Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

Uefőfi TUm világ proutárjai, tgyuür^t! 1 Megnövekedett feladatok j A ma&var SZOCIALISTA MVAfOKÄSPÄRT BÄCS-l<»Sl<AflM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 42. SZÁM Ara 60 fillér 1964. FEBR. 29, CSÜTÖRTÖK Dicséretes és példamutató a megtett át j\epJrontbixoUsáf»ot újjáválasztó nagygya?*“ Impozáns keretek között, mintegy 550 főnyi érdeklődő részvételével zajlott le kedden a2 esti órákban a kiskunhalasi városi művelődési ház nagy­termében a Hazafias Népfront­bizottságot újjáválasztó nagy­gyűlés. A műsort az alsóvárosi 'álta­lános iskola Petőfi Sándor út­törőcsapatának nyolcvantagú ének- és zenekara a Himnusz- szál nyitotta meg, majd Fodor Józsefnek, a városi tanács vb titkárának üdvözlő szavai után Mácsai János, a városi nép­frontbizottság elnöke eredmé­nyekben igen gazdag négy év munkájáról számolt be. Beszámolójában kiemelte, a bizottság tudatformáló, társa­dalmi munkát szervező és bé­kemozgalmi tevékenységét. El­mondotta: a népfrontbizottság tevékenységei is hozzájárultak ahhoz, hogy Kiskunhalas két ízben nyerte el a megyei párt- bizottság és a megyei tanács vb vándorzászlaját a városfej­lesztési munkában elért ered­ményekért. Országos viszony­latban is kiemelkedő munkát végzett a népfrontbizottság mel­lett működő műszaki akció­bizottság, melynek tagjai kö­két városban zeí hárommillió forint értékű tervdokumentációt készítettek el társadalmi munkában. Mint kiváló kezdeményezést említet­te a népfront sor- és ikerház­építési akcióját, majd részletezte az újjáalakuló bizottság előtt álló feladatokat. Dr. Bodóczky László, a me­gyei népfrontbizottság elnöke a beszámolót követő vitában nagy elismeréssel nyilatkozott az elért eredményekről, külö­nösen a tanács és a népfront közötti kapcsolatról. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb el­nöke felszólalásában az ered­ményekért tolmácsolta a me­gyei pártbizottság és a megyei tanács vb köszönetét. A be­számoló és a tények alapján megállapította, hogy nemcsak megyei, hanem országos elis­merést is nyertek a mozgalom halasi eredményei azzal, hogy az ország több városából jöttek ide tapasztalatcserére, tanulmá­nyozni a mozgalmi munka mód­szereit. A beszámoló elfogadása után keiült sor a hetventagú nép­frontbizottság újjáválasztására — az üzemek és iatézmények javaslatai alapján —, majd a megyei népfrontbizottságot új­Legfontosabb tennivaló: a tavaszi munkákra történő felkészülés A járási—városi párttitkárok tanácskozása Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei pártbizottság üléster­mében a járási-városi párttit­károk tartottak megbeszélést a zárszámadások eddigi tapaszta­latairól, a tervkészítés üteméről és gondjairól, valamint a tava­szi munkákra történő felkészü­lésről. Az értekezleten, részt vett Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, és Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályveze­tője. / A járási titkárok beszámolói­ból kitűnt, hogy az idei tervek zömmel elkészültek. Elismerést érdemel, hogy a családi meg­beszélések megyeszerte döntő szerepet kaptak. A bajai járás­ban a családi megállapodásokat írásba foglalják. A tavaszi munkákra az elő­készületek megtörténtek. A du- navecsei járás gazdaságaiban erre vonatkozóan végrehajtási tervet készítenek. A kecskeméti járásban legtöbb helyütt a hol­landi ágyakba már kiültették a palántákat. A kalocsai járásban a pétisó zömét kihordták az őszi vetésekre. A téli faápolás és a permetező brigádok felké­szülése kezdetét vette a kiskő­rösi járás közös gazdaságaiban. Bank Gyula hozzászólásában főként a zárszámadások tapasz­talatait értékelte, majd felhív­ta a figyelmet. hogy szorgalmaz­zák a nagyüzemi ültetvények ápolását. A beszámolókat Glied Károly foglalta össze, s ennek során az elkövetkező mezőgazdasági ten­nivalókat részletezte. A többi között megemlítette az őszi ve­tések ápolásának, gyomirtásá­nak, fej trágyázásának fontossá­gát. Sok a tennivaló a talaj­munkákat illetően, hiszen csu­pán a tavaszi szántást 150 ezer holdon kell elvégezni. Megem­lítette, hogy megyénkben 140 ezer hold legelő és rét van, amelyek gondozásának eddig az alapvető feltételeit is alig biz­tosították. Nem árt, ha ennek az állapotnak a felszámolását — a KISZ-szervezetek bevonásával — közüggyé teszik az illetéke­sek. Végül a kukoricatermesz­tés jelentőségéről beszélt. Növénytermesztő gépész-szakközépiskola nyílik Kiskunha'c sói A következő tanévben három új mezőgazdasági szakközépis­kola nyílik. Ezeket az intézmé­nyeket a Földművelésügyi Mi­nisztérium hozza létre, mégpe­dig az azonos tagozatú felsőfo­kú technikumok mellett. A két iskolatípus közelsége mind a kettő számára igen előnyösnek ígérkezik. A középiskoláknak a szaktárgyakhoz előadókat, vala­mint gyakorló teret és felszere­lést adnak a felsőfokú techni­kumok viszont megfelelő elő­képzettségű hallgatókat kapnak majd a szakközépiskoláktól. 1964 őszén Keszthelyen növény­védő, Kiskunhalason növényter­mesztő gépész. Nyíregyházán pedig gyümölcsfatermesztő és faiskolakezelő tagozatú szakkö­zépiskola nyitja meg kapuit. jáválasztó konferenciára hat küldöttet választottak, köztük dr. Varga Jenő és dr. Bodóczky László elvtársakat. Ugyancsak kedden, az esti órákban tartották meg a nép­frontbizottságot újjáválasztó nagygyűlést Baján, a művelődési ház szépen dekorált, zsúfolásig megtelt nagytermében. Itt a nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak: Farkas József, a me­gyei népfrontbizottság titkára, Borszéki Lajos, az MTS elnö­ke, Popp György, az MSZMP járási-városi bizottságának titkára, valamint a termelőszö­vetkezetek, üzemek, vállalatok, intézmények képviselői. Felvidéki István megnyitója után Petrik István, a városi népfrontbizottság titkára szá­molt be az elmúlt négy év ered­ményeiről. Az ezt követő vi­tában felszólalt dr. Róna Ida főorvos, Pollák Richárd, Szuhi Balázs és Vass István. A fel­szólalók többek között elemez­ték a város egészségügyi ellá­tásának fejlődésével, a felnőtt- oktatás helyzetével, a fürdővá­rosi program megvalósításával kapcsolatos népfrontmozgalmi feladatokat. A vita után került sor a bizottság újjáválasztásá­ra és a megyei tanácskozás kül­dötteinek megválasztására. A bajai nagygyűlés résztvevői kül­döttükként választották meg a megyei konferenciára dr. Or- tutay Gyulát, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkárát, megyénk országgyűlési képviselőjét. E. É. Nyolc bogrács körül nyolc szakács sürgött- forgott, hogy a zárszámadó közgyűlés befejeztével ízes falat jusson a fülöpszállási Szőlöskert gazdáinak, meg családtagjainak asztalára. S akár hiszik, akár nem — ezt a kép is bizonyítja — nem az asszonynép szakácskodott, ha­nem a férfiak forgatták, íz­lelgették a vérvörös levű pör­költet. Azt mondják a rossz nyelvek, hogy azért vállalták a főzési parancsnokságot, hogy emígyen a főzőkanál birtoká­ba jutva és a kurjantói fehér levétől akármeddig marasz­talva ne kelljen félni a reg­geli hazamenéstől. (N. O.) Nagy felelősség há­rul ezekben a napokban me­gyénk üzemi pártszervezetei­re. Most zajlanak le azok a taggyűlések, amelyeken az éves termelési tervek végre­hajtásáról tárgyalnak, s nem mindegy, hogyan rakják le a tervteljesítés politikai és gaz­dasági alapjait. Már ismertek az adatok, miszerint a megye miniszté­riumi iparának 10, a tanácsi könnyűiparnak 15,9, az élel­miszeriparnak 2,2 százalékkal kell többet termelnie, mint az előző évben. Ezt kétharmad­részben a termelékenység emelésével, egyharmadrészben pedig a munkáslétszám növe­lésével kell elérni — hangsú­lyozza a megyei pártbizottság ez év január 22-én megtar­tott ülésének határozata. Ám amennyire egyszerűnek tűnnek ezek a számok, olyan bonyolult a termelés részle­teinek kidolgozása. Nem túl­zunk, ha azt mondjuk, hogy minden iparban dolgozónak megvan a maga teendője. Hozzátehetjük azonban azt is, hogy a tervek jók, reálisak, csupán egy szívvel-lélekkel kell tevékenykedni megvaló­sításán a gazdasági vezetőnek, műszakinak, munkásnak, párt­tagnak és pártonkívülinek egyaránt. Igen fontos minden részlet kidolgozása a terv végrehaj­tása szempontjából, mégis ki kell emelnünk néhány jelen­tősebb feladatot. Ilyen pél­dául az ipari termékek minő­ségének további javítása. Me­gyénk iparának ugyanis több termék előállításában a vi­lágszínvonalra kell törekedni. Mert elfeledkezhetnek-e pél­dául — akár egy pillanatra is — a Kiskunfélegyházi Ve­gyiipari Gépgyár kommunis­tái arról, hogy üzemük ex­portra termel. Vagy arról, hogy az általuk készített kon­zervipari berendezések a szo­cialista országok üzemeibe kerülnek, de tőlük is nagy­mértékben függ, milyen mi­nőségű árut tudnak 'majd gyártani azokban a gyárak­ban, ahová gépeik elkerülnek, s amelyekkel ugyancsak vi­lágszínvonalat elérő vagy ép­pen túlszárnyaló konzerveket kell majd készíteni. Emellett a Vegyiipari Gépgyár kom­munistáinak a januári lema­radás pótlására is mozgósí­tani kell az üzem kollektívá­ját, hiszen gyáruk alig 75 százalékkal tudta csak tel­jesíteni első havi készáru ter­melési tervét. Természetesen az export sok más üzemet is érint, hiszen Bács-Kiskun me­gye ipari vállalatai az idén 1 milliárd forint értékű árut készítenek külföldi megren­delésre. Fokozza az üzemi pártszer­vezetekre háruló felelősséget, hogy jó néhány vállalatunk különböző berendezések, gé­pek gyártásában együttműkö­dik az ország más részén levő üzemekkel. Ha nem szállít­ják le időben a társvállala­toknak az általuk készített al­katrészeket, népt. ;daságilag fontos gyártmányok határidő­re való elkészítését akadályoz­zák. v Építőipari vállalatainkra egy sor nagy jelentőségű be­ruházás építése vár. Ilyenek például a Bajai Hűtőház, a Kecskeméti Barnevál, a Zo­máncipari Művek Kecskeméti Gyáregységénél stb. helyeken folyó nagyarányú építkezé­sek, a lakosság pedig 300 új lakás átadását és 200 lakás építésének megkezdését várja az építőipartól. Nem mindegy sem a lakosság, sem pedig az ország gazdasági élete szem­pontjából, hogy mikorra ké­szülnek el ezek a létesítmé­nyek. Hazánkban tervgazdálkodás folyik. Nem az az elsődleges feladat, hogy a megadott ter­veket mennyiségileg túltelje­sítse az ipar. Annál inkább fontos, hogy az anyaggal való y takarékosságra, az önköltség csökkentésére, a minőség ja­vítására adott tervszámokat teljesítsék, illetve túlteljesít­sék és a termelés tervszerű folyamatosságát, a határidőre történő szállításokat betart­sák a vállalatok. Nem kisebb a jelentősége az importanya­gokkal való takarékosságnak, sőt azok hazai anyagokkal való pótlásával kapcsolatos technológiai kidolgozásának. ' Sürgősen el kell készíteni az idei műszaki fejlesztési in­tézkedési terveket, javítani a munkafegyelmet, az üzem- szervezést, a munkaerővel való gazdálkodást, szervezni a szocialista munkaversenyt, törekedni a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos igé­nyek fokozottabb kielégítésére — szögezi le a megyei párt- bizottság ülésének határozata. Felvetődik a kérdés, vajon ké­pesek-e az üzemi pártszerve­zetek bekapcsolódni e fel­adatok elvégzésének ellenőr­zésébe, irányításába. Igen, képesek. Bizonyítják ezt iparfejlesztési politikánk eddig elért sikerei is. Min­denesetre a fejlődés megkö­veteli, hogy tovább Snomítsák a pártmunka „technológiáját”. Természetesen nem új utak, módszerek kereséséről van szó. Az újszerűség csupán az legyen, hogy a pártszerveze­tek mindent a maga helyére téve fejtsék ki tevékenységü­ket. Ne határolják el a párt- politikai munkát a gazdasági tennivalóktól, igyekezzenek alkalmassá lenni a megnöve­kedett feladatok elvégzésére, hogy minden esetben felis­merhessék, melyek azok a fő problémák, amelyek megol­dására összpontosítani kell erejüket. Ez az alfája és óme­gája az idei — a tavalyinál nagyobb —, de végrehajtható ipari tervek teljesítésének.

Next

/
Thumbnails
Contents