Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

Bemutatjuk A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megalakulóban le­vő Egységes Beruházási Szer­vezet vezetőjévé dr. Gátay Fe­rencet nevezte ki. Ügyek-bajok a ssámok tükrében Miről vall a megyei tanács vb-ügyintézési statisztikája? Gátay elvtárs 1952 óta áll ta­nácsi szolgálatban különböző beosztásban, pénzgazdálkodási munkakörben. Egyetemi tanul­mányai elvégzése óta megsze­rezte az okleves könyvvizsgálói képesítést. Mostani kinevezése előtt a megyei tanács t vb ipari osztályának vezetői ’ teendőit látta el. Közgazdasági és számviteli té­ren elméleti tevékenységet is végez. Az „Antos István emlék­pályázat” során országos helye­zést ért el. Munkája elismeré­seként „Kiváló pénzügyi dolgo­zó” kitüntető jelvénnyel jutal­mazták. A tanácsok apparátusában végzett több irányú gyakorlati tevékenysége, elméleti előkép­zettsége. szervezőkészsége, lel­kiismeretes munkája alapján nevezte ki a végrehajtó bizott­ság az alakulóban levő új szer­vezet vezetőjévé. Az egyes szakosztályok tevé­kenységéről szólva nemrégiben a megyei tanács vb-ülésén Kolozsi R. Gyula, a megyei fő­ügyészhelyettes megállapította: munkájukat általában a törvé­nyesség tiszteletben tartása jel­lemzi. Tavaly 15 ügyészi vizs­gálat érintette a vb szakosz­tályait, s kisebb-nagyobb sza­bálytalanságok miatt mindösz- sze négy alkalommal kellett óvással élni. Érdemes azonban egyéb szem­pontból is mérlegre tenni a megyei tanács vb apparátu­sának ügyintézését, s nyomában néhány következtetést levonni. Az elmúlt évben felmérést végzett a végrehajtó bizottság a szakosztályok ügyiratforgal­máról, s ebben a harmadik év­negyedet vette alapul. Kitűnt, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben, a megyei tanács vb-appargtusához 8238 alap­irat érkezett. Közülük 3991 igé­nyelt hatósági eljárást, intéz­kedést. Tovább szűkítve a kört: a 3991 beadványból 626 volt az első fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezés. 238 jogos fellebezés A következő adatok már al­kalmat kínálnak az elemzésre: a 626 fellebbezésből ugyanis 238-nak helyt adtak a megyé­nél. A beadványok tekintélye­sebb részét képező csereingat­lan-kártalanításra, kórházi ápo­lási díj, vagy különböző sza­bálysértési bírságok elengedé­sére, esetleg mérséklésére, épít­kezések, bontások engedélyezé­sére vonatkozó fellebbezések okai különbözőek. Háromszáz- nyolcvannyolc esetben az ille­tékes szakosztályhoz folyamodó Mwinkavédelmi ankét as ÉDOSZ megyei bizottságán A MEGYE élelmiszeripari üzemeiből a munkavédelmi őrök jöttek össze tegnap Kecskemé­ten, a Szakszervezetek megyei Központjában. Az ÉDOSZ me­gyei bizottsága és az SZMT munkavédelmi bizottsága közös rendezésében, ankéton vitatták meg a munkavédelem múlt évi tapasztalatait, és határoztak az idei feladatokról. AZ ANKÉTON, az ÉDOSZ megyei bizottsága képviseletében résztvevő Leskovszki Albert be­számolójában kiemelte: a megye élelmiszeripari üzemeiben az 1962 évihez képest tavaly növe­kedett a balesetek száma. Míg két évvel ezelőtt ezer dolgozó­ra vetítve 48,8 baleset fordult elő, 1963-ban ez 55,7-re emelke­dett. Pozitiven értékelhető vi­szont, hogy a balesetek súlyos­ságát tekintve javulás tapasz­talható. 1962-ben egy-egy bal­eset miatt átlagban 18,2 napos volt a munkaidőkiesés, tavaly pedig 15,9 napra csökkent. S Könyvtárosok jutalmazása Tegnap délelőtt az SZMT kecskeméti székházában gyűl­tek össze a megye szakszerve­zeti könyvtárosai, hogy érté­keljék elmúlt évi munkájukat, és megbeszéljék ez évi felada­taikat. Fazekas Istvánná, az SZMT központi könyvtára vezetőjének beszámolóját vita követte, majd átadták a munkáversenyben leg­jobb redményt elért könyvtáro­sok jutalmait. Tizenegy könyvtáros része­sült 200—600 forintos pénzjuta- ' ómban, tizenheten pedig aján­déktárgyakat kaptak munkájuk elismeréseképpen. A megye szakszervezeti könyvtárosai kö­zül Müller Oszkárné, a Kecs­keméti Barnevál és Tóth József, a Bajai Állami Gazdaság dol­gozója végzett legeredménye­sebb munkát 1963. évben. míg két évvel ezelőtt három üzemi baleset végződött halál­lal, 1963-ban egy volt halálos­kimenetelű. MINDENT ÖSSZEVETVE: a statisztika adatai nagyon figyel- meztetőek, s a tanulságai szab­ják meg a további feladatokat. Mint valamennyi szakmában, az élelmiszeripari üzemekben is a következő három célt tűzték maguk elé az ankét résztvevői: 1. Minden munkahelyen feltár­ni a baleseti forrásokat és kö­vetkezetesen szorgalmazni azok megszüntetését. Az üzem veze­tőinek a munkavédelmi őrök e tekintetben segíthetnek legtöb­bet. 2. Kiszélesíteni a társadal­mi munkát, pontosabban: to­vább gyarapítani a munkavédel­mi őrök hálózatát. 3. Javítani a felvilágosító, nevelő munka színvonalát. Elsődleges feladat ennek keretében a dolgozók munkaközbeni figyelmeztetése a baleseti szabályok betartásá­ra, és megtanítani az embereket az Elnöki Tanács új munkavé­delmi törvényének betartására, amely magát a dolgpzót is fe­lelőssé teszi önmaga testi épsé­géért. AZ IGEN HASZNOS és ta­nulságos megbeszélés 40 kiváló­an tevékenykedő munkavédelmi őr megjutalmazásával ért véget. „MEGHOSSZABBÍTOTT* TÉL noha az első fokú hatóság döntése megalapozott és törvé­nyes volt — a megyénél pró­bálta a maga igazát kivédeni. A 238 határozat megváltoztatá­sára viszont azért került sor másodfokon, mert a járási, illetve a községi tanács vb döntése vagy törvénysértő volt, vagy pedig megyei szinten in­dokoltnak tartották a méltá­nyossági szempontok figyelem­be vételét. S előfordult, hogy a fellebbező újabb, eddig el nem mondott, méltánylandó mozzanatokkal hozakodott elő. Bármilyen, az eredeti döntést megváltoztató tényező szólt is közbe azonban, ez megannyi tanulságot takar. Egyrészt a tör­vények alaposabb ismeretére és körültekintő alkalmazására hív­ja fel az alsóbb szintű tanácsok figyelmét, másrészt a minden, sokszor egészen aprónak tűnő körülmény — természetesen a törvényes kereteken belül tör­ténő — emberséges mérlege­lésére. Az ellenőrzés nagy segitség lehet Tovább boncolgatva ezt a témakört: az említett 238 fel­lebbezésből 170 volt olyan ügy, amely a községi tanács után megjárta a járásit, s végül i^ a megyei tanács vb-szak- osztályainál talált orvoslásra. 45 pedig olyan, amelyben első fokon a járási tanács végre­hajtó bizottsága határozptt, s ezt a megyei tanács végrehajtó bizottságának kellett korrigál­nia. Figyelembe véve az 1962. év .ugyancsak harmadik negyedét: a kérdéses három hónapban 53 fellebbviteli ügyben határozott a vb, a szakosztályok pedig 233 esetben változtatták meg az alsóbb szintű tanácsok dön­tését. Ez is bizonyítja, hogy a megyei tanácshoz érkező pa­naszos beadványok, fellebbezé­sek száma a korábbi évekhez képest — szinte minden szak­osztály munkáját érintően — csökken. Ennek mértéke azon­ban nem mindenütt egyforma. Az építési osztályok igazgatási munkájának fogyatékosságára hívja fel a figyelmet a hatás­körükbe tartozó panaszok gya­korisága. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága főként ab­ban látja ennek okát, hogy az említett osztályok kevéssé el­lenőrzik a községi tanácsok in­tézkedéseit például az építési, bontási* engedélyek, területren­dezési stb. ügyek tekintetében. Márpedig a beható, körülte­kintő ellenőrzés nagy segítséget jelenthet egy-egy szakterületen — Legalább ezt az egy szökő­napot tették volna valamelyik nyári hónapra! a további munkához, a meg­alapozott és megtámadhatatlan döntések meghozatalához. ,Kerülő utas“ panaszok A megyei tanács vb-appa- rátusa ügyintézését elemző sta­tisztika sok adata közül ragad­junk ki még egyet. Nevezete­sen az alsóbb szintű tanácsok megkerülésével, közvetlenül a megyéhez küldött közérdekű bejelentések és a központi szer­vektől (rádió, országos napi­lapok, pártközpont, Miniszter- tanács stb.) érkező panaszokat. Az előbbiekből 37 érkezett, az utóbbiak pedig mintegy 8—10 százalékát képezik a megyei ta­nácshoz érkező beadványoknak. Az előző évekhez képest mindkettő száma ugyancsak je­lentősen csökkent. A magyará­zat egyszerű. Egyre kevesebb a falun lezajlott szocialista át­alakulás miatt a korábban igen gyakori adóügyi panasz; emel­lett felkészültebbek, sok tapasz­talattal rendelkezők a tanácsi vezetők, az apparátus dolgozói; nem is szólva az alsóbb szervek mellett működő különböző tár­sadalmi bizottságok hasznossá­gáról, amelyek helyi és személyi ismereteik birtokában kedve­zően befolyásolják az első fokú derítéseket. Mégis, a panaszok csökkenése mellett hasznos levonni a ta­nulságot például a 37 közér­dekű bejelentésnek közvetlenül a megyei elvi irányító szervhez való megküldéséből. Hiszen a helyi tanácsok megkerülése némi bizalmatlanságot, vagype- dig egyszerűen tájékozatlanságot tükröz a lakosság részéről. Ezen csakis a tanács tömegkapcsola­tainak gondosabb ápolásával, megfontolt, tiszteletet ébresztő magatartással, munkával lehet változtatni. Hasonló tőről fakadhat az or­szágos fórumokkal való leve- lezgetés is, melynek során a pa­naszok nagy kerülőt megtéve jutnak vissza a megyéhez. Ezek­nek közel 60 százaléka alapta­lan, s nagy részükkel az úgy­nevezett „notórius” panaszkodók terhelik a hatóságokat. A vala­mivel több mint 40 százalék azonban mégiscsak helytálló, és leggyakrabban az alsóbb szintű tanácsok munkájának fo­gyatékosságaira utal. A tanul­ság tehát az előbbihez ha­sonló. « íme, csak néhány számadat és a nyomában levont egy-két következtetés. A munka időn­ként hasonló számba vétele, mérlegelése a helyi tanácsi szerveknél bizonyára még több tapasztalatra, tanulság levoná­sára kínál lehetőséget. S azok­nak okos hasznosítása a további tevékenységben — nevezetesen az egyre jobb, körültekintőbb ügyintézésben — kamatozhat. Szombaton rendezik a megyei gyógyszerésznapot A Bács-Kiskun megyei gyógy­szerészek február 22-én, szom­baton rendezik a már hagyo­mányossá vált gyógyszerészna­pot, melyen részt vesznek az Egészségügyi Minisztréium Gyógyszerészeti és Műszerügyi Főigazgatóságának képviselői, valamint a társközpontok kül­döttei. Reggel 9 órakor az Arany­homok Szálló különtermében a gyógyszertári központ vezető­sége termelési értekezleten tá­jékoztatja a megyéből egybe­gyűlt gyógyszertári dolgozókat az 1963-as év szakmai és gazda­sági eredményeiről. Ezután ke­rül sor a Bács-Kiskun megyei Gyógyszerész Szakcsoport ün­nepi ülésére, ahol dr. Fritz Gusztáv proiesszor „A hyper­tonia korszerű gyógykezelése” címmel tart előadást. Délután a gyógyszerész szak­csoport vezetőségi ülésén az idei tudományos program ösz- szeállítására kerül sor, majd este 8 órakor az Aranyhomok Szálló termeiben megkezdődik a nagy érdeklődéssel várt gyógyszerészbál. GOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megy« Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő W-ilthet Dániel Kialja 9 Bács megyei Lapkiadó Vállalat ,r=i(elős kiadó Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi r.eiefonközpont: 86-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Terjeszti h Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál te kézbesítőknél Előfizetési 111 » hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-85. Index ? » 068. Javító-nevelő munka helyett börtönt kért... Az egyik járásbíróság a gyer­mektartásdíjat nem fizető apát 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte 10 százalékos bércsökken- tés mellett. A vádlott az ítélet ellen fel­lebbezést jelentett be. A szokás­tól eltérően azonban nem eny­hítésért, hanem szabadságvesz­tés büntetésért, tehát lényegé­ben súlyosabb ítéletért folyamo­dott. önkéntelenül is felvetődött a kérdés: vajon mi vezette szán­dékában, — a megbánás, a lel­kiismeret, vagy valami egyéb ok? Felületes szemlélőnek az öt­lött az agyába, hogy az apa minden bizonnyal megbánta tet­tét, a bíróság ítéletét enyhének találta, és súlyosabb büntetést érzett alkamazandónak magával szemben. Hamarosan kiderült, hogy nem ez a helyzet. Korántsem az ön­bírálatra utaló indító okok egyi­ke vezérelte az apát, hanem az, hogy ne kelljen gyermektartás­díjat fizetnie. Amikor a felleb­bezést bejelentette, kérdésre el­mondotta, hogy ezt azért teszi, mert a javító-nevelő munka alatt fizetéséből a gyermektar­tásdíjat le fogják vonni, s ezt ő nem akarja. Elgondolkoztató az ilyen férfi magatartása. Törvény védd a tartásra szorulók, közöttük a gyermekek érdekeit. Ha szüksé­ges büntetőjogi eszközökkel, büntetéssel, intézkedéssel is kényszeríti a mulasztót a tar- tásdíj megfizetésére. Sajnos, még ma is vannak olyanok, akik gyermekeikről, vagy más tartásukra szoruló személyekről nem akarnak gon­doskodni és a polgári bíróság által megítélt tartásdíjat nem akarják megfizetni. Az említett példában megál­lapítható, .hogy az apának mód-| jábn állott volna a gyermek-' tartásdíjat fizetni, ő azonban kijelentette, hogy amíg a gyer­meket el nem veszik az anyjá­tól, nem hajlandó erre. A bíróság természetesen tud­ja, mit kell ilyen esetben ten­nie. Messzemenőleg védi a gyermek érdekeit. Megvan a törvényes eszköz arra, hogy az apát a tartásdíj fizetése teljesí­tésére kényszerítsék. A börtön- büntetés válllása nem nyújt ki­utat. A büntetés tartama alatt — éppen a nevelés szempont­jából — munkát kell végeznie, ezért díjazás jár, s a tartásdíjat ebből elégítik ki. Ha viszont az apa megbánja mulasztását, fizetési készséget tanúsít, úgy a bíróság általá­ban módot szokott adni, hogy jó szándékáról bizonyságot te­gyen. Az ügyben hozott ítélet differenciáltságában is ez tük­röződik. Dr. Mandula Kálmán ügyész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents