Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

C VüSrg proletárjai, egyesüljetek! / XIX. 6VF. s. sz. Ara 60 fillér 1%4. JAN. 4, SZOMBAT = Nagyarányú beruházása megyénk ipari üzemeiben tutóssalugon végsik a kádgyártást Automata gépsor a Vegyipari Gépgyárban Hazánk gépiparának fejlesz­tésére az idén több mint más­fél milliárd forintot költenek. A beruházások nagy része a mű­szer, a híradástechnika, a szer­számgépipar és a vegyipari gép­gyártás korszerűsítését szolgál­ja. Ezen belül jelentős összege­ket fordítanak megyénk hason­ló jellegű iparának fejlesztésé­re is. A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységében 24,2 mil­lió forintos költséggel megkez­dődik a kádgyártás teljes auto­matizálása. A kádgyártó gép­sor üzembe helyezésére 1965- ben kerül sor, s utána a gyár A Bajai Fémipari és Javító Vállalat új neve a Budapesti Kismotor és Gépgyár 5-ös szá­mú Gyáregysége. A bajai gyár­egységet 1964—65-ben több mint 20 millió forintos beruházással fejlesztik, amelynek felét épít­kezésre, másik felét gépek be­szerzésére fordítják. Az üzem új profilja szorosan megyénk mezőgazdaság-fejlesztési prog­ramjához kapcsolódik, öntöző- berendezések, csőkutak gyártá­sával. A bajai gyáregység mun­káslétszáma az idén 150-nel, jö­vőre 200-zal emelkedik, s a ter­vek szerint 1970-re eléri az 1500-at. A bajai téli kikötő. (Tóth Sándor felvétele.) Többen látogatják az ismeretterjesztő előadásokat A TIT tervei a téli hónapokra évenként mintegy 250 ezer fürdőkádat készít futósza­lagon. Nagy fellendülés előtt áll a nemzetközi méretű szakosítás eredményeként vegyipari gép­gyártásunk is. Ebben is érintve van Bács-Kiskun megye, hiszen a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár korszerűsítésére —. s ennek keretében automata gép­sor üzembe helyezésére — 89 millió forintot ruháznak be. Az idén a beruházásnak mintegy 7 millió forintos részét végzik el. Jelentős beruházások lesznek Baján is. Január 1-én két bajai üzem két budapesti gyárral egyesült. Az összevonásra mind­két esetben az a jellemző, hogy nem a budapesti, hanem a vidéki gyáregységet fej­lesztik tovább, ezzel is elő­mozdítva a vidék iparosítá­sát. A mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság ez évi tervé­ben jelentős helyet kap az öntö­zéses gazdálkodás fejlesztése. A mezőgazdasági termelés elő­irányzott 4—5 százalékos növe­lésének egyik fontos eszközeként 548 ezer hold — a tavalyinál mintegy 20 százalékkal nagyobb terület — kap mesterséges csa­padékot. 1964-ben lépnek üzembe az el­ső automatizált, földbe épített esőztető rendszerek, amelyek méreteikben és technológiájuk­ban egyaránt megfelelnek a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A nyolc ter­melőszövetkezet területére ki­terjedő 7000 holdas kalocsai te­lep az idén már teljes egészében üzemel, a 4500—4500 holdas ba- latonaligainak és dunaújvárosi­nak azonban még csak egy része készül el. Az öntözéses gazdálkodás ez évi, több mint 800 millió forint értékű beruházásainak 75 szá­zalékát az öntözőtelepek építé­sére fordítják, de már 1964-ben is jelentős erőfeszítéseket tesz­nek a későbbi esztendőkben szükséges öntözővíz biztosításá­ra. A hegy- és dombvidéken kedvezőek a lehetőségek a he­lyi tárolók építésére. Ily módén 1964-ben további mintegy 10 A másik üzem, amely fővá­rosi vállalattal egyesült a Ba­jai Villamosipari Gyár. Üj ne­ve: Ganz Villamossági Művek és Készülékek Bajai Gyáregy­sége. Ezt a bajai üzemet is igen nagyarányú — több mint 100 millió forintos — beruházással fejlesztik. Rövidesen megkezdik egy raktár építé­sét, és szó van arról, hogy a gyárnak új telephelyet is létesítenek Baján. Az üzem egyébként folytatja azoknak a villamossági készülé­keknek és berendezéseknek a gyártását, amellyel eddig is fog­lalkozott, az idén azonban 80 százalékkal több vasúti villa­mossági készüléket állítanak elő. A termelés növelését első­sorban a termelékenység eme­lésével igyekeznek megvalósí­tani. ♦ millió köbméter víz tárolására nyílik lehetőség. Az öntöző főművek fejleszté­se során a legjelentősebb munka a Kiskunsági Főcsatorna építé­sének folytatása. Lényegében befejezik a kiskunsági öntöző­csatorna, valamint a hozzá tar­tozó tassi öntözőfürt építését, s megtervezik a solti fürtöt, amely a következő évben épül majd meg. Pénteken a Bács-Kiskun me­gyei Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat székházában a vállalat kirendeltségeinek és keverőüzemeinek vezetői meg­beszélést tartottak. A résztvevők az idei keverék- takarmány-ellátássai és forgal­mazással összefüggő kérdések, valamint a keverőüzemek gyár­tási terveinek részletes megvi­tatása után az 1964. évi felvá­sárlási tervekkel és az értéke­sítési szerződéskötésekkel kap­csolatos feladatokat tárgyalták meg. Megndnpodtak a többi között abban, hogy a megyében levő közös gazdaságokat az idén A MEGYEI kulturális bizott­ság és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei el­nökségének határozata úgy szólt tavaly nyáron, hogy az - idei népművelési évadra nem az előadások számának növelése a legfontosabb feladat, hanem a minőségi színvonal emelése. Az évad munkájának tervezésénél tehát arra törekedtek a TIT szervezetei, hogy jobban meg­szervezzék a különféle előadás- sorozatokat, tanfolyamokat, va­lamint a munkás- és tsz-aka- démiákat. Az eddiginél is gon­dosabban szervezték meg az idén az előadások felkészítését, s igyekeztek minél több szem­léltetőeszközzel érthetőbbé ten­ni az előadásokat. Emellett fontos helyet foglalt el a TIT terveiben az előadások látoga­tottságának növelése, valamint a társadalomtudományi és ter­mészettudományos előadások arányának megváltoztatása az utóbbi javára. Megyénk TIT-szervezeteinek terveiben összesen 6700 előadás szerepel ebben a művelődési évadban. Kerek háromszázzal több, mint tavaly. A TIT me­gyei elnökségének álláspontja szerint ez a szám túlzott, a he­lyi szervezetek munkájában még mindig érvényesül a ma- ximalizmus. Az eddigi hibák 4600 vagon keveréktakarmány- nyal látják el, amely mennyi­séghez a szükséges alapanyagok rendelkezésre állnak. A kenyérgabona—takarmány csereakció során az eddig fel­ajánlott 150 vagonnyi mennyi­ségen felül a szövetkezeti gaz­daságokból még további készle­tek átadására számítanak a vál­lalat kirendeltségei. Fontos soron levő feladat a napraforgó termelési szerződé­sek megkötése is. A kirendelt­ségek dolgozói ennek érdekében rövidesen felkeresik a napra­forgó-termesztéssel foglalkozni szándé kozókat. elkerülésének érdekében hatá­rozatot hozott tehát a megyei elnökség, amelyben a fontosabb ismeretterjesztő formák terv- számainak teljesítésére, különö­sen a munkás- és tsz-akadé- miákra hívta fel a figyelmet. MUNKÁSAKADÉMIA 32 sze­repel a TIT programjában 36 tagozattal. Már a tervezés so­rán le kellett azonban mondani néhány nagyüzem részvételéről. Nem tervezett munkásakadémiát a Kecskeméti Zománcipari Mű­vek, a Kecskeméti lakatosipari Vállalat, a Barnevál, a Bajai Villamosipari Vállalat stb. Pe­dig az idén úgy igyekezett meg­szervezni a TIT ezeket az elő­adássorozatokat, hogy azok egy- egy üzem sajátos viszonyainak megfelelő szakmai tájékoztatást adjanak, a továbbképzést segít­sék. Még súlyosabb hiba azon­ban az, hogy a TIT-szervezetei- nek minden erőfeszítése ellenére sem sikerül megindítani a mun­kásakadémiákat mindenütt, ahol tervezték. Csak a tervezettnek a fele, 16 akadémia indult eddig 19 tagozattal. Az év első hónap­jában megvizsgálják a hely­színen a lemaradás okait, s ahol lehet, még segítenek. De való­színűleg a TXT terveinek ezt a vészét nem sikerül az idén ma­radéktalanul teljesíteni. Még nagyobb a lemaradás — egyelőre — a termelőszövetke­zeti akadémiáknál. A program­ban 79 akadémia szerepel 84 tagozattal. Idáig csupán 14 in­dult be 15 tagozattal. A terme­lőszövetkezeti akadémiák több­ségét azonban rövidített formá­ban tartották meg már tavaly is a mezőgazdasági munkák téli szünetében. A következő két hó­napban tehát a terv nagyobbik felének teljesítésére számítha­tunk. A TERMELŐSZÖVETKEZETI akadémiák különösen fontosak a parasztság szakmai képzésé­ben. Ez lényegében kötetlen ok­tatási forma, ahol az anyagból vizsgázni nem kell, az előadá­sok meghallgatása mégis na­gyon hasznos, a gyakorlathoz szorosan kapcsolódó ismereteket nyújt. Az idei évadra tervezett előadásoknak más zöme szak­mai jellegű: agrobiológiai, ag­rárműszaki és kisebb részben kémiai. Jó néhány helyen — mint Bátmonos toron is — külön állattenyésztési, növénytermesz­tési és kertészeti tagozat mű­ködik. A tagság a munkaköré­nek megfelelő tagozaton képez­heti magát és a termelés gya­korlati kérdései mellett lehető­ség nyílik a szélesebb körű tu­dományos szemlélet kialakítá­sára is. Például az állattenyész­tési tagozaton olyan témájú előadásokat is tartanak, mint a „Tejképződés”, „A higiénikus tejkezelés feltételei, tejbakté- riumok”, „Hízóképességi vizs­gálatok”; A munkás és termelőszövet­kezeti akadémián kívül számos egyéb ismer etterjesztési norma­ls szerepel a TIT programjában. Az eddig megtartott előadások zömét ezek alkotják. Különösen nagy sikerrel folynak a szabad- egyetem előadássorozatai Kecs­keméten, Baján és Kalocsán. Hasonlóan jól működik a hét ülnökakadémia, az ifjúsági aka­démiák, valamint a nők akadé­miái. Népszerűek a szülők is­kolájának előadássorozatai, a szövetkezeti téli esték, főkép a bajai járásban az országjáró kirándulások — itt szervezték meg az egész megye tervének felét, 76 kirándulást. Utoljára említjük a kecskeméti és a ba­jai filmklubokat, amelyeknek a szervezésére a legkevesebb erőt kellett fordítani, s összesen mintegy 180 előadást ölelnek fel. 1963 VÉGÉIG valamivel több mint ezernégyszáz előadást tar­tottak meg a megyében a TIT aktívái. Ez a szám biztató, hi­szen csupán egy, másfél hónap eredménye. A hosszú meleg ősz, a november végéig elhúzódó mezőgazdasági munkák miatt ugyanis a községekben és a tanyavilágban későn kezdődött a népművelési évad. Az pedig különösen örvendetes, hogy az eddig megtartott előadások lá- togatottabbak voltak a koráb­biaknál. Az 1400 előadást 94 ezer résztvevő hallgatta meg, tavaly a hallgatók összlétszáma 255 ezer volt. Tóvá hl) épül a Kiskunsági Főcsatorna Az idén befejezik a tassi öntözőfürt építését Négy ezer "hatszáz vagon keveréktakarmány

Next

/
Thumbnails
Contents