Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-27 / 48. szám
MW. február 21, csütörtök' I 3. oldal Jelentős fejlődés9 tartalmasabb munka Nem érdemes ? — Érdemes! A társadalmi bíróságok tapasztalatai Azt. hogy mostanában sok szó esik a társadalmi bíróságokról, elsősorban annak a felismerése indokolja, hogy ezek az egyes üzemeknél, vállalatoknál működő és a dolgozókból alakult bíróságok igen nagy jelentőséggel bírnak a kollektíva nevelése, a szocialista munkaerkölcs megszilárdítása szempontjából. Ennek tulajdonítható, hogy a közelmúltban a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa elnökségi ülésen foglalkozott a társadalmi bíróságok elmúlt évi munkájának tapasztalataival. Megyénkben sok üzemben, vállalatnál, gépállomáson, földművesszövetkezetben felismerték ezeknek a bíróságoknak a kollektívára gyakorolt egészséges hatását, és élnek is a bennük rejlő lehetőségekkel. Nem kevés azonban azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol még nem jutottak el eddig. Az SZMT elnökségi ülése megállapította, hogy ahol nem, vagy elégtelenül működnek a társadalmi bíróságok, ott általában az üzem vezetőségében, szakszervezeti bizottságában, vagy a felsőbb szervek munkájában lehet a hibát keresni. Akad természetesen olyan hely is, ahol valóban nem fordulnak elő a társadalmi bíróságok hatáskörébe tartozó esetek. A hiányos működés egyik oka, hogy a bíróságok nem kapnak rendszeres támogatást a felettes szervektől. így van ez például a tanácsi vállalatok nagy részénél, ahol számos helyen érezhető, hogy a tanácsok jogászai — akiknek a vonatkozó törvényerejű rendelet 33. paragrafusa hangsúlyozza ilyen irányú kötelezettségét — nem tanúsítanak kellő kezdeményező és segítő készséget, ösztönzést, a társadalmi bíróságok iránt. A gépállomásokon működő társadalmi bíróságok passzivitásának legfőbb oka viszont, hogy a múlt évben több helyen átszervezés történt, a munkáslétszám csökkent. Felvetődik a kérdés, hogy ezeknél az üzemeknél van-e értelme a társadalmi bíróságok további, formális fenntartásának. Vannak olyan bíróságok, is, amelyek működését akadályozza a nemtörődömség, az, hogy nem tulajdonítanak ennek kellő jelenléka szocialista szektorban dolgozik. Társadalmunk helyzetét, céljait és törekvéseit tekintve egységesebbé vált. Pártunk megmutatta a tennivalókat is a szocializmus teljes felépítéséhez. Minél világosabbá válik ez minden dolgozó előtt, annál gyorsabb a megvalósítása. W a ion elmondhat j u k-e, * hogy ma már minden kommunista, a szocializmus minden őszinte híve tisztán látja ezt? Nem, ez még nincs ,igy. Sőt, előfordul az is, hogy kommunisták fogadják kétkedéssel a pártnak a dolgozók szocialista tudata formálására irányuló törekvéseit. Nemegyszer találkozunk sikertelen próbálkozások után pesszimista megnyilvánulásokkal: nem érdmes az emberekkel bajlódni, nem lehet megváltoztatni őket. Ennek ellentmond az is, hogy a marxista meggyőződés már a burzsoó uralom idején is utat tört magának. Amikor a dolgozó nép került hatalomra, a társadalmi változások nem múltak el nyomtalanul az emberek fölött. A dolgozó emberek tudatának formálódását leginkább a szocializmus építésében tanúsított helytállásuk bizonyítja. Ha csak a legutóbbi 2—3 esztendőt néztőséget. Példaként említhetjük a Kiskőrösi Földművesszövetke- zetet. ahol a társadalmi bíróságnak 1963 augusztusa óta nincs elnöke, elnökhelyettese pedig egy idősebb nődolgozó, akit a szövetkezeti munka különben is nagyon leköt. A társadalmi bíróságok szervezésére hívatott vezetők együttműködésének, az összhang hiányának gyakoriságára tanulságos példa lehet a Bács-Kiskun megyei Húsfeldolgozó Vállalat. Itt az igazgató többször felhívta a szakszervezeti bizottság figyelmét, hogy egyes ügyeket vigyenek társadalmi bíróság elé. Ez azonban rendszeresen elmaradt. Bár a szakszervezet titkára elismerte ennek fontosságát, de egyéb tevékenységére hivatkozva kijelentette: erre nincs ideje. Mindezek ellenére tapasztalat bizonyítja, lfogy mind több vállalati vezető ismeri fel a társadalmi bíróságok jelentőségét. A Kalocsai Sütőipari Vállalat igazgatója például a vállalatnál hosszú ideje meglevő, de ténylegesen nem működő társadalmi bíróság nemrégiben megtartott első tárgyalásán kijelentette, hogy bárcsak hamarabb elkezdték volna. A tárgyalások sokszor azért maradnak el, mert nem a legalkalmasabb ügyeket utalják a társadalmi bíróság elé. A Keceli Földművesszövetkezetnél viszont négy, a kiskőrösinél öt fegyelmi ügy kínálkozott társadalmi bírósági tárgyalásra, s erre mégsem került sor. Találkozunk azonban olyan nézettel is, amely még a fegyelmi tárgyalást sem tartja szükségesnek. A Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalat igazgatója nemcsak a társadalmi bíróság munkáját nem támogatja, de fegyelmi határozatot sem hoz, mert az az elve, hogy többet ér a fegyelmi határozatnál, ha ,,leszidja” a dolgozót. Figyelemre méltó, hogy az egész megye vonatkozásában örvendetesen emelkedik a társadalmi bíróságok tárgyalásain résztvevők száma. Nem ritka, hogy százötvenen is megjelennek egy-egy tárgyaláson. A Kunbajai Állami Gazdaságban például a jelenlevő hetven dolgozó közül tizenhatan hozzászóltak a szóbanforgó esethez. Eredményesek a tárgyalások Kecskeméten a lakatosipari vállalatnál is, de hasonlóan jó a Kiskőrösi Állami Gazdaság társadalmi bíróságának munkája. A gazdaság egyik dolgozója zük is. jól látható a munkások, parasztok és értelmiségiek helytállása a munkában. A kialakulóban levő új szocialista közvélemény ösztönző hatása ma már jelentős szerepet játszik a káros megnyilvánulások visszaszorításában. A közvélemény nagy erő, erkölcsi hatalom. Napjainkban egyre több dolgozó ítéli el a naplopást, a szocialista együttélés szabályainak megsértőit, a herdálást. a sógorság-komaságot. — Mindez kifejezi, hogy a közvélemény is olyan pozitív erő. amelyet a szocialista nevelőmunkában jól felhasználhatunk. Természetesen, az emberek gondolkodásának formálódására sok minden van hatással. Vannak tényezők, amelyek a szocializmus irányában hatnak, mások inkább ellenható tényezők. Nem felejthetjük el, hogy a múlt maradványai a gondolkodásban, a szokásokban a legmélyebbek, legszívósabbak. Ezeket nem lehet egy csapásra megszüntetni. Lenin sokszor figyelmeztetett arra. hogy a forradalom nem egyszerűen a régi társadalom koporsóba zárása és elföldelése. A kapitalizmus teteme „itt oszladozik köztünk, rothad és megfertőz bennünket is”. Ezért kell harcolni a visz- szahúzó fogyatékosságok ellen. Ebben a harcban ma már nem például könnyelmű, italozó életmódot folytatott. A társadalmi bíróság alkoholelvonó kezelést kezdeményezett. Hatására a dolgozó teljesen megváltozott. A legjobban talán az érzékelteti ezeknek a bíróságoknak a hatékony munkáját, hogy az elmúlt évben az eljárás alá vont 485 ember közül mindössze négy volt visszaeső. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy megyénk társadalmi bíróságai az elmúlt esztendőben sokat fejlődtek. A jövőben a legfontosabb Javítani való — s ehhez a jogászok nyújthatnak legtöbb segítséget — a tárgyalások alakiságában lesz, de feltétlenül fokozni kell ezzel egy időben a munka tartalmi színvonalát is. Gál Sándor Télen sem állt a munka (Községi tudósítónktól.) Egymillió hatszázezer forintos beruházással új művelődési ház építését kezdték el Felsőszent- ivánon az elmúlt évben. A hideg idő beálltáig elkészültek a falak és egy részük tető alá is került. De a télen sem álltak le a munkával, hanem a már megépített és fűthető helyiségekben megkezdték a padlózást és a vakolást. Jelenleg a 350 férőhelyes színházterem tetejének zsaluzása folyik és amennyiben az idő engedi, a tető betonozási munkáihoz is hamarosan hozzáfognak. A kőművesek brigádja mindennap megjelenik a művelődési háznál, hogy az minél előbb elkészüljön és Felsőszent- iván kultúrára, művészetre, tanulásra vágyó dolgozóinak rendelkezésére álljon. Az Építésügyi Minisztérium 1961-ben adta ki a családi házak típustervgyűjteményét, amely 51 tervet ajánl az OTP- kölcsönnel és saját erőből építkező családoknak. Az utóbbi években azonban már sokan a városiasabb sorház, vagy társasház iránt érdeklődnek. Ezért a minisztérium most tájékoztató tervgyűjteményt adott ki a sorellenséges osztályokkal állunk szemben, hanem olyan ideológiával, életfelfogással, magatartással, amelynek társadalmi forrásait felszámoltuk, de megnyilvánulásaival naponta találkozunk a dolgozók cselekvésében is. Ezt az imperialisták különböző ideológiai behatolási kísérletekkel még táplálni is igyekeznek. A dolgozók szocialista nevelése tehát egyben tudatos harc a kapitalista környezet, a jógi szokások, azok maradványai ellen. # A szocialista tudatíormá" lás célja és döntő tényezője a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka. Lenin szerint ez az egyszerű igazság „a szocializmus kiapadhatatlan erőforrása, végső győzelmének elpusztíthatatlan záloga.” A munka azért ilyen nagy jelentőségű, mert nemcsak a környezet alakítója, hanem az embert is formálja. A dolgozók társadalmában a tudatformálásnak lényeges ösz- szetevője a szocialista demokrácia fejlődése. Minél több ember vesz részt aktívan a közéletben, az államigazgatásban és más területen, annál inkább kü ntakozik a társadalom egészéért érzett felelősség, a közösségi éraés. Vagyis a tá rsadalmiA megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben megvizsgálta: milyen mértékben kötöttek a termelőszövetkezetek erre az évre szerződést a különböző szántóföldi növények és zöldségfélék termesztésére. Kitűnt, hogy e tekintetben- több növényfélénél lemaradás mutatkozik. Különösen a zöldségfélék termesztésének vállalása látszik kisebbnek a tavalyinál. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz például, amíg tavaly 129, addig az idén csak 53 holdon foglalkozik szerződéses zöldségtermesztéssel. Még kirívóbb a miskei Üj Élet TSz esete, ahol az elmúlt évi 150 holddal szemben az idén egyetlen hold termésére sem szerződtek, annak ellenére, hogy hiánytalanul rendelkeznek üvegházakkal és melegágyakkal. A közös gazdaságok azzal magyarázzák a vállalások csökkenését. hogy nem megfelelőek az átvételi árak, s emellett a szőlő- és gyümölcstelepítések a munkaerőt fokozottabb mértékben veszik igénybe. Nem egy helyütt az őszi kalászosok megnagyobbodott vetésterületére is hivatkoznak. Kiskunfélegyháza város tsz-ei például a tavalyihoz képest összesen mintegy 200 holddal csökkentik a szerződéses zöldségfélék területét. Annak ellenére, hogy erre az évre megyénk a cukorrépa termesztését illetően felemelt tervet kapott, több közös gazdaság — mint például az alpári Búzakalász, a gátéri Aranykalász, a kaskantyúi Kossuth, a páhi Petőfi és a solti Kossuth Tsz — csökkenteni kívánja az ipari növény területét. Hasonló a helyzet a vetőmagtermesztésben is. Különösen a zöldségfélék vetőmagjának a megtermesztése nem látszik biztosítottnak, ami pedig veszélyezteti a jövő évi vetőmagellátást. Nem veszélytelen a felsorolt (vagy a fel nem sorolt, de hozzájuk hasonló) közös gazdasáés társasházakról is. Ebben 25 különböző épület fonná járói, a lakások alaprajzáról, felszereléséről és a hozzávetőleges építési költségről tájékoztatják az érdekelteket. Többek között terveket készítettek a külföldön már népszerű kétszintes lakás magyar változatára. A gyűjtemény öt terve földszintes sorházat, a többi rajz pedig emeletes épületeket mutat be. politikai aktivitás közvetlenül is formálja az emberek gondolkodását. A kommunisták alapvető feladata, hogy személyes példájukkal élen járnak, ösztönözzék az aktívabb részvételt pártunk politikájának végrehajtásában. Jó szóval, az érdeklődés felkeltésével hozzzájáruljanak a dolgozók szemlélete és érzés világa formálásához. A munka új módszereinek ismeret ebesével, a gátló tényezők kiküszöbölésével, a kárt okozó cselekmények elleni határozott fellépéssel ösztönözzék a szocialista tudatformálást. A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája nemcsak az országos irányító szervek feladata.' Színtere minden üzem. termelőszövetkezet, állami hivatal, kulturális, közoktatási intézmény. Ha minden pártszervezet jól mozgósít a termelési, hivatali és más munkára, megfelelően ismerteti a dolgozókra háruló feladatokat, fellép az akadályozó tényezők ellen, akkor a legjobban szolgálja hazánkban is a marxizmus eszmei offenzí- vájának kibontakozását. Balló István. az MSZMP KB ágit. prop. oszt. helyettes .vezetője gokban uralkodó szemlélet a szerződéses növényfélékkel kapcsolatban. „Érveiket” egyébként könnyű megcáfolni. Mert helytálló lenne az ilyen érv, hogy nem megfelelőek az átvételi árak? Semmi esetre sem. Köz- gazdasági törvényszerűség, hogy a felvásárlási ár mindig a fogyasztói ár függvénye, Az utóbbit pedig a fogyasztók érdekei szabják meg. Ügy véljük, ezek elsőbbrendűsége nem képezheti vita tárgyát. Az sem, hogy a szerződéses növénytermesztés gazdaságos-e, vagy ellenkezőleg. A gazdaságosságot megyénkben is számos ^élda bizonyítja, amelyek felsorolását, úgy gondoljuk. mellőzhetjük. Sokkal indokoltabb azonban megvizsgálni a termelés költségeinek alakulását, a munka szervezését, az átlagterméseket. Elfogadható-e érvnek, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítések elvonják a munkaerőt az intenzív kultúrák — például a zöldség- félék — megművelésétől? Nem vitás, hogy az új ültetvények ápolása nem mellőzhető, sőt, annak fokozására lesz szükség a továbbiakban. Közös gazdaságaink azonban minden évben több és több gépet kapnak, mindinkább tért hódít a kukorica vegyszeres gyomirtása, s ezek révén jelentős munkaerő felszabadul. Sőt, nem egy olyan szövetkezeti gazdaságról hallottunk, ahol azért vonakodnak a kukorica vegyszerezésétől, mert akkor — úgymond — nem tudnak munkát biztosítani a giazdák részére. És hogy az őszi kalászosok „foglalták el” a szerződéses növények területét? Távolról sem. A gabonatermesztés aránya nem növekedett az országban — tehát megyénkben sem —•, csupán visszakerült a fontosságát megillető helyre. És ez nagy különbség. Mindezeket az ellenérveket a termelőszövetkezetek érdekei szempontjából hangoztatjuk. S ezek az érdekek összhangbán vannak a népgazdaság célkitűzéseivel, ami által úgyszólván megerősítést nyernek. Reméljük, megszívlelik a fentieket a szóban levő tsz-ek vezetői, gazdái, s ezt a választ adják az önmaguknak feltett kérdésre: érdemes szerződéses növényeket termeszten i. H. D Furfangosom A Megyei Döntőbizottság évi jelentésében szó van arról, hogy a vállalatok többsége nem folytatja le a kötelező eljárást a kötbérfizetésre okot adó dolgozóival szemben. Magyarán: mellőzik a felelősségrevonást. Emellett a kérdőre vonás egyik körmönfont esetével is találkoztak. A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalatnál történt, hogy a hibásan előállított termék miatt kötbérigényt támasztott velük szemben a megrendelő. A vállalat kiküldte a helyszínre megbízottját, aki a kifogásolt gyártmány hibáját — miután erről személyesen is meggyőződött — elismerte. Mit tesz erre isten? — hogy a keresztény morál módján tegyük fel a kérdést. A kifizetett kötbérért a vállalat ezt a dolgozót tette felelőssé. Nem tudjuk, milyen erkölcsi felfogás jegyében, — annyi biztos, hogy a szocialista erkölcsi normákkal ellentétesen — ezzel indokolták álláspontjukat: Ha ő nem ismeri el a hibát, a döntőbizottság képtelen lett volna a rossz munkát felismerni. Javasoljuk, hogy a furfangosok idei „Ki mit tud?” ver senyén indítsák ennek a ra vaszdi elvnek a feltalálóit Hátha az idén sikerül nekik Mint láttuk, 1963-ban számuk ra a megyei döntő(bizottság) kudarcot hozott. Hí —a Me«jeleni a sor- és társasházak tervgvűjteménye
