Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
Egy etetendő a mérlegen ÉBREDŐ GULLIVER A „Szövetség a Haladásért” rádióállomásának épülete. Eltűnt dollárok A szíves közreműködés a kávé értékesítésében egyáltalán nem önzetlen. Az USA egy zsák kávét negyven dollárért vásárol meg Brazíliában. Mire a közvetítők láncolatán az észak-amerikai nagykereskedelembe jut, már kétszáz dollár az ára. A jenki polgárok csészéjébe még ennél is drágábban töltögetik az eszpresszókávét. Mario Simon- sent, egy vállalkozó szellemű ültetvényest már felettébb bosz- szantotta a sok-sok millió „eltűnt” dollár, és megalakította a Vasim nevű nemzeti kávéértékesítési céget. — Célunk, hogy ne a vásárlók diktálják az árakat, hanem magunk határozzuk meg, menynyiért adjuk el kávénkat — mondta a megalakuláskor. Hazudnék, ha azt mondanám, lelkesedéssel fogadták kezdemé- nvezését. Kezdetben senki sem bízott benne, de ma már a jenkiket is aggasztja működése. A Vasim ugyanis még mielőtt vásárlót találna, kiszállítja a piacra, idegen földrészekre — elsősorban Európába — a kávét. Számos raktárt létesítettek az országon kívül, sőt a Német Szövetségi Köztársaságban már „kávébárokat” is nyitottak. Kétszáz üzletben maguk a brazilok árulják a brazil kávét, s természetesen ők vágják zsebre a busás hasznot is. Noha a kávét alaposan „lefölözik” a jenkik, nem csupán ez bosszantja a nemzeti burzsoáziát. Se szeri, se száma az iparban az északamerikai érdekeltségeknek, amelyeknek haszna csaknem teljesen „kivándorol” az országból. Igaz, a brazil törvények alapos adót vetnek ki a külföldi érdekeltségekre, de a töfvények kijátszásának is megtalálták ezernyi formáját. Üjabban vegyes vállalatokba fektetik a dollár- milliárdokat. így a horribilis ösz- szegű adótól megmenekülnek, mert a vegyes tőkeérdekeltségeket, már nemzeti vállalkozásnak számítják. Persze arra azért gondosan ügyelnek, hogy a brazilok csak olyan mértékben részesüljenek a részvényekből, hogy az irányítás és az ellenőrzés jenki kézen maradjon. A „fölözés” másik módszere a „feleslegekből” nyújtott áruhitel. Az USA néhány év alatt kétszázmillió dollár értékben szállított „felesleget” Brazíliának. Az USA segélye az első pilPETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Ma, Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. 'lőflzetési dij l' hónapra 13 forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V Kecskémét — Telefon: 11-85. lanatra látszólag nagyon lojálisnak, sőt jóindulatúnak tűnik. Az egyezmény szerint a hitel egy részét a brazil kormány saját pénzével, cruzeiróval fizetheti vissza. Kezdetben ebből tizenöt százalékot a brazíliai amerikai nagykövetség kapott költségeinek fedezésére. A többi nyolcvanöt százalékot pedig csak negyven év múlva kell visszafizetni, igaz, dollárban. A jenki „Róbert bácsi” azonban meghatározta, hogy a pénzt mire használhatják a kölcsön kiegyenlítésének időpontjáig. Az összeg felett a Brazil Fejlesztési Bank rendelkezik. A pénzintézet a szövetségi államoknak hitelt nyújthat belőle közberuházásokra és városfejlesztésre. Persze ezeket a munkákat is nagyrészt észak-amerikai érdekeltségek végzik, tehát a haszon végső soron itt is az ő pénztárcájukat duzzasztja. Tizenhét éves földreform Goulart elnök egyik beszédében kijelentette: — Aki ismeri a brazíliai helyzetet — bármilyen ideológiát valljon is — nem tagadhatja ma az agrárreform szükségességét. t A brazil parasztok nyomorúságos viszonyok között élnek. Különösen az északi államokban, az úgynevezett éhségövezetben. — Az országban nagyon visszás a birtokviszony. A föld- tulajdonosok 3,4 százaléka birtokolja a földterület 62 százalékát és ha ehhez hozzávesszük, hogy az összlakosságból 38 millió a falvakban él és többségük nincstelen, akkor látjuk sanyarú helyzetüket. Szinte egymást élik a különböző parasztmegmozdulások, amelyek közül még a földfoglalások sem hiányoznak. Gyakran kísérte siker a parasztok kisajátítását és hiába próbálkoztak az elkergetett földesurak visszaszerezni birtokaikat, nem sikerült nekik. Hiába vezényeltek ki katonaságot a földfoglalók ellen, őket is meghátrálásra kényszerítették az egységesen fellépő új földtulajdonosok, akik nemcsak a föld megszerzésére. de megművelésére és megvédésére is szövetkezeteket alakítottak. A parasztmozgalmak az egyes szövetségi köztársaságok vezetőit arra kényszerítették, hogy i részleges földreformokat hajtsanak végre. Mato Grosso és Goias államban 1962-ben földet kapott a parasztság egy része. Maga Goulart élnék is — aki egyébként hatalmas birtokokkal rendelkező földesúr — jó példával járt elő: Rio Grande do Sul állambeli birtokából 1254 i hektárt felosztott. Noha ez di-! csérendő cselekedet, de mennyire nem a jószívűség diktálta, mutatja, hogy nemrégen viszont ötször akkora birtokot vásárolt mint Hollandia és Belgiur együttvéve, persze nagyon ol csőn és olyan helyen, ahol nr még őserdőt találunk. Tudni nfiygpifi- hogy Brazöía csak Nőtt a vásárlóerő — jól dolgozott a falusi kereskedelem Előzetes tájékoztatás alapján már köztudott, hogy az elmúlt évben jóval magasabb volt a kereskedelmi áruforgalom, mint az a korábbi év alapján várható lett volna. Ez elsősorban a vásárlóerő növekedésének, másodsorban a jó áruellátásnak köszönhető. Ismerjük már a falusi forgalom pontos eredményeit is, s ez különösen azért érdekes, mert a paraszti lakosság bevétele 1963-ban 30 százalékkal emelkedett az előző évihez, vagyis 1962-höz viszonyítva. A bérből élők fizetése 15 százalékkal nőtt. A kettő együtt megyénkben egyébként mintegy 565,3 millió forintot jelent. Ez eredményezte azt. hogy Bács- Kiskun megyében a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi forgalmi tervüket 111,6 százalékra tudták teljesíteni. A falusi lakosság egy milliárd 453 millió forint értékű árut vásárolt meg, vagyis 14 százalékkal többet mint 1962-ben. A forgalom főleg a kiskőrösi járásban volt nagy, jóval a megyei átlag fölött vásároltak az emberek: 18 százalékkal többet, mint az az előzetes számítás szerint várható volt. A soltvadkerti és a keceli földművcsszövetkezetek például 124, illetve 120 százalékra teljesítették kiskereskedelmi tervüket. Tekintettel arra. hogy a kiskőrösi járás gyümölcs- és szőlőtermelés szempontjából a megye legjelentősebb körzete, nem tévedés tehát ha azt állítjuk, hogy szoros összefüggés .van a kettő: az áruforgalmi tervek túlteljesítése és az intenzív növényvédelem megszervezése között. Legnagyobb a forgalomnövekedés a vegyes iparcikkekből, az étkezési cikkeknél körülbelül ennek fele. A ruházati cikkek forgalmának az emelkedése a legkisebb. Tíz százalék körül van, de ezzel az országban egyedül túlszárnyaltuk az 1960-as ruházati forgalmat, amelyet a szakemberek „csúcsévnek” tartanak. Javult az egy lakosra jutó forgalom statisztikája is. 1962-ben ebből a szempontból a tizennyolcadik, 1963-ban pedig már a tizennegyedik helyre kerültünk. A falusi vendéglátóipar 110 százalékra teljesítette bevételi ‘érvét, 222 millió 847 ezer forintot forgalmazott. Ez 22,2 millióval több mint az előző évi vendéglátóipari forgalom. A földművesszövetkezetek ebben az évben is jó áruellátással, korszerű kiszolgálással és az áruházak bővítésével, újak építésével igyekeznek minél messzebbmenően kielégíteni a vásárlók igényeit. G. É. Naponta kétszázezer forint kártérítés akkor válhat valóban nagyhatalommá, ha meghódítja az ország nyugati részét is. Ennek első lépéseként az őserdő közepén felépítették az új fővárost. A kezdeti lépéseket persze továbbiak követik. S ekkor nagyon jól jön majd az országnak beillő földbirtok még akkor is, ha földreformot hajtanak végre. Elavult törvények gátjai közt Ez a hatalmas ország az egyéb, részben már említett okok. miatt, többek között azért fejlődik lassan, mert elavult törvényei gátolják. Ezek a törvények . akadályozzák az egész országra kiterjedő föld-, város- fejlesztési és egyéb társadalmi reform végrehajtását. A választásokat is régen elavult szabályok szerint tartják. Kevesen kapnak csak szavazati jogot. A felnőtt lakosság ötven százalékának nincs választó joga, mert analfabéta. A kongresszus hovatovább tizenhét éve vitatkozik a földreformról, de eddig még nem sikerült dűlőre jutniok. A földreform törvénytervezete egyébként nagyon haladó. A harmadik fejezet 12. paragrafusa szabályozza, mikor lehet kisajátítani a földet: 1. Ha nem művelik megfelelően. 2. Ha nem korszerű eszközökkel művelik és emiatt a földet nem úgy használják ki, mint ahogyan kellene. 3. Ha a terményeket nem a közel városok lakosságának adják el. 4. Ha sok olyan kisparaszt és mező- gazdasági munkás él a birtok környékén, akiknek földet kell biztosítani. 5. Ha a föld értéke növekedett a legutóbbi időben a szóban forgó vidéken. 6. Ha olyan nagy földbirtokról van szó, amelynek egykézben hagyása nem felel meg a modern idők követelményeinek. Az első pillantásra ez nagyon szép. De a reformtervezet térítéses földosztást akar, tehát a parasztoknak fizetniük kell. A parasztok különösen az északkeleti részen élnek nagy nyomorban, ahol a klíma is sokkal rosszabb, mint délen. A rosszul táplált embereket hamarabb megtámadják a trópusi betegségek, a lakosok ötven százaléka meghal harmincéves kora előtt. Jártam ennek az északkeleti résznek a centrumában, Recife városában. A város fényűző, közvetlenül az Atlantióceán mellett fekszik, nemzetközi légi- és hajókikötője hatalmas forgalmat bonyolít le. Az idegenforgalom is jelentős. Mégis a város lakosainak ötven százaléka munka nélkül tengődik. Ugyanakkor a közép- és felsőréteghez tartozók luxusklubokban szórakoznak szinte naphosszat, munkájuk csupán abból áll, hogy nyereségüket zsebre vágják. Bécs István Következik: Lusták-e a brazilok? Az elmúlt évben több mint 20 ezer kötvényre közel 63 millió forintot fizetett ki Bács-Kiskun megyében az Állami Biztosító. 1962. évhez viszonyítva jelentősen megnövekedett a biztosítottak száma és természetesen a kifizetett kárösszeg is. így tavaly minden napra 67 kárbecslés és kétszázezer forint kártérítési pénz kifizetése esett. A tavalyi esztendő igen nehéz helyzet elé állította a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteit. Huszonkilenc jégveréses nap volt, és az elemi csapás 155 biztosított tsz veteményeiben okozott kisebb-nagyobb kárt. A jégverés okozta károkra 38 millió 216 ezer forintot fizettek ki a termelőszövetkezetek részére. Ebből a mélykúti Alkotmány Tsz-nek 2,8 millió, a dávodi Augusztus 20. Tsz-nek 2 millió, a bácsalmási Petőfi Tsz-nek 1,7 millió és a nyárlőrinci Aranykalász Tsz-nek pedig 1,5 millió forint jégkárt állapítottak meg. A megye területén 260 mező- gazdasági termelőszövetkezet működik, s ezek közül csupán négynek nincs biztosítása. 7699 alkalommal magánszemélyek vagyontárgyaiban keletkezett különféle károkra 7 millió 374 ezer forintot, élet- és baleset-biztosításokra pedig 5947 esetben 3 millió 511 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító. A fokozott védekezés — gátépítés, jégrobbantás-törés — következtében jelentősen csökkent a tavaszi olvadás okozta árvíz- veszély. Az elmúlt évben tizenkilenc biztosítottnak okozott károkat az ár- és belviz, melyre összesen egymillió forintot fizetett az Állami Biztosító. TÉLI NAPSÜTÉS Brazíliai útijegyzetek z.
