Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-19 / 41. szám
Helyzetjelentés a megyeszékhelyről Hiány van férfi munkaerőben Kevés a szakképzettséggel rendelkező nő Döntik a fákat A felszabadulást követő években több új ipari üzem létesült megyénk székhelyén, ugyanakkor bővítették a már meglevőket is. Ez azt jelentette, hogy igen sok munkát kereső ember tudott elhelyezkedni a város iparában, jelentős munkaerőt kötött le a termelés. Mégis évről évre visszatérő nehézségeket okoz — különösen a téli és a tavaszi hónapokban — a lakosság foglalkoztatása, az átmeneti munkanélküliség megszüntetése. A munkanélküliség itt természetesen más értelemben jelentkezik, mint a harmincas években. A családfenntartók, az egyedülálló nők és férfiak, vagyis akiknek megélhetésük függ a munkától, dolgoznak. A férfi munkaerőből Kecskemét város viszonylatában még hiány is mutatkozik. Az ifjúság helyzetének vizsgálata talán a legfontosabb ebből a szempontból. Azt, hogy a 17—18 éves lányok, fiúk az iskolából kikerülve valamilyen hasznos tevékenységet folytassanak, erkölcsi szempontok is indokolják. A város ezen a téren viszonylag jól áll. lényegében csak a lányok elhelyezése okoz némi gondot Bár itt is inkább az a tapasztalat, hogy az érettségizett lányok válogatnak a lehetőségekben. Példa erre, hogy az elmúlt évben amikor a Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepe 77 érettségizett lányt akart szerződtetni, a felhívásra mindössze harminckét ten jelentkeztek, noha Kecskeméten évente többszáz fiatal érettségizik. Ezek a lányok zömmel még szakképzettlenek, mert a szakmával rendelkezőket minden további nélkül el tudják helyezni. Hiány van például ápolónőkből, gép- és gyorsírónőkből és varrónőkből. Szorosan hozzátartozik a fiatalok foglalkoztatásához a szakmunkásképzés. A Kecskeméti Iparitanuló Intézetben erre a tanévre 1830 fő jelentkezett és az iskolában 54 szakmában folyik a képzés. A tanulók száma évről évre növekszik. Előzetes számítások szerint 1970-ben eléri a 2600-as létszámot. Erre igen nagy szükség van, mert egyes iparágak — főleg az építőipar — szakmunkáshiánnyal küzdenek. Hasonló bár sokkal enyhébb a helyzet a lakatos, esztergályos, ács, bádogos, parkettázó, tetőfedő és szobafestő szakmákban is. Megyénk másik nagy városában, Kiskunhalason ugyanez a helyzet, tehát nem kecskeméti „specialitásról” van szó. Sok gondot okoz a nők, a dolgozni akaró asszonyok munkába állítása, a számukra megfelelő munkakörülmények biztosítása is. Sajnos, nagy részüknek semmiféle szakképzettsége nincs, ami megnehezíti az elhelyezkedést. Ezzel összefüggésben probléma az is. hogy legtöbb munkára jelentkező asszony egyben családanya is, gyerekek ellátásáról kell gondoskodnia. A mun- kábaállításnál ezt is figyelembe kell venni. Ha ez a két feltétel — vagyis megfelelő munkahely & a gyerekek elhelyezése — biztosítva lenne, a városban mintegy 5100 női munkaerőt lehetne foglalkoztatni. Ebben benne van NAP Az összes körülmény mérlegelésével A község bölcsődéjének öltözőjében, az ott hagyott kabátokból és táskákból kisebb pénzösszegek tűntek el a közelmúltban. A bölcsőde helyettes vezetőjéhez érkezett panaszokkal egy időben tudomást szerzett erről a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság is, s legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott az üggyel. A gyanú — a beérkezett panaszok napján — a bölcsőde dolgozói közül az egyik fiatalkorúra esett. A leány elismerte a cselekedetet és nagy megbánást tanúsított. Kiderült ugyanakkor, hogy szándékát nem fontolta meg előre. Az egyébként is nyitott helyiségben a dolgozók meglehetősen hanyagul hagyták holmijukat, ami szinte kínálta az alkalmat a lopásra. A cselekmény mindenképpen elítélendő. Meglepő azonban, ahogyan a bölcsőde felnőtt dolgozói fogadták az esetet. Általános volt a követelésük, hogy a megbotlott fiatalkorút azonnal el kell távolítani a munkahelyéről, mert ezek után nem hajlandók vele együtt dolgozni. Am egyikükben sem vetődött fel a gondolat, hogyan lehetne megelőzni, hogy a leány életében hasonló eset meg ne ismétlődhessék, hogyan lehetne őt ebben segíteni. Sőt, kifejezetten meg- icjoődtdx az albizottság álláspontján, mely a dolgozók segítségére apellált, s azt úgy értelmezték, hogy a cselekményt pártolólag karolja fel. Elgondolkoztató: a bölcsődében túlnyomó többségben gyermekes anyák dolgoznak, mégsem akadt közöttük, aki megtévedt fiatalkorút látott volna az elkövetőben, akit segíteni kell, lehetőséget adni a számára a súlyos hiba helyrehozására. Ebben pedig elsősorban a felnőttek jóindulata, szükség szerint intő szava és nem utolsósorban a személyes példamutatás kínálja a legjobb lehetőséget. Nem jellemző az elmondott eset. Mégis figyelmeztet: nagy és felelősségteljes munka vár még a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságunkra, hogy a felnőtteket a célkitűzései mellé tudja állítani. Véleményem szerint igen helyes úton jár az ifjúságvédelmi albizottságunk, amikor a cselekmény összes körülményét vizsgálja és veszi figyelembe mindazokat a tényezőket, amelyek az eredmény eléréséhez szükségesek. Mégha ez nem is rokonszenves azok előtt, akik szűklátóan egyedül a szigorú szankciók alkalmazásával kívánják a nevelést megoldani. Váradi István vb-titkár Szabadszállás az idényjellegű munkák elvégzésénél alkalmazott nők kétezres létszáma is. Mindezek ellenére a nők foglalkoztatottsága évről évre javul, egyre több nő tud elhelyezkedni állandó munkára. A cigánylakosságról szólva említésre méltó, hogy nagy részük még most is időszaki és alkalmi munkából tartja fenn magát. Viszont a városban élő 1500 cigány közül számos már állandó munkahellyel rendelkezik, elsősorban a baromfifeldolgozónál, a konzervgyárban, de más üzemeknél, vállalatoknál is dolgoznak cigányok, s a vállalat vezetői, dolgozói sem idegenkednek alkalmazásuktól. Sajnos, akadnak olyan emberek — és ez nemcsak a cigányokra vonatkozik —, akik bár nincs állandó munkahelyük, mégsem fogadják el a felajánlott lehetőségeket. Többszöri visszautasítás után ezeknek a munkakönyvébe „a munkát nem' vállalta” bejegyzést írja a tanács. Végeredményben tehát biztató a kép, amit a( fentiek alapján Kecskemét munkaerő-helyzetéről alkothatunk. Nem vitás, hogy vannak nehézségek, amelyek azonban fokozatosan megoldódnak az iparosítás és a helyes, körültekintő munkaerőgazdálkodás következtében. Gál Sándor Rendszeresem ellenőrzik, javítják a megye telefon-és villanyvezeték-hálózatát. Több helyen az útmenti fák a rájuk rakódott hó-, zúzmara-, vagy jégrétegtől megdőltek, és megrongálták mellettük a légvezetékeket. A posta és a DÁV kérésére a KPM Közúti Igazgatósága elrendelte az ilyen fák kivágását. Fotóriporterünk Kelebia határában — a 44-es út 17—18. kilométeres szakaszán — készítette ezt a felvételt. Weszalóczky János útőr és brigádja ezen a szakaszom harminc útmenti fát elöntött ki. G. I. Túr janira látogatása Kecskeméten és Izsákon A szovjet—magyar kölcsönös barátsági és segélynyújtási együttműködés tizenhatodik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megyei MSZBT elnökségi ülés után tegnap délután Georgij Ivanovics Turjanica, a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének első titkára, Buksa Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára kíséretében meglátogatta a Kecskeméti Konzervgyár I. számú telepét. A vendégeket Végváry István igazgató kalauzolta az üzem területén. Megtekintették a szárítóüzemet és a raktárakat. A látogatás végén Turjanica elvtárs igen elismerően nyilatkozott a gyár termékeiről és a készítmények korszerű raktározásáról. Ezután az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetet kereste fel a szovjet nagykövetség első titkára. Itt Seres István, a községi pártbizottság titkára, Illés István, a községi tanács vb-elnöke és K. Szabó Sándor, a termelő- szövetkezet elnöke fogadták a vendégeket. A szívélyes, baráti beszélgetés során a tsz-elnök elmondta, hogy a Sárfehér Termelőszövetkezet 939 tagjának elmúlt évi munkájára eddig összesen 15 millió 702 ezer forintot fizettek ki. Az egy főre eső átlagjövedelem 18 834 forint volt és a tsz tiszta vagyona pedig több mint 16 millió forint. Biztonsági intézkedés a vízműnél Átépítik a transzformátorállomásokat Hétfő óta bizonyos esetekre vonatkozóan korlátozták a megyeszékhely vízfogyasztását. Felkerestük a Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalatot, ahol érdeklődésünkre Bálái Ferenc műszaki osztályvezető a következőket mondta el a korlátozás bevezetéséről. — A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakemberei hozzákezdtek transzformátorállomásaink felújításához. A primerhálózatot ötezerről 20 ezer voltos feszültségre építik át. Így az új transzformátorokkal gazdaságosabb lesz a szivattyúmotorok üzemeltetése. — A folyamatos átállás teszi szükségessé a napközi vízkorlátozás bevezetését, ugyanis vállalatunk öt trafóállomásából ez idő alatt mindössze három üzemel rendszeresen. — A korlátozás meghirdetése csupán biztonsági intézkedés, tehát csak szükség esetén léptetjük életbe. A három erősítőtelep ugyan kielégíti a város jelenlegi napi hétezer köbméteres vízigényét, de számítva az esetleges műszaki hibákra, szükségesnek tartottuk a viz- korlátozásra vonatkozó felhívást. — Az átépítési munkák e hónap végén befejeződnek, s a vízkorlátozás március 1-én 0 órakor megszűnik. Hatszázezer forint jutalom a legjobb sertéstenyésztőknek A termelőszövetkezetek állattenyésztési eredményeit sokszor jelentősen csökkenti az állatelhullásokból eredő veszteség. Az Állami Biztosító statisztikai adatai szerint a legtöbb kár a sertésállományban fordul elő. A termelőszövetkezetek közös sertés tenyészetében előforduló károk megelőzése érdekében az Állami Biztosító hatszázezer forint jutalmat tűzött ka, s ebből a sertéstenyésztésben közvetlenül közreműködő dolgozók részesülhetnek. A jutalom feltétele: a sertéselhullásnak az előző évhez viszonyított kedvezőbb alakulása, továbbá a veszteségeknél a kényszervágás és elhullás arányának javítása. A jutalmakat első ízben 1965 elején fíaetik ki. (MTI) Szóra tesszük Kik az illetékesek? Lapunk január 23-i számának a „Kecskemétiek írják” rovatában a Jókai utca lakfii kérték az illetékeseket, hogy még az ősszel, a csatornaépítés alkalmával járdákon felejtett földhányásokat sürgős intézkedéssel távolíttassák el. Cikkünk megjelenése után a Közúti Üzemi Vállalat ki is küldte néhány dolgozóját, mikor azonban látták, hogy a földhányások „csak” a gyalogjárókat borítják el, kijelentették: a föld eltávolítása nem az ő hatáskörükbe tartozik. — Mintha csak a rádió kaba* réműsorának jólismert paradox-címét hallottuk volna tőlük: „Nem a mi aszfaltunk!” — panaszolják ismét az utca 32-es 34-es és 36-os számú ház elkeseredett lakói —, s a földhányások maradtak, mi meg to-> vábbra is kénytelenek vagyunk bukdácsolva, az olvadás óta pedig csúszkálva megközelítem lakásunk bejáratait. Hogy nem az említett vállalat hatáskörébe tartozik az ottfelejtett földhányások eltávolítása, ezt elfogadjuk. Ce hát akkor kire tartozik? Kik az illetékesek? S mikorra várhatjuk megszabadításunkat ezektől a kényelmetlen, sőt veszélyes torlaszoktól? Szerintünk is jogos kérdésükre nemcsak választ kémek a kecskeméti Jókai utca panaszos lakói, hanem most már valóban sürgős intézkedést is — ezúttal azonban a legilletékesebb illetékesektől! V. I. Moeoaooeeeooeeooooooeoeoeooooooooooooocxx PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspáo Bács-Klskun megyei Bizottságiba a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel Kladía a BAcs megyei Lapkiadó Vállai.. felelős kiadó: Mezei István teazen Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácshár Szerkesztőségi telefonközpont *8-19. JS-1«. Kiadóhivatalt Kecskemét Szabadság lér 1/a Telefon: 17-99. ltecteszti a Magyar Poéta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl) i hónapra 1* forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V, Kecskemét - Telefon; 11-98,
