Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

2. oldal 1964. január 4, szombat Hruscsov üzenete a világ országainak állam- illetve kormányfőihez Hruscsov szovjet kormányfő 1963. december 31-én üzenetet intézett a világ országainak ál­lam-, illetve kormányfőihez. Üzenetében a szovjet kor­mányfő javasolja minden állam kormányának, vegyék fontolóra egy olyan nemzetközi egyez­mény (vagy szerződés) megkö­tését, amelynek értelmében az államok lemondanak arról, hogy erőszakot alkalmazzanak terü­leti viszályok, vagy határkérdé­sek megoldása céljából. Az üzenet hangsúlyozza, hogy „jelenleg olyan helyzet alakult ki, amikor gyakorlati síkon le­het felvetni és megoldani azt a feladatot, hogy küszöböljék ki a nemzetközi életből az erőszak alkalmazását államközi területi viszályok esetén”. A javasolt nemzetközi egyez­ménynek — mondja az üzenet — az alábbi négy fő rendelke­zést kell tartalmaznia: 1. Az aláíró államok ünnepé­lyes kötelezettséget vállalnak, hogy nem folyamodnak erőszak­hoz a kialakult államhatárok megváltoztatása érdekében. 2. Elismerik, hogy az álla­mok területe még átmenetileg sem lehet célpontja valamely betörésnek, támadásnak, katonai megszállásnak, vagy egyéb erő­szakos lépésnek, amelyet más államok tesznek közvetlenül vagy közvetve valamiféle elgon­dolás — politikai, gazdasági, stratégiai vagy határkérdések, illetve egyéb szempontok alap­ján. 3. Határozottan kijelentik, hogy sem a társadalmi és ál­lamrend különbözősége, sem a diplomáciai elismerés megtaga­dása, vagy diplomáciai kapcso­latok hiánya, sem egyéb ürü­gyek nem szolgálhatnak alapul ahhoz, hogy egy állam megsért­se egy másik állam területi ép­ségét. 4. Kötelezik magukat, hogy kizárólag békés eszközökkel ol­danak meg minden területi vi­szályt. Ilyen eszközök: tárgya­lások, közvetítés, egyeztető el­járás, valamint más békés esz­közök, amelyeket az érdekelt fe­lek választanak az ENSZ alap­okmányának megfelelően. „A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy ha az álla­mok kötelezettséget vállalnak, amelynek értelmében kizárólag békés úton oldják meg a terü­leti viszályokat, ez nagymérték­ben elősegíti a nemzetközi ügyek rendezését” — mutat rá Hrus­csov üzenete, amely így fejező­dik be: Mélyen meg vagyunk győződ­ve arról, hogy az erő alkalma­zása a területi viták megoldásá­nál nem felel meg egyetlen nép, egyetlen ország valódi ér­dekeinek sem. A Szovjetunió miniszterelnö­ke kijelenti: Egy nemzetközi megállapo­dás az államok között arról, hogy a területi viták megoldá sánál lemondanak az erő alkal­mazásáról, a friss szellőhöz ha­sonlóan sokat seperne ki nemzetközi életben mindabból, ami mesterségesen felfújt és akadályozza a feszültség enyhü­lését és a béke szilárdulását. Egy ilyen megállapodás újabb jelentős enyhülést hozna nemzetközi éghajlatban és ked­vező talajt teremtene az álla­Bz életben maradottak villanyszámlája Nem egészen három hónappal azután, hogy a Vaiont-gát ka­tasztrófája következtében 2500 ember vesztette életét az észak­olaszországi Longarone völgyé­ben, a posta villanyszámlát kézbesített az életben maradot­taknak. A katasztrófáért felelős szervek embertelen bürokráciá­jának e megnyilvánulása óriási felháborodást keltett Longaro­ne és a többi elpusztult helység megmenekült lakói között. Csütörtökön sok százfőnyi tö­meg sereglett össze és az ár elpusztította házak maradvá­nyaiból barikádokat emelt a völgyön át vezető országúira. A több mint hét órán keresztül tartó blokád alatt az úton több ezer gépkocsi torlódott össze. A tüntetés egész napon át tar­tott, és csak akkor ért véget, amikor a ballunoi prefektus ígéretet tett arra, hogy tolmá­csolja a kormánynak a kataszt­rófa sújtotta környék lakossá­gának követeléseit. Ezek a következők: 1. Ürítsék ki a Vaiont-gát által létrehozott mesterséges ta­vat, nehogy megismétlődjék a szerencsétlenség; 2. A régi helyen építsék újjá Longaronet és a többi meg­semmisített falut; 3. Azonnal nyújtsanak kár­térítést. Csütörtökön az új olasz kor­mány munkaügyi minisztere, a szocialista Pieraccini bejelen­tette: a duzzasztó vizét le­eresztik. A miniszter közölte azt is, hogy tanulmányozni fogják, miként lehet a régi helyen fel­építeni Longarone városát. Pie­raccini azonban semmiféle vá­laszt nem adott a harmadik, a kártérítésre vonatkozó, kérdés­re. Vasárnap Longaroneban nép­gyűlést rendeznek, amelyen is­mét körvonalazzák majd a la­kosság követeléseit. A pápai zarándoklat előtt VI. Pál pápa, a katolikus egyház feje, szombaton útnak indul tervezett szentföldi za- rádoklatára. A zarándokút pél­da nélkül áll a katolikus egy­ház történetében: VI. Pál az első az eddigi 262 katolikus egy­házfő közül, aki Palesztinába látogat. Az utazás ezenkívül még több szempontból is érde­kes: Először fordul elő, hogy egy katolikus egyházfő repülő­gépre ül, 150 év óta ez az első példa arra, hogy a pápa elhagy­ja Olaszországot (1809-ben Na­póleon fogolyként szállította Grenobleba VII. Piust), s min­den valószínűség szerint ez a leghosszabb távú pápai utazás a római katolikus egyház csak­nem kétezer éves történetében. Róma Fiumicino repülőterén az utolsó ellenőrző repülésre készítik elő a DC—8 típusú, új sugárhajtású repülőgépet, amely a pápát, Cicognani, Tisse­rant és Testa bíborosokat és a mintegy harminctagú kíséret többi tagját szombaton Am- manba szállítja. Tanén a pápa gépkocsival Jeruzsálembe hajt, hogy imádkozzon ott, ahol Krisztust a biblia szerint meg­feszítették. A pápa Jeruzsálem­ben találkozik Athenagorasz konstantinápolyi pátriárkával. Ez lesz a két keresztény egy­ház vezetői közötti első talál­kozó 1438 óta, amikor IV. Jenő pápa és II. József konstantiná­polyi pátriárka utoljára kísé­relték meg áthidalni a XI. szá­zadban bekövetkezett egyházsza­kadást, Vasárnap VI. Pál pápa Nazarethbe, hétfőn pedig Bet­lehembe látogat. A tervek szerint VT. Pál gé­pe szombaton 12.50 órakor ér­kezik az ammani repülőtérre, ahol Husszein Jordániái király köszönti majd a katolikus egy­házfőt, (MTI) mok közötti bizalom növeke­déséhez. Hruscsov reményét fejezi ki, hogy az új helyzetben „sokkal könnyebben meg lehetne talál­ni más alapvető nemzetközi problémák megoldásának lehe­tőségét”. Lemondott a kambodzsai kormány Norodom Kantol herceg, kambodzsai miniszterelnök, pén­teken benyújtotta kormánya lemondását Norodom Szihanuk államfőnek, aki egyelőre nem volt hajlandó azt elfogadni. Az államfő hivatalos közle­ményben indokolta meg, miért nem fogadták el a kormány le­mondását. Eszerint a kormány lemondása nem volna célszerű most, amikor az országban több fontos gazdasági és pénzügyi intézkedést kívánnak tenni, s a közeljövőben több külföldi ál­lamférfi érkezik hivatalos láto­gatásra az országba. Messmer francia hadügyiül-' niszter mór Kambodzsában tar­tózkodik, hogy tárgyaljon az országnak nyújtandó esetleges francia segélyről. Kambodzsa az amerikai segély visszautasítása után fordult Franciaországhoz. Hruscsov Lengyelországban Ciprus panaszt emeli Törökország ellen a Biztonsági Tanácsban Kuba normális kapcsolatot óbaji fenntartani az Egyesült Államokkal A LENGYEL sajtó el­ső oldalon számolt be pénteken arról a hírről, melyet nem sokkal ko­rábban a TASZSZ adott kormányfő lengyelországi EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN ki Hruscsov szovjet utazásáról. Hruscsov miniszterelnök néhány napos nem hivatalos jel­legű lengyelországi tartózkodása alatt közvetlen eszmecserére került sor a lengyel vezetőkkel a lengyel—szovjet barátság és a nemzetközi poli­tika fontos kérdéseiről. A lengyel nép nagy ér­deklődéssel kíséri az utazást, amely alig néhány nappal követte a „Barátság”-olajvezeték 675 ki­lométeres lengyel szakaszának ünnepélyes át­adását, a két ország gazdasági kapcsolatai fej­lődésének jelentős állomását. A BRIT nemzetközösségi ügyek minisztere, aki Cipruson tartózkodott hosszabb idő óta, pénte­ken hajnalban visszaérkezett Londonba. Az an­gol kormány azonnal tanácskozásra ült össze, s ezen az értekezleten Duncan Sandys beszámolt Nicosiában tartott tárgyalásairól. Röviddel Cip­rusról való távozása előtt Sandys kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy a ciprusi török és gö­rög lakosság vezetői hozzájárultak egy London­ban tartandó értekezlet összehívásához. Nem- sokkal később Makariosz érsek és Kücsük alel- nök hasonló közleményt adott ki. A hivatalos nyilatkozatok szerint még januárban sor kerül az értekezletre, melyen a ciprusi függetlenséget szavatoló hatalmak Anglia, Törökország és Gö­rögország, valamint Ciprus képviselői vesznek részt. Az angol fővárosban ugyanakkor a közel- keleti angol haderő parancsnoka sietett kijelen­teni: Remény van rá, hogy az angol csapatokat hamarosan visszavonják Ciprusból jelenlegi fel­adatuk elvégzése után. Nyugati hírügynökségek viszont ezzel ellentétes értesülést közölnek a Ciprusban tartózkodó angol haderők 'megerősí­téséről. Az UPI ankarai jelentése arról is tájé­koztat, hogy Törökország szeretné növelni cip­rusi erőinek létszámát. (A jelenlegi alapokmány szerint egyébként Törökország legfeljebb 650 fő­nyi osztagot tarthat a szi­geten.) A ciprusi hala­dó szervezetek üzenet­ben fordultak Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz. Köszönetét mondtak azért a támogatásért, melyben a Szovjetunió a külső intervenciótól fenyegetett ciprusi népet ré­szesítette. Ciprus ENSZ képviselője kérte, pén­tekre hívják össze a Biztonsági Tanácsot a szi­geten kialakult helyzet megvitatására. Később elállt ettől a szándékától és levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez és ebben panaszt emelt Törökország ellen. Ciprus azzal vádolja Törökországot, hogy veszélyezteti a sziget terü­leti egységét. A kormány azt óhajtja — hangoz­tatja a levél —, hogy a Biztonsági Tanács a kel­lő időben garantálja: Nem kerül sor az ország kettéosztására. Ciprus területi integritásának megsértése egyben a közel-keleti békét is veszé­lyezteti. FÉNYES katonai parádé zajlott le Havanná­ban a forradalom ötéves évfordulóján. Fidel Castro beszédének tartalma most, — eléggé kés­ve — került nyilvánosságra teljes részletesség­gel. Castro beszédében a kubai forradalom je­lentőségének méltatása után hangsúlyozta, hogy a világ többi országához hasonlóan Kuba békét akar. A kubai miniszterelnök megállapította, hogy Johnson elnök legutóbbi nyilatkozata igen örvendetes béke-megnyilatkozás, majd hozzátet­te, hogy országa normális kapcsolatokat óhajt fenntartani az Egyesült Államokkal is. Ha az Egyesült Államok kereskedni fog Kubával, ak­kor sor kerülhet az államosított üzemekért való kártalanítás kérdésének megvizsgálására. Ez szá­munkra elvi probléma — jelentette ki —, mi nem kényszerülünk kereskedni az Egyesült Ál­lamokkal, mert korlátlan piacunk van legfon­tosabb termékeink számára a szocialista orszá­gokban. Baráti segítséget kapunk a Szovjetunió­tól — mondotta Castro — és a többi szocialista országoktól, s ezért a támogatásért mindig há­lásak leszünk. Az amerikai imperialistáktól so­hasem fogunk segítséget kérni. Monstre per Frankfurtban Képünkön joviális úriembe­rek és kifogástalan egyenruhá- jú, nyugodt lelkiismeretű rend­őrök láthatók. Békésen álldo­gálnak egymás mellett. A jo­viális urak képéről lerí, hogy nem koldulással keresték a ke­nyerüket. Némelyikük még a gavallér zsebkendőjét is viseli kifogástalan zakóján, Eme urak szelíden és jól nevelten álldo­gálnak a reflektorfényben a — frankfurti bíróság színe előtt, összesen huszonketten vannak. Ugyan, mi a bűnük? Mindössze csak annyi, hogy két és fél millió embert gyilkoltak le vad­állati kegyetlenséggel. Hol? Auschwitzban. Mikor? Tizen­nyolc-húsz évvel ezelőtt. És mit csináltak eddig? Éltek boldo gan, vidáman, olykor-olykoi makulátlan vaskeresztjüket i! büszkén viselve a különféle re vansista nagygyűléseken. Dt lám, most mégis felelősségre vonják őket. Az egész világ hu­manista emberisége helyesli ezt De azért kénytelen feltenni a kérdést; Öh, miért oly későnl

Next

/
Thumbnails
Contents