Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

Orvosok és a társadalom Irta: úr. Vllmon Gyula, egészségügyi miniszterhelyettes Külföldi autó az árokban- 1963. év utolsó balesele Az 1963-as esztendő utolsó balesetét december 31-én 19 óra 14 perckor jelezték a kecskeméti mentőállomáson. Városföldre hívták a mentőket. A „trafó­ház” szomszédságában egy oszt­rák rendszámtáblájú kocsi egy útszéli fának szaladt, majd az árokba fordult. Utasát Szabó Sándor kiskunfélegyházi lakost — a mentők fejsérüléssel és ki­sebb agyrázkódással a megyei kórházba szállították. Január első napján mind­össze hét sürgős esethez vonul­tak ki. Az év első balesete me­gyénkben Kecskeméten történt. Az új év első napjának délután­ján B. P-né Úttörő utcai lakost szállították lábtöréssel a kór­házba. A többi alkalommal — a bőséges és főképp zsíros házi­ebédek hatására — gyomormér- gezéses betegekhez hívták a fe­hér kocsit. Az eredményes gyógyítás egyik fontos tényezője az or­vos és a beteg jó viszonya, a betegnek orvosa iránt érzett bi­zalma, megbecsülése és ragasz­kodása. Ezt a bizalmat a gyó­gyító orvos a múltban is igye­kezett elnyerni, ma azonban en­nek megteremtésében nemcsak az érdekelt, hanem a tár­sadalom is hatékonyan közre­működik. Milyen változást tapasztalunk az orvos és társadalom viszo­nyában, milyen örvendetes ered­ményét láthatjuk ennek ma? S végül miről tettek tanúbizony­ságot az ez évben is sikeresen megrendezett kecskeméti orvos­napok? Ez a mindinkább szocialista jellegű megnyilatkozás is azt bizonyítja, hogy a szocialista társadalom törekvései fokozot­tan érvényesülnek és elmélyül az orvosnak a nép iránti fele­lőssége. Ez a vonás mindjobban jellemzőjévé válik tevékenysé­gének. Az orvosnapofc eredményei Felmerül a kérdés, mennyi­ben járulnak hozzá, segítik elő és teszik lehetővé a szocialista egészségügyi ellátás kialakítá­sát a Kecskeméten és az orszá­gosan megrendezésre kerülő or­vosnapok? Az orvosnapok nem csupán az örvösek gyógyító, kutató és tu­dományos tevékenységét doku­mentálják, hanem azt a törek vest is kifejezésre juttatják, hogy orvosaink a társadalom követelményeinek és igényeinek megfelelően igyekeznek eleget tenni hivatásuknak. Ez hatá­rozza meg az orvosnapok ün­nepi jellegét. Az orvosnapokon elhangzó előadások ezen túl azt igazol­ják, hogy kiszélesedett a győ­zi« ügyész tollábáit A bűnüldözés az egész társadalom érdeke gyítás és tudományos kutatás területe, megnőtt az orvosok fe­lelőssége hivatásuk és ember­társaik iránt. Milyen tényezők segítették elő ezt a változást? A szocialista állam a lehető­ségeken és adottságokon belül nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy az orvosok számára minél jobb munkafeltételeket biztosítson, ami természetesen a betegellátást is szolgálja. Űj intézményeket hoz létre, azokat igyekszik korszerű felszereléssel és berendezéssel ellátni. Foko­zatosan javítja a beruházási, felújítási, költségvetési és mun­kaerőgazdálkodási lehetőségeket. öntudatossá és igényessé vált népünk megérti, hogy mindaz, ami az egészségügy területén teremtődött, az ő érdekeit szol­gálja. Az államigazgatás szervei arra törekednek, hogy új szer­vezeti formák kialakításával, új módszerek bevezetésével tegyék mind hatékonyabbá az egész­ségügyi ellátást. Komoly fel­adatat vállalnak ebben társa­dalmi és tömegszervezeteink is. A megbecsülésről A tanácsok megértő és segítő támogatása tette lehetővé, hogy az orvosi munka megbecsülése és értékelése mind erőteljeseb­bé váljon. A megbecsülés jelei jelentkeznek abban, hogy mind több orvost — aki a dolgozó emberek gyógyításában a szo­cialista elveknek megfelelően jár el — bevonnak az állam- igazgatásba és ezzel kifejezésre juttatják, hogy bizalommal van­nak iránta és értékelik azt a tevékenységet, amelyet a gyó gyításban, a betegségek meg előzésében, az élet- és munka- körülmények megjavításában tudásával és tehetségével kifejt. A társadalmi és tömegszer­vezetek közreműködése nélkül elképzelhetetlen volna egészség- ügyi kultúránk minőségi megja­vítása. De az államhatalom más úton is törekszik arra, hogy az orvosok nagyobb tudását, alapo­sabb felkészültségét lehetővé tegye. Az elmúlt években a többi népi demokratikus ország­gal egyezményeket kötöttünk. Ezek az egyezmények tették lehetővé, hogy ne csak megis­merjük, hanem tanulmányoz­hassuk is a testvéri népek egész­ségügyi munkáját. Kapcsolato­kat teremtettünk kutatóintéze­tekkel, s ezzel lehetővé tettük az egészségügyi dolgozók isme­reteinek bővítését. Beléptünk az Egészségügyi Világszervezetbe. Amikor kormányunk ennek költségeit vállalta, egyúttal biz­tosította orvosaink, egészségügyi dolgozóink világviszonylatban való tájékozódását. Magas fokú felkészültséggel Életté, gyakorlattá kezdenek válni a szocialista egészségügy alapelvei, mindinkább megvaló­sul a magas fokú egészségügyi ellátás, s érvényesül a megelő­zés, a szocialista egészségügy legfontosabb alapelve. Ezt iga­zolják az orvosnapokon el­hangzott értékes előadások, s ezt bizonyítja a résztvevők magas fokú felkészültsége. Az előbbiek is híven tükrö­zik, hogy megváltozott a tár­sadalom és az orvos viszonya. Az orvos jól tudja, hogy ma­gasztos hivatásának, a reá há­ruló kötelezettségeknek csak a társadalom közreműködésével és részvételével tehet eleget. Jól tudja: az elzárkózottság nem teszi lehetővé számára, hogy képességei szerint szolgál­ja a népet. Az orvos érzi a tár­sadalom részéről mindinkább növekvő megbecsülést. Ez a bi­zalom és odaadás újabb erőfe­szítésekre és felelősségre ösz­tönzi. És e kölcsönös, benső kapcsolat fejleszti ki azokat az erőket, amelyek lehetővé teszik, hogy szocialista társadalmunk­ban valóban a szocialista egész­ségügy alapelveit érvényesít­hessük. A téli Iagyok sem gátolják — legfeljebb lassítják — a kecs­keméti csatornaépítést. A táj havas, a markológép azonban szor­galmasan mélyíti a csatorna árkát s egy fogásra mázsányi fői­det harap „vaspofájával”. (Pásztor ZoHán felvételed Bácsalmási mozaik KÉPEK KÖZÖTT, KIÁLLÍTÁSON Bácsalmáson nagyon népsze­rűek a kiállítások, s a községi kulturális bizottság úgy hatá­rozott, hogy növeli számukat; Nemrég Oltványi-kiállításban gyönyörködhettünk, most pe­dig* Weinträger Adolf festőmű­vész alkotásaiban. A művész személyesen részt vett a kiállí­tás rendezésében. A képek kö­zött járva s kalauzolva bennün­ket, sok örömteli percet szer­zett számunkra az alkotó, neme­sítette, fejlesztette művészet iránti fogékonyságunkat. S ami­kor ezért köszönetét mondunk, hálával nyugtázzuk a kulturális bizottság fáradozását is. Remél­jük, hogy közreműködésükkel még sok hasonló kiállításban gyönyörködhetünk. AZ ÖREGEK NAPKÖZIJÉBEN A nemrég megnyílt öregek ■napközijében naponta van láto­gatója a pihenésre, nyugodt környezetre talált idős embe­reknek. Hol a párt, hol a helyi tanács vezetői látogatnak el hozzájuk és érdeklődnek éle­tükről, kívánságaikról. Gyakori vendégei az otthonnak az úttö­rők is. Hetenként rendesen el­látogatnak hozzájuk, itt tartják egy-egy foglalkozásukat, műsort rendeznek és vidám hangulatú délutánokat szerveznek az ott­hon lakóinak. FALUMÚZEUM KfiSZÜL A Vörösmarty Mihály Iskola úttörői és nevelői Oriold Ká­roly irányításával nagy munká­ba fogtak. A község felszaba­dulásának huszadik évforduló­jára falumúzeum létrehozását tervezik. Az úttörőcsapat tagjai már munkához is láttak, és sor­ra járják a házakat, hogy a mú­zeumnak összegyűjtsék az egy­kori használati tárgyakat. Ed­dig több régi edény, rokka, ken­dertörő, köpülő, régi pénzek és fegyverek, újságok és könyvek kerültek a kis múzeumalapítók birtokába. MOZGALMAS SZÜNIDŐ A bácsalmási iskolák nem léptelenedtek el a téli szünet idejére sem. Az általános is­kola udvarán — mint minden évben — most is készül a jég­pálya. De zajlik az élet az is­kola falain belül is. Az asztali- teniszezők és sakkozók nagy bajnoki csatákat vívnak, az őrsi tagok „Ki mit tud?” ve­télkedőre készülnek, mások éne­kelnek, szavalnak, bűvészked­nek, jeleneteket tanulnak, s új képek, cikkek kerülnek az ex- pediciós faliújságokra is. Egy­szóval vidáman, hasznosan töl­tik a téli vakációt. Molnár József tudósító 0000000000000000000O000O0OOOOOOO0O0O0000C PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. J Szerkesztőség: ! Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: skemét. Szabadság tér lia Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizet ósí díj 1 hónapra 18 forint. ——­Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: M-85. Index; 35 065, j ükhöz. Az ilyen közömbösség a bűntettek további elszaporo­dását is eredményezheti. Okulá­sul hadd említsük meg itt a me­gyei bíróság előtt nemrégiben folyamatban volt ügyet, amely- j ben B. G. emberölés bűntetté­nek kísérlete miatt került a vádlottak padjára. EZ AZ EMBER az elmúlt év márciusában az akkor héthó­napos kislányát olyan súlyosan bántalmazta, hogy az életveszé­lyes sérüléseket szenvedett. A szakorvosok előtt is megcáfolha­tatlan tény volt, hogy a sérülé­sek ütlegelés eredményei, ennek ellenére egyik kórház sem tett feljelentést, először ugyanis Kecskeméten, majd Budapesten kezelték a kislányt. Ennek a mulasztásnak az lett a követ­kezménye, hogy az apa másik gyermekét is annyira megverte, hogy kórházba kellett szállítani. Ennek az ügynek a nyomozása közben derült fény az előbbi esetre is. Nem vitás, hogy ha az orvosok, vagy a szomszédok kö­zül valaki jelenti az első ese­tet. a másodikra már nem lett volna ideje az apának, s így B. G. felelősségre vonása nem másfél év múlva történt volna meg. A FENT leírt esetekből is vi­lágosan kitűnik, hogy milyen nagy segítséget adhat a lakos­ság a hatóságoknak a bűncse­lekmények felderítése, elköve­tőik kézre kerítése és megbünte­tése tekintetében. Éppen ezért beszél úgy a törvény a bűnül­dözésről, mint amely az egész társadalom érdeke és minden állampolgár erkölcsi kötelessé­ge. A szocialista törvényesség érvényre juttatása csakis szé­les körű társadalmi összefogás • .sál valósítható meg. , Dr. Orell Ferenc ügyész 1 SZÁMOS olyan példát lehetne felsorolni, amelyek arról tanús­kodnak, hogy az állampolgárok segítséget tudnak nyújtani a bűncselekmények elkövetőinek gyorsabb kézre kerítésében, a nyomozás eredményességének fokozásában. Ez főleg abból áll, hogy a cselekmény elkövetésé­nek színhelyén megőrzik, illet­ve érintetlenül hagyják a nyo­mokat, bejelentéseket tesznek a nyomozó szerveknek a tudomá­sukra jutott tényekről és körül­ményekről, a tettesről személy­leírást adnak, esetleg beszolgál­tatják a bűnjeleket stb. A la­kosság részéről megnyilvánuló segítési szándék megkönnyíti a hatóságok munkáját, és nem egy esetben éppen ennek a tá­mogatásnak a segítségével sike­rült gyorsan felderíteni a bűn- cselekmények tetteseit. ÜGY GONDOLJUK, érdemes és tanulságos, ha ezzel kapcso­latban megemlítünk egy esetet, mint amelyben a nyomozati munkában egyáltalán nem jár­tas, de a helyzetet felismerő ember hasznos segítséget nyúj­tott a rendőrségnek. A cselek­mény nemrégiben történt a kis­kunhalasi járás egyik községé­ben. A mezőőr észrevette, hogy a termelőszövetkezet kukorica- táblájáról nagyobb mennyiségű terményt loptak el. A tettese­ket nem látta, de felfigyelt a földön maradt lábnyomokra, és ezeket — nehogy megsérüljenek — kukoricaszárral befedte. A nyomozó hatóság erről mintát vett, amelynek segítségével az­tán huszonnégy óra alatt elfog­ták a közös tulajdon fosztogató­ját. Sajnos, nem minden esetbe« alakul így a helyzet. A kívül­állók, bár módjukban állna, nem mindig nyújtanak segítséget a bűnüldöző szerveknek immká­FAGYPONT ALATT

Next

/
Thumbnails
Contents