Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

Cél: a nagyüzemi szőlőgazdaság kialakítása Nyereségrészesedést oszt a keceli Kinizsi Szakszövetkezet Február közepe, 18-a van, de az idő, meg az emberek han­gulata is tavaszt idéz. Nem cso­da, hiszen azért gyülekeznek itt, Kecelen, a művelődési házban, hogy summázzák a múlt év gaz­dasági eredményeit és megvi­tassák az idei tennivalókat. Ven­dégek is érkeztek: dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, 'Nádas Gáspár, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa és Brachna János, a SZöVOSZ igazgatóságának tagja, a MÉSZÖV elnöke. A 730 családot számláló Ki­nizsi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet száznál több küldötte nagy érdeklődéssel vár­ja a beszámolót. A három éve alakult szövetkezet gazdálkodása megszilárdult az elmúlt évben. A jó termés, nem utolsósorban a körültekintő vezetés és a ta­gok összefogása a vártnál jobb eredményt hozott. A megalaku­lás évében ötezer, a második évben 230 ezer, 1963-ban pedig már több mint egymillió forintos tiszta nyereséggel zártak. Három év alatt elérték, hogy közös vagyonuk meghalad­ja a 3 millió forintot, 110 ezer forintot oszthatnak fel nyereségrészesedésként és 1964- ben 5 millió forintot igénylő be­ruházási és termelési tervvel in­dulhatnak. Mint dr. Szőke János, a szak- szövetkezet elnöke elmondotta: 100 holdas új telepítésű nagyüze­mi szőlőjükből 30 holdon az idén már kisebb termés is vár­ható. Százhetven hold terméket­len, használaton kívüli területü­kön az idén 120 holdat telepí­tenek be szőlővel. Húsz holdas szőlőiskolájukat 10 holddal nö­velik. A már saját telepítésű szőlőn kivül 800 holdon közös növénytermesztéssel foglalkoz­nak, s ez 1963-ban annyi nye­reséget hozott, mint az előző évi összes nyereségük volt. — Állattenyésztéssel is na­gyobb mértékben akarunk fog­lalkozni — mondotta beszámo­lójában a szövetkezet elnöke —, 1963-ban 220 mázsa csirkét ad­tunk el szerződésre, az idén 50— 60 ezer csibét nevelünk. Negyven anyakocát vásá­rolunk, szaporulatát mi ma­gunk hizlaljuk meg. Ehhez fiaztatót és hizlaldát épí­tünk, anyagi fedezetünk biztosított. Nem csalódtak a tagok. Hogy mennyire elégedettek, csupán azt említjük meg, hogy amikor a vezetőség bejelentette lemon­dását — 3 évre szólt a megbí­zatásuk — a tagság nem akarta elfogadni. Miután megértették, hogy csupán formaságról van szó, újból megválasztották tiszt­ségükbe a régi vezetőségi tago­kat. Dr. Molnár Frigyes hozzászó­lását a szakszövetkezet tagsága nagy érdeklődéssel fogadta. — A keceli Kinizsi Szakszö­vetkezet jó híre — mondotta többek között va megyei pártbi­zottság első titkára — ország­szerte ismert. Mint a beszámoló­ból kitűnik: egészségesen fejlő­dik a szövetkezet, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Mun­kájuk a szövetkezet létjogosul- ságát bizonyítja. Szervezetüket a szőlő- és gyümölcstermelés jól bevált nagyüzemi módszerének te­kintjük. Ha továbbra is az alapszabály szerint működnek, korszerű, nagyüzemi szőlőgazdaságot hoz­nak létre. Olyan gazdaságot, amelyik versenyképes lesz, en­nek pedig a megyében különös súlya van, tekintettel arra, hogy megyénk termelési értékének 56 százalékát a szőlő és gyümölcs adja. Befejezésül dr. Molnár Frigyes sok sikert kívánt terveik meg­valósításához. < Brachna János, a MÉSZÖV igazgatóságának elismerését tol­mácsolta, és kifejezte azt a re­ményét, hogy bár az 1964. évi terveik nagyok, a tagság és a vezetőség összefogásával azt tel­jesíteni tudják. G. E. Gazdag programot bonyolít le az idén a Magyar Nők Országos Tanácsa Milyen tervekkel, programok­kal várják a nőszervezetek eb­ben az évben az asszonyokat, lányokat? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa Ortutay Zsuzsához, a Magyar Nők Országos Tanácsának tit­kárához. — Budapesti és vidéki szer­vezeteink arra törekedtek ter­veik összeállításakor, hogy bő­séges lehetőségeket nyújtsanak nőtársadalmunk minden réte­gének a kellemes, hasznos idő­töltésre. Jellemző, hogy szerte az országban több mint ezer Nők akadémiája működik, s ezeken neves szakemberek tar­tanak népszerű előadásokat. Mintegy 600 gazdaasszony kor is működik, amelyek a szabás­varrás, hímzés, horgolás, kötés, „tudományába” vezetik be az érdeklődőket. — Ez évi terveinkben — a korábbi esztendőkhöz hasonlóan — helyet kapott néhány, immár hagyományos ünnepi dátum megünneplése. Március 8-ról, a Nemzetközi Nőnapról például városokban és falvakban, üze­mekben. termelőszövetkezetek­ben, hivatalokban és intézmé­nyekben gyűlések, összejövete­lek, baráti találkozók százain emlékezünk meg. Az előző évieknél is szebb, bensősége­sebb ünneppé szeretnénk tenni a májusi nemzetközi gyermek­napot. — Fontos feladatnak tartjuk, Az új érettségi vizsgaszabályzatról tanácskoztak a középiskolák igazgatói Tegnap' délelőtt Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében megbeszélést tartottak Bács- Kiskun megye középiskoláinak igazgatói, valamint a tanulmá­nyi felügyelők. A megbeszélé­sen részt vett dr. Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának vezető helyettese, Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyette­se, Kádast László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője és Ébik György- né, a Művelődésügyi Minisz­térium főelőadója. Dr. Fekete József elmondotta, hogy ezekben a hetekben vala­mennyi megyében tanácskozást folytatnak az iskolaigazgatókkal gz-új érettségi vizsgaszabályzat­ról. Számtalan kérdés mutatja, hogy a tantestületek még nem jutottak egységes álláspontra. Tizennégy féle kísérlet A SZŐLÉSZETI Kutatóinté­zet Mathiász János Telepén év­könyvet írtak a tavaly végzett kutatási munkák eredményeiről. A vaskos könyvben tizenhárom- féle nemesítési, szaporítási és termeléstechnikai kísérletek­ről adnak számot az intézet ku­tatói. Az elmúlt évben legfontosabb munkájuk volt a csemegeszőlő- szaporítóanyag gyors előállítási módszerének nagyüzemi mére­tekre történő kidolgozása. Az intézetben az utóbbi évtizedek­ben előállított szőlőkből 20—30 fájtának kell mielőbb törzste­lepet biztosítani, ahonnan vesz- szővel látják majd el a nagy­üzemeket. Ez a munka a régi szaporítási módszerrel újabb év­tizedeket venne igénybe. Szál- vessző-neveléssel például egy tőkéről 5 év alatt mindössze 15 szabvány gyökeres vessző nyer­hető, míg a már jól bevált rügydugványozással 17 ezer darab szaporítóanyagot lehet előállítani. Emellett kidolgoz­ták, s még ebben az évben át­adjak a nagyüzemeknek a zöld­oltással, szemzéssel és dugvá­nyozással történő szaporítás módszerét is. Ennek alkalma­zásánál a hajtásritkításkor és csonkozáskor lekerülő egészsé­ges hajtásokat is fel lehet hasz­nálni. A gyorsabb szaporítási e*­járások alkalmazásával már az elmúlt évben is több mint más­fél millió csemegeszőlő-vesszőt adtak át az állami gazdaságok­nak a törzstelepek létesítésére. A jövő esztendőtől kezdve azonban már a termelőszövet­kezeteknek is juttatnak tízmil­lió gyökeres csemegeszőlő-vesz- szőt. Eredményes munkát végeztek az öntözési kísérletekkel is. Füri József kutató ezzel kap­csolatos munkája arra irányul, hogy kidolgozza, milyen hatás­sal van a csapadékpótlásra a csemegeszőlő-termesztésben a terméshozam növekedésére, a színeződésre, valamint a sav- és cukorfok képződésére. Már az elmúlt évben megállapította, hogy az öntözött parcellákon a terméshozam növekedése mel­lett a cukor- és a savtartalom is kedvezően alakult. Különösen figyelemre méltó ez az ered­mény a kéthasznú Kocsis Irma fajtánái, amelynek kitűnő a bora, de alacsony savtartalma miatt nehezen kezelhető. Ön­tözéssel tovább növekedett e szőlőfajta savtartalma. Az idén a magasművelésű szőlőkben folytatja a kutató a csapadék­pótlás vizsgálatát. A TELEPEN egyébként az idén további tizennégyféle ne­mesítési, termesztési, valamint ■gépesítési kísérletet folytatnak. — 1959 óta az iskolareform során számos változás követke­zett be a tananyagban — mon­dotta. — A középiskolák lénye­gében munkaiskolákká váltak. Az új szabályzat ezeket tükrözi és ezekhez alkalmazkodik. Egyébként éppen ezért nem le­hetett várni az új szabályzattal az iskolareform befejezéséig. Részletesen beszámolt dr. Fe­kete József az érettségi lebonyo­lításának módszeréről. Meg kell szabadulnunk végre az érettségi vizsga misztikus színezetétől — mondotta. — Az osztályfőnökök részletesen ismertessék a jelen­legi negyedik osztályokban, s még ebben az évben az alsóbb osztályokban is az új érettségi szabályzatot, hasonlóképpen meg kell tárgyalni szülői értekezle­ten, az ifjúsági könyvtárakban pedig legalább két példányt kell elhelyezni belőle. Az érettségi­zőket — hangoztatta — felnőt­teknek kell tekinteni, hiszen az új bevonulási törvény értelmé­ben néhány hónap múlva kato­nai szolgálatot teljesítenek, mint újoncokra nagy értékeket bíznak rájuk és esetleg teljes felelősséggel, önállóan kell dön­teniük egyes esetekben. A továbbiakban az egyetemi felvételek, a pótérettségi vizs­gák és az érettségire való fel­készülés kérdéseiről tájékoztatta a jelenlevőket. Dr. Fekete József előadást tartott a közösségi nevelésről is. Ismertette a legújabb szovjet tapasztalatokat, majd utalt a Köznevelésben megjelent nyilat­kozatra, amely a közösségi ne­velést az iskolai KlSZ-szerve- zetekre bízta. — Eddig csak vitatkoztunk — mondotta —, hogy a KISZ al- kalmas-e erre a feladatra, ön­magában, a nevelők segítsége nélkül természetesen nem. El­képzelhetetlen azonban a kö­zösségi nevelés anélkül, hogy a fiatalok saját maguk ne já­ruljanak hozzá kommunista em­berré válásukhoz. Nélkülük nem is alakulhatnának ki eleven kö­zösségek, az ilyen közösségek helyett viszont nem tartható fenn tovább a nevelés régi mód­ja, a parancsolgatás, a tekin­télyuralom az iskolákban. Az ifjúság önállóvá nevelésében, önkormányzatának megteremté­sében ma is és a jövőben is a pedagógusok a döntő tényezők. A KISZ vezetői és a pedagógu­sok együttesen felelnek az ifjú­ság neveléséért. A két referátumot vita kö­vette. hogy lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk a dolgo­zók iskoláiban tanuló több mint 100 ezer nő második, harmadik műszakjának könnyítéséhez. Egyebek között tervbe vettük, hogy a következő hónapokban az ország különböző részein megszervezzük a „tanuló csalá­dok” ankétjait. Ezeken a leg- érdekeltebbekkel együtt tanács­kozunk majd a munka mellett tanulók gondjairól, a legcélsze­rűbb időbeosztásról, az iskolai munka tervszerű végzéséről. — A járási, városi, megyei nőtanácsok jogi bizottságok ak­tivistái rendszeresen felkeresik majd a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, tanács­adásokat, előadásokat tartanak családvédelmi, munkaügyi és egyéb kérdésekről. (MTI) ABSZOLÚT NAIV LÉLEK — Tanár úr kérem — levele­ző tagozat is van? Korszerű paprikaszárítógép teszi gyorsabbá a munkát a Ka­locsai Paprikafeldolgozó Vállalat fajszi telepén. Képünkön a szá­rítóbrigád tagjai láthatók, amint éppen vastag fémlapokkal terí­tik szét szárítókeretekbea a már félig feiaprított paprikát. Voluminőz Két éve tart üzleti kapcsola­tot a Finomposztógyár Bajai Gyáregysége egy angol céggel, amelynek megrendelésére szí­nes takarókat gyárt. Azóta Ba­járól évente mintegy 200 ezer négyzetméter takarót exportál­nak a szigetországba. Nemrég újabb igényekkel léptek fel az angolok. Az eddiginél vasta­gabb, egyben levegősebb, úgy­nevezett voluminőz takarókat kértek. Az új takarótípus ismeretlen volt a bajai üzemben. Az ex­portkapcsolat fenntartásához azonban az üzemnek és a nép­gazdaságnak egyaránt érdeke fűződik. A gyár műszaki bri­gádja elhatározta, hogy kidol­gozza a voluminőz takarógyár­tás technológiáját. Munkájukat siker koronázta. Hetvenöt szá­zalék phrilán (hullámosított műszál) és 25 százalék egyéb műszál fajtából levegős, köny- nvű, mégis vastag takarót állí­tottak elő. A Finomposztógyár dolgozói a megrendelő kívánságára szép, modern mintát szőnek a taka­róba, amelynek színösszetétele — meglehetősen rikító sárga, zöld, fekete és piros diszharmo­nikus keveréke — szokatlan a magyar Ízlésnek. Angliában azonban ez a 'hagyományos ta­karószín. Az angol cég megbí­zottja néhány nappal ezelőtt megnézte az újfajta takarót. Minősége és színe igen tet­szett neki. Kérte, hogy 90 ezer négyzetmétert gyártsanak be­lőle, s kilátásba helyezte, hogy ennek a tételnek átvétele után is állandó vevője lesz az új faj­ta bajai takarónak. Földessy Dénes ^KKKWOOOOOOOOOOOOOOOOOOCCXXXXJOOOOOOOOOOCX PETTO FI NEPE A Hagyat Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága is ■ megyei tanács lapja. Főszerkesztő- Weither Dániel, (dalija a Bács megyei Lapklaőő Vállalat Felelős kiadó Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőség: teiefonközpon' *6-18. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér i Telefon: 17-69. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: • helyt postahivataloknál és kézbesítőim®. Előfizetési díj i hónapra 13 forint Bács-fdskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefoni 11-66.

Next

/
Thumbnails
Contents