Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
c'íSf A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNK.ASPAR.T Világ proletárjai, egyesüljetek! CS - KISK.UN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ara 80 fillér 1964. FEBR. 16, VASÁRNAP MEGMOZDULT A FALU Harmincmillió forinttal növekedett szakszövetkezeteink közös vagyona Több mint egy hét óta megye- szerte igen élénk a községek arculata. A megszokott téli esték csöndjébe — a zárszámadó, gazdasági eredményeket felmérő értekezletek mellett — egy valamennyi réteget, a lakosság egészét átfogó megmozdulás is elevenséget, pezsgést visz. Ezekben a napokban folynak a Hazafias Népfront községi bizottságainak újjáválasztó gyűlései, ahol a március elején sorra kerülő megyei tanácskozás küldötteit is megválasztják. Elmondható az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a lakosság megértette a falugyűlések jelentőségét és tömegesen igyekszik részt venni azon. Kisebb helységekben — mint például Kas- kantyú, Géderlak, Tiszaújfalu, Lakitelek, Homokmégy, Duna- tetétlen, Dunaegyháza, Balota- szállás, Apostag — nem ritka a 200—300 főt is elérő hallgatóság. De olyan is előfordul, mint Csengődön vagy Kerekegyházán, ahol öt-hatszáz ember is összejött meghallgatni a beszámolót és véleményt nyilvánítani a község dolgaiban. Természetesen sok múlik a jó szervezésen, az előzetes beszélgetéseken, ahol a lakosság tájékozódhat a tanácskozás céljai felől, s egyúttal ösztönzést is nyerhet javaslatai, észrevételei kifejtésére. Nem pótolhatja ezt sem a „hangos híradó” bemondója, sem az írásos meghívó és a „dobolás”. Ahol az aktivisták nem sajnálták a fáradságot a személyes beszélgetésre, meghívásra, ott a gyűlések sikere sem maradt el. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták meg a népfrontbizottsági elnökök beszámolóját, amelyből az elmúlt évek mozgalmi tevékenységéről, munkájáról, s a község előtt álló feladatokról, elképzelésekről kaphattak részletes tájékoztatást. A hozzászólások is jórészt ezekre a kérdésekre irányultak. Szó esett a községfejlesztési igényekről, a művelődés közérdekű dolgairól, a tanácstagok eddigi munkájáról és a községek, szállások, körzetek számos egyéb tennivalójáról. Természetesen nemcsak kívánságok hangzottak el, hanem a segítés módozatait is megvitatták. Herceg- szántón például az analfabétizmus teljes felszámolásának elősegítésére tettek vállalást, s megígérték a jelenlevők, hogy a technikum kihelyezett osztályainak munkájára is nagyobb figyelmet fordítanak. Solton a falu parkosításában vállaltak munkát, Drágszélen a tisztasági fürdő megépítéséhez ajánlottak fel segítséget, Kaskantyún olyan kívánság hangzott el, hogy az egy teremből álló művelődési ház mellé klubhelyiséget is építsenek, Tiszaújfalun a vízműtársulás megszervezésének szükségességét tették szóvá. De megvitatásra került — például Or- goványon — a gyenge tsz-ek további fejlődésének kérdése is, s úgy foglaltak állást, hogy ehhez a tanyai népfrontcsoportok Is hathatós segítséget tudnak nyújtani. Igen aktív felszólalások kísérők a népfrontbizottságok meg- álasztását is. A jelöltek, illetve javasolt személyek megválasztásával mindenütt egyetértettek, azonban több községben kiegészítést indítványoztak a jelenlevők. Bátyán például az óvónő és a védőnő beválasztását, Balló- szögön még négy, Hetényegyhá- zán, Ágasegyházán úgyszintén még négy-négy fő megválasztását tartották szükségesnek. Bó- csán pedig —■ a kiterjedt tanyavilágra való tekintettel — tíz fővel egészítették ki a bizottságot, mondván: legyen minden körzetnek egy-egy képviselője a községi testületben. Élénkítette a falugyűléseket, s kellemes hangulatot teremtett, a tavaszi seregszemlére készülő fiatalság által adott rövid műsor, az ifjúság kedves figyelmessége a közügyekben tárgyaló felnőttek iránt. S ha néhány megszívlelendő tanulságról írhatunk, az főként a megbeszélt időpontok betartására vonatkozik. Nagyon fontos, hogy ehhez tartsák magukat a szervezők, hiszen a lakosság újabb meghívása, értesítése kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyűlések tömegességét. Márpedig ez alapvető követelmény: legyen ott minden érdekelt, aki csak szólni, javasolni kíván, akinek köze van a község további fejlődéséhez, jövendő életéhez. Mert csak ez a hathatós támogatás, az újjáválasztott népfront- bizottságok mögé való felsorako- zás hozhatja meg az újabb sikereket minden területen. T. P. HAT ASSZONY Üjszásziék — így emlegetik ezt a hat asszonyt a Kecskeméti Konzervgyárban. Nevüket brigádvezetőjük Űjszászi Károlyné után kapták. 1960 óta dolgoznak együtt és két évvel ezelőtt elnyerték a Szocialista brigád címet. Látogatásunk alkalmával éppen szállításra készítették elő az ecetben és olajban konzervált paprikát, amelyből jelentős mennyiséget exportál idén az üzem. Elkészült megyénk 31 szakszövetkezetének is a zárszámadási mérlege. Az adatok összesítésén most dolgoznak a MÉSZÖV szakemberei. A számadatokból máris kitűnik, hogy az elmúlt gazdasági évben eredményesen gazdálkodtak az alacsonyabb típusú társulások. Az áruértékesítés után járó felárból, valamint a közös üzemek termelése révén harminc millió forinttal — az előző évinél 10 millió forinttal nagyobb értékben — gyarapították közös vagyonukat. 1961-hez képest háromszor több, összesen negyedmillió hektoliter bort adtak, illetve adnak át folyamatosan az állami pincegazdaságnak. A különböző gyümölcsfélékből 800 vagonnyit értékesítettek. A fokozottabb növényvédelem és az a tény, hogy valamennyi A harmadik ötéves terv végére valósul meg az a nagyarányú program, amely mintegy 65 millió forintos ráfordítással Kecskemét vízellátásának fejlesztését szolgálja. — Mi öltött testet 1963-ban a távlati fejlesztési terv célkitűzéseiből és milyen újabb vízügyi létesítményekkel gazdagodik a megyeszékhely az idén? — erre a kérdésre kértünk választ Benkó Zoltántól, a Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójától. Az igazgató tájékoztatójában közölte, hogy a fejlesztési program keretén belül tavaly megszakszövetkezetben gyakorlott szakemberek irányítják a termelést, nemcsak a hozamok növekedését eredményezte, hanem a minőség is sokat javult. Solt- szentimrén például— ahol teljes egészében szakszövetkezetek gazdálkodnak — a megyében a legtöbbet szüretelték a híres ezerjóból: holdanként 40 mázsát szedtek le. Az ország leghíresebb meggytermő vidékén, Kecel határában, tavaly 159 vagon termett a gyümölcsből. amelynek a 80 százaléka exportképes volt. A szakszövetkezetek az elmúlt három év alatt összesen 56 millió forintot fordítottak saját erejükből a nagyüzemi gazdálkodás kialakítására. Céljuk továbbra is a szőlő- és a gyümölcskultúra fejlesztése, termékezdték a Csongrádi út melletti 2-es számú vízmű telep építését. Próba kutak fúrására és főnyomóvezeték építésre eddig mintegy 3 miihó forintöt fordítottak. Idén folytatják a munkát és az év végéig 5 millió forint értékű beruházást valósítanak meg. A létesítmény terv szerint december 31-re készül el, de a nyári hónapokban már naponta négyötezer köbméter vízzel segíti a város ellátását. Ezzel a jelenlegi napi vízmennyiség 15 ezerről 20 ezer köbméterre növekszik. Sürgeti a munkát az is, hogy a telep biztosítja majd a Műszetesen a nagyüzemi követelményeknek megfelelően. Eddig 2400 hold területet telepítettek be, s az ötéves terv időszakának végére összesen négyezer holdon hoznak létre nagyüzemi ültetvényeket. A szaporítóanyag egy részét saját szőlőiskoláikban állítják elő. A keceli Kinizsi Szakszövetkezet például szükségletének kielégítésén kívül 1 millió gyökeres szőlővesszőt értékesített, ami révén 800 ezer forinttal növekedett a tiszta jövedelme. Négy szakszövetkezet juhtenyésztésre rendezkedett be, egy pedig jól jövedelmező baromfi- teleppel rendelkezik. Soltvad- kert szakszövetkezetei háromszáz férőhelyes sertéshizlaldát építenek. Rajtuk kívül még három társulás kezd hozzá a közös hizlaláshoz. leértben nyíló Hírős Étterem vízellátását is. A Rendőrfalu és a belváros vízvezeték-hálózatának fejlesztésére 4 millió forintot fordítottak tavaly. Idén megkezdik a széktói vízműtelep rekonstrukcióját is. A beruházás első üteme 1966-ban fejeződik be. Három év alatt az előirányzott 13 millió forint felhasználásával új központi gépházat, víztárolómedencét létesítőnek és egy nagyteljesítményű szivattyúval növelik a telep gépparkját. — Bizonyára örömmel hallják a kecskemétiek — mondta Benkó Zoltán —•, hogy a városi strand felújítását is befejezzük a fürdőszezon kezdetéig. Új gyermekmedencéi és egy 50 méteres — versenyzésre is alkalmas — medencét építettünk. A berendezés tökéletesítésével elérjük, hogy a vízcseréket — zárástól nyitásig — végre lehet hajtani. A továbbiakban az igazgató elmondta, hogy a vállalat évről- évre növekvő feladatainak a jelenlegi szűk telephelyén már nem tudna eleget tenni. Ezért mintegy 10 fillió forintos költséggel új telephelyet létesítenek a kórház mögötti területen. A munka már tavaly megkezdődött és a központi raktár, karbantartó műhely elkészülte után idén hozzálátnak az irodaház építéséhez. Előreláthatólag 1965 őszén veti le a vállalat az Arany János utcai „szűk ruháját”. Beszélgetésünk végén — nem is először — megkérdeztük Ben kó Zoltántól: mi lesz az elmíh évben feltárt melegvízforrás sorsa. — Tavasszal tovább folytatja! a vízkivételi próbákat. Bizto határidőt még ma sem mondlu tok, de nyár elejére valószínűi eldől, hogy fel ludják-e has nálni a forrást strandfürdő vizének melegíti' gy egyéb célokra — fejez nyilatkozatai az igazgató. Nyáron már termel az új vízmfitelep Tovább korszerűsítik a megyeszékhely vizhálézatát A Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalat idei tennivalói
