Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-22 / 44. szám
A tetteken a sor Világ proletárjai, egyesüljétek! & A MAG-VAR. SZOCIALISTA MVWKÄSPÄliT BACS - KlS\<AAM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ara 60 fillér 1964. FEBRUÁR 22, SZOMBAT Megkezdődtek az előkészületek a megyei Kulturális Szemlére I TiwnizET llnromf’xvrhnlxxó% résztvevőre számítanak V^vv^^'{Í|I|||l||||||||||l||I A zárszámadó közgyűlések csaknem mindenütt lezajlottak, a szövetkezet közösségét a napi munka mellett az idei terv foglalkoztatja legjobban. A tervtárgyaló közgyűlésen új munkaprogramot vitatnak meg, fogadnak el. Szükség van a terv alapos vizsgálatára, megvitatására. Ki-ki elmondhatja elgondolásait, kételyeit, javaslatait. A terv készítése, végleges elfogadása napjaiban az okos, megfontolt szó kerül előtérbe. Csak megbeszélésen lehet egységes álláspontra jutni ebben a rendkívül fontos kérdésben is. A terv elfogadása után viszont már a tetteken a sor. A szövetkezetek készülő vagy már készen álló termelési, beruházási tervei számolnak azzal a segítséggel is, amelyet országunk ad a közös gazdaságoknak, s a magyar mezőgazdaságnak. Ha a mezőgazdasági beruházások mértékét vizsgáljuk, kiderül: esztendőről esztendőre nagyobb érték szolgálja a termelés, a gazdálkodás fejlesztését. Az idén valamivel .több mint tíz milliárd forintnyi a mezőgazdasági beruházások összértéke. A különböző kedvezmények — amelyeket a 3004/6-os kormányhatározat foglal össze — mindenekelőtt a gyengébb áizdasági eredményeket felmutató szövetkezetek munkáját, életét könnyíti meg. A korszerű módszerek, eljárások bevezetését, alkalmazását segíti, ösztönzi a 3004-es a többi gazdaságban is. A jelentős állami támogatás is mutatja: egész társadalmunk nagy fontosságot tulajdonít a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. Az eredményesebb gazdálkodás, a többtermelés mindenekelőtt a szövetkezeti parasztság érdeke. Nagyobb jövedelemre csak az eredményesebb munka után lehet számítani. De ugyanakkor közügy is, hogy a mezőgazdasági termelés beváltsa a hozzáfűzött reményeket. Nemcsak a parasztság életszínvonalának alakulása látszik meg a jobb vagy gyengébb termésen. Az egész nép életszínvonalának alakulását befolyásolja a mezőgazdasági termelés alakulása. Kinek-kinek tehát a legszemélyesebb egyéni érdeke a szövetkezeti közösség fejlődése, a többtermelés minden szövetkezetben. Az emberek, a családok sorsa a szövetkezeti gazdaság sorsához kötődött, mert a szövetkezeti gazdálkodás többet, jobbat ígér a réginél. S a falvak nagy részében nemcsak ígéret a több, a jobb, hanem ma már valóság is. Gyakran hallani: mit ér az egyes ember szorgalma, ha a többi csak tes- sék-lássék dolgozik. Egy vagy egypár szorgalmas ember dolgozzon akár a növénytermesztésben, a kertészetben vagy az állattenyésztésben, még nem teszi, nem teheti erőssé a szövetkezetét, s fáradságának az esztendő végén nincs meg a gyümölcse. Sok-sok gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy csak akkor boldogulhat a közösség, ha minden munkaképes tagja felelősségteljesen dolgozik. A lustaságnak — akkor, amikor még egyénileg gazdálkodott a falu — elsősorban a lusta látta a kárát. Az igaz, hogy a lusta ember a szövetkezetben sem boldogul, de tétlensége másokat is megrövidíthet. Egy hanyag sertés- gflndozó vagy tehenész szem- rffel látható módon csökkent- heti a termelési eredményt, s hanyagsága az egész közösségre kihat. Kinek az érdeke az, hogy mindenki tudásához, erejéhez mérten dolgozzon a szövetkezetben is? Végső soron a szövetkezeti tagságé. Tudott dolog, hogy az emberi tulajdonságokat — különösen azokat, amelyek megrögződtek — nagyon nehéz megváltoztatni. Nehéz, de nem lehetetlen. Ezzel kell számolnia a vezetőségnek is, • *a szövetkezet szorgalmas tagjainak is, ha azt tapasztalják: néhány ember nem áll megfelelően helyt a munkában. A szövetkezeti gazdálkodás eredménye sok mindenen múlik. Múlik a különböző anyagi eszközök mennyiségén, a technikai felszerelésen, a rendelkezésre álló termelési alapokon. A legtöbb azonban az embertől függ, attól, aki vezeti a gazdaságot, s attól, aki a termelő munkát közvetlenül végzi. Ezért alapvető követelménye mindenütt a szövetkezet fejlődésének: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek között az emberek szorgalmasan dolgoznak, s értelmét látják a jó munkának. Lehet is, kell is szólni a dologtalanabbaknak. Meg kell magyarázni, milyen bajt okoznak maguknak és a közösségnek, ha tétlenkednek vagy hanyagok. Ez is fontos. De legalább ilyen fontos, hogy a szövetkezeten belül ki-ki személyesen is érdekelt legyen a többtermelésben. Az elmúlt években aránylag sok jövedelemelosztási, premizálási módszer terjedt el a magyar szövetkezetekben, s kedvező hatásuk meglátszik a termelési eredményeken. Sokak azt mondják: ez vagy az a forma tavaly jól bevált, az idén is ezt alkalmazzuk. Helyes, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy vannak aránytalanságok. Több szövetkezetben a nagyjából azonos mennyiségű és azonos eredményt hozó munkáért egyik munkaterületen nagyobb, a másikon kisebb részesedést kaptak a tagok. Az üzemen belül tehát tovább kell finomítani a jövedelem- elosztást. Nem is annyira a módszerét, hanem annak egy- egy részletét. Hogy miként? Azt csak az egyes gazdaságokban lehet megmondani. Mindenesetre az bizonyos, hogy semmiképpen nem mehet az a finomitás az anyagi érdekeltség elvének rovására. A tavaszi munkák napjai előtt áll mezőgazdaságunk. Az őszi gabonák műtrágyázását már meg is kezdték, s az előkészületeknek lassacskán be kell fejeződniök. Az ország azt várja az idén a magyar mezőgazdaságtól, hogy megoldja a kenyérgabona- kérdést, tehát teljes egészében megtermelje az itthon szükséges kenyérgabonát. További előrelépésre számítunk a kukoricatermesztésben, a rét- és legelőgazdálkodásban, a sertés- és a szarvasmarha- tenyésztésben. Itt csak a termelés néhány nagyon fontos ágáról volt szó. Az egész mezőgazdaságnak 4—5 százalékkal kell többet termelnie mint tavaly, s ezen belül is jelentősen növelni kell az exportra kerülő áruk mennyiségét, javítani azok minőségét. Tennivaló akad ezernyi. Mezőgazdasági termelésünk minden ága megújulóban van. Az eddigi tapasztalatok alapján avatottabb kézzel, határozottabban, biztonságosabban dolgozhatnak a szövetkezeti nagyüzemek. A tetteken a sor, a meggondolt, jól szervezett munkán. A zárszámadások bizonyították: van értelme a küszködésnek, a fárasztó munkának. Ez a tudat megsokszorozhatja az erőket. Legyen az idei esztendő szorgalmas, alkotó munkája nyomán még emberibb, gazdagabb az élet, szolgálja mező- gazdaságunk még jobban az egész nép érdekeit. Negyedik évébe lépett Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a Hazafias Népfront, SZÖVOSZ és a KISZ által meghirdetett ötéves Kulturális Szemle, melynek feladata: Fokozni a kulturális nevelés eszmei tartalmát, emelni színvonalát, kiszélesíteni erkölcs- és ízlésformáló hatását és növelni a művelődésben résztvevő fiatalok számát. Az őszi—téli időszak a szervezés, mozgósítás és a felk' zülés jegyében telt el megyénkben, a következő hónapok eseményei: a helyi, körzeti, járási, majd megyei bemutatók. A több művelődési ágat — oktatás, ismeretterjesztés, József Attila-olvasómozgalom, klubélet, műkedvelő művészeti és szakköri mozgalom — felölelő Kulturális Szemle segítése, ellenőrzése gondos, elmélyült munkát igényel az irányító szervekből is. Ezért ült össze az elmúlt héten a Kulturális Szemle Megyei Operatív Bizottsága. A megyei pártbizottság, a megyei tanács művelődési osztálya, a szakszervezet, KIOSZ, MÉSZÖV, KISZ és a művelődési intézmények képviselőiből álló bizottság megvitatta a szemle jelenlegi helyzetét és a legfontosabb tennivalókat. Elsőnek a József Attila-olva- sómozgalommal kapcsolatos feladatokat beszélték meg. mivel sok változtatás történt, a résztvevők szabadon választják ki az az olvasmányokat, eltörölték a beszámoltatást, továbbá megszűnt a jelvényrendszer is. Helyette oklevelet kapnak azok, akik elérik az arany-, ezüst-, bronzfokozatot és a beszámolás játékosabb, szabadabb formában irodalmi fejtörők, könyvankétok, szavalóversenyek keretében történik. Ez természetesen több munkát jelent a könyvtárak számára és a bizottság javasolta minden könyvtárban egy felelős személy kijelölését, aki az olvasómozgalommal és' az ankétok szervezésével foglalkozik. Legfontosabb célkitűzés — hatékonyabbá tenni az olvasómozgalmat, hogy még több fiatal kapcsolódjon be. mint az elmúlt esztendőben, amikor a tervezett 13 000 helyett 12 000-en jelentkeztek, jelvényt pedig 9500 résztvevő kapott. A lemaradás oka a gyenge szervezésből adódik, de nem volt megfelelő a kapcsolat a könyvtárak és a KISz-szervezetek között. A bizottság javaslatot tett a tavalyi hibák sürgős kijavítására, valamint a felmérés adatainak kiegészítésére. mert a szakszervezeti könyvtárak és az iskolák olvasómozgalmának eredményei még ismeretlenek. A bizottság részletesen foglalkozott ^az üzemi műkedvelő művészeti csoportok helyzetével. Kiemelte Baja. Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza üzemeit, ahol komolyan veszik a Kulturális Szemlére való felkészülést, ugyanakkor felhívta a figyelmet az üzemi csoportok számának túlzott csökkenésére. A felmérésekből kitűnt, hogy számos helyen ahol régebben 6—7 csoport is működött, most egy sem található. A szemlére Kecskemétről összesen 9 üzemi csoport nevezett be, ami egyrészt a különféle oktatási formákba bekapcsolódók magas számával, másrészt azzal magyarázható, hogy kevesebb gondot fordítottak az üzemen belüli népművelésre, a csoportok támogatására. A szemle sikere érdekében ezen a jövőben változtatni kell. Az értekezleten végül megbeszélték a bemutatók rendszerét. A Kulturális Szemle járási, városi színvonalversenyén csak azok a csoportok vehetnek részt, amelyek legalább három előadást tartottak saját községükben, üzemükben, vagy iskolájukban. A végleges összesítés még nem érkezett be a járásoktól, de megyénkből hozzávetőlegesen 70 színjátszó csoport és irodalmi színpad, 40 énekkar, 44 zenekar, 39 bábcsoporl, 62 népitánc- csoport. 17 társastánc-csoport mintegy 3600 résztvevője méri össze az erejét. A helyi bemutatók már sok helyen megkezdődtek, a körzeti bemutatók március— áprilisban, a járási-városiak májusban zajlanak le valamennyi művészeti ágban. Az idén megyei bemutatót csak az amatőr társastáncok és tánczenekarok versenyéből rendeznek. A zenekarok kiválogatása részben már megtörtént, bemutató: július 4-én, a kalocsai szabadtéri színpadon. A társastáncbajnokság klubközi bemutatóját május 30-án, a megye; bemutatót május 31-én rendezik meg Kecskeméten. A csoportok már javában készülnek a nagy erőpróbára, de minden jel arra mutat, hogy a szemle célkitűzéseit egyre inkább magukénak tekintik a fiatalok, néhány hiányosság ellenére már az eddigi eredmények is biztatók. Remélhetőleg az idei Kulturális Szemle nem okoz majd csalódást számunkra, színvonalát még tovább tudják javítani. Robbanás kizárva Huszonötfajta üzemanyagtartályt készítenek a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat kiskunmajsai telepén. Ezek közül igen keresett cikk a robbanásmentes benzines kanna, amely a telep egyik új gyártmánya. Képünkön Fülöp Zoltán bádogos géppel peremezi a két- kilós robbanásmentes üzemanyagtartályokat. Ebből ötszáz darabot rendelt a vállalattól a k reskedelem. (Pásztor Zoltán felvétek^
