Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

3. oldal 1964. február 27, csütörtök A Biztonsági Tanács a ciprusi kérdésről De Gaulle válássá Hruscsov üsenetére Az új osztrák kormány programja A BIZTONSÁGI Ta­nács kedden délután is­mét összeült, hogy a cip­rusi helyzetről tárgyal­jon. U Thant főtitkár a gyűlés elején sajnálattal állapította meg. hogy a probléma változatlanul megoldatlan, ezért nagy felelősség hárul a Biz­tonsági Tanácsra. Az ülésen Fedorenko, a Szov­jetunió képviselője világosan kimutatta, hogy Anglia Makariosz elnök álláspontjának figyel­men kívül hagyásával továbbra is angol haderő­ket küld a szigetre. Anglia részéről — állapítot­ta meg a Szovjetunió képviselője — eddig nem hangzott el olyan biztosíték, hogy Ciprus ellen nem kívánnak katonai erőket alkalmazni. Kip- rianu ciprusi külügyminiszter ugyancsak felszó­lalt. Megerősítette Fedorenko állításait. Felve­tette a kérdést a londoni szerződést aláírt orszá­gok képviselőihez fordulva: Ügy vélik-e ezek az országok, hogy a londoni szerződés jogot ad ne­kik a fegyveres intervencióra Cipruson? Maka­riosz érsek felhívással fordult a ciprusi néphez azzal kapcsolatban, hogy rendeletet adtak ki az engedély nélkül tartott fegyverek beszolgáltatá­sára. Az elnök bejelentette, hogy a ciprusi rend­őrséget önkéntesek bevonásával tovább növelik. Válaszolt a török kormány Hruscsov február 7-i üzenetére. Visszautasította a szovjet kormányfő üzenetében foglaltakat, és azt állította, hogy a Ciprusra küldendő rendfenntartó haderők fel­adata nem több mint az élet- és vagyonbizton­ság védelme. VÁLASZOLT Hruscsov újévi üzenetére de Gaulle köztársasági elnök is. Válaszában hang­súlyozta, hogy az üzenet több olyan javaslatot tartalmaz, mely alkalmas a világ békéjének meg­szilárdítására. Magától értetődik — folytatja a válasz, hogy csak elismeréssel találkozhat az az elv, mely a területi konfliktusok békés rendezé­sének módszerét ajánlja akár határviszályokról, akár más területi igényekről van szó. De Gaulle szerint ebben az az általános elv rejlik, hogy valamennyi államközi konfliktust békés úton kell elintézni. Franciaország ezt az elvet tette nem­zetközi politikájának alapjává. Az erőszak alkal­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN mazását Franciaország csak a jogos önvédelem esetén tartja igazoltnak. A francia államfő véle­ménye szerint az előbb említett fontos elvet egy másik nézetnek kell kiegészíteni, melynek indo­kolt voltát Franciaország a maga részéről régen elismerte. Ez a népek önrendelkezési elve. Ha ezt egyetemesen hirdetnék és alkalmaznák, ak­kor nagy sikert lehetne elérni korunk nehéz problémáinak megoldásában. Franciaország —te­szi hozzá de Gaulle válasza — mindig hajlandó ebben a szellemben megvitatni a felvetett pontos kérdéseket, melyek jelentőségével teljesen tisz­tában van. WASHINGTONI jelentés szerint az amerikai szenátus kedden ratifikált egy egyezményt, mely­nek értelmében 450 ezer dollár értékben olyan javakat adnak vissza Ausztriának, melyeket még a második világháború folyamán foglaltak le. Az újonnan megalakult osztrák kormány külpo­litikai koncepciójával kapcsolatban nyilatkozott Pittermann alkancellár a TASZSZ és a Pravda tudósítójának. A tudósítóknak arra a kérdésére válaszolva, vajon az állandó semlegesség és a békés együttélés hagyományos elvei hogyan tük­röződnek majd az újonnan alakuló kormány po­litikájában és programjában? Pittermann kije­lentette: Az államszerződés után az osztrák par­lament önként fogadott el alkotmányos törvényt az állandó semlegességről — ez az önkéntes aka­ratnyilvánítás lett Ausztria külpolitikájának alapja. Hangsúlyozni kell — folytatta Pittermann, hogy az államszerződés értelmében Ausztria te­rülete mentes az atomfegyverektől. Ezért dön­tött úgy az ENSZ, hogy Bécset választja az atom­energia békés felhasználására alakult nemzetkö­zi szervezet székhelyéül. A megalakítandó kor­mány külpolitikai irányvonaláról megállapította: Meggyőződése szerint a szocialisták folytatják korábbi politikájukat, bármilyen is lesz az új kormány összetétele. Az osztrák nép és kormá­nya — mondotta — békére és barátságra törek­szik minden országgal, magától értetődően a Szovjetunióval is. Az Egyesült Áramok vietnami agresszlós terveiről MOSZKVA. (TASZSZ) A Krasznaja Zvezda legfris­sebb számában A. Leontyev al­ezredes, a lap szemleírója, kom­mentárt fűz azokhoz az ameri­kai sajtóközleményekhez, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok a Dél-Vietnamban viselt háború Észak-Vietnam területé­re való kiterjesztését tervezi. A Pentagon tábornokai elvesz­tették a játszmát Dél-Vietnam­ban — írja Leontyev. — Ez a napnál is világosabb. Ámde csak az őrültek reménykedhetnek ab­ban, hogy a háború kiterjesz­tésével javíthatnak vesztett ügyükön. Agresszív szándékaik igazolá­sára az amerikai politikusok durva hazugságokhoz és rágal­makhoz folyamodnak — írja a továbbiakban Leontyev. — Azt állítják, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság „agresz- 6zív nyomást” gyakorol Dél- Vietnamra. Az észak-vietnami beavatkozásról költött mende­mondákkal azonban a Pentagon csupán a háború kiterjesztésé­nek tervét próbálja igazolni. A Pentagon urainak tudomá­sul kell venniök — írja befe­jezésül Leontyev —. hogy a Vietnami Demokratikus Köztár­saság a szocialista államok ha­talmas családjának tagja és a szocialista államok nem hagy­nák cserben. * WASHINGTON. (MTI) A Fehér Ház szóvivője ked­den sokat sejtető közleményt adott ki arról, hogy Johnson elnök hosszú telefonbeszélgetést folytatott Mcnamara hadügymi­niszterrel és Rusk külügyminisz­terrel a dél-vietnami háború távlati kérdésiről, továbbá a TASZiSF-irodának a dél-vietna­mi helyzettel kapcsolatos nyi­latkozatáról. A közleményt a TASZSZ megfigyelője úgy érté­keli, hogy az amerikai kor­mányzat most minden erejével azon fáradozik, hogy kiterjessze a Dél-Vietnamban folyó hábo­rút Vietnam demokratikus ré­szére is. A dél-vietnami politika „új vonalvezetésének” kérdésében egyébként magán az amerikai kormányon belül is vélemény­eltérések vannak. Erre mutat, hogy a Fehér Ház kedden este közölte: Johnson elnök elfogadta Roger Hilsman távol-keleti ügyekkel foglalkozó külügyi ál­lamtitkár lemondását. Hilsman nyilatkozata szerint a lemon­dásnak nincs politikai oka. A hírszolgálati irodák megemlítik, hogy nemrég a külügyminiszté­riumon belül William H. Sulli­van külügyi államtitkár veze­tésével „a vietnami problémák jobb kezelésére” új munkacso­port a’akult, amely gyakorlati­lag kivette Hilsman kezéből a dél-vietnami ügyeket. PÁRIZS. (MTI) A francia sajtó nagy figyel­met szentel az amerikaiak viet­nami terveivel kapcsolatos szov­jet nyilatkozatnak. A válasz nem késett — írja a Les Echos —, Moszkva világosan „nem’ -et mondott. A Szovjetunió határo­zott állásfoglalása figyelmezte­tés az Egyesült Államoknak. Mcnamara és Johnson most vi­lágosan felmérheti, milyen ve­szélyt jelent, ha „végső meg­oldásként” elfogadják egyes ta­nácsadóik javaslatát. Az Humanité a francia kor­mány kétértelmű, várakozó ma­gatartását bírálja. De Gaulle ugyan felvetette Délkel et-Ázsia semlegesítésének gondolatát, de sem ő, sem az elnök miniszterei sohasem kérték határozottan az amerikai fegyveres beavatkozás beszüntetését. Sőt, Pompidou miniszterelnök két nappal ez- elő/t újból aláhúzta, hogy Fran­ciaország egy világháború ese­tén teljes katonai erejével ott lesz az Egyesült Államok olda­lán. A svéd külügyminiszer nyilatkozata Nilsson svéd külügyminiszter kedden Stockholmban egy szo­ciáldemokrata gyűlésen mondott beszédében foglalkozott Hrus­csov közelgő svédországi látoga­tásával, s méltatta a Szovjet­unió politikai tekintélyét. Igaz, hogy mi számos kérdés­ben eltérő nézetet vallunk a Szovjetuniótól. Ez azonban nem akadályozhatja meg kap­csolataink fejlődését, valamint az országaink és népeink kö­zötti fokozottabb megértést. A firenzei ifjúsági konferencia FIRENZE. (MTI) ötven ország 88 ifjúsági szer­vezetének képviseletében há­romszáz küldött jelenlétében szerdán délelőtt megkezdődött Firenzében az a nemzetközi ifjú­sági és diákkonferencia, amely­nek főtémái, a béke, a leszere­lés, a nemzetközi függetlenség. A délutáni ülésen felolvasták a különböző országok államfér- fiainak a konferenciához inté­zett üdvözletét. Üdvözölte a ta­nácskozást Hruscsov szovjet mi­niszterelnök, valamint Kádár János, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke is. Kádár János üdvözlő leve­lében a többi között hángsúlyoz- ta: „A magyar nép, amely egy emberöltő alatt két világháború pusztításait szenvedte el, külö­nösen érdekelt a béke fenntar­tásában, az atomháború veszé­lyének elhárításában, az általá­nos és teljes leszerelés megva­lósításában. Népünk ezért támo­gat minden olyan törekvést és akciót, amely a béke és az álta­lános ■ és teljes leszerelés ügyé­nek előbbrevitelét szolgálja. — Teljes szolidaritásunkról bizto­sítjuk mindazokat a népeket, amelyek harcolnak az imperia-t lizmus, a gyarmatosítás, áz új- ragyarmatosítás ellen, politikai, gazdasági függetlenség kivívá­sáért. A mi népünk, amely év­századokon át az idegen hódítók igáját nyögte, értékelni tudja a szabadságot és függetlenséget, amelyet csak alig két évtizede nyert el véglegesen. Meggyőződésünk — hangoz­tatja Kádár János üdvözlete —, hogy a fiatalok firenzei tanács­kozása tovább erősíti az egész- világ haladó erőinek és , ifjú nemzedékének az összefogását az atomháború megakadályozá­sára, az általános és teljes le­szerelés ügyének az előmozdítá­sára, tovább erősíti az egész vi­lág szolidaritását a szabadságu­kért küzdő népekkel és új harci formálhat, eszközöket tár fel a gyarmati rendszer végleges fel­számolására.” A találkozón egyébként úgy­szólván a világ minden jelentős ifjúsági és diákszervezete kép­viselteti magát. A magyar kül­döttséget Nádasdi József, a Ma­gyar Ifjúság Országos Tanácsá­nak elnöke, a KISZ Központi Bizottságának titkára vezeti. flz DDK külkereskedelmi államtitkárának nyilatkozata a lipcsei vásárról Honst Soelle államtitkár, a Német Demokratikus Köztársa­ság külkereskedelmi és belné- met-kereskedelmi miniszterének első helyettese nyilatkozatot adott Pinczési Pálnak, a Ma­gyar Távirati Iroda berlini tu­dósítójának a lipcsei vásárról. Az idei tavaszi vásárra a szo­cialista országokon kívül 30 ten­gerentúli országból és Európa valamennyi kapitalista államá­ból jelentkeztek kiállítók. A mostani vásárra elsősorban az lesz jellemző, hogy különö­sen az ipari készítmények egyes szakágaiban igyekszik majd a világon végbement technikai fejlődést bemutatni. A vásáron megmutatkoznak majd általá­ban a szocialista államok, de különösképpen a KGST-hez tar­tozó országok testvéri együtt­működésének eredményei. A lipcsei vásár a Magyar Nép­köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság gazda­sági és kereskedelmi kapcsola­tainak bővítése szempontjából is jelentős — mondotta. Igen örvendetes, hogy a két baráti ország kölcsönös keres­kedelmének volumene évről év­re növekszik. Az idén például a kölcsönös árucsere nyolc szá­zalékkal felülmúlja majd a ta­valyit. Magyarország a negyedik helyet foglalja el az NDK kül­kereskedelmében. az NDK pe­dig a Magyar Népköztársaság harmadik legnagyobb külkeres­kedelmi partnere. Rendkívül örülünk annak, hogy az NDK szakértői a mos­tani tavaszi lipcsei vásáron meg­ismerkedhetnek például a ma­gyar szerszámgépgyártás új ter­mékeivel. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaságból érkező láto­gatók áttekintést kaphatnak ar­ról, milyen új termékekkel je­lentkezünk mi, s így egymás ki­váló gyártmányainak megisme­rése révén nyilván már a kö­zeljövőben tovább emelkedik majd a két testvéri ország áru­cseréje. A lipcsei vásár ezen­kívül hozzásegít bennünket ah­hoz is, hogy a kooperációt és a szakosítást illetően pontosab­bak legyenek a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó pers­pektivikus terveink. A gondolkodásmód az aktivitás rugója kodó burzsoázia sok olyan em­berre is támaszkodhat, akik köz­vetlenül nem foglalkoznak poli­tikával, közömbösek a társadal­mi problémák iránt, csak egyé­ni sorsuk érdekli őket. Az ilyen törekvéseket a burzsoázia még táplálja is, ösztönzi az egyéni boldogulás illúzióit. „Mindenki magáért, isten mindenkiért” — hangoztatják a jelszót. Miért? Azért, mert a burzsoázia szá­mára világos, hogy az olyan em­bert, aki csak magával törődik, aki nem tud különbséget tenni a vágyálmok és valóságos érde­kei között, könnyű a saját cél­jai szolgálatába állítani. A szocializmus igazi támasza viszont az, aki gondolkodik, is­meri a társadalom valóságos helyzetét, összefüggéseit, felelős­séget érez a közösség iránt, sa­ját érdekeit nem mások rová­sára akarja érvényesíteni. Ahol a párt vezette dolgozó nép veszi kezébe sorsa irányítását, ott társadalmi szükséglet annak tisztánlátása, hogy a jobb, kul­turáltabb élet nem magától ala­kul, annak feltételeit, összetevőit neki magának kell megterem­tenie. Minél tudatosabb ez, an­nál inkább válik a cselekvés rugójává. Hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, felszá­moltuk a kizsákmányolást és forrásait. A dMgozók 95 száza-. együttes hatásának eredménye. Megköveteli tehát az ideológiai harcot a szembenálló káros né­zetek, szokások ellen. • 0 ártunk politikája igazi, ■ humanista politika. Nem­csak kifejezi a dolgozók alapve­tő érdekeit, hanem megmutatja azok megvalósításának útját is. E politika megvalósítására moz­gósítani és az aktivitást fejlesz­teni, minden kommunistának és a szocializmus minden követ­kezetes hívének alapvető köte­lessége. Hogyan növekedhet tö­megméretekben az aktivitás a szocialista építőmunkában? Egy­részt, ha mind többen felismerik a célokat és azok megvalósítá­sának módozatait, másrészt, ha a célok gyakorlati realizálása nyo­mán az emberek érzik a saját és a közösség egésze anyagi és kulturális életviszonyának pozi­tív változását. Tehát a párt po­litikájának megvalósításában az aktív részvétel is hatással van az emberekre, azt kiegészíti a kulturális eszközök hatása. A kapitalista társadalmi rend­szer sajátossága, hogy az urál­ii szocializmus győzelme •* hazánkban is elválaszt­hatatlan a marxista—leninista eszmétől A végbement forradal­mi változások, a párt politi­kája iránti bizalom azt bizo­nyítják, hogy a marxizmus ha­zánkban is offenzívában van. A szocializmus nemzetközi és hazai sikerei növelik a bizal­mat eszméink erejében, életre­valóságában. Ugyanakkor a szo­cializmus teljes felépítésének feladatai megkövetelik a szocia­lista tudatosság mindenoldalú érvényesítését, magasabb fokra emelését. Mindezekből követke­zik, hogy az eszmei offenzíva magába foglalja a marxizmus hatékony terjesztését, hogy ál­talánossá váljék a szocialista meggyőződés és magatartás. Alapvető igazság, hogy az emberek gondolkodásmódja, ér­zelemvilága befolyásolja cselek­vésüket. Minél inkább a szocia­lista szemléletmód hatja át az emberek gondolkodását, érzés- világát, annál jobban érvénye­sül ez munkájukban. Ez azon­ban nem spontán módon alakul így, hanem a társadalmi körül­mények és a nevelőrrfiaika

Next

/
Thumbnails
Contents