Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

9. Oldal 1964. január 12, vasárnap Újévi békenyitány Sxavak és tettek Az NDK kezdeményezése A panamai „véres péntek" CSAKNEM két héttel az újév nagy békenyitá­nyának, a szovjet kor­mánytő újabb kezdemé­EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN gedni, hogy a leszerelés élet—halál kérdését hol­mi diplomáciai csűrés- csavarásba fúllasszák”. AZ NDK ŰJABB kezdeményezést tett a nyu­gat-berlini helyzet normalizálása érdekében. W. Stoph, az NDK első miniszterelnök-helyettese javasolta, hogy Willy Brandt nyugat-berlini pol­gármester a tárgyalások megkönnyítése és meg­gyorsítása érdekében személyesen találkozzék Alexander Abusch-sal, az NDK miniszterelnök­helyettesével. A nyugat-berlini politikusoknak azonban, akik a közhangulat hatása alatt végre leszűrtek néhány tanulságot a reális helyzetből és hajlandók újabb tárgyalásokra, meg kell küz- deniök Bonn akciójával, amely minden továb­bi megegyezés elhárítására irányul. Nyugat-Ber- 1 inben viszont a lakosság további párbeszédet követel az NDK-val és úgy lép fel a szenátus­sal szemben, hogy az egyszerűen nem engedheti meg magának a tárgyalások megszakítását. A hét eseményeihez tartozik a nyugati kereskedel­mi ellentétek további éleződése Alig sikerült kompromisszummal elsimítani a brüsszeli me­zőgazdasági csatát, új konfliktus lángolt fel az acélvámok kérdésében. Franciaország és Nyu- gat-Németország növelni akar ja a Közös Piac or­szágain kívül álló államokból származó acélim­port vámját saját fémipara érdekében. Ez vi­szont a baromfiháború után újabb összeütközést ígér az Egyesült Államok, Anglia és a Közös Piac országai között. Szólnunk keli még Erhardnak arról a kísér­letéről, amely a francia—nyugatnémet viszony elhidegülése után újabb közeledést készít elő. Erhard, aki februárban újból Párizsba látogat, a bonni parlamentben ismét hitet tett a francia néppel való barátság mellett és kijelentette, hogy „Az Egyesült Államokkal való szoros kap­csolat semmiképpen nem csorbítja a francia— nyugatnémet együttműködést.” A NEMZETKÖZI KRÓNIKA véres záróak­kordjaként Panamában a hét végén amerikai fegyverek dördültek el. Panamában tanuló ame­rikai diákok megakadályozták, hogy az övezet­ben levő iskolákra az amerikai zászló mellett a panamai lobogót is felvonják. Ebből tüntetések keletkeztek, s az amerikai katonák sortüzet nyi­tottak a tüntetőkre. A fegyveres összetűzéseknek szombatig 20 halálos és 300 sebesült áldozata volt. Panama megszakította diplomáciai kapcso­latait az Egyesült Államokkal és az ügyet a Biz­tonsági Tanács, valamint az Amerikai Államok Szervezete elé terjesztette. Üjabb jelentések sze­rint szombatra virradó éjjel, miközben a két szervezet ülésezett, folytatódtak a véres esemé­nyek: amerikai katonák a zónahatárról ismétel­ten tüzet nyitottak panamai területre, amire pa­namai részről lövésekkel válaszoltak. Az USA-t kínos helyzetbe hozó incidens hát­terében Panama régi sérelme húzódik meg. Az Egyesült Államok 60 évvel ezelőtt kötött szerző­dés alapján nevetségesen csekély évi bért fizet a hatalmas hasznot nyújtó és számára straté­giailag is rendkívül jelentős csatorna használa­táért. A panamai kormány számos panasza elle­nére eddig nem volt hajlandó ezt a helyzetet fe­lülvizsgálni. A panamai „véres péntek” és an­nak hullámai reflektorfénnyel világítanak rá: Milyen mélyen gyökereznek az ellentétek az Egyesült Államok és az amerikai tőkések által kiuzsorázott latin-amerikai kis országok között és mi az oka az Egyesült Államok népszerűtlen­ségének ebben a térségben. nyezéset jelentő üzenetének publikálása után, a nemzetközi politikai életben tovább gyűrűzik a vitás területi kérdések erőszakmentes rendezésé­re vonatkozó szovjet indítvány visszhangja. — Mint ismeretes, Hruscsov javaslatát a Szovjet­uniónak a katonai kiadásokat csökkentő intéz­kedése támasztotta alá. A világszerte bizakodó hangulatot keltő üzenet nyomán egyre erőtelje­sebben és sürgetőbben csendül fel a közvéle­mény hangja, hogy a nyugati kormányok a fa- nyalgó közhelyek és kitérő első megnyilatkozá­sok után adjanak végre világos és pozitív vá­laszt arra a szovjet jegyzékre, amely újabb fon­tos lépés a béke megóvása, a nemzetközi feszült­ség megszüntetése, a népek közötti viszony ja­vítása érdekében. Home angol miniszterelnök választási beszéde, amelyben hangoztatta, hogy keresni kell a megegyezés lehetőségeit a Szovjet­unióval, valamint Johnson amerikai elnök kong­resszusi üzenete mutatja, hogy a közvélemény fokozódó nyomására új javaslatok előterjeszté­sével, további kapcsolatok keresésével kell vá­laszolniuk nyugati köröknek a szovjet lépésre. Még akkor is így kell válaszolniuk, ha kínosan érinti őket az a tény, hogy az amerikai elnök által bejelentett békeoffenzíva előtt Moszkva is­mét magához ragadta a kezdeményezés*. JOHNSON elnök kongresszusi üzenetében új javaslatok előterjesztésére tett ígéretet és álta­lános célkitűzésként a háború nélküli világ szük­ségességét hangoztatta. A szepesi hangzó általá­nosságok mellett azonban az USA elnöke, ami­kor hitel tett egy békés légkör megteremtésé­nek szükségessége mellett, furcsa módon követ­kező mondataiban már a tartós békéhez vezető út feltételei között elsőként említette az Egye­sült Államok katonai erejének fenntartását, még a költségvetés javasolt csökkentése ellenére is. Ez az a pont, ahol a nyugati megnyilatkozások­ban szakadék tátong szavak és tettek között. Mert annak ellenére, hogy a Szovjetunió elől járt példával a katonai kiadások csökkentése te­rén, nemcsak az amerikai elnök nem lát a to­vábbi enyhülés lehetőségeinek keresése és az eszeveszett fegyverkezés fokozása között kont­rasztot. Az angol miniszterelnöknek is. aki a kö­zelmúltban a parlamentben többször hangoztat­ta legfőbb célként a fegyverkezési költségek csökkentését, a napokban olvasta fejére Allaun munkáspárti képviselő, hogy a Home nyilatko­zatát követően közzétett fehér könyv szerint a kormány hivatalos adatai évi 265 millió font sterling emelkedést irányoznak elő a katonai költségvetés összegénél. Vagy nem mond-e el­lent a nemzetközi feszültség enyhítéséről el­hangzott minden békés szólamnak Erhard nyu­gatnémet kancellárnak a bonni parlamentben tett leplezetlen őszinteségű kijelentése, amikor a Hruscsov szovjet miniszterelnök üzenetét tar­talmazó jegyzékről úgy nyilatkozott: „Bonn nem szívesen kötelezné el magát az erőszakról való lemondásra...” Ezek az enyhén szólva ellent­mondások azok, amelyek alaposan lecsökkentik a nyugati köröknek még olyan reményt nyújtó fogadkozásainak értékét is, mint Johnson elnök kongresszusi kijelentései, hogy „Szövetségeseink­kel együtt új lehetőségeket kell keresnünk a Ke­let és Nyugat közötti szakadék áthidalására, és hogy „bátraknak kell lennünk új megállapítá­sok’ keresésében ...” Joggal jegyzi meg az angol Daily Herald szemleírója: „Nem szabad megen­Véget ért a Francia KP plénuma PÁRIZS (TASZSZ) Befejezte munkáját a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A plénum Jeanette Ver- meersch, a Politikai Bizottság tagjának beszámolója nyomán elfogadott egy határozatterveze­tet a XVII. pártkongresszusra és jóváhagyta a párt új szer­vezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a kongresszus elé ter­jesztenek. Ezzel egyidejűleg a plénum jóváhagyta Jacques Duclos, a Központi Bizottság titkára be­számolóját a tavaszi járási vá­lasztások előkészületéről. A választásokkal kapcsolatos határozati javaslat egyebek mel­lett rámutat, hogy a választás előtti küzdelem lehetővé teszi a pártnak az „egységes demok­ratafront” népszerűsítését ab­ban a harcban, amelyet a sze­mélyi hatalom ellen és a valódi demokrácia védelmében folytat­nak. A határozat hangoztatja, hogy a választások első fordu­lójában a Francia Kommunista Párt minden járásban saját je­lölteket állít. A szavazás má­sodik fordulójában viszont — hogy vereséget mérjenek a „sze­mélyi hatalom” rendszer hívei­re, a kommunista párt minde­nütt támogatja azt a demokrata jelöltet, akinek a legtöbb esélye van a győzelemre. A plénum úgy határozott, hogy a XVII. kongresszust má­jus 14—17 között tartják meg Párizsban. Bonn és a Hruscsov-iizenet BONN (TASZSZ) A nyugatnémet kormány hi­vatalos képviselőjének korábbi bejelentése szerint Bonn tárgya­lásokat folytat a nyugati szövet­ségesekkel arról, milyen választ adjanak Hruscsov üzenetére. Ez­zel kapcsolatban Boriszov, a TASZSZ hírmagyarázója a kö­vetkezőket írja. Bár a formális válasz még nem született meg, Bonnban valóságos hadjárat kezdődött a szovjet békekezdeményezés el­len, amely a világ legnagyobb részében pozit’v visszhangra ta­lált. A nyugatnémet kormány köztudomásúan az egyetlen Eu­rópában, amelyik nyíltan állami politikájaként követeli a máso­dik világháború után megálla­pított határok megváltoztatását. Ennek ellenére úgy döntöttek, hogy nem utasítják vissza egy­értelműen a szovjet javaslatot. A hivatalos Bonn helyesebbnek tartotta a manőverezést, a vá­lasz késleltetését. Egyidejűleg kampányt indítottak a Hrucs- sov-levél tartalmának elferdí­tésére és hatásának csökkenté­sére. A kormányhoz közelálló lapok, például a Frankfurter Allgemeine Zeitung, nyiltan kö­vetelték a javaslat elutasítását. Még világosabban vallott színt Krone különleges megbízatású bonni miniszter. Egy cikkében nyugtalanul jelenti ki, hogy a szovjet javaslatok elfogadása a meglevő határok szentesítését jelentené. A hadjáratba bekapcsolódott maga Erhard kancellár is, aki „nagyszabású propagandaakció­nak” titulálta a szovjet javas­latot. Jellemző, hogy alig né­hány nappal ezelőtt egyik újévi üdvözletében a kancellár kije­lentette: kormánya az 1937-es „német birodalom” határainak visszaállítása mellett száll síkra; Ezzel az Erhard-kabinet teljes mértékben átvette Adenauer kormányának álláspontját. Egyes sajtójelentésekből az tűnik ki, hogy az NSZK kor­mánya nemcsak maga helyez­kedett szembe a szovjet kor­mányfő levelével, hanem szö­vetségeseit is igyekszik állás­pontjának elfogadására bírni. A szövetségesekkel folytatott ta­nácskozások során, amint a DPA hírügynökség tudósítója megállapítja, az NSZK kormá­nya a „legteljesebb tartózko­dást” fogja indtíványozni. Nemzetközi |g|A|L|E|I|D]Q|S|Z|K|OlP CALCUTTA. Nyugat-Bengáliában már két napja tartanak a vallási zavar­gások a hindu és a mohamedán lakosság között. Jelentések sze­rint 25 ember meghalt, 100 pe­dig megsebesült. ACCRA. Csou En-laj kínai miniszter- elnök szombaton Tuniszból hi­vatalos látogatásra Accrába ér­kezett. A Kínai Népköztársa­Londou ismét meghátrált az amerikai nyomás előtt LONDON. (MTI) Londonban pénteken hivata­losan is megerősítették azokat a washingtoni értesüléseket —, amelyek szerint az amerikai nyomásnak engedve az angol kormány végül is hozzájárult, hogy részt vesz a tervezett mul­tilaterális Poláris-flottá kísérleti hajójának gyakorlatain. A ter­vek szerint a vegyes legénységű amerikai hajó ..összeszoktató” gyakorlatain a parancsnokot és a személyzet felét az Egyesült Államok adja, a másik felét pe­dig nyugatnémet, olasz, görög, török és angol tengerészekből verbuválják. Az angol külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy a kísérleti hajó gyakorlatán való részvétel még nem jelenti Nagy­Britannia végleges elkötelezett­ségét a vegyes legénységű NA- TO-atomflotta létrehozásában való részvételre is- A kormány­hoz közel álló források olyan értelmezést igyekeznek adni az újabb meghátrálásnak, hogy London tulajdonképpen időt nyert ezzel az engedménnyel. A Daily Telegraph szerint a kor­mánynak sikerült elkerülnie, hogy az angliai általános vá­lasztások előtt állást foglaljon a Washington és Bonn által szorgalmazott atomhaderő kér­désében és így majd a követ­kező kormányra — legyen az konzervatív vagy munkáspárti — vár az a kényes feladat, hogy végleges döntést hozzon Anglia részvételéről. Goldwater szerint az amerikai rakéták nem megbízhatóak WASHINGTON. (TASZSZ) Goldwater szenátor, aki tud­valevőleg minden követ meg­mozgat, hogy a Köztársasági Párt őt jelölje az Egyesült Ál­lamok elnöki tisztségére, a mi­nap beszédet mondott a New Hampshire állambeli Ports- mouthban. Beszédében kijelen­tette, hogy az amerikai inter­kontinentális ballisztikus raké­ták nem megbízhatóak. — Az igazat megvallva — mondotta — én egyáltalán nem bízom rakétáinkban és szeret­ném, ha a hadügyminisztérium megmondhatná a népnek, való­jában mennyire nem megbízha­tók az alakulataink felszerelé­séhez tartozó rakéták. Goldwater a szenátus had­ügyi bizottságának és a kato­nai felkészültség kérdéseivel foglalkozó szenátusi albizottság­nak a tagja és így hozzájuthat bizalmas katonai értesülésekhez. Ilyen formán nem meglepő, hogy a Pentagon gyorsan vála­szolt a rakétákról tett kijeleté- sére. McNamara hadügyminisz­ter nyilatkozatot adott ki, amely szerint Goldwater állítása „tel­jesen hamis képzeteket kelt, fe­lelőtlen és a nemzetbiztonság szempontjából káros”. McNamara éles válasza azon­ban nem hallgattatta el Gold- watert, továbbra is hangoztatja véleményét, sőt azt követeli, hogy a szenátus indítson vizs­gálatot az amerikai interkonti­nentális rakéták megbízhatósá­gáról. A szenátor kijelentette, hogy az, amit ő az amerikai rakéták megbízhatatlanságáról mondott, „hónapok óta széles körben ismeretes az amerikai fegyveres erők körében, sőt ezenkívül is”. ság miniszterelnöke hamarosan baráti látogatásra Kenyába ér­kezik. PHNCM PENH. Sukarno indonéz elnök No­rodom Szihanuk kambodzsai ál­lamfő meghívására szombaton négynapos látogatásra Phnom Penh be érkezett. PÁRIZS. Goncourt díjjal tüntették ki Párizsban Jacques Remy és Michel Legrand „Cherbourg-i ernyők” című zenés filmjét. VARSÓ. Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság varsói nagykö­vete bemutatkozó látogatást tett Eugeniusz Szymél és Franciszek Waniolkanál, a lengyel minisz­tertanács elnökhelyetteseinél. Lezuhant a legújabb típusú francia hadirepülőgép A melun-villarochei katonai repülőtéren pénteken lezuhant a Balzac nevű francia kísérleti repülőgép. Pilótája életét vesz­tette. A Balzac a francia repülő- gépgyártás legújabb alkotása volt, az első függőlegesen fel­szálló és leszálló francia lök- hajtásos gép, amelynek sebes­sége elérte a hangsebesség két­szeresét. A francia „atomütőerő” részére készült, tavaly júliusban mutatta^ be először a párizsi repülőnapon. Ugyanezen a légi- bemutatón zuhant le a Balzac angol vetélytársa.

Next

/
Thumbnails
Contents