Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

2. oldal 1964. február 22, szombat Újból elhalasztották a Biztonsági Tanács ülését Francia intervenció — bonni zsarolás — afrikai események A görög kormány megalakulásáról A CIPRUSI kérdés péntekre tervezett vitá­ját hétfőre halasztotta a Biztonsági Tanács. A ta­nács elnöke kijelentette, hogy ez az intézkedés, véleménye szerint „jó jel”, amely azt mutatja, hogy lehetőség mutatkozik valamiféle megegye­zésre. Továbbra is U Thant ENSZ-főtitkár ma­gánjellegű megbeszélései állnak az érdeklődés középpontjában. Általában kedvező visszhangot keltett a ciprusi helyzet rendezésére vonatkozó elképzelése, s a hírek szerint U Thant tovább­folytatja ilyen irányú megbeszéléseit. A Prav­da ismét szerkesztőségi cikkben foglalja össze a ciprusi helyzet tanulságait. Ügy tűnik — álla­pítja meg a cikk —, hogy a NATO vezető orszá­gai, miután a sziget katonai ellenőrzésére vonat­kozó korábbi tervei kudarcot vallottak, most ugyanezt a célt kerülő úton, az ENSZ felhasz­nálásával akarják elérni. A rendfenntartó erők új angol—amerikai tervéről mindenki tudja, hogy az alapjában alig különbözik a korábbi el­képzelésektől, melyeket NATO-berkekben dol­goztak ki. Az ilyen próbálkozásokat a ciprusi kormány már többször visszautasította. Az új terv valamiféle „közvetítőt” javasol, akit az ENSZ-főtitkár nevezne ki a garantáló országok kormányainak javaslata alapján. Nem szükséges különösebb fantázia hozzá, hogy ez az elgondo­lás nem egyeztethető össze az ENSZ alapokmá­nyával — állapítja meg a lap —, mivel a Biz­tonsági Tanácson kívül egyetlen ENSZ-szervnek sincs joga közvetítőket kinevezni a béke és biz­tonság kérdéseinek megoldására. A Biztonsági Tanács teljhatalmát pedig nem lehet átruházni semmiféle más tanácskozó testületre. Nicosiából származó hírek szerint egyébként Ciprus kérni fogja az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaká­nak összeírvását, ha a BT Ciprus területi épsé­gét és függetlenségét szavatoló határozatának végrehajtását az angolok és az amerikaiak ke­resztülhúznák. TÖBB AFRIKAI államból érkeztek jelentések, melyek a neokolonializmus újabb beavatkozási kísérleteiről srámolnak be az újonnan függet­lenné vált országokban. A közvélemény, érdek­lődésének középpontjában a gaboni helyzet áll.. Az afrikai független saj­tó máris megállapítja, hogy de Gaulle durva lépése afrikai körökben a francia elnök tekintélyének rohamos csökke­nésével jár majd együtt. A francia KP erről szóló nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a francia munkásosztály szolidaritásáról biztosítja a ga­boni népet, az Egyesült Szocialista Párt pedig ugyancsak nyilatkozatban tiltakozott a megbu­kott gaboni diktátor újbóli hatalomra juttatása ellen. A TASZSZ bonni tudósítója a nyugatné­met kormánykörök zsarolási kísérletére hívja fel a figyelmet Zanzdbárral szemben. Bonn az­zal a követeléssel fordult a zanzibári kormány­hoz, szakítsa meg a diplomáciai viszonyt az NDK-val. Erre az az esemény adott okot, hogy kinevezték az NDK első nagykövetét Zanzibár- ba. Az ultimátum az afro—ázsiai népek körében nagy figyelmet keltett, annál is inkább, mert ugyancsak Bonn a napokban jelentette be, hogy megszünteti a Ceylonnak nyújtott gazdasági se­gélyt, mert konzuli kapcsolatokat tart fenn' az NDK-val. Az utóbbi napokban riasztó hírek ér­keztek a közép-afrikai Rwandából. Ezek szerint egyre súlyosabb méreteket ölt az ország lakos­ságának zömét alkotó két népcsoport közötti tör­zsi háború. Egyidejűleg felkelés tört ki, mely­nek áldozatai számszerűit meghaladják a tízez­ret. MINT MÁR HÍRÜL ADTUK, Pál görög kirá­lyon pénteken gyomorműtétet hajtottak végre. A rendkívüli állapot bevezetésével egyidejűleg Konsztantin fiagyherceget b’'zták meg az ural­kodói teendők ellátásával. Papandreu görög mi­niszterelnök kormánya megalakításával kapcso­latban nyilatkozatot tett közzé. Azzal kapcsolat­ban tiltakozott, hogy ellenőrizhetetlen hírek sze­rint az udvar durván beavatkozott a kormány- alakításba. Papandreu hangsúlyozta, hogy ez nem igaz, a demokratikus lapok azonban tovább­ra is aggodalommal mérlegelik, mit jelent az udvar kegyeltjének a politikai iroda vezetőjének, Hoidasznak a beavatkozása a politikaalakulás szempontjából, hiszen őt tartják a hírhedt cip­rusi garanciális szerződések egyik sugalmazójá- nak. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Az amerikai képv'selöház megszavazta , történetének legmagasabb összegű hadihltelét WASHINGTON (MTI) Az amerikai képviselőház csü­törtökön egyhangúlag megsza­vazta történetének legmagasabb összegű rendkívüli hadihitelét: 16,0 milliárd dollárt katonai és kutatási célokra. Ennek az ösz- szegnek egy részét, 92 millió dollárt pilótával működő bom­bázógép és vadászrepülőgép ki­dolgozására és megszerkesztésére irányoztak elő. A rendkívüli hitel megszava­zása még nem végleges. A csü­törtöki szavazás csak az összeg­re vonatkozott, magát a hitelt egy későbbi alkalommal bocsát­ják ismét szavazásra. Úiabb földlökések a Sao Jorge szigeten SAO JORGE (AP) Az Azori-szigetekhez tartozó Sao Jorge szigeten, ahol szom­bat óta földrengés pusztít, pén­teken reggel újabb földlökések voltak, de további károkat nem okoztak. A földlökéseket azo­kon a szomszédos szigeteken is érezték, amelyekre Sao Jorge- ról menekülteket telepítettek. Amerikai farmer a Szovjetunió és az USA mezőgazdaságának fejlődéséről ROSWELL GARST LEVELE A PRAVDÁBAN ES AZ IZVESZTYIJÁBAN és számottevően csökkenti a mun­Az SZKP mezőgazdasági plénumá­nak napjaiban közölte a Pravda és az Izvesztyija Roswell Garst ismert nevű amerikai farmer érde­kes levelét a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazdaságának fejlődéséről. Az alábbiakban rész­letesen ismertetjük az amerikai far­mer levelének főbb megállapításait: Garst nemcsak a Szovjetunióban, hanem Magyarországon és Romániá­ban is járt, így alkalma van össze­hasonlítást tenni az USA és a kelet­európai országok mezőgazdasága kö­zött. Elöljáróban azonban külön hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok történelmi fej­lődésében óriási a különbség. Amikor 1955-ben először jártam a Szovjetunióban, majd hazafelé Ma­gyarországon, Romániában és Cseh­szlovákiában — írja Garst —, lát­tam, hogy a mi mezőgazdaságunk messze előtte jár a kelet-európai mezőgazdaságnak. Nem mintha a mi képességeink olyan kiválóak lenné­nek, önök pedig kevésbé okos em­berek volnának. A körülmények adódtak így: nekünk jobb körülmé­nyeink voltak a fejlődéshez. Mivel azok az emberek, akikkel Kelet-Európábán a mezőgazdasági intézményekben 1955-ben találkoz­tam, kitűnő, nagy tudású és dolgos emberek voltak, akárcsak azok, akikkel a kolhozokban és a szovho- zokban találkoztam, arra a következ­tetésre jutottam, hogy a kelet-euró­pai gazdaság 1955-ben ott tartott, ahol az Egyesült Államok mezőgaz­dasága 1925-ben, vagyis harminc év­vel elmaradt tőlünk 1963 tavaszán, amikor a Szovjetunióba látogattam imokaöcsémmel, azt mondtam, hogy érzésem szerint már csak nyolc év az elmaradás. Nyolc év alatt ugyan nem érnek utol bennünket, mert mi továbbra is nagy fejlődést aka­runk elérni, de a Szovjetunió meg­duplázza ezalatt a terméshozamokat, karáfordítást. Garst ezután négy fontos tényezőt sorol fel a mezőgazdaság fejleszté­sében: 1. a hibrid kukoricamagvak alkalmazását, 2. a gépesítést, 3. a műtrágyázást, 4. az utak kiépítését. Egy további javaslatában pedig meg­említi, hogy ott, ahol az éghajlati viszonyok nem alkalmasak a szója termesztésére, a takarmányok fe­li érj ed ásítására a karbamidot kell felhasználni. Részleteiben vizsgálva ezeket a té­nyezőket, azt írja, hogy a mezőgaz­daság termelékenységében az első nagy lépést a hibrid kukorica je­lentette, amelyet ma már nemcsak ött vetnek az Egyesült Államokban, ahol a szemek miatt termesztik, ha­nem itt is, ahol silónak. Az Egye­sült Államoknak tizenöt évre volt szüksége ahhoz, hogy ezt elérje. Érde­kes, hogy a Szovjetuniónak csak öt évre (1936—1960) volt szüksége ahhoz, hogy mindenütt hibrid kukoricát vessenek szemes terménynek. Most már az a feladat, hogy mindenütt, százszázalékosan hibrid kukoricát vessnek silónak is, mert a hibrid jobb zöldtömeget ad, ami által a gépeket is jobban ki lehet hasz­nálni. A hibrid kukorica átlagosan harminc százalékkal hoz több ter­mést., Az Egyesült Államokban te­rem a világ kukoricatermésének mintegy a fele, az ország egyébként is rendkívüli mértékben gépesített, itt gépesítették először a kukorica­termesztést. Garst ennek alapján ja­vasolja, hogy a legkorszerűbb ame­rikai mezőgazdasági gépeket vásá­rolja minden ország. Szemléltető példát is említ; negyvenkét eszten­deje, amikor megnősült, egy mázsa kukorica előállításához két munka­órára volt szükség. Ma az átlagos fanner 16, a jó farmer pedig 8 perc munkaráfordítással nyer ekkora ku­koricamennyiséget. A hibrid kuko­rica és a széles körű gépesítés az a két nagy lépés, amit mi tettünk — írja Garst, majd hozzáteszi, hogy hogy Kelet-Európábán még nem százszázalékos a hibrid kukorica vetése, és nem olyan jó a gépesí­tés, mint amilyen lehetne. A harmadik tényező: a műtrágyá­zás, amely mind az élelmiszer-, mind a takarmánynövények, vala­mint a gyapot terméshozamát is számottevően növelte. 1890-től 1930- ig, tehát negyven éven át mintegy tizenhat mázsa volt a hektáronkénti átlag-kukoricatermés, de aztán a hibridek vetésével a kővetkező ti­zenöt évben huszonnégy mázsára emelkedett. Ezen a színvonalon azonban csak azután tudtak felül­emelkedni, hogy az ötvenes évek­ben sok műtrágyagyár épült. Ez­után már negyvenkét mázsa volt a hektáronkénti kukoricatermés- átlag Az Egyesült Államokban foly­tatódik a műtrágyagyártás, tovább fognak növekedni a terméshozamok. A rovar- és gyomirtókból is a leg­jobbakat alkalmazzák. Az Egyesült Államokban emellett a jó minő­ségű műtrágyák talajba juttatására igen egyszerű gépeket szerkesztet­tek. Rossz minőségű műtrágyával azonban egyetlen gép sem tud dol­gozni. S e gondolatmenet záró­akkordja Garstnál: meggyőződésem, hogy bölcs dolog, ha most a Szov­jetunióban nagy összegeket fordíta­nak a vegyipari üzemek építésére, s ezek az összegek a munkatermelé­kenység növekedése révén meg fog­nak térülni, mihelyt a vegyi gyá­rak felépülnek. Garst véleménye szerint a mező- gazdaság fejlődéséhez jó utakra is szükség van. Nem a városokat ösz- szekötő országutakra: hisz tudja, hoiry ilyenek a Szovjetunióban is vannak. Olyan utakra gondol, ame- J.vi’ 't Amerikában „farm—piac” utaknak neveznek. Szerinte a Szov­Felemelték a hízott liba és a tojás felvásárlási árát Több libahizlalási és tojásértékesítési szerződést köthetnek a háztáji gazdaságok A nagyüzemek, mint az utób­bi évek tapasztalata mutatja, elsősorban csirke, pecsenyeka­csa és újabban pulyka tartásá­ra rendezkedtek be. A hízott áru termelése — főképpen a legjobb áron értékesíthető és legkeresetebb liba tenyésztése és hizlalása — a háztáji gazda­ságokban összpontosul. Az el­múlt években némi visszaesés volt tapasztalható e téren: csök­kent a háztáji gazdaságokban tartott ludak száma. Az illeté­kes állami szervek felfigyeltek erre a jelenségre, s a termelői biztonság, illetve a tenyésztési kedv fokozása céljából az eddi­ginél kedvezőbb libaértékesíté­si feltételeket állapítottak meg. A szerződésesen értékesített li­ba kilogramonkénti felvásár­lási árát az elmúlt évihez vi­szonyítva kereken 3 forinttal felemelték. A múlt évben még csak 10 kiló, az idén pedig már 15 kiló állami áron vásá­rolható kukoricát juttatnak minden egyes értékesítésre le­szerződött liba után. Több éves libahizlalási szerződést az el­múlt évben még csak a nagy­üzemekkel kötöttek. Az idén a háztáji gazdaságoknak is lehe­tővé tették, hogy ilyen módon több évre előre biztosítsák ma­guknak az értékesítési lehető­séget. A tojásellátás, — mint a tá­jékoztatók rámutattak, — évek óta nagyjából azonos szinten stagnál. Döntő javulás e téren is a nagyüzemektől várható. Az idén három állami gazda­ságban, s egy termelőszövetke­zetben kezdték meg a korszerű nagy teljesítményű tojató üzem, az úgynevezett „tojásgyár” épí­tését a következő években to­vábbi hasonló üzemek épülnek. A nagyüzemi tojástermelés várható fejlődése azonban nem korlátozza a háztáji lehetősége­ket. Ezt juttatja kifejezésre az az intézkedés, amely szerint ez évtől kezdődően a háztáji gazdaságokkal több évre szóló tojásértékesítési szerződést köt­nek. Az új szerződési feltételek a leköthető legkisebb mennyi­séget 600 darabban állapítják meg, s a szerződőnek a követ­kező két évben legalább együt­tesen ennyit kell átadnia. A rendelkezés kimondja, hogy a több éves szerződés egész idő­tartamára garantálják a koráb­bi egy forintról 1 forint 10 fil­lérre emelt védőárat. Ennél kevesebbet nem fizetnek a to­jásért, a tényleges felvásárlási árak azonban — idénytől és egyéb körülményektől függően — általában ennél magasabban alakulnak ki. Az elmúlt na­pokban jelent meg az a ren­delkezés, mely szerint a védő­árnál már egyébként is maga­sabb tojásfelvásárlási árat to­vábbi 13 fillérrel megemelik, s ezzel a tojás idei — éves át­lagú — felvásárlási ára kere­ken 1,30 forint lesz. Nemzetközi imiLIEIIIDIOISIZIKIOlP BELGRAD (Tanjug) A jugoszláv szövetségi gaz­dasági kamara közlekedésügyi tanácsa csütörtöki ülésén jóvá­hagyta a vasúti és a légiforgal­mi viteldíjak emelésére vonat­kozó előterjesztést. A javaslat szerint a vasúti utasszállítás díjszabása húsz százalékkal, a repülőgépeké pedig átlagosan 17,2 százalékkal emelkedik. jetunióban is ilyen utakat kell épí­teni. Garst elmondja, hogy Ameri­kában vannak a legtökéletesebb út­építő gépek. Az ilyen gépek együt­tesével egy nap alatt öt-hat ember különösebb megerőltetés nélkül egy kilométer utat építhet. „Többször is javasoltam — írja Garst —, hogy a Szovjetunté és más kelet-európai or­szágok vásároljanak néhány készle­tet ezekből az amerikai útépítő gé­pekből, s így saját tapasztalatukon győződjenek meg arról, hogy ha megvannak a szükséges gépek, mi mindent lehet elvégezni minimális időbeli és anyagi ráfordítással A gazdaságtól a piacra vezető jó utak nélkülözhetetlenek olyan országok­ban, amelyeknek fejlett mezőgazda- sági termelése van. A. különböző anyagoknak, így a műtrágyának, a traktor >k és gépek üzemanyagának az időjárástól függetlenül mindig időben kell megérkezniük a gazda­ságba. A farmok termékeit pedig a fogyasztási központokba kell szál­lítani.’* A levelet a amerikai farmer, ér­dekes módon, abban a reményben zárja, hogy „az SZKP Központi Bi­zottságának februári plénumán meg­vitatják a mezőgazdaság belterje­sebbé tételének kérdéseit, valamint a leszerelés előrehaladásával kap­csolatos kérdéseket is megfelelő­képpen hangsúlyozni fogják. Remé­lem, hogy mindkét területen — mind a mezőgazdaságban, mind a lesze­relésben — nagy előrehaladást si­kerül elérni”. Ami a szovjet mezőgazdaság pers­pektíváit illeti, a levél más helyén Garst szó szerint így ír: „Az 1955 és 1964 között eltelt kilenc esztendő­ben (az első dátum első kelet- európai utazásom idejét jelöli) nagy­szerű haladást értek el. Meggyőző­désem, hogy a fejlődés most még gyorsabb lesz. Meggyőződésem ez, merrt a Szovjetunió népét olyannak Ismertem meg, mint amely lelkesen dolgozik, kellő szakismerettel ren­delkezik. barátságos; olyan népnek ismertem meg, amely hazáját vi­rágzónak akarja látni, életszínvona­lát magasnak, s olyan népnek, amely számot vet á'zal. hogy ez.t a célt csak a legkorszerűbb mód­szerek alkalmazásával lehet elérni.” MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége a kommu­nista párt és a szovjet állam érdekében kifejtett nagy szol­gálataiért és 60. születésnapja alkalmából Alekszej Koszigint, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Szovjet­unió minisztertanácsának első elnökhelyettesét a Szocialista Munka Hőse címmel, a Lenin- renddel és a „Sarló és kala­pács” arany érdeméremmel tün­tette ki. BELGRAD (MTI) Az angol kormány a jugosz­láv kormány kérésére 500 000 font sterling összegű kölcsönt ajánlott fel a szkopjei földren­gés következményeinek enyhí- ésére. Az angol kormány már ko­rábban, közvetlenül a földren­gés után jóváhagyott egy köl­csönt Jugoszlávia részére ugyancsak 500 000 font sterling értékben. ANKARA (PAP—Reuter) Pénteken reggel merényletet kíséreltek meg Inönü török mi­niszterelnök ellen — jelentik a nyugati hírügynökségek. A 80 éves kormányfő hivatalából a nemzetgyűlés épületébe tartott. Amikor kilépett rezidenciájának kapuján, egy férfi revolverrel háromszor rálőtt, de a golyók célt tévesztettek. A merénylőt — egy Misut nevű, 38 éves anatóliai munkást — a rendőr­ség a helyszínen letartóztatta. MOSZKVA (TASSZ) A moszkvai Vlagyimir Iljics elektrotechnikai gyár dolgozói csütörtökön ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a szov­jet—magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés megkötésé­nek 16. évfordulójáról. A gyá­rat két alkalommal megláto­gatta moszkvai tartózkodása idején Kádár János is — a lá­togatóikat megörökítő fényké­peket a házimúzeumban őrzik.

Next

/
Thumbnails
Contents