Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-26 / 47. szám
Bemutatjuk Építési-, közlekedési- és vízügyi osztálya vezetőjévé Bakonyi Ferenc elvtársat nevezte ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Bakonyi Ferenc mérnök-közgazdász. A Műszaki Új szakaszába lépett a tbc elleni küzdelem Reális lehetőség nyílt a „magyar” népbetegség felszámolására Egyetemet 1955-ben végezte, ezt követően pedig közgazdászszakon szerzett képesítést. Különböző beosztásokban dolgozott: 1955-től a Pécsi Útfenntartó Vállalat föépítésvezetöje volt, 1957-től a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat dolgozója, majd főmérnöke. Vezetője a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei bizottsága mellett működő műszaki akció- bizottságnak. A legutóbbi tanácsválasztás óta. Kecskemét város tanácstagja. A végrehajtó bizottság a műszaki-közgazdasági képzettsége és a megyében végzett közéleti tevékenysége alapján tartotta alkalmasnak Bakonyi Ferencet az építési-, közlekedési- és vízügyi osztályvezetői beosztásra. Az. elmúlt hetekben több megyei fórumon is foglalkoztak a tbc elleni küzdelem helyzetével. Volt róla szó a Vöröskereszt megyei konferenciáján, s a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Mivel az elmúlt években a tbc elleni küzdelembe mind nagyobb számban kapcsolódott be — a tanácsok és tömegszervezetek aktív támogatásával — megyénk lakossága, fontos, hogy ne csak a legszűkebb értelemben vett illetékesek, de a legszélesebb közvélemény is megismerje e hajdan félelmetes méretű népbetegség visszaszorításának jelenlegi helyzetét. Több mint háromszázezer röntgenfe; tel A múlt évben újabb fontos állomáshoz érkeztünk, melynek alapján elmondhatjuk: a tbc teljes felszámolása reális lehetőséggé vált. Szemléltetően bizonyítja ezt néhány számadat. Tavaly minden eddiginél alacsonyabb — 1,3 százalék — volt megyénkben a tbc-s megbetegedések arányszáma. 343181 ember jelent meg a szűrővizsgálatokon, s ezeken az 1962. évinél mintegy tíz százalékkal kevesebb — pontosan 1500 — új tbc-s beteget fedeztek fel. Míg öt évvel korábban minden ötödik újonnan felkutatott tbc-s kiskorú volt, most az összes új betegek számának csak 2,8 százalékát teszik ki. A három éven aluliak tbc-s megbetegedése az elmúlt hat évben egytizedére csökkent. Viszont növekszik az ötven éven felüliek aránya. 1958-ban még mindössze 21,7 Munkaversenv, oktatás a KPVDSZ megyei bizottsága ülésének napirendjén A Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Megyei Bizottsága tegnap megtartott ülésén a munkaverseny új formáinak megvitatását tűzte napirendre. Szóba kerültek azok a módozatok, amelyeket megyénk kereskedelmi vállalatai és földművesszövetkezetei iktattak az éves feladataik teljesítését szolgáló intézkedési terveikbe. Új vonásként jelentkeznek megyénk kereskedelmi vállalatainak munkájában és a vásárlók érdekeit szolgálják az árut szállító gyárakkal kötött szocialista szerződések. A Kecskeméti Állami Áruház például a Székesfehérvári Rádió és Televízió Gyárral, a Vörös Október és Május 1 Ruhagyárral, valamint a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárral épített ki_ ilyen kapcsolatot. Ezt követőén a kulturális-nevelési bizottság adott számot a szakszervezeti politikai iskolák munkájáról majd az idei bér- fejlesztési tervből adódó feladatok és problémák megvitatásával folytatódott a tanácskozás. Ezzel kapcsolatban megállapi- totrta a megyei bizottság, hogy a legtöbb vállalatnál és szövetkezetnél igen helyesen a szak- szervezeti bizottságok bevonásával döntenek az egyes dolgozókat érintő béraránytalanságok ügyében. Akadnak viszont ellentétes tapasztalatok is, mint például a kiskunmajsai és a kiskunfélegyházi földművesszövetkezetben. Itt az igazgató e kérdésben nem vette figyelembe a sazkszervezeti bizottság javaslatát. százalékát tették ki az összes megbetegedetteknek, 1963-ban pedig már 52 százalékát. Ez a szűrővizsgálatok kiterjedésével függ össze. Építők — segítsetek ! Az előbbi adatoknál nem érdektelenebb kérdés: mi lett a felkutatott betegek sorsa? Az új betegek legrászorultabb, leggyorsabb orvosi segítségre váró részét a megye nyolc kórházi fekvőbeteg-osztálya várta. Sajnos, a kecskeméti kórház tbc- osztályának megkezdett korszerűsítése miatt a szükségesnél jóval kevesebb ágy létszámmal. A helyzet enyhítésére tett intézkedés: az átalakítás befejezéséig 30—35 ágyas osztályt kell létrehozni a kecskeméti tbc- kórház melletti melléképületben. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a háromszáz ágyas kalocsai tbc- kórház a múlt évi 2,8 millió forintos építési lemaradás elle- néde határidőire elkészüljön, és már ez évben szolgálhassa a gyógyító munkát. Mivel csak ezen a módon érhető el, hogy minden kórházi kezelésre szoruló beteg elhelyezést nyerjen, úgy véljük, nem hiábavaló az építőipar dolgozóinak segítségére, áldozatkészségére apellálni. Minden tizedik lakást.,. A különböző fórumokon elhangzott jelentések szerint a múlt évben általában akadály- mentesen megtörtént a gyógyult tbc-sek munkába állítása, a munkaügyi és mezőgazdasági szervek mindenütt megfelelő munkát biztosítottak számukra. Az elmúlt évekhez viszonyítva viszont gyengébb eredmények születtek a rossz lakásviszonyok között élő tbc-s betegek gondjának megoldására. Kecskeméten tizenöt, Baján tíz, Solton két gondozás alatt álló beteg jutott jobb lakáskörülmények közé. összesen tehát 27-en, valamivel kevesebben, mint az előző évben. S azt hiszem, helyes, ha itt mindjárt utalok is a megyei tanács vb — az idei feladatok körvonalazása után hozott — határozatára, amely kimondja: „Amíg a tbc-s betegek lakáskörülményei nem rendeződnek, az előző évekhez hasonlóan minden évben a kiosztásra kerülő lakások tíz százalékát, a felszabadított lakások öt százalékát a rossz lakáskörülmények között élő tbc-seknek utalják ki tanácsaink.” Technikai és személyi feltételek Határozat született arra is, hogy valamennyi járási és városi tanácsunk végrehajtó bizottsága készítsen éves intézkedési tervet a tbc felszámolására, s azokat még márciusban, vb-ülésen tárgyalják meg. Ezenkívül szükségessé vált, hogy az idén a megelőző és gyógyító munka javítása érdekében újabb orvosi létszámot biztosítsanak a megyei gondozó számára, hogy így a kótmú szakos rendelést bevezethessék. A diagnosztika színvonalának megjavítása érdekében a kalocsai tbc-gondozóban új, felvételre és rétegfelvételre is alkál- mas röntgengépet szerezzenek be, s rétegfelvevővel bővítsék a jánoshalmi gondozó röntgenberendezését. S végül még egy fontos célkitűzés a sokirányú tervből: az idén a megye minden tíz éven felüli lakosát er- nyőfényképszűrésben kell részesíteni. t E. É. Két bűncselekmény — sok tanulsággal Két jellemző bűncselekményről adunk hírt. Az egyik a már annyiszor emlegetett hiszékenység kihasználásából adódott, amikor is szállást, otthont nyújtottak egy többszörösen büntetett előéletű személynek. A másik bűncselekményt két testvér követte el, jogot érezve ahhoz, hogy saját maguk torolják meg a rajtuk esett sérelmet. E két nagyon is gyakran előforduló bűncselekméiiy önmagáért beszél. Ismét a rendőrségen Az elmúlt évben szabadult szabadságvesztés büntetéséből Fábián Antal kecskeméti lakos, amelyet lopásért szabtak ki rá. A 34 éves fiatalember Egyébként már többször volt büntetve hasonló bűncselekményekért. Kiszabadulása után az ÉM Fémmunkás- és Lakatos- ipari Vállalatnál dolgozott, ahonnan kihelyezték Bajánsenye községbe. Ott ismerkedett meg Simon Zsuzsannával, akit a munka befejeztével magával hozott Kecskemétre. Miután megállapodtak abban, hogy együtt élnek, Fábián Jakabszállásra ment arájával, s ott özvegy T. J.-nénél „béreltek” lakást. Az idős, beteg asszonynak azt mondták, hogy eltartják, sőt, a házat is megvásárolják. Mondani sem kell, hogy sem bútoruk, de még pénzük sem volt. Az idős asszony rokonsága azonban nem jó szemmel nézte ezt az „ügyletet”, meg túlságosan gyanúsnak tűnt Fábián Antal ígérgetése. Ezért január 23-án azt javasolták, minél hamarabb hagyják el a lakást. Fábián menyasszonyjelöltjével még azon a reggelen összepakolt, s gyalog eliindultak Kecskemétre. „Véletlenül” azonban a saját holmijukhoz csomagolták özvegy T. J.-né mintegy 600 forintot érő ruhaneműjét is. A járási rendőrkapitányság nyomozói fogták el a két lelki- ismeretlen embert. Simon Zsuzsanna ténylegesen nem tudott a lopásról, de miután több munkaalkalom adódott volna számára, s ennek ellenére sem ment dolgozni, közveszélyes munkakerülésért indítottak ellene eljárást. Fábián Antal lelkiismeretét a fentieken kívül még egy másik bűncselekmény is terheli. A múlt év őszén P. M. kecskeméti lakosnál bérelt albérleti szobát. Az egyik reggelen vásárlás ürügyével hagyta el a lakást, de magával vitte a tulajdonos 300 forintot érő esőkabátját is, amit még abban az órában értékesített. Fábián Antal ellen visszaesőként elkövetett lopás miatt indítanak bűnvádi eljárást, az előzetes letartóztatás fenntartása mellett. Ráfizetett a sértegető Egy tégladobással kezdődött, a kórházban és a rendőrségen ért véget Csábi Márton kiskunmajsai fiatalember ügye. Február 21-én Csábi Márton a délelőtti órákban, még ki nem derített indokból, egy téglát dobott be Baloghék lakásának ablakán. Másnap, február 22-én, délután a két Balogh-testvér, László és András, együtt sétált az utcán, amikor Csábi durván szidalmazni kezdte őket. A két férfi a sértegetőt elfogta, s olyan súlyosan bántalmazták, hogy Csábi Mártont a kórházba kellett szállítani. Az orvos megállapítása szerint Csábi tüdeje is megsérült, a verekedés közben esett bordatörés miatt. A kiskunfélegyházi rendőrkapitányság súlyos testi sértés bűntette elkövetéséért indított bűnvádi eljárást a két Balogh- testvér ellen. ' G. G. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 ; Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és % kézbesítőknél. '1 (»fizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; 25 065« i tói. A moraj késett, s ő nagyot harapott a kezében tartott libacombból. A zsíros lé összegyűlt szájjá szegletében, majd a fehér blúzra cseppent. „Ne hallja senki más.” Cegléd következett. Ez volt az utolsó fülke. A kalap alján egy-két forint gyűlt össze. Meghajolt — meg akarta köszönni a honoráriumot. De többé nem egyenesedett fel. összeesett. A barna, rozoga hegedűt, mellyel hetven évig muzsikált — magához szorította. Néhányon megfogták az ájult embert és óvatosan lemelték a vonatról. „Hát mondtam én, hogy, részeg. Az anyja szentségit, és még pénzt kért!...” Ezt isméi a libacombos asszony mondta. Nem, az öreg cigány már senkitől sem kér pénzt. Meghalt. Különösebb bonyodalom nélkül. Úgy egyszerűen a ceglédi vasútállomás egyik pirosra má zolt padján — feje alatt a ki pott hegedűvel K. M. 1 sört ittam, ő meg mellettem számolgatta a fényes forintokat. „Huszonhat negyven” —‘ morogta maga elé. „Még ötven kell és veszek egy cipőt...” „Meg lehet élni belőle?” — kérdeztem tőle. „Hát... próbáltam. De öreg vagyok. És beteg is. Nem bírom már a nehéz munkát...” „Éjjeliőr csak lehetne.” „Cigány vagyok. És sok helyen előítélettel fogadnak. Azt hiszik, hogy minden cigány tolvaj. De kérdezerp én, hát a fehéremberek között nincs rossz?!” Azután a tcmeg elsodorta mellőlem. „Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás...” „Csak azt tudnám, hogy mi a fenének engedi meg a MÁV, hogy ilyen féleszű bolond az ember fülébe kornyikáljon!” Egy testes asszonyság mondta, s elismerő morajt párt az uéaeok„Egy ablaknál állj meg cigány...” Monoton szállt fel, s Ceglédig végig muzsikálta ti vonatot. Érdekes ember volt. Megállt a kupé ajtajában és két nóta eljátszása után — mert mindig két dalt játszott csak — levetette szürke, zsíros kalapját és maga elé tartotta. Ha kapott néhány fillért — megköszönte. Ha nem, akkor átcsoszogott a következő szakaszba. „Ügy muzsikálj, hogy sírjon az a csalfa lány...” Egyik alkalommal a büfékocsiban mellettem szorongott. Közeledtünk Ceglédhez. Már vé- gigmmsikáH« • szereéoéwgt. ém Az öreg cigány — Hona ala szorította a hegedű tokot. — „Nehezen uram!” „Miért nem megy dolgozni ?” „Csak építkezésre )',(> r>í> _ Mnv „Túl az akácsoron...” Nem először találkoztam vele. S nem csak én voltam, aki érdeklődve hallgatta a fáradt, megtört hangú öreg cigányt. A Budapest—Kecskemét vasútvonal muzsikusát. „Akácos út, ha végig megyek rajtad én...” Az öreg fej ráborult a hegedűre. Álla alá szorította a zenélő szerszámot. „Nyáreste volt, pacsirta szólt...” Reszketett már a hangja. S a ■keze sem tartotta oly biztosan a vonót, mint talán harminc évvel ezelőtt. „Ott kóborolt, csavargóit egy cigány.” Nem játszott lenyűgözően. Nem viriuskodott. sőt sokszor „mellé fogott” a csontos ujj. Mégis mi tetszett rajta? Hogy szívből játszott. „De jé, hogy megtalállak én...” A vonatfülke utasai unottan hallgatták. De ö csak énekelt. Énekelt és tágra nyitott öreg szeme az ablakon túli, hóval borított tájra meredt. És húzta a vonót. És játszott-, hogy „...lány, tudod-e hol lakik? ...Ott túl...” A deres — egykoron fekete — göndör haja homlokára hullott. A fülkén keresztül törtető utasok meglökték. A kalauz rámordult, hogy menjen a fenébe. De ő nem hallotta. Ment játszott.
