szorgalom jól fize­tett. Mindenki tud­ta, hogy 41 forintot hozott egy munka­egység. Ebből is 30 forint lett a kész­pénz, 11 pedig a természetbeni; a rozs, a kukorica, a széna, meg a bor... A tanyáról jövők mar frissen mosott demizsonnal, kis- bordóval . érkeztek. Beültek a mozite­rembe, s várták a beszámolókat. No, meg a tömött borí­tékot.. Azután jöttek a szavak, s hogy úgy mondjam, eltűnt a táj jellegzetes leve­gője. Az ízes hangú elnök intenzív búzá­ról és globális terv­ről beszélt, a gyors szavú főkönyvelő redukált szántóról és temérdek állami szabályzatról, a fő- agronómus negatív tehénállományról és extrém minőségről értekezett. A tagság mozgolódni kezdett. Kérdeztem a mellet­tem ülő tanácselnö­köt; értik ezeket a kifejezéseket az em­bereik? önérzetesen válaszolta: Olvasott emberek ezek, ké­rem ... Rádió, meg televízió is van ná­lunk... Majd hall­gassa meg a hozzá­szólókat! Nem is indult rosszul. Eleinte egy hórihorgas növény- termesztő kerekpe­rec bírálta az agro- nómust (bocsánat, mezőgazdászt), hogy nem szívlelték meg a tagság javaslatait, nem is fogtak elég aprómagot. Aztán felállt egy szép ba- juszú öreg magyar, és a tehenészek ne­vében imigyen szólt: „.. .Mert az állattenyésztés vo­nalán. ..” Hijnye! Be tanulékonyak ezek a tagok! Ek­kor behozták a há­rom láda pénzt és abbamaradtak a hozzászólások. A továbbiakban — így folytathatnám — a tagság felvette a globális összeget, az extrém minőségű bort, de hagyjuk... Inkább azt taná­csolnám, vessék el ezt a sok válogatott kifejezést, hátha valami új (!?) nő ki belőle a soron kö­vetkező közgyűlé­sig. Mondjuk, az intenzív hirtelen bőven termő lesz, a globális összesítet­té válik, a redukált már csökkentett le­het, a negatív be­tegségmentes, s az extrém jó minőségű jelzőt szerezhet. Hát nem jobban megérti dolgát-fel- adatát a tagság, ha azon a szép, ízes magyar nyelven ér­tenek szót vele? J. Iá Rániköá/önt egy penge A férfiaknak nem kell ma­gyarázni, mit jelent kora reg­gel oda állni a tükör elé a jégvirágos ablakú fürdőszobá­ban, és hozzálátni a borotválko­záshoz. Ráadásul minderre a penge is ismeretlen, sohasem érzett kínokat okozhat, mert amióta iparunk — objektív ne­hézségekre hivatkozva — nem gyártja a Figarót, engem pél­dául feleségem minden héten más nemzetiségű pengével lep meg. Boldogan újságolja, hogy a bolti eladó szerint — ez a zsi­lett aztán tényleg nagyon jó. Sokkal jobb, mint a szép emlé­kű Figaró, már csak azért is, mert valódi külföldi. Mint mondtam, a pengék nemzetisége, csomagolása más és más, egyben azonban meg­egyeznek, átkozottul rossz mind. A minap is méla gya­nakvással forgattam sokáig egy rikító piros csomagolású pen­gét, és kissé szórakozottan, csak úgy fél szemmel elolvastam a tasak hátlapjára nyomott szö­veget: Good morning with Spe­cial. Bevallom, jól - esett a tá­volról jött. jókívánság. „Jó reg­gelt kívánunk a Speciál pengé­vel” — üzenték nekem a ten­geren túlról, és én az „egy cica, két cica” dallamára vígan bo­rotválkoztam azon a reggelen. Sziszegni is elfelejtettem, ami pedig igazán ritkaság. Mert ne­kem a Figaró penge még nem kívánt jó reggelt soha, mint ahogy a pengét árusító kartárs is csak a legritkább esetben biccenti meg szép, büszke fejét köszönésem után. XJtban munkahelyemre is a jókívánság motoszkált bennem, és Kecskemét környéki angol­sággal boldogan mondogattam magamban: Good morning with Special. Addig mondogattam, míg egyszer csak a hangsúly a két utolsó szóra tolódott, és akkor belémdöbbent, hogy a köszöntés lényege tulajdonkép­pen ez: with Special. Mister pengegyáros, tehát nemcsak úgy általában kíván jó reggelt nekem, kívánságát a Special penge használatához köti. Azóta rájöttem, hogy a piros csomagolású penge húz is. Két hangos szisszenés között én is kívánok egyet és mást a penge­gyárosnak, és jókívánságomat feltételhez sem kötöm. Békés Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents