Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-27 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Házépítési kölcsönt adnak XIX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Ara 60 fillér 1964. FEBR. 27, CSÜTÖRTÖK 400 millió forinttal emelkedetté llllll!llllllll!!lllillll!lllll!llllllllll!llll!ll!!llll!lll!llllllillllllll!!lll!llllllllllllll!llll!{||||||!!llll!IIIIIUI!l!l!llllllllilllilllllll!!IHI!IIIII!lll||j||l!||||||||!!!lll!!!llll!l!llll!l!lllllii!lllltllk a vásárlás , % nniiiiiii!iii!iiiii!iiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii' uiost tartott a hioqyqi egy év alatt áruforgalmi bizottság «iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ a „falusi bankok66 70 községben alakult takarékszövetkezet Januárban és február első felében a földművesszövetkezetek keretében működő takarékszövetkezetek betétállománya megyénkben mintegy 14 millió forinttal emelkedett, s ezzel a szövetkezetek 40 százalékra teljesítették féléves tervüket. Különösen jelentős volt az emelkedés Hartán, ahol eddig 2 millió 300 ezer forintot, Nagy- baracskán 1 millió 800 ezer forintot, Soltvadkerten, Bácsbo- kodon. Hajóson, Hercegszántón és Tiszakécskén is egymillió forintnál többet helyeztek el a 'termelőszövetkezeti tagok taka- ,lókban. Tik idő alatt körülbelül ezren Vidítottak új takarékbetétkönyvet. Az egy lakosra jutott megtakarított pénz pedig a tavalyi év végi 206 forintról 260 forintra emelkedett. Ha egy családot veszünk alapul, kiderül, hogy megyénkben a 78 községet magában foglaló takarékszövetkezeti hálózat területén minden család 1120 forintot kamatoztat betétkönyvében. A takarékszövetkezetek néhány év alatt úgy megerősödtek. hogy az idén már nagyobb pénzügyietek lebonyolítására is vállalkoznak. Ez évtől kezdődően segítséget nyújtanak az építkezésekhez is. A fogyasztási hiteleknél alacsonyabb kamatra, legfeljebb háromévi visszafizetésre maximálisan 15—16 ezer forint köcsönt adnak ilyen célra. A kölcsönkérőnek mindössze az építkezés költségvetését és a tanácsi építési engedélyt kell benyújtania. A kölcsönre, amennyiben a részletek nem terhelik meg túlzottan őket, a nyugdíjasok is igényt tarthatnak. Kérelmük elbírálásánál nemcsak a nyugdíjuk ősz- szegét, de egyéb jövedelemforrásaikat is figyelembe veszik. Akik az OTP-től kértek, illetve kaptak kölcsönt, azok a takarékszövetkezettől már nem kap. hatnak. Igen hasznos megbeszélés színhelye volt tegnap a megyei tanács épületének tanácsterme, ahol a megyei áruforgalmi bizottság tartotta meg ez évi első ülését. Meghívták a tanácskozásra a járási és városi tanácsok kereskedelmi felügyeletét ellátó vb vezetőit és osztályvezetőit is. A Belkereskedelmi Minisztérium képviseletében részt vett az értekezleten Lestár Béla, a tervgazdálkodási főosztály csoportvezetője. A tanácskozás megnyitójában Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese hangsúlyozta a kibővített értekezlet jelentőségét. Hiszen a mindennapi munkában szinte nélkülözhetetlen az államigazgatás helyi szerveinek és a kereskedelmi vállalatoknak a lakosság érdekeit szolgáló szoros együttműködése. Ilyen együttes tanácskozásra mégis hosszú idő óta most kerül so» először. Ezt követően Gerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője, a megyei ^áruforgalmi bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. Elöljáróban behatóan elemezte megyénk kereskedelmének helyzetét, ezen belül az áruforgalom, az üzlethálózat kapacitása, raktározás, tanulóképzés stb. kérdéseit. Majd a kereskedelem múlt évi tevékenységének főbb tapasztalataira tért rá. Megyénkben az országosnál is nagyobb mértékben — 21,1 százalékkal — nőtt tavaly a lakosság pénzbevétele az 1962. évihez képest — mondotta többek között. — Következtében az áruforgalmunk kiemelkedően kedvező ütemben fejlődhetett, összkiskereskedel- mi forgalmunk közel 400 millió forinttal, 12,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ezzel a második ötéves terv időarányos áruforgalmi előirányzatait a ruházati szakma kivételével _ minden árufőcsoportban túlteljesítettük. Az élelmiszerárunál jóval nagyobb volt a magasabb igényeket kielégítő iparcikkek forgalma, s ez az összáruforgalom kedvező alakulását bizonyítja, íme csak néhány adat: 1963-ban vegyesiparcikkekből 16,3 százalékkal, ruházatból 11,7 százalékkal, a vendéglátásban 11,6, élelmiszerekből pedig 9,5 százalékkal értékesített kereskedelmünk többet, mint egy évvel ezelőtt. Jelentős dolog ez, különösen, ha figyelembe vesszük, . hogy a lakosság többletbevételeinek nagyobb hányadát — közel 200 millió forintot — a takarékbetét-állomány növelésére fordította. Megyénk kereskedelmének több mint hétezer dolgozója nehéz munkát végzett, míg ezek az adatok statisztikailag rögzít- hetőkké váltak — állapította meg Gerőcs István, s az áruforgalmi bizottság elismerését tolmácsolta helytállásukért. Majd így folytatta: — Szépek az elmondott számok, s mi tudjuk, milyen jelentőségűek. De a vevőnek meghatározott nagyságú és minőségű gyermekcipő kell és nem általában cipő. Nem vigasztalja meg a Baján előfizetéses étalt igénylő, de hozzá nem jutó vendéget az, hogy Hajóson egy kétszázszemélyes vendéglő igény hiányában egyáltalán nem főz ebédet, s csak havi ötezer forint értékű, elsősorban italforgalmat bonyolít le. Lényegében ezzel az átmenettel tért rá az előadó a megyei kereskedelem tavalyi tapasztalatainak alapos elemzéseire, s vázolta az idei legfontosabb tennivalókat és az áruellátás várható kilátásait. Eszerint az élelmiszerellátásban — a tavalyihoz hasonlóan, néhány cikk kivételével — ez évben is biztosítottak a feltételek az igények megfelelő kielégítéséhez. Tejtermékekből, köztük vajból, mintegy 5—7 százalékkal várhatunk többet mint tavaly. A sütőipari termékek fogyasztási keretei is stabilizálódtak, sőt, a múlt évben valamelyest csökkent is e termékek eladása. Ezzel kapcsolatban főként a kiszállítások késedelmességére, a minőségi hibákra, a darabonkénti súlycsonkításra, s következésképpen a társadalmi ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet az előadó. A zöldség- és gyümölcsellátásról szólva az áruforgalmi bizottság beszámolója újabb üzletek kialakítását, építését szorgalmazza a MÉK részéről, valamint a megtisztított, illetve félig kész zöldségáru értékesítésére való berendezkedést. Az említettekhez hasonló részletességgel foglalkozott Gerőcs István, a vendéglátás-, a ruházat-, vegyesiparcikk-keres- kedelmi szakmák problémáival és idei feladataival. A szervezési és fejlesztési jellegű kérdések között pedig megemlítette: megyénk nagykereskedelmi hálózatában a legjelentősebb dolog, hogy megkezdődött a FŰSZERT kecskeméti raktárának építése, amely már az év végén nagyban csökkenti a tárolási nehézségeket. Baján a Textilnagykereskedelmi Vállalat részére most készülnek egy 1500 négyzetméteres raktár tervei. A fejlesztéssel kapcsolatban az előadó felhívta a helyi tanácsokat, hogy már most kezdjenek hozzá a harmadik ötéves tervben létesítendő kereskedelmi egységek konkrét előkészítéséhez. Az igen színvonalas és sokrétű beszámoló kitűnő vitaalapnak bizonyult, hiszen a délutáni órákba nyúló tanácskozáson számos felszólaló — saját területe tapasztalataival és javaslataival — egészítette ki és tette még teljesebbé a megyei áruforgalmi bizottság ülését. Az ckézés után sorra kerülő kézi mélyítést Rapi János, Kovács József, Rehó Sándor és Varga Sándor végzi. A nem könnyű munka közben már a majdani bő termésre gondolnak, amíg a fénylő kapákat a homokba mélyesztik. ÉLET A HATÁRBAN Falvaink határában lépten-nyomon a természet éledésére és ébresztésére valló látvány köszönti az arra járót. Az Izsáki Állami Gazdaság II-s számú, ágasegyházi üzemegységében például már tíz napja a szőlőnyitást megelőző trágyázás munkáit végzi a Mathiász-brigád. A fogatosok ekével készítenek a talaj zsírozójának ágyat. Trencsényi Júlia vezeti a lovakat, Rigó József és Borbély János tartja az ekeszarvát. Időnként rövid szakmai megbeszélésre is szükség van. Cser- nus András brigádvezető a brigád nőtagjait — Galamb Mihály- nét, Berta Máriát és Rapi Erzsébetet — tájékoztatja feladatukról. (Pásztor Zoltán felvételeáj
