Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

A MA&YaR. SZOCIALISTA MVKJKÁSPAr_T BÄCS-KISKV/IM megyei lapja XIX. ÉVFOLYAM, 1*. SZÁM 4rn 60 fillér 1#64. JANUÁR 1«, CSÜTÖRTÖK j Lesz eiég szaporítóanyag a háztáji gyümölcsösnek... Megnézekedett m kerealet am éami alma és a» őgxiburaek-eaemete iránt Idejében felmérték a amükiég'.etet ntíti ■wc CSERESZNYÉBŐL, meggyből, bogyósokból, nyári almából, nyári körtéből és még néhány nyári gyümölcsből a kereskede­lem évek óta nem bírja kielé­gíteni az igényeket. A statiszti­ka tanúsága szerint az összes felvásárolt és forgalomba került gyümölcsön belül a nyári gyü­mölcsök részaránya az 1958. évi 38,2 százalékról 23,2 százalékra csökkent, amikor pedig nem­csak a belföldi kereslet növeke­dett, hanem az exportlehetősé­gek is jók voltak. E probléma, mint a szakemberek rámutat­nak, abból adódik, hogy a sze­dés munkaigényessége miatt ezek a gyümölcsök egyelőre nem I igen alkalmasak nagyüzemi ter-| melésre, tipikusan háztáji cik­kek. Néhány fányi meggy vágyj cseresznye betakarítása csalá-i dón belül könnyen megoldható,] s szép jövedelmet biztosít. A földművesszövetkezetek ezért a következő években céltudatosan szervezik a háztáji adottságok fokozott kihasználásának ezt a módját; fontos feladatuknak te­kintik a kihasználatlan paraszti udvarok és szérüskertek fásítá­sának, valamint az úgynevezett zárt kertek felújításának előse­gítését. FALUSI lakosságunk felis­merte azt a lehetőséget, amely a kihasználatlan udvarok, szé­rüskertek betelepítésében rejlik. Ezzel összefüggésben országszer­te megnövekedett a háztáji gaz­daságok gyümölcsfacsemete-ke- reslete. E kedvező helyzeten be­lül azonban figyelemre méltó az az adott helyzet félreismerésére utaló körülmény, hogy sok he­lyütt a háztájiban is ugyanazo­kat a gyümölcsöket akarják ter­melni, mint a nagyüzemekben. Elsősorban az őszi alma és az EMBERISMERET Egyik üzemi pártszervezet vezetőségi ülésén szó esett ar­ról, hogy a párttag vezető be­osztásúak ideológiai tovább­képzésében elég rosszul áll­nak. Vannak notórius nemta­nulók, akik mindig valami ha­laszthatatlan elfoglaltságra hivatkozva bújnak ki e fon­tos pártkötelezettség alól. Ugyanezen a vezetőségi ülé­sen állapították meg, hogy több párttagvezető elhanya­golja beosztottai politikai ne­velését, egyáltalán a velük való foglalkozást. Pedig milyen vezető az, aki nem ismeri munkatársai szak­mai felkészültségét, világné­zeti felfogását, személyi tulaj­donságait? Hogy tudja őket enélkül nevelni, formálni, szo­cialista munkafegyelemre szoktatni, olyan szemléletre elvezetni, hogy ne csak szűk egyéni, munkahelyi problémái érdekeljék, hanem meglássa műhelye, osztálya, üzeme munkájának összefüggését a nagy népgazdasági célokkal. Elég gyakori, hogy üzemve­zetők, osztályvezetők csak olyankor foglalkoznak beosz­tottaikkal, amikor egy-egy em­ber kiemeléséről, vagy levál­tásáról van szó. Hogyan fest ez néha a gyakorlatban? Kezdjük a kiemeléssel. Az osztályvezető behívatja a szóban forgó dolgozót, ba­rátságosan, ünnepélyesen köz­li vele, hogy előléptetik, mert ilyen jó, meg amolyan becsü­letes munkát végzett. Szó se róla. őszinte, meleg percek ezek mindkét fél részére. Hány példát hozhatnánk fel arra, hogy ez után az ünne­pélyes aktus után sok vezető feleslegesnek tartja a további érdeklődést. Bizonyos idő múl­tán ugyanis feltétlenül^ szük­ség lenne — nem öt-tíz per­ces — beszélgetésre, hogy va­jon meg tudja-e állni minden tekintetben a helyét új beosz­tásában a kiemelt, nincse­nek-« olyan gondjai, melyek» a vezetőjének kellene segíte­ni? Mert könnyen megtörtén­het, hogy miután előléptetése­kor is csak érdemeiről volt szó a kurta beszélgetés során, egy-két hibájára, esetleg gyen­ge oldalaira akkor sem, az­után sem hívta fel senki a fi­gyelmét, — ezek új munkakö­rében még inkább kiütköztek. Ha azonban erről nincs szó, derekasan bizonyítja ráter­mettségét, akkor is jólesik ne­ki, ha felettese beszél vele, to­vábbi sikerekre ösztönzi. Az egyénre is, de a munka- közösségre is visszaüt, ha te­vékenységét évek hosszú so­rán át nem értékelik. Gondoljunk csak arra, egyes üzemekben milyen nagy „am­bícióval” állítják beosztásuk­ba az egyetemről kikerült mérnököket, technikusokat. Aztán viszont leveszik róluk a kezüket, nem segítik őket. Feltétlenül káros következ­ménye van ennek a fiatal mű­szakira, aki egyetemei évei alatt ifjúi lelkesedéssel bizo­nyos képet alakított ki magá­nak azokról az időkről, ami­kor már alkotó munkát végez — munkahelyen. Természetes, hogy az iskolapadban elterve­zett, elképzelt jövő — bármi­lyen „objektív” fiatalember­ről is van szó — a gyakorlat­ban nem egészen vág egybe az új körülményekkel, helyze­tekkel. Ha nem segítik át őket az elképzeléseiket és a való­ságot összekötő úton ösztön­ző, bátorító szóval, munkájuk rendszeres értékelésével — lesznek, akik feleslegesnek ér­zik magukat, másokban meg irreális önértékelésre vezet­nek. Amint a felvetett rövid gon­dolatsorból is kitűnik, a ve­zető beosztottai, munkatársai fejlődéséért is felelős. E kö­telességének azonban csak úgy tud megfelelni, ha saját maga szakmai, politikai fejlő­dését sem hanyagolja el. v.. Talk fc*ró» őszibarack iránti kereslet növe­kedett. A szakemberek ezzel kapcsolatban rámutatnak: he­lyes ugyan, ha a családi szük­séglet mértékéig ezeket is meg­termelik a ház körül, jövede­lemforrásként azonban csak kor­látozott mértékben jöhetnek szá­mításba, mert hiszen néhány év múlva — lényegében mire termő­re fordulnának — a nagyüze­mek ezekből a gyümölcsösök­ből olyan nagy tömeget adnak piacra, amely mellett e gyümöl­csök háztáji termelése elveszti a jelentőségét. Csonthéjasokból, bogyósokból viszont a továb­biakban is kitűnőek lesznek az értékesítési lehetőségek. A földművesszövetkezetek en­nek megfelelően elsősorban is arra törekednek, hogy csonthé­jas és bogyós gyümölcsfacseme­tékkel lássák el a háztáji gaz­Hopó ÖnVíit MEGYÉNKBEN a községi ta­nácsok a helyi földművesszövet­kezetekkel egyetértésben már felmérték a háztáji gazdaságok, zárt kertek szaporítóanyag-szük­ségletét. A MESZÖV-nél most van folyamatban a beérkezett jelentések feldolgozása, s ennek megtörténte után az igényelt mennyiség összesítése. Tavaly augusztusban kezdte ÉM Fémmunkás, Épületla­katos- és Tömegcikkipari Válla­lat Kiskunhalasi Tömegcikkipa- Ti Gyára a fémvázas hollandi ágyak gyártását. Az elmúlt évi 8 millióval szemben idén már a helyszínen könnyen elvégez­hetik a termelőszövetkezetek dolgozói. Frittman József hegesztő, Hw* ezek László segítségével állítja össze a vaslemezekből „szabóik* végfalat. (Első képünk.) 26 millió forint értékű meleg­ágyat adnak át a zöldségterme­lő közös gazdaságoknak. Naponta 7—8 hollandi ágy hagyja el az üzemet. A gyárt­mány előnye olcsósága mellett az is, hogy alkotóelemeire szed­ve könnyen szállítható. Az ol­dal- és fedőlapok összeállítását Közben egy műhellyel tovább utazott a vasváz, most már a kőművesmunka következik. Csernus László, Rákóczy József és Flaisz Károly habarccsal tölti ki a keretet. Száradás után ké­szen áll a könnyű, tartós panel. (Második kép.) (Békés—Pásztor.) 175 előadás, 1400 véradó, újabb egészségügyi állomások A Vöröskereszt közelgő, má­sodik országos kongresszusára való készülődés jegyében sok­oldalú és gazdag programot ké­szített az idei évre a Vöröske­reszt Kecskemét városi szerve­zete. Mindenekelőtt az egész­ségügyi felvilágosító munka ki­szélesítésére készültek fel. Az év folyamán Kecskemét üze­meiben, valamennyi termelőszö­vetkezetében. valamint iskolái­ban és kerületeiben összesen 175. többnyire filmvetítéssel kísért előadás megtartását tervezik a járványok meg­előzése. a véradó mozgalom népszerűsítése, a tbc és al­kohol elleni küzdelem, to­vábbá az anya- és gyermek­védelem érdekében. A mintegy 25 elsősegélynyújtó és egyéb tanfolyamokon 1200 egészségőrt képeznek ki. A város egészségügyi helyze­tének további javítása céljából szorosabb kapcsolatot építenek ki a tanács egészségügyi osztá­lyával és az egészségügyi állan­dó bizottsággal. Újjászervezik a bizottság mellett működő vö­röskeresztes aktívahálózatot —, akiket havonta beszámoltatnak végzett munkájukról. Jelentős segítséget nyújtanak a tisztasá­gi mozgalom szervezéséhez és értékeléséhez is. A vöröskereszt kezdeménye­zésére alakult, tbc elleni küzde­lem jegyében munkálkodó tár­sadalmi bizottság is elismerésre méltó célokat tűzött maga elé. Többek között e bizottság fei­A Vöröskereszt kecskeméti szervezetének idei tervei adata lesz a tüdőszűrésre való mozgósítás; a szűrésre kijelölt területeken pedig 30 egészség- ügyi előadást tartanak. A bi­zottság szorosabb együttműkö­dést teremt a tanács munkaerő­gazdálkodási csoportjával a gyó­gyult, de csökkent munkaképes­ségű. volt tbc-sek elhelyezése ér­dekében. A véradómozgalom fejlődé­séért eddig is sokat tettek a vöröskeresztes szervezetek. Idei céljuk: újabb 1400 in­gyenes véradó toborzása a város üzemeiben, hivatalai­ban és szövetkezeti gazda­ságaiban. Ezenkívül az üzemi vöröske­reszt szervezetek feladatául je­lölték meg, hogy a munkahelyi egészségügyi hiányosságok csök­kentésére dolgozzanak ki közös munkatervet a gazdasági veze­tőkkel. A mezőgazdasági üze­mek egészségügyi helyzetének javítása érdekében a korábbi évek tapasztalatai alapján meg­szervezik az egészségügyi fele­lősök kiképzését, illetve tovább­képzését, és több termelőszö­vetkezetben az egészségügyi ál­lomást. A nyári mezőgazdasági munkák kezdete előtt felülvizs­gálják a termelőszövetkezetek egészségügyi viszonyait és a helyszínen szaktanácsokkal lát­ják él a szövetkezetek tagjait. Fokozott gonddal vizsgálják fe­lül a tejházak, kutak és udva­rok tisztaságát, s nagy figyel­met szentelnek a szövetkezetek tisztasági mozgalmának fejlesz­tésére. Ugyancsak az egészség- ügyi helyzet megjavítását cé­lozza, hogy az év folyamán újabb két szövetkezetben — a Vörös Csillagban és a Boldogulás­ban — alakítják meg a Vö­röskereszt helyi szervezetét. Ezenkívül a vöröskeresztes alapszervezet létrehozását tervezik a borforgalmi, a rádiótechnikai és a finom- mechanikai vállalatoknál, valamint a Leninvárosban, az V. és a III. kerületben, A Vöröskereszt szociális-mun­kája során újabb kezdeménye­zéseket tervez a cigánylakosság egészségügyi körülményeinek — megváltoztatására is. A cigány­lakótelepen létrehozzák a vö­röskereszt szervezetet és az egészségügyi állomást, rendsze­ressé teszik az előadásokat, az egészségügyi kiadványok ter­jesztését. Üj kezdeményezés az is, hogy a helyes csecsemőgon­dozás, gyermeknevelés érdeké­ben a megyei kórház vöröske­resztes szervezetének tagjai a kórházba kerülő kismamák ré­szére folyamatosan megtartják az anyák iskolájának előadá­sait. £. t. HOLLANDI AGY KÉSZÜL VÜág proletárjai, egyesültétek! TUm

Next

/
Thumbnails
Contents