Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
Z8J Érdek nélkül Világ proletárja?, egyesültétek! Tíátte MAGYAR. SZ.O&IALISTA MVWKÄSPÄRT BÄCS-KISKV/IM MGRYE1 tj^PJA XIX. ÉVFOLYAM. 45. SZÄM 4ra SO fillér 1964. FEBR. 23, VASÁRNAP kialakulóban megyénk ütemeinek A •• r 1 r • / 'v' torzsgardaia ( > Több mint tizenegyezren vesznek részt a munkaversenyben Beszélgetés Szabó Lajossal, as SAM I vezető titkárával (M. L.) Az évek során igen sokan végeztek el Kecskeméten és a megyében a marxista —leninista esti egyetemet. Ezzel eljutottak egy olyan fokra, ahonnan viszonylag igen kevesen jutnak tovább, már csak elfoglaltságuk miatt is. Másrészt a legmagasabb oktatási formákban kötött a létszám, nem vehetik fel például valamennyi esti egyetemet végzett hallgatót a szakosító tanfolyamokra vagy a pártfőiskolára. Miféle továbbképzésben részesülhetnének mégis? Ez a kérdés — ahogyan évről évre növekedett az esti egyetemet végzettek száma — mind többször és mind sürgősebben vetődött fel. Így jutottak arra a gondolatra a Kecskeméti Pártbizottságon tavaly, az oktatási évad kezdete előtt, hogy a TIT szabadegyetemek mintájára szervezik meg az idén az esti egyetemet végzettek továbbképzését. Egyszersmind ebben a formában helyet akartak adni azoknak az érdeklődőknek is — főképp értelmiségieknek, funkcionáriusoknak —, akik nem végeztek ugyan esti egyetemet, de politikai képzettségük magas színvonalú, és igényt tartanak a továbbképzésre. De hát mi kösse majd ide a résztvevőket? — kételkedtek nem is kevesen az indulás előtt. Arra hivatkoztak, hogy a pártoktatás valamennyi formája — az alapismereti tanfolyam, a marxista—leninista középiskola, az esti egyetem — bizonyos képesítést ad. Itt tehát célja van a tanulásnak. A szabadegyetem viszont nem ad bizonyítványt. És még csak olyan — az egyéni hajlamoknak megfelelő — érdeklődést sem elégíti ki, mint a TIT művészeti, irodalomtörténeti vagy egyéb szabadegyetemei. A kételkedőknek már a szervezés idején megfelelt az a váratlan érdeklődés, ami a város értelmiségének körében tapasztalható volt. Végül is két csoportot kellett szervezni, s a két csoport az évad kezdete óta megvan. Nem kellett ösz- szevonni,.mert nem fogytákéi, nem morzsolódtak le a hall gatók. Kiket látunk ott hónapról hónapra a pártbizottság tanácstermében? Orvosokat, tanárokat, bírókat, könyvtárosokat, mérnököket, hivatalok és vállalatok magas beosztású dolgozóit, közismert közéleti vezetőket. Ki miért jár ide? A fiatal jogász most akar jelentkezni az esti egyetemre, jó alap lesz, amit itt hall. Amott egy állatorvos. Kiváló eredménnyel végezte az esti egyetemet, tovább már nem tanulhat, ideje sincs rá. De ide eljön, mert érdekli, amit a marxista társadalomtudomány egy-egy területéről újat hall. A tanács előadója pedig azért jár ide, mert úgy érzi, hogy kötelessége: a pártoktatásból az esti egyetemi bizonyítvánnyal a zsebében sem maradhat ki. Többről van itt szó, mint egyszerűen egy szabadegyetemi előadássorozat sikeréről. Az .ismeretterjesztő előadások népszerűek nálunk, ezt már megszoktuk. Itt azonban többségében magas színvonalú filozófiai, politikai, gazdaságtani és társadalomtudományi előadásokat hallgatnak különböző foglalkozású és egészen különböző érdeklődésű emberek, önzetlenül, minden gyakorlati cél nélkül áldoznak rá időt, fáradságot. Mert érdeklik őket a társadalom fejlődésének, a történelem mozgásának, a világ' előrehaladásának törvényei, s a marxista világnézet kérdései. A marxizmus széles körű győzelmének bizonyító ka ez. Mint már több cikkünkben ismertettük: megyénk iparának idei termelési tervei jelentősen meghaladják az előző évit. Az eredmények nagymértékben — függnek a gazdasági és műszaki vezetők szervező, irányító munkájától, s nem utolsó sorban attól, hogy a munkások milyen lelkesedéssel vesiznek részt a termelésben. Felkerestük Szabó Lajost, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, s kértük tájékoztassa lapunkat a megyénkben folyó szocialista munkaverseny helyzetéről. KÉRDÉS: Milyen tapasztalatai vannak erre vonatkozóan az SZMT-nek? VÁLASZ: Bács-Kiskun megyében a szocialista munkaverseny már tömegmozgalommá vált. Az elmúlt év végéig az üzemi munkások közel 70 százaléka kapcsolódott be a versenybe. 1963 második felében például 759-en „Kiváló dolgozó” oklevelet, 411-en pedig „Kiváló dolgozó" jelvényt' kaptak. Már pedig e kitüntetéseket nem adják ingyen. Az oklevelesek egy éven, a jelvényesek pedig két esztendőn át folyamatosan kiváló teljesítményt nyújtva jutottak az elismerő címhez. Üzemeink folyamatos és biztonságos termelésének igen fontos feltétele a törzsgárda kialakulása. örvendetes tény, hogy az elmúlt év végéig vállalataink 15 345 munkását tüntethettük ki törzsgárda jelvénnyel. Ugyancsak széles tömegek mozgalmává vált a Szocialista brigád címért folyó versenymozgalom. A megye különböző vállalatainál működő 2516 munkabrigád közül 1073 brigád— ezeknek mintegy 11 ezer tagja van — küzd a Szocialista cím elnyeréséért. Azt is jóleső érzéssel mondhatom el, hogy ezek közül 348 már a Szocialista cím birtokosa lett. Az elmúlt év krónikájához tartozik, hogy erőteljesen kibontakozott a „Szocialista üzemegység” versenymozgalom. Tizenkét vállalat 34 üzemegysége tett vállalást, s elmondhatom, hogy az éves verseny értékelésekor több „Szocialista üzemegység” címet oszthatunk ki. KÉRDÉS: Melyek a legfontosabb célkitűzések? VÁLASZ: A megyei pártbizottság 1964. január 2'2-i ülésének határozata részletesen megszabta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ezek közül a munkaverseny szempontjából legfontosabb célkitűzés az. hogy a jelentősen emelt terveket kétharmadrészben termelékenységnöveléssel, s egyharmadrészben létszámbővítéssel kell teljesíteni. Megyénk iparára az a feladat hárul többek között, hogy exportra 1 milliárd forint értékű árut gyártson. Ezzel szorosan' összefügg, hogy az importanyagokkal takarékoskodni kell, s azokat lehetőleg minél nagyobb mennyiségben hazai anyagokkal helyettesítsék. Mindezek fontos részei a szocialista munkaversenynek, s igen lényeges, hogy az üzemek vezetői az anyagi ösztönző módszerek legmegfelelőbb formáit alkalmazzák e célok megvalósítása érdekében. Nem kevésbé fontos — különösen az exportra készülő gyártmányoknál — a tervszerűség, a határidők betartása. Emellett nagy lépéssel kell előbbre jutnunk az építőiparban. Kifejleszteni és alkalmazni azokat a nagyüzemi módszereket, amelyek lényegesen csökkentik a költségeket és meggyorsítják az építkezéseket. Növelni kívánjuk például az egyösszegű utalványozás arányát, amelynek alapján a brigádok előre látják mit kell elvégezni és azt is, ha jobban szervezik meg a munkát és szorgalmasabban dolgoznak — mennyivel kereshetnek többet. Tovább növekednek az idén a szállítási feladatok is. Ezért feltétlenül szükség van a szállító- eszközök ésszerűbb kihasználására, az elromlott járművek gyorsabb kijavítására, a rakodási idő csökkentésére és nem utolsó sorban a fuvarozó és fuvaroztató vállalatok szorosabb együttműködésére. A jó kapcsolatok kiépítésétől függ több más üzem termelési terveinek teljesítése is. A szerződéses termeltetéssel foglalkozó vállalatok tervteljesítése például egyik előfeltétele” alinák, hogy a feldolgozó üzemek teljesíthessék termelési terveiket. Az SZMT ilyen szempontból a munkaverseny vonalán is segíteni kívánja az együttműködés kialakítását. Emellett alapvetően fontos az üzemeken belül a tervszerű anyagmozgatás, az anyagok beérkezése és kiszállítása közötti időveszteségek csökkentése, a gyártás menetére vonatkozó adatok gyorsabb feldolgozása, a folyamatos munkanap-fényképezés bevezetése. A verseny egyébként az idén is az élüzem címért, megyei viszonylatban pedig az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága vándorzászlajának elnyeréséért folyik. KÉRDÉS: Hogyan szervezik a ; szakszervezeti bizottságok a munkaversenyt? VÁLASZ: A szakszervezeti bizottságok az éves tervek részleteit a műszakiakká együttműködve gondosan dolgozzák ki, hogy az üzemben mindenki tudja mi a feladata, s a munkások ennek alapján tegyék meg versenyvállalásaikat: Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a műszaki vezető gondosan elkészített javaslatai alapján arról is szó legyen, mihez kérnek segítséget a munkásoktól. A dolgozók észrevételeinek, javaslatainak jegyzőkönyvezése és nyilvántartásba vétele pedig nem egyszerűen adminisztráció, hanem a jó munka feltételeinek megteremtéséi yegitő tényező. Áz éves terveket üzemrészekre, munkabrigádokra és egye1- dolgozókra bontják, s ezek túlteljesítésére tesznek vállalást ; munkások. Jó versenyszervez! csak úgy képzelhető el, ha a élő, eleven politikai felvilágosító, valamint ügyintéző műnk: val párosul. Meg kell szervez’ a vállalások végrehajtásán; rcn-.'’-eres ellenőrzését és érts kelesét. A verseny ugyanis csal akkor mozgósító erejű, ha az elért eredményeknek nyilvános ságót biztosítanak — fejezte be : koztató-ít Szabó Lajos elv- .írs. Neongyártók A Keceli Vegyes és Építő Ktsz neonkészítő, üvegtechnikai részlegében Flentye Sándor és Schantek Mihály technikus szorgoskodik a vákuumszivattyú mellett. Néhány perc múlva már narancssárga fénnyel sugárzik legújabb művük egy szép kerek O-betű. (Bal oldali kép.) — Egy kis segítséggel már én is tudok ilyet csinálni — mutatja Rácz Irén tanuló a „Vegyes bolt”-felirat első betűjét. (Jobb oldali kép.) (Pásztor Zoltán felvételei.) Nagy Ottó
