Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek’ A MAGYAR. SZOCIALISTA XIX. ÉVFOLYAM. «. SZÁM M UN KÁS PA R.T Ara 60 fillér- KIS KUN MEGYEI LAPJA 1964. FEBR. 25, KED1 Két határozat Könyvek a termelés szolgálatában Aki hazánk tájait, városait " járja, lépten-nyomon új építményekkel — lakóházakkal, új utcasorokkal, ipari létesítményekkel, kulturális és egészségügyi intézményekkel, a falvakban tetszetős, városias csa- láli házakkal, gazdasági épületekkel — találkozik. A közelmúlt esztendők fokozott ütemű építkezései tevékenységének eredményei ezek. Sokat építünk és jobban, korszerűbben is, mint a múltban; új lakó- és középületeink esztétikai megoldása, tetszetős külső tórmája ugyancsak fejlődésről tanúskodik. Ám mindezek az eredmények nem takarhatják el az építőipar „homlokzata” mögött fellelhető hiányosságokat. S ezúttal nemcsak az építkezések minőségi hibáira — a rosz- szul záró ajtókra, ablakokra, a feltüremlő parkettára, a beköltözés után nagy költséggel kijavítandó számtalan apró mulasztásra — gondolunk, hanem az építőipar módszereinek, szervezettségének azokra a fogyatékosságaira, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának február 20—22-i kibővített ülése az építőipar munkájáról szóló határozatában elemzett. Az építőipar fejlettsége nem „magánügye” ennek az iparágnak. Korszerűsége — az építkezések üteme, időtartama és önköltsége — közvetlenül hat népgazdaságfejlesztési terveink megvalósrtásóra. Ha korszerűen, gyorsan és olcsón építő iparunk van, minden tervidőszakban több gyárat, lakást, kommunális létesítményt építhetünk, s ennek arányában gyorsulhat fejlődésünk min'd a termelés, mind pedig a fogyasztás területén A Központi Bizottság határozata a magyar építőipar ilyen irányú fejlesztésének feladatait is konkréten megjelölte. A feladat gerincét az alkotja, hogy az építőipart — szerelőiparrá kell átalakítani. A korszerű építkezési tevé- “ kenvség csaknem valamennyi követelményét.— a magasabb termelékenység, alacsonyabb önköltség, kivitelezés gyorsasága, megfelelő minősége — ki tudja majd elégíteni építőiparunk, ha meghonosítja a tömegszerű gyártást és a lakóházak és gazdasági épületek tipizált alkotóelemeit nagy sorozatban, előregyártó üzemekben állítja elő, s a helyszínen elvégzendő munkálatokat — az alapozást, az elemek és a szerelvények összeállítását, a festést stb. — messzemenően gépesíti. Az ilyesfajta — s napjainkban egyedül lehetséges — építési módszerek alkalmazásának természetesen az is feltétele, hogy az építőipar termelésszervezetét ugyancsak korszerűsítsék. A Központi Bizottság határozata a szalagszerű építésszervezés módszerének általános alkalmazását, s a nagy termelékenységű gépek és berendezések több műszakos hasznosítását is előírja. A magyar építőipar korszerűsítése elsősorban gazdasági, műszaki és iparszervezési feladat, amit az iparág vezetőinek kell megoldaniuk. A Központi Bizottság határozata a konkrét feladatok megjelölése mellett azzal is elősegíti a korszerű építőipar mielőbbi megteremtését, hogy az építőipari dolgozók párt- és tömegszervezeteit és az egyéb iparágak vezetőit is a határozat végrehajtására mozgósítja. Még két esztendő és ba- ■ * végződik második ötéves tervünk. Éppen ezért az MSZM P Központi Bizottsága megvizsgálta a magyar mezőgazdaság helyzetét és azt is, hogy mezőgazdaságunk milyen eredményekkel segítheti az ötéves terv sikeres befejezését. A KB határozata megállapította, hogy „a mező- gazdasági termelés növelésének alapja a növénytermelés fejlesztése”. Fontos célkitűzésünk, hogy az ország kenyérgabona-szükségletét teljes egészében a hazai termelés elégítse ki. Ezért a nagy hozamú búzafajták arányát 80 százalékra kell növelni Ehhez a mezőgazdaság több műtrágyát kap és gondoskodás történi a kenyérgabona-termelés gépesítésének befejezéséi öl. A takarmányhiány elleni küzdelemben egyebek mellett a kukoricatermelés hozamának további fokozása fontos feladat. Hazánk éghajlati viszonyai lehetővé teszik. hogy viszonylag rövid idő alatt, elérjük a legfejlettebb kukoricatermelő országok színvonalát. Bőségesen van teendők az állattenyésztésben is. Sürgető feladat a termelőszövetkezetek teher, és kocaállományának növelése, s egjddejűleg az, hogy ne csökkenjen tovább az állat- létszám és az árutermelés a háztáji gazdaságokban. Alacsonyak az állattenyésztés, hizlalás országos átlagai & nagyok a termelés költségei. Ezen a helyzetér. úgy tudunk javítani, ha gazdaságosabbá tesszük a takarmányozást, szélesebb körben elterjesztjük az alapvető és a jól bevált új tenyésztési, hizlalási módszereket, valamint sokkal jobban eleget kell tenni az állategészségügyi követelményeknek. Államunk minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a mezőgazdaságot. Az idén több mint 10 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a mezőgazdaságban A második ötéves terv időszakában a mezőgazda- sági beruházásokra fordított összeg 11 milliárd forinttal lesz nagyobb az eredetileg tervezettnél. Ez a néhány adat jól bi^ zonyítja, hogy az állam messzemenő támogatásban részesíti a mezőgazdaságot, min- lenekelőtt a termelőszövetkezeteket, amelyek további erősödésétől elsősorban függ a mezőgazdasági termelés fejlődése. A Központi Bizottság határozata, amely ennek a központi kérdésnek minden lényeges részletével behatóan foglalkozik, megerősíti azt a meggyőzőzést, hogy az eddigi biztos úton haladjunk tovább, akkor az ország és a szövetkezeti parasztság javára meg tudjuk valósítani mindaz; »mit a határozat óéiul tűzött ki.1 Továbbfejlesztik a hálózatot — Közös terv alapján dolgoznak a közművelődési és műszaki könyvtárosok Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában a gazdasági építőmunka mellett előtérbe került a nevelési feladatok céltudatos és következetes megvalósítása. A párt által meghirdetett offenzíva fontos kiinduló állásai a könyvtárak is. — Hogyan segítették kulturális célkitűzéseink megvalósítását a megye szakszervezeti könyvtárai 1963-ban, és munkájuk további javítása érdekében mit tesznek idén? — erre a kérdésre kértünk választ Fazekas Istvánnétól. az SZMT központi könyvtár vezetőjétől. — Üzemi könyvtáraink munkája sokat fejlődött az elmúlt évben. Ez elsősorban a gazdasági vezetők fokozódó támogatásának és a szakszervezeti bizottságok helyes irányításának köszönhető — kezdte tájékoztatóját Fazekas Istvánná. — Az 1962. évi 8514*-tei szemben tavaly több mint 102 ezer kötetet kölcsönöztek az üzemi könyvtárak olvasói. A továbbiakban arról szólt, hogy az üzemekben javult a műszaki és közművelődési könyvtárosok együttműködése. Ez nem kismértékben a közművelődési könyvtárosok között indított munkaversenynek köszönhető, amelynek egyik célkitűzése éppen az volt, hogy az eddiginél hathatósabban segítsék a szakműveltség fejlesztését. Számos vállalatnál közös terv alapján dolgozott a két könyvtáros. Az együttműködés szép eredményeket hozott a Kecskeméti Konzervgyárban, a Bajai Villamosipari Gépgyárban és a Félegyházi Vegyipari Gépgyárban is. Az utóbbi, vállalatnál fordult elő, hogy amikor az üzem tanácstermében egymás mellé helyezték a két könyvtárat, számos dolgozó meglepődve mondta: — Ha tudom, hogy ilyen komoly szakkönyveink is vannak, már régen kölcsönöztem volna néhányat. — A kétségtelen eredmények ellenére ezen a téren még sok javítani valónk van. — mondta Fazekas Istvánná. — A központi könyvtár anyagának 12 százalékát jelentős szakirodalom alap- és középfokú ismereteket nyújt. Felsőfokú szakkönyveket csak a műszaki könyvtárakban találhatnak a dolgozók. Ezeket a köteteket azonban sok vállalatnál csak a gazdasági vezetők forgatják, a dolgozóknak — mint a Vegyipari Gépgyár példája is mutatja — tudomásuk sincs róluk, pedig a további fejlődésükhöz szükséges a szakkönyvek, folyóiratok rendszeres olvasása is. Tavaly tovább fejlődött a megye üzemeiben a József Attila-olvasómozgalom. Az év végi értékelések után 365 dolgozó tűzhette gomblyukába a mozgalom jelvényének arany, ezüst és bronz fokozatát. A könyvek, az olvasás népszerűsítését szolgálta az üzemekben rendezett 43 író—olvasó találkozó. A könyvkiállításokon a bemutatott műveket azonnal meg is vásárolhatták a dolgozók. Az ez évi feladatokról szólva a központi könyvtár vezetője részletesen elmondta, hogy minden száznál több dolgozót foglalkoztató üzemben letéti könyvtárat létesítenek. Továbbra is elsődleges feladatuknak tartják a műszaki szakirodalom népszerűsítését. A könyvcseréket úgy irányítják, hogy a letéti könyvtáraknak adott kötetek 30 százaléka ismeretterjesztő anyag legyen. Üzemi látogatásaik során a1 központi könyvtár dolgozói igyekeznek meggyőzni a vállalatok vezetőit, hogy — ahol erre mód van — közös teremben helyezzék el a közművelődési és a szakkönyvtárat. A központi könyvtár állományának fejlesztésénél az eddiginél jobban szem előtt tartják, milyen műveket igényelnek leginkább az üzemi könyvtárak. A dolgozók az elmúlt évek során megkedvelték az irodalmi fejtörőket. Ezért idén is előre kidolgozott kérdésekkel, programmal sietnek az üzemi könyvtárosok segítségére. A nagyobb vállalatoknál író—olvasó találkozókat rendeznek, amelyeken mai irodalmunk legkiválóbb képviselőivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Befejezésül Fazekas Istvánné elmondta, hogy a munkásakadémia előadásai után az érintett témakörrel foglalkozó művek iránt fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Éppen ezért az üzemi könyvtárosokkal idén előre közük az ismeretterjesztő előadások ütemtervét, tematikáját. Módot nyújtva arra, hogy időben beszerezhessék a központi könyvtárból a szükséges köteteket, s felkészülve várják az érdeklődőket. B. D. Új gép Több új géppel gazdagodik az idén a Finomposztó Vállalat bajai gyára. Eddig egy nagy teljesítményű lengyel kártoló, két gyűrűsfonó, egy gyapjúbontó és keverő, valamint egy nagy teljesítményű kétkéses NDK-gyártmányú nyírógépet kaptak. Az új gépek jelentősen növelik az üzemben a termelékenységet. A fonodában például 10 százalékkal emelkedik majd a termelés az elmúlt évihez képest. Képünkön Ternai Mária munkásnő a kétkéses nyírógépet kezeli. (Pásztor Zoltán felvétele.) I
