Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

Zajlik a Duna II kecskeméti metszőolló és a többiek... jr Uj váron — 2SS72 orvosnál \ Vajon kik voltak az elsők, akik évekkel ezelőtt arra a vtdékre érkeztek, ahol ma az erőmű építőiről és erőművéről hí. es szibériai város, Bratszk áll? Nehéz lenne pontos névsort készíteni róluk, bár azóta mind­össze hét esztendő telt el. A helybeliek azonban azt mond­ják, hogy az úttörők között az orvosok is ott voltak. A bratszki városi egészség- ügyi szervek ma 2872 orvost tartanak nyilván. Miután pedig a városnak mintegy százhúsz­ezer lakosa van, egy orvosra nagyjából 41 személy jut. Ilyen aránnyal kevés város dicseked­het, még a Bratszknál jóval idősebb városok közül is. Bratszkban nemrégiben újabb bárom gyermekkórház és három szakorvosi rendelőintézet nyílt. A városban több tucat fogá­szati rendelő, röntgenlaborató­rium, tüdőszűrőáHomás és sza­natórium, kiterjedt mentőháló­zat működik. Az egészségügyi ellátásra fordított összegek ta­valy 1960-hoz képest csaknem megháromszorozódtak. S az eredmény? Bratszkban egyes betegségek teljesen ismeretle­nek. A helybeli orvosok gyakran szállnak repülőgépbe, hogy ki­utazzanak a távoli tajgai fal­vakba konzíliumra, súlyos ese­tekben gyors segítségre. A bratszki repülőtéren erre a célra mindig készen áll néhány helikopter. Fritz Viktorral, a kecskeméti ímsz felvásárlójával a BIK me­gyeszékhelyen levő,, 121. számú vas- és edényboltjában talál­koztunk, ahol régóta „törzs- vásárlónak” számít. Éppen új ságpapírba csomagolta az újon nan vásárolt edényeket, szer­számokat, amikor megkérdez­tük tőle: — Kapott-e mindent, amire szüksége volt? Bosszan kodva , válaszolt: — Sajnos, nem... Igényli a tanyák népe — A 2—10 literes, félnehéz, barna lábas és fazék, 28 cm-es zománcozott paraszttál, 24 cm-es fehér tál és virágos mosdótál sincs. Pedig a tanyasiak, akik számára értékesítjük ezeket az árukat — általában sokkal bő­vebb választékban igénylik a jelenleginél a félnehéz edénye­ket. Fazekas Mihályné eladó így panaszkodott: — 26, 38 és 50 cm-es átmérőjű medence — közismert nevén vajdling — már két éve nincs üzletünkben, akárcsak húsdesz­ka, alumínium teakatlan, szén­vasaló vagy mákőrlő. Vaskó László üzletvezető a legutóbbi árumegrendelő listát mutatja. — Ezen a listán 544 tétel sze­repel. Ebből 404 tételt, tehát a rendelt áru háromnegyed részét nem kaptuk meg. Már sorolja is a hiánycikke­ket: — Zománcedény, cserépkály­ha, alumínium fémkilincs, für­dőkádak és egyéb fürdőszoba­berendezések. Kevés a henge­relt és húzott vasáru, mosdóáll­vány, mérlegsúly, de hiánycikk a forrasztópáka, az egyetemes fogó, ágszekerce, a lapátok, szegletvasak, a „Vermorel” per­Szebb mint volt... Dicséretükre legyein mondva, kevés zökkenővel járt a költöz­ködés, s gyorsan települt át — a rövidesen új építkezésnek he­lyet adó kecskeméti. Széchenyi tér L sz. házból — a tejcsár­da fűszer—csemege részlege az Arany János utcai helyére. Az udvariasságukról és figyelmes kiszolgálásról ismert dolgozók ott állnak a csinos, tiszta üzlet pultjai mögött — a vásárlók rendelkezésére. S a vevők is las­san megszokják az új „rendet”, hogy' a tejivórészt az utca túlsó felén, egy külön helyiségben kell keresniük... Valljuk be, a higiénia szempontjából még jobb is így. metezőgép. S ezek között 2—3 éves hiánycikkek is akadnak... Miért éppen Szentendrén ? — Mi az oka annak, hogy nincs kecskeméti szőlőmetsző olló? Ezt a kérdést már a Bács- Kiskun megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál tettük fel Szalai Károly igaz­gatónak és Vitéz Sándor áru­forgalmi főosztályvezetőnek. / — Azért, mert ma már nem Kecskeméten gyártják ezt a megyénkben nagyon keresett szerszámot. Hosszas huzavona után a Szentendrei Kéziszer­számgyár kezdett hozzá a gyár­táshoz, de amint a szállítási szerződésünk is tanúsítja, a kecskeméti szőlőmetsző olló je­lentős hányadát csak a fő sze­zon után szállítja a szentend­rei üzem. Egy bizonyos, nem lenne most ilyen nagy gond ennek az igen keresett cikknek a beszerzése, ha a gyártás most is megyénk­ben történne. Ezért érthetetlen, miért kellett a kecskeméti sző­lőmetsző olló készítését a szent­endrei üzemre bízni. — Mégis, miként lehetne csökkenteni az egészségtelenül megnövekedett hiánycikklistát? — kérdeztük Szalai Károlytól. — A megyei pártbizottság nemrégiben foglalkozott ezzel a témával — válaszolta. — A segítséget adó javaslat is meg­született, aminek lényege: a helyi ipar megyénkben valóban töltse be a helyi ipar szerepét, vegyék figyelembe, s elégítsék ki ezek az üzemek a lakosság szükségleteit is. Ez kétségtele­nül nagy feladatot ró a helyi iparra, hiszen az export- és az országos tervfeladatoknak is eleget kell tenniök. Mindez azonban nem jelenthet felmen­tést a már említett igények ki- ' elégitése alól. Az ehhez szük­séges anyagot, Kapacitást pe­dig biztosítani kell a tanácsi helyiipari vállalatok részére. Az első lépés — Mi is ismerjük a vas és műszaki nagykereskedelmi vál­lalat hiánycikklistáját — mon­dotta a megyei tanács ipari osz­tályának főmérnöke, Vágó Iván elvtárs. — Február végéig vá­laszt adunk azokra a kérdések- . re, hogy melyik hiánycikkből mikorra, mennyit tudnak gyár­tani az idén a tanácsi helyi ipar vállalatai. Sajnos, olyan hiány­cikkek gyártására, mint edé­nyek, centrifuga, ereszcsatorna, húsdeszka a jelenlegi körül­mények között nem vállalkoz­hatunk a megyében. — S az apró cikkeknél mi a helyzet? — Itt az a gond, hogy igen sok esetben az anyagköltség el­éri vagy meghaladja a fogyasz­tói árat (kulcskarika, kiskanál stb.), s ennélfogva deficittel jár jó néhány apró használati cikk előállítása. A kapacitás és az anyaghiány mellett ez is gondot jelent. — Mégis, van-e valamilyen lehetőség a hiánycikkek pótlá­sára? — Korlátozott kilátások van­nak — válaszolta Vágó Iván. — Ennek érdekében végezzük el a helyiipari vállalatok ka­pacitásának felmérését. Az első lépésnek azonban annak kel­lett volna lenni, hogy a vas és műszaki nagykereskedelmi vállalat — a megyei tanács ipari osztályán keresztül — már az elmúlt év szeptemberében benyújtotta volna áruigényét v helyiipari vállalatoknak. Re méljük, ez év őszén már erről sem feledkeznek meg ... Bubor Gyula (Tóth Sándor felvétele) 4 bal eset megelőzés társadalmi feladat Elkészítette ez évi munkatervét az SZMT munkásvédelmi bizottsága Az SZMT munkásvédelmi bi­zottsága elkészítette az 1963. évi balesetet megelőző munka mér­legét, A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az előző évhez viszonyítva a balesetek 18. a ki­esett munkanapok 15,6 száza­lékkal emelkedtek a megyében tavaly. A mérleg tehát sajnos, negatívnak mondható. Szépít az eredményen az, hogy a halálos balesetek száma csaknem felé­re csőként. És itt meg kell je­gyeznünk, hogy a csökkenés a termelőszövetkezetekben a leg­lényegesebb. Szakmánként vizsgálva a bal­esetek alakulását megállapítha­tó, hogy az élelmiszer- és a vas­varban, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben és a vas­útnál kevesebb munkanap esett ki sérülés miatt, mint az előző évben. A halálos balesetek szá ma általában minden területen csökkent, egyedül a helyi ipar képez szomorú kivételt. Az 1963. évi tapasztalatok és az új munkásvédelmi törvény figyelembevételével készítette el a bizottság ez évi munkatervét. A program mindenekelőtt a mű­szaki és munkaszervezési hiá­nyosság megszüntetését tűzi ki célul. A vállalatok munkásvé­delmi és üzemegcszségügyi ter­vének végrehajtását az irányító szervek vizsgálják felül. Az SZMT munkásvédelmi felügye­lői mintegy 80 üzemellenőrzést hajtanak végre 1964-ben. Ez évben tovább szaporodik a munkásvédelemmel megbízott társadalmi munkások száma. A szakmaközi bizottságok mellett legalább három jól képzett tár­Ittasan ült a motorkerékpárra - elütött egy négytagú családot Foglakozás körében elköve­tett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűn­tette Miatt vonta felelősségre a Kiskunfélegyházi Járásbíróság Csuka Mihály 22 éves jászszent- lászlói (Kalmárföld 66. sz. alatti) lakost. Csuka Mihály 1963. november 18-án saját motorkerékpárján érkezett tsz-beni munkahelyére, ahol gépkocsi mellé rakodónak osztották be. Burgonyát szállí­tottak a tsz-gazdák lakására. Szállítás közben borral kínál­ták meg a brigádot és — bár udta, hogy munka után motor­ai akar hazamenni — Csuka Tihály is fogyasztott szeszes alt. \ munkaidő leteltével mo- ra ült és az országúira igye- zett. Még bent járt Jász- :entlászló községben, amikor utolért négy saeméiyt: Czagány Benjámint, annak feleségét és két kisgyermekét, akik egy nagy kosárban malacot vittek hazafelé, az út jobb oldalán haladva. Este hét óra körül volt az idő. Kivilágított motorjával ke­rülni akarta Csuka Mihály a Czagány családot, ittassága kö­vetkeztében azonban egyenesen közéjük szaladt, valósággal le­söpörte őket az útról. Mind a négyen elestek, kettő közülük nyolc napon túl, de 20 napon belül, kettő pedig könnyebb sé­rülést szenvedett. A mentők be­szállították őket a félegyházi kórházba, ahol megállapították, hogy az apa jobb lábszártörést, négyéves kisfia pedig válltörést szenvedett. A bíróság, miután Csuka Mi­hály beismerte bűnösségét és ittasságát is, 6 hónapi szabad­ságvesztésre Hélte. T. M. sadalmi munkásvédelmi felügye­lő dolgozik majd. Űjabb ezer munkásvédelmi őrt képeznek ki. Az oktató-nevelőmunka szín­vonalának emelése érdekében a szakszervezeti bizottságok mun­kásvédelmi aktivistái részére előadásokat szerveznek, amelye­ken megismerhetik a leggyak­rabban előforduló sérülések okait. Fontos feladatának te­kinti az SZMT bizottsága az ú.i munkásvédelmi törvény széles körben való ismertetését is. A terv körültekintő alapos­sággal készült. Ez azt bizonyít ja, hogy készítői valóban gyö­keres változást kívánnak elérni idén a balesetet megelőző munka területén. A célkitűzések meg valósítása azonban nem csupán a szakszervezetek, a munkásvé­delmi bizottság, illetve a mun­kásvédelmi teendőket vállal i dolgozók feladata. Az ,'zenv' gazdasági vezetőinek !átn!'_ kell. hogy a terme'ési -"■-dp.'lé­nyeknél is fontosabb az. ho ’v dolgozóik egészséges körűim ■- nyék között végezze1- p '-datu- kat. Ha a figyelem, -ó akar" az idén nem hiánvzik, p mtm- kát végző, illetve irányító őr'- pozókból. akkor a baleseti ' • • fikon görbéje végi; zubann' PETŐFI vtn a Magyar Szoci.-thsu* vlankáspa Bács-Föskun Btzottsár és a megyei tan^cp >ap;|a Főszerkesztő vV-*;the Oámp Ki a 31 a 4 BáC9 megyei Lapkiadó Vált* ,0lős kiadó M‘-•/-M k»> !. a»/ Szerkesztősig­Kecskemét. Városi Tanácshá/ Szerkesztősí3i •*.••• .Központ 26-19 25-18 Kladdhi vitai: eeskem?t ■s/.abd i.sn° ér la Telefon: l7-f*9 Teri észt! h Magyar Posta Előfizethető: a öeiyi oostahivataloknAJ és kézbesítőknél őfizetés- ír őmapra iS fonr Bács-Klsku r ripgyei Nyomda V Kecskemét - Telefon: 11-88. bktosj 28 Ki.

Next

/
Thumbnails
Contents