Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-06 / 30. szám

Több aktivitást Mind több termelőszövetke­Világ proletárjai, egyesüljetek! A tizenöt éves munkaközösség zetben zajlik le a zárszámadás. A múlt heti harmincnéggyel szemben e héten már nyolcvan- négy szövetkezeti nagyüzemben tesznek pontot a tavalyi esz­tendő közös munkájára. Miként korábban már írtunk róla, az elnöki, a párttitkári, a főkönyvelői, az ellenőrző bi­zottsági beszámolók általában híven tükrözik a termelésben elért eredményeket és az el­követett hibákat, ugyanakkor megfontolt alapossággal ismer­tetik az idei év tennivalóit. Cáfolhatatlan igazság azon­ban, hogy a legjobb vezetőségi beszámolók is „hézagosak”, mert mégiscsak egy szőkébb kör véleményét, elgondolásait tartalmazzák. A zárszámadó közgyűléseket igazi munkaérte­kezletekké az avatja, ha a szö­vetkezeti gazdák soraiból minél többen hozzászólnak a beszámo­lókhoz, ha az agyakban megfo­galmazott vagy odahaza négy-, vagy több szemközt lefolytatott viták során kialakult vélemé­nyek a „nagy család” előtt is nyilvánosságra kerülnek. Több szem többet lát, több száj han­gosabban mondja ki az igazsá­got akár a megismétlődő ered­ményekről, akár a sutba hají­tandó hibákról van szó. Az eddigi közgyűlésekről elég vegyesek a tapasztalatok. Ta­gadhatatlan, hogy többségük­ben élénkek, a gazdák elmond­ják véleményüket a vezetésről, az elmúlt évi gazdálkodásról, és számos hasznos javaslatot tesz­nek. Több helyen azonban nem tapasztaltunk kellő aktivitást. Kirívó példa erre a jánoshalmi Kossuth Termelőszövetkezet, ahol mindössze egy gazda élt véleménynyilvánítással, de ő sem az egész közösséget érin­tően. Az eddigiekből azt. a tanul­ságot vonhatjuk le, hogy ahol a vezetők és a tagok között jó a kapcsolat, ott tényleg érde­kes, mondhatnánk izgalmas volt a zárszámadási közgyűlés, a gazdák alkotó módon, nagy fe­lelősséggel tették meg a gaz­dálkodás előbbrevitelét célzó javaslataikat. A városföldi Dó­zsában például dicséretesen sokrétű volt az elnöki és a párt­titkári beszámoló, s emellett a szövetkezeti gazdák is sok hasz­nos javaslatot tettek a közgyű­lésen. A még hátralevő közgyűlé­sekig már nem sok az idő, de a szövetkezeti gazdák buzdító, felvilágosító beszélgetésekkel még jócskán elejét lehet venni annak, hogy a beszámolók után a jánoshalmi Kossuthéhoz ha­sonló eset forduljon elő. A tervtárgyaló közgyűlések is nemsokára napirendre kerülnek, és a jelenlegi politikai nevelő­munka hatóerejének van tehát érvényesülési lehetősége még ott is, ahol már lezajlott a zár- számadási közgyűlés. Az egy célt -szolgáló közgyű­léseken túlmenően azonban a legfőbb tanulság az, hogy a ter­melési és társadalmi életünk más területeihez hasonlóan szö­vetkezeti gazdaságainkban sem lehet a tájékoztatás, az eszme­csere, a jobb módszerek alkal­mazását elősegítő vita kam­pányfeladat. Állandó nevelő munkára, tanulásra van szük­ség ahhoz, hogy szövetkezeti gazdáink közül mind többen és jobban értsék: hogyan kell kor­szerűen termelni, szocialista módon élni. Mindez nagyobb aktivitást ír elő a községi, a szövetkezeti pártszervezet kommunistái — de a közös gazdaságok tagjai j számára is, hogy egyre határo- j zottabb léptekkel haladhassa nak előre a nagyüzemi gazdál­kodás tttján. 1 » Jubilál a* ország első vidéki ügyvédi csoportja Hogy ez mit jelent, azt egyet­len számadat is nagyon jól ér­zékelteti: az elmúlt évben a me­gyében összesen hatmillió fo­rintot jelentő különböző per­ben döntött a bíróság a tsz-ek javára. Ehhez igen sok köze van a kollektív gazdaságok ér­dekében tevékenykedő, s azokat képviselő ügyvédeknek is. — Azok az eredmények —» veszi át a szót Mihalovits elv­társ —, amelyeket elértünk, nem vitás, hogy elsősorban a munkaközösség tagjainak az ér­deme, de talán éppen ilyen arányban köszönhető az Ügyvédi Kamarának, amely végre Kecskeméten, illetve a megyében is önál­lóságot kapott. 1956-ig ugyanis, hol Szegedhez, hol Budapesthez tartoztunk, ami megnehezítette a munkát. — A közösség érdeme tehát a kamara érdeme is — folytatja dr. Kovács Zoltán. — Egy rö­vid nyilatkozat keretében nehéz összefoglalni eredményeinket, így csak a legfontosabbakat említem meg. Saját nyugdíjalapot létesí­tettünk, három ösztöndíjasunk tanul a szegedi egyetemen, és lehetősé­günk van arra, hogy az elag­gott, vagy beteg kollégáinkat támogassuk. Ez azonban még nem minden, öt évvel ezelőtt üdülőt létesítettünk Alpáron, ahol egész évben üdülnek egy­részt a családtagok, másrészt az ügyvédek, hozzátartozók. Az el­múlt nyáron például 11 gyere­ket üdültettünk teljesen díj­mentesen. Lehetővé tettük, hogy az ügyvédi munkaközösségek­ben dolgozó kollégáink — a megyében szóm szerint nyolc- vanhatan vagyunk — külföldre utazhassanak. Voltak már Moszkvában, Lengyelországban, és Romániában. Legutóbb 32 tagunk volt kint a Román Nép- köztársaságban. Igen jó, baráti viszonyban vagyunk a Krakkói Ügyvédi Kamarával. Ügy ter­vezzük, hogy csereüdültetésben állapodunk meg velük. — A jubiláló munkaközösség arra törekszik, — tájékoztat végül Mihalovits István — hogy növelje a tagok szakmai és politikai felkészültségét, s ezáltal tökéletesebbé tegye a jogvédelemért hozzánk forduló ügyfelek ellátását, vagyis, hogy az eddigieken túl egyre jobban szocialista tartalommal töltsük meg munkánkat. Gál Sind»* XIX. ÉVF. 30. SZ. Ara 00 fillér 1!M>4. FEBR. 6, CSÜTÖRTÖK Megnyílt Kecskeméten a megyei növényvédelmi kiállítás Szerdán délután Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága nagytermében ünnepé­lyes keretek között megnyílt ä növényvédelmi kiállítás. A megnyitón részt vett dr. Sándor Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának osztályvezetője, dr. Konkoly István, az AGRO- TRÖSZT főosztályvezetője és propagandaosztályának vezető­je: Márton Béla, Madarász László, a megyei tanács vb. el­nökhelyettese, Miklós János, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, az állami gazdaságok megyei igazgatója, valamint Bank Gyula, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Jelen voltak ezenkívül a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának, az Agrártudományi Egyesület me­gyei szervezetének, a Hazafias Népfront megyei bizottságának, továbbá a MÉSZÖV és az AGROKER Vállalat munkatár­sai. Megnyitó beszédében Miklós János hangsúlyozta, hogy a ki­állítás célja a növényvédelem legkorszerűbb eszközeinek és módjainak népszerűsítése, ame­lyek nélkül ma már elképzelhe­tetlen a nagyüzemi termesztés. Még az elmúlt évben is felbe­csülhetetlen érték ment veszen­dőbe amiatt, hogy számos kö­zös gazdaság nem vette ki ré­szét maradéktalanul a kártevők elleni küzdelemben. A gyü­mölcsfélék exportálása szem­pontjából pedig még nagyobb jelentőséggel bir a növényvé­delem, minthogy annak hiányos elvégzése tulajdonképpen a nép­gazdaság érdékeit sérti. A kiállítás február 9-ig, na­ponta héttől este kilenc óráig tart nyitva. A látogatók tájé­koztatását állandó szaktanács- adó biztosítja. Zárszámadás után Kedves meglepetéssel készült az évi zárszámadások idejére az Izsáki Földművesszövetkezet. A helyi áruház szokásos két és fél milliós árukészletét újabb másfél millió értékű áruval növel­ték, hogy bőséges választékkal szolgáljanak sok. a zárszámadás­ról egyenesein ideérkező vásárlójuknak. S a készülődés nem volt hiábavaló. Mert bár a község szö­vetkezeteiben évközben is jelentős részesedéshez jutottak a ta­gok, maradt még jócskán kiosztani való pénz a zárszámadás ide­jére is... Így Termul Vince, a Kossuth Termelőszövetkezet fogatosá- nak is megvalósulhatott a múlt év elején született és egész év­ben dédelgetett terve: egy vadonatúj motorkerékpár tulajdonosa lett a zárszámadást követő napon. Ä zárszámadáskor kapott 14 ezer forintból bőven futotta a szép szürke 125-ös Danuvia meg­vásárlására. Ezzel már országjáró körútra is elindulhat, ha ki­tavaszodik ..; (Bal oldali kép.) Tatár Józsefnét. ugyancsak a Kossuth Tsz tagját hat gyer­meke kísérte a bevásárló útra. Amikor találkoztunk velük, már 34 méter ágynemű — a régi felfrissítésére — és két szép brokát- paplan összecsomagolva, kifizetve várta á hazaszállítást. Előtte azonban még egy-két rend fehérneműt és tavaszra egy-egy szép pulóvert választott ki mindegyik gyereknek. A legszebbet termé­szetesen Imre fiának, mert a múlt évben ő volt Tatár néni jobb keze a szövetkezetben, neki is része volt abban, hogy édesanyja most a zárszámadás után 7700 forintból vásárolhat. (Jobb oldali kép.) Eredményekben gazdag ti­zenöt esztendő telt el azóta, hogy Kecskeméten megalakult az ország első vidéki ügyvédi munkaközössége. A jubileum al­kalmából kis ünnepséget ren­deznek az Ügyvédi Kamara székházában, ahol a kamara el­nöke, dr. Kovács Zoltán ezüst- serleget ad át a közösségnek. Ekkor vonul nyugdíjba két idős ügyvéd, s búcsúztatásukra szin­tén a jubileumi ünnepségen ke­rül sor. A munkaközösség megalaku­lásának körülményeiről, az el­telt tizenöt év tapasztalatairól és gondjairól beszélgettünk az ügyvédi munkaközösség veze­tőjével és a Kecskeméti Ügy­védi Kamara elnökével. — Akkor még Katona József nevét viselte a kis közösség, és kilenc tagja volt. Dicséretére válik az ügyvédeknek, hogy fel­ismerték a közösségben rejlő lehetőségeket, és az országban, vidéki vi­szonylatban elsőként alakí­tották meg a kollektívát. Űttörő jellegű volt tehát a vál­lalkozás, amely igen jó ered­ményeket hozott — mondja dr. Kovács Zoltán. — Az volt a célunk — kap­csolódik a beszélgetésbe dr. Mi­halovits István, a munkaközös­ség vezetője —, hogy a bíróság és az ügyészség mellett az igaz­ságszolgáltatás pozitív tényező­jévé váljon az ügyvédség. Eh­hez fokozott mértékben biztosí­tani kellett a jogorvoslatot kereső közönség igényének kielégítését, elmélyíteni és szélesíteni a szakmai, ideo­lógiai felkészültséget. Ezt természetesen csak a kö­zösség erejével, a tagokra gya­korolt hatásával lehetett elér­ni. Eredmény volt, hogy a ki­lenc magángyakorlatot folytató ügyvéd felszámolta irodáját, és egy közös helyiségbe költözött. — A politikai és szakmai is­meretek bővülése tette lehető­vé, hogy az ügyvédi munkaközösség tagjai most már társadalmi kérdésekkel is foglalkozhat­tak, bekapcsolódtak egyes aktuális problémák megoldásába — mondja Kovács elvtárs. — A termelőszövetkezetek megala­kulása utáni években például az ügyvédség több mint 1500 jogpropaganda előadást tartott a megye különböző részében. Ma már elmondhatjuk, hogy Bács-Kiskun megyében van a legtöbb ügyvédtanácstag, s je­lentős előrehaladás, hogy a termelőszövetkezetek hat­van százalékának jogi kép­viseletét is ellátják az ügy­védek.

Next

/
Thumbnails
Contents