Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

3. oldat 1964. február 15, szombat Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a közös teherkocsipark létesítéséről és együttes üze­meltetéséről Bukarestben aláírt, valamint a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya között a kölcsönös vasúti forgalom szabályozásáról kötött egyezményeket. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az ománi imám nyilatkozata „Teljes mértékben támogatom Hruscsov miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy az összes területi és határkérdéseket bé­kés úton rendezzék. Az országok között felmerülő vitás kérdések rendezésének ez a legjobb mód­ja” — mondotta a Bagdadban tartózkodó ománi imám. Hruscsov beszéde az SZKP Központi Bizottságának plénumán „Ha élni akarunk, kereskednünk kell" — Home sajtóértekezlete Tűzszünet Limasszolban A SZOVJETUNIÓ Köz­ponti Bizottsága teljes ülésen tárgyalja meg ezekben a napokban a mezőgazdaság fejlesztésének perspektíváit, és részletes elemzését adja a hasonló célú korábbi határozatok és rendeletek eredményének. A plé- numon péntek délelőtt felszólalt Hruscsov szov­jet miniszterelnök is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a teljes ülés megmutatta a párt és a nép egységét, azt, hogy egyöntetű támogatásra talál­nak a Központi Bizottság erőfeszítései, amelyek­nek célja a párt programjának megvalósítása. Beszélt a vegyipar gyors fejlesztését célzó intéz­kedések sikeréről. Hangsúlyozta, hogy a nyugati politikai körök kárörvendően célzatos megálla­pításai arra vonatkozólag, hogy a vegyipari prog­ram meghaladja a szovjet állam teljesítőképes­ségét — csúfos kudarcot vallanak. Ez a program — mondotta — milliók munkájával máris va­lósággá válik, és kétségkívül teljesen megvalósul majd. A vegyipar fejlődésével létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy biztosítsuk az ország szük­ségleteinek teljes kielégítését a legértékesebb élelmiszerek tekintetében is. Elmondotta, hogy a szántóföldi termelés fontosabb ágaiban, de kü­lönösen a kukoricatermelésben a tudomány újabb sikereket ért el. Ma már Nyugaton is elismerik például, hogy a szovjet hibrid kukorica a világ élvonalában áll. Beszélt a mezőgazdasági szak­emberképzésről, s ennek teljes, gyökeres átszer­vezését tartotta szükségesnek. A kolhoztagok nyugdíj- és szociális helyzetéről szólva bejelen­tette, hogy országos központi szociális biztosítási alapot kell létrehozni, s ebből kell folyósítani a kolhoztagok nyugdíját. A kolhozok jövedelmük meghatározott százalékát fizetik be erre az alap­ra. Röviden összefoglalta a szovjet ipar termelé­sének újabb eredményeit is. Hangoztatta, hogy a Szovjetunióban abszolútszámokat tekintve is magasabb az acél-, a kőolaj- és a cementterme­lés és néhány más termék termelése, mint az Egyesült Államokban. A továbbiakban Hruscsov foglalkozott a szovjet költségvetés védelmi elő­irányzatai csökkentésének kérdésével. Cáfolta azt a teóriát, hogy a Szovjetunió nem képes egy­idejűleg fejleszteni gazdaságát és szilárdítani védelmét. Mindez csak koholmány — mondotta. — Arról tanúskodik, hogy a szocializmus ellen­feleit nyugtalanítja a Szovjetunió és a szocialis­ta országok viharos fejlődése, s az a tény, hogy a szocialista országok fegyveres ereje — amint azt az imperialista hatalmak egyes személyisé­gei elismerik — egyenlő a kapitalista világ ere­jével. Mi viszont — mondotta — úgy véljük, hogy fegyveres erőink hatalmasabbak, a hadi­kiadások csökkentése tehát nem befolyásolja a szovjet hadsereg erejét. Hruscsov jellemezte az amerikai imperializmus politikáját. Ez — hang­súlyozta — a népek elnyomásának. av csendőri zsarnokságnak, az új forradalmak elleni harcnak a politikája, amely elkerülhetetlen bukásra van ítélve. Üjból leszögezte, hogy a béke biztosítá­sának egyetlen reális lehetősége a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésé­nek politikája. .SAJTÓÉRTEKEZLE­TEN válaszolt az újság­írók kérdéseire Douglas Home angol miniszter- elnök Johnson amerikai elnökkel folytatott tár­gyalásainak befejeztével. Home részletesen meg­világította kormányának az amerikaitól eltérő álláspontját a kelet—nyugati kereskedelemmel kapcsolatban. „Ha élni akarunk, kereskednünk kell, mi nem hiszünk a bojkottban” — mondotta. Hangsúlyozta, hogy kormánya megérti az USA aggodalmait azzal a veszéllyel kapcsolatban, amelyet Kuba jelent az amerikai kontinensre. Anglia magatartása azonban más szempontokon alapszik. Mindig folytatott kereskedelmet Kubá­val, és ezen nem szándékozik változtatni. Sőt. a kormány biztosítékokat ad üzletembereinek eh­hez a kereskedelemhez. Home ismét megerősí­tette, hogy országa kész hosszú lejáratú. 10—15 éves kereskedelmi hiteleket nyújtani a Szovjet­uniónak, amennyiben a Szovjetunió komoly meg­rendeléseket eszközöl ipari felszerelésekre. Be­szélt a meglepetésszerű támadások kérdéséről. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a meg­figyelő állomások létesítése és más hasonló in­tézkedések nyújtják a legjobb kilátásokat a to­vábbi megegyezésre. Elkerülte ugyanakkor a nyílt állásfoglalást a multilaterális NATO-atom- erő kérdésében. Elmondotta: Anglia nem dönt­het csatlakozásáról, amíg a most ülésező szak­értői bizottság nem bocsátja ki zárójelentését. Hozzátette, hogy ha Anglia lemondana is saját nukleáris potenciájáról; ez nem indítaná a példa követésére a többi nukleáris hatalmakat. Teljes megegyezés jött azonban létre — mondotta — Délkelet-Ázsiát illetően. Beleértve Malaysiát is. Az első kommentárok a sajtóértekezletek után máris hangoztatják, hogy úgy látszik az Egye­sült Államok számára nem olyan egyszerű rá­erőszakolni saját politikáját a „kisebb partner­re” —, amikor ez a politika magával az élettel és a józan ésszel kerül szembe. A PÉNTEK esti órákban — hírügynökségi je­lentések szerint végre megvalósult a ciprusi Li­masszolban, véres összecsapások színhelyén a tűzszünet és helyreállt a nyugalom. A városban a görög és a török közösség képviselői aláírták a megállapodást. Az összes fontosabb pontokat megerősített angol erők szállták meg. A szigeten tartózkodó Ball amerikai külügyminiszter-he­lyettes folytatja tárgyalásait. Mindent latba vet annak elérésére, hogy Ciprust NATO-csapatok szállják meg. Ügy hírlik, hogy Makariosz nem utasította el kereken a legújabb módosításokkal megváltoztatott angol—amerikai tervet, hanem ellenjavaslatokkal élt, melyeket Ball azonnal to­vábbított Washingtonba. Ezzel elledtetes hír vi­szont azt mondja, hogy a ciprusi kommentáto­rok kiemelik az új terv elfogadhatatlan voltát. Az angolok egyre szítják a szenvedélyeket. Cip­rus körzetében haditengerészeti demonstrációt tartanak, a szigetre újabb egységeket küldenek, arra törekednek, hogy megtörjék a kis állam ellenállását. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Robert Kennedy NEW YORK. (MTI) Az ABC amerikai rádióadó csütörtökön közvetítette mun­katársának beszélgetését Robert Kennedy igazságügy-miniszter­rel, aki a washingtoni kormány megbízásából nemrégen több tá­vol-keleti ország vezetőivel tár­gyalt a Malaysia — Malájföld, Szingapore és az észak-borneói angol gyarmatok Anglia szor­galmazta államszövetsége — létrehozása miatt keletkezett fe­szültségről. Robert Kennedy a hozzá in­tézett kérdésekre válaszolva el­ismerte, hogy ami ma Dél-Viet- namban történik, nyílt háború. A továbbiakban igyekezett előre igazolni az Egyesült Ál­lamok esetleges fegyveres be­előre igazolja... avatkozását Délkelet-Ázsia tér­ségében. A következőket fejte­gette: „Amennyiben fegyveres viszály, háború törne ki Malay­sia és Indonézia között Észak- Bomeo területén, véleményem szerint sokkal súlyosabb hely­zet alakulna ki. mint amilyen ma Dél-Vietnamban van.” Mint mondotta, a harcokat nem le­hetne egykönnyen Borneo terü­letére korlátozni, mert Malay­sia szerződéseket kötött más országokkal, ezek Malaysia se­gítségére sietnének. „Viszont ezek az országok szerződéses viszonyban vannak az Egyesült Államokkal, és így az Egyesült Államok is belebonyolódna a fegyveres konfliktusba” — mon­dotta Robert Kennedy. Erhard Párizsban PÁRIZS. (MTI) Erhard nyugatnémet kancel­lár pénteken délelőtt, röviddel Párizsba érkezése után meg­kezdte tanácskozását de Gaulle elnökkel az Elysée-palotában. Ezen a beszélgetésen, amely kö­zel két órahosszat tartott, a két államférfi tanácsadói nem vet­tek részt. Délben Pompidou francia mi­niszterelnök ebédet adott a nyu­gatnémet küldöttség tiszteletére. Ez alkalommal Erhard külön megbeszélést folytatott Pom- pidou-val. Délután 16.20 órakor újabb tanácskozás kezdődött az Ely­sée-palotában, s ezen már mind­két részről jelen voltak a ta­nácsadók, élükön a külügymi­niszterekkel. Elvi szilárdság Gőzerővel és a szennyeste- regetés megszokott személyes­kedésével folyik az Egyesült Államokban a választási kam­pány. A szélsőjobboldal hidro­génbombával hadonászó ve­zére, Goldwater arizonai sze­nátor például jobb ügyhöz méltó buzgalommal igyekszik belekeverni Johnson elnököt a hírhedt Baker-botrányba. Bob­by Baker a szenátus egyik nagy fontosságú irodájának volt a vezetője, aki — némi részesedés fejében — szíve­sen „intézett el” adó- és más vitás ügyeket az üzleti dzsun­gel nagy ragadozóinak. Goldwater ugyan mást nem tud felhozni Johnson ellen, mint azt a „vádat”, hogy a jelenlegi elnök — még szená­tor korában — egy lemezját­szót fogadott el a Baker-fa- miliától — ezt viszont olyan lelkesen harsogja világgá, mintha mondjuk valamilyen rendőri dossziéból Johnson priuszát sikerült volna kiha­lásznia. Mivel az arizonai szenátor elsősorban a déli reakcióra tá­maszkodik, nem győzi hangoz­tatni, hogy az elnök, csak „születésére nézve” déli, jelle­mére nézve viszont távolról sem. Mr. Goldwater ezt szé­pen meg is magyarázta: sze­rinte Johnson ,„nem elég szi­lárd elveiben”, amit nyilván úgy kell érteni, hogy enged­ményeket tesz a négerkérdés­ben a változó világ által meg­követelt elemi józanság javá­ra, valamint azt is Johnson bűnéül rótta fel, hogy „nem ragaszkodik eléggé cseleke­deteiben — a szavaihoz”. ... Körülbelül itt tarthatott az ultrareakciós honatya egyik legutóbbi beszédében, amikor egy újságíró megkérdezte tő­le: elnökjelöltként is részt vesz-e az esedékes szenátor­választáson. — Természetesen igen — felelte a meglepett arizonai. — Miért? — Csak azért — hangzott a válasz — mert ön 1960-ban kígyót-békát kiáltott Johnson- ra — ugyanezért... (ha—) Gyanús előkészületek egy török kikötőben Százhatvan kilométernyire Ciprus partjaitól, ískenderun török kikötővárosban — mint a Reuter jelenti — gyanús te­vékenység észlelhető. A Török­ország délkeleti partjain fekvő kikötőből kitiltották a polgári hajókat és a kikötőt a török flotta ellenőrzése alá helyezték Meg nem erősített hírek szerint ískenderun körzetében riadóké­szültségben van egy egész török szárazföldi hadosztály. Mint a Reuter írja, jól tá­jékozott körökben nem titkol­ják, hogy az egész török flottá­nál összetartást rendeltek el, a kimenő engedélyeket visszavon­ták. Ankarában, Inönü minisz­terelnök pénteken két és fél órás megbeszélést folytatott Cevdet Sunay-jal, a török fegy­veres erők vezérkari főnökével. Közleményt nem adtak ki. Japán válasz Hruscsov üzenetére Ikeda japán miniszterelnök válaszolt Hruscsov újévi üze­netére. Válaszában hangsúlyoz­za: Határozottan el kell uta­sítani, hogy egyes államok más államokkal szemben politikai céljaik megvalósítása érdeké­ben erőszakkal fenyegetőzze­nek, vagy erőszakot alkalmaz­zanak. — Egyet kell értenem azzal a javaslattal is — folytatja Ike­da —, hogy az államok kösse­nek idevágó nemzetközi egyez­ményt ... Ikeda válaszában kísérletet tesz arra, hogy a szovjet kor­mányfő üzenetében felvetett kérdést összefüggésbe hozza a japán kormánynak két, a Szov­jetunióhoz tartozó szigetre emelt igényével. Azt az óhaját fejezi ki, hogy ezt a kérdést békés tárgyalások útján oldják meg, ami — Ikeda véleménye szerint — kedvező alapot te­remtene Japán és a Szovjet­unió tartós baráti kapcsolatai­nak kialakulásához. Leváltották Youngot Péntekre virradóra az angol hadügyminisztérium bejelen­tette, hogy felmentik tisztsé­géből Peter Young vezérőrna­gyot, a Cipruson állomásozó angol „békefenntartó erők” fő- parancsnokát. Ebben a minő­ségben Richard Carver vezérőr­nagy, a 3. angol hadosztály ve­zérkari főnöke váltja fel. A hadügyminisztérium egy újabb közleménye szerint Young tábornok továbbra is a ciprusi angol támaszpontok parancsno­ka marad. Az olasz minisztertanács döntései RÓMA. (MTI) Több mint egyhónapos előké­szítő munka után az olasz mi­nisztertanács csütörtökén este meghozta első mezőgazdasági reformintézkedéseit. Az olasz mezőgazdaság alap­vető problémája, hogy eltöröl­jék a parasztok helyzetét sza­bályozó, ma már elavult mező- gazdasági szerződéseket és föld­höz juttassák a felesbérlőket. A kormány azonban ezúttal is megkerülte az általános földre­form kérdését, sőt, még a feles­bérlet problémáját sem rendez­te. Az új törvények beérik az­zal, hogy megtiltják újabb fe­lesbérleti szerződések kötését, s a bérlő termésrészesedését 53 százalékról 58 százalékra emelik. A minisztertanács határoza­tot hozott az állami banánmono­pólium megszüntetéséről is. Mint ismeretes, a monopólium vezetői körül az elmúlt hóna­pokban nagyszabású botrány robbant ki, s ebbe számos ma­gas állású kereszténydemokrata politikus is belekeveredett. Castro nyilatkozata a guantanamói támaszpont elbocsátott kubai munkásai ügyében Fidel Castro, a kubai forra­dalmi kormány miniszterelnö­ke, a guantanamói támaszpont kubai munkásainak elbocsátásá­val kapcsolatos nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy az ame­rikai kormánynak ez az önké­nyes, törvénytelen és emberte­len cselekedete durván megsze­gi a munkáselbocsátás szabá­lyait és csorbítja az Egyesült Államok presztízsét. Castro megfelelő rendelke­zést adott a támaszpontról el­bocsátott kubai munkások ha­ladéktalan elhelyezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents