Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

C I LAPJA 11 millió forint értékű társadalmi munka, 340 ezer szűrővizsgálat, nyolcezerrel több Vöröskereszt tag Két év eredményeit összegező küldöttkonferencia Tegnap a kecskeméti Honvéd­kórház kultúrtermében üJt ösz- sze küldöttválasztó konferenciá­ra a megyei Vöröskereszt meg­hívására az alsóbb szintű vörös- kereszt szervezetek mintegy száz küldötte; A tanácskozást — melynek elnökségében foglalt helyet Fáy Boris a Vöröskereszt országos elnökségének küldötte, Keresztes Nagy Imre, a megyei pártbizottság munkatársa, Far­kas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Pankovits József né a megyei nőtanács elnöke — dr. Kántor László, a Vöröskereszt megyei elnöke nyitotta meg. Ezután Szabó László, a Vöröskereszt i megyei titkára a mozgalom el­múlt két évi sokirányú munká­járól, eredményeiről számolt be. — Különösen sokat fejlődött vöröskeresztes szervezeteink egészségügyi felvilágosító mun­kája — mondotta beszámolója elején Szabó elvtárs. — 1961 óta 11 300 hallgató vett részt különböző tanfolyamainkon, ahol elsajátították az elsőse­gélynyújtás, a közegészségügy, a gyermekegészségügy legfonto­sabb tudnivalóit. Az elmúlt két évben alap­szervezeteink 1116 egész­ségügyi előadást szerveztek a megyében, melyen közel 130 ezer hallgató jelent meg. Ezeket — a többnyire filmve­títéssel kísért — előadásokat el­sősorban a lakosságot az adott időben legjobban érdeklő té­mákból rendeztük. Jelentős ré­szük a tbc-vel, véradással és a tisztasági mozgalommal kapcso­latban hangzott el. A véradó mozgalom fejlődé­séről a következőképpen szá­molt be Szabó elvtárs: — Még 1960-ban is felmerült a kérdés: időszerű-e a térítés nélküli véradás szervezése? Az azóta eltelt évek megmutatták, hogy megyénk lakóiban nagy az áldozatkészség. A múlt évben több mint 3500 liter vérrel segítették a térítés nélküli véradók a gyógyító orvosi munkát. Közegészségügyi és járvány­ügyi feladataink között első he­lyen áll a tisztasági mozgalom szervezése és irányítása. Ezzel kapcsolatban községi alapszer­vezeteink túlnyomó többsége vezetőségi, taggyűlésen nem egy esetben pedig tanácsüléseken, és állandó bizottsági üléseken tanácskozták meg tennivalóikat, s ezek nyomán kezdtek mun­kához. Az eredmény: megyénk községeinek 95 százalékában kapott új erőre ez a mozgalom. Állandósításának egyik bevált eszköze a jól megszervezett és rendszeres értékelés, amit az elmúlt évben is 103 községünk­ben, három városunkban és 15 cigánytelepen közel 70 ezer la­kás felülvizsgálásával végeztek el aktivistáink. A tisztasági mozgalom, a lakóhelyszépíté érdekében a társadalmi ossz/ fogással elvégzett munka ért' ke két év alatt megközelíti a 11 millió forintot. Fellendült a tisztasági mozga­lom a termelőszövetkezetekben is. A múlt évben 209 közös gaz­daságban került sor a mozga­lom eredményeinek értékelésére. Igen hasznos kezdeménye­zés született a múlt évben a bajai járásban, a „Tiszta tsz” mozgalom elindításával. Akitivistáink, valamint a gaz­dasági vezetők és tsz-tagok ösz- szefogása 1 révén a járás 45 kö­zös gazdaságából 11 vált érde­messé erre a címre. A mezőgazdaság átszervezé­se az említetteken túl is újabb feladatok elé állította mozgal­munkat. Az egészség- és mun­kavédelem szempontjából sür­getővé vált a szövetkezeti egész­ségügyi állomások kiépítése. Ez a munka 1962-ben az egész­ségügyi felelősök, kisebb akti­vista csoportok kialakításával kezdődött, s ezek munkája nyo­mán eddig 142 tsz-ben sikerült életrehívni az egészségügyi ál­lomást. A Vöröskereszt aktivistáinak továbbra is igen fontos és fe­lelőségteljes feladata, hogy rendszeres felvilágosító tevé­kenységükkel segítsék, támogas­sák az orvosok és védőnők munkáját. Irányítsák a gondo­zottakat a tanácsadásra, tájé­koztassák az orvost, a védőnőt azokról a csecsemőkről, akik­nek gondozása körül hibát ész­lelnek. Az anyák egészségügyi ismeretének gyarapításához igen hasznos segítséget nyújt az anyák iskolája. Hasznos kez­deményezés, hogy a megyei kórház és a kalo­csai kórház szülészeti osztá­lyain az egészségügyi dol­gozók a bent fekvő kisma­mák részére csecsemőgon­dozási tanfolyamot szer­veznek. Űj típusú feladatot kapott mozgalmunk a tbc-rendelet megjelenésével, melynek nyo­mán társadalmi bizottságokat kellett létrehozni, és működé­sükről a tüdőbeteggondozó in­tézetekkel közösen gondoskod­ni. Bizottságaink 1962-ben 50 tbc-s család lakáshelyezetének megoldásában segítettek, s 1963-ban is sikerült 27 családot megfelelő lakáshoz juttatni. A szociális helyzeten való változ­tatás mellett jó eredményeket értek el aktivistáink a szűré­sek lebonyolításánál is, amit bizonyít: a múlt évben 340 ezer ember szűrővizsgálatának elvég­zéséhez nyújtottak segítséget. Az öregek, az állami gondo­zott gyermekek helyezetével foglalkozva a beszámoló felso­rolta a mozgalom által - szá­mukra nyújtott segítséget, majd végezetül a II. kongresszus elő­készítéséről számolt be. Itt ér­demes megemlíteni, hogy az el­ső kongresszus óta megyénkben 95 új vöröskeresztes alapszer­vezet jött létre és a taglétszám közel nyolcezer fővel, azaz ti­zennyolcezer főre gyarapodott. Szabó elvtárs beszámolója után a számvizsgáló bizottság elnöke, Mészáros Lajos tett je­lentést a bizottság kétéves mű­ködéséről, majd megindult a vita a beszámoló felett. A fel­további munkára vonatkozóan. A vita után került sor a továb­bi feladatokat megszabó hatá­rozati javaslat elfogadására,' majd a tanácskozás résztvevői újjáválasztották a Vöröskereszt megyei vezetőségét, s megvá­lasztották küldötteiket a Ma­gyar Vöröskereszt áprilisi, or­szágos kongresszusára. ^ Korszerűsítik, gyorsítják a javítást Új szerszámgépeket kapnak a gépállomások MEGYÉNK gépállomásainak tél végi tevékenységéről beszél­getett lapunk munkatársa Ju- dák Imrével, a gépállomások megyei igazgatóságának főmér­nökével. — A gépállomások erőgép­parkjának egy része — mon­dotta —, mintegy 25 nehéz erő­gép jelenleg a közös gazdasá­gok szőlő- és gyümölcsös tele­pítéseit megelőző forgatási mun­kákat végzi. A gépállomány jobb kihasználása érdedében a gépek nagyobbik része a te­lepítésekhez szükséges tőzeget és lápföldet szállítja. Ezzel egy­idejűleg gépállomásaink a kör­zetükben gazdálkodó termelő- szövetkezetekkel folyamatosan kötik az idei évre vonatkozó javítási és karbantartási szer­7f\r| pcű|rzif LÉNYEGÉBEN már a múlt év utolsó hónapjában megkez­dődött a gépállomásokon a ta­vaszra való felkészülés. Janu­árban 90 főjavítást végeztek el a tsz-ek gépein, s éz tervük 108 százalékos teljesítését je­lenti. . A tsz-ek gépállományának növekedésével arányban áll az elvégzett javítások száma. Míg 1962-ben a termelőszövet­kezetek részére 7 millió forint értékben végeztek javítást a gépállomások — tavaly ez a szám megháromszorozódott, s idén előreláthatólag már mint­egy 60 millió forint értékű gép­javítási és karbantartási szer­ződést kötnek. A Bajai Gépállomás vállalta a közös gazdaságok gépeinek teljes műszaki kiszolgálását. A körzetükben levő tsz-ek 90 szá­zalékának gépein valamennyi javítást és karbantartást a gép­állomás dolgozói végzik el. Mi­vel a szövetkezeti gazdaságok igénye e tekintetben örvende­tesen magas, a jövő évben a teljes műszaki kiszolgálás rend­szerét a kívánalmaknak megfe­lelően több gépállomáson is alkalmazzuk. EGYÉBKÉNT a bajai járás gépállomásainak egyesítésével a gépjavítások szakosítását is megoldottuk. így a bajai telep­hely a négy-, a csátaljai a két- hengeres traktorok, a bácsal­mási a kombájnok, illetve a tí­puson kívüli erőgépeit javítá­sát végzi, 'á bácsbokodi telep­hely feladata pedig a tsz-mun- kagépek karbantartása. Már az egyesítés első hónapja jó ered­ményeket hozott. Csátalján például napjában egy főjaví­tott traktor kerül ki a műhely­ből. Az idei évben is' jelentős összeget fordítunk beruházások­ra. A 10 millió forint összegű építési beruházások keretében főként a javító- és karbantartó teret bővítjük, ezenkívül 5 ér­félmillió forint értékű új szer­számgépet is kapnak a gépállo­mások. Mindez a korszerűbb technológiát, a javítások köny- nyebbé és gyorsabbá tételét szolgálja. A Bajai Gépállomáson ada­goló-felújító műhelyt létesítünk, amely az egyéb megyék ilyen jellegű munkáinak elvégzésére is alkalmas lesz. AZ ÉV MÁSODIK felében a Kiskőrösi Gépállomáson a lánc­talpas traktorok futóműveit felújító állomást helyezünk üzembe. Az országban összesen öt ilyen — ugyancsak több megyét ellátó — felújító állo­más működik majd. Tevékeny­ségük gazdaságosságára jellem­ző, hogy egyetlen futómű fel­újítása 30 ezer forint megtaka­rítást jelent — fejezte be a tájékoztatást a gépállomások megyei igazgatóságának főmér­nöke. J. T, Fele idő alatt Elnéptelenedett a Kiskunha- asi Baromfifeldolgozó Vallalat kopasztó üzeme. A vidáman csi- vitelő, de szorgos kezű asszony- lánysereg helyett csak néhány karbantartással foglalkozó mun­kást találunk a műhelyben, la- vítják az alaposan elhasználó­dott kopasztószalag pályáját — egyes szakaszait kicserélik — új csapágyakat szerelnek be a kopottak helyébe. A vállalat ter­melési tervei azonban sürgetik a munkát. Szilvási János, a „Vasas” szocialista karbantartó brigád vezetője ezért még az üzem leállítása előtt felmérte milyen javításokat kell végezni a berendezéseken, s előre be­szerelte a szükséges alkatrésze­ket is. Brigádgyűlést tartottak, amelyen részletesen megtárgyal­ták kinek mi lesz a feladata. A tervszert előkészítés eredménye­ként a régebben egy hónapig is eltartó javítást két hét alatt végzik eL Képünkön a „Vasas” brigád tagjai Fodor Benő, Há­jas Mihály, Heiszler István, V« kor István a kopasztó sa«ag pályájának javítása közben. Pásztor Zoltán felvétele. Világ proletárjai, egyesüljeteki XIX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ara 60 fillér 1964. FEBRUÁR 15, SZOMBAT

Next

/
Thumbnails
Contents