Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
KHB. jMrair H, ▼ssärns^ ». oldal Kiskunmajsa jövője A MINŐSÉG IS FONTOS — KI FIZETI A KÖTBÉRT? - VITA A SZAMLA KÖRÜL Tavaly 1127 ügyet tárgyalt a Megyei Döntőbizottság Hírt kaptunk arról, hogy Kis- kunmajsán — a megyei átlaghoz képest — túlsók a munka- alkalmat keresők száma, s a foglalkoztatottság lehetőségei kissé befagytak. A zsákutcából kivezető utak-módok megkeresése érdekében tájékozódtunk a járási pártbizottságon, a helyi tanácsnál, üzemeknél s néhány megyei vezetőnél. A kiskunfélegyházi járási pártbizottságon Hegedűs Ferenc elvtárs, az iparügyek előadója úgy tudta, hogy mintegy 1000 ember jár el Maisáról munkára az ország minden részébe és otthon is 1200 körül van a munkaalkalmat keresők száma. A' nagy munkaerőfelesleg felszívódásának gyorsabb lehetőségeit a helybeli két ipari üzem, "a nyomda és a finommechanikai vállalat fejlesztésében véli. Javasolta azonban, hogy konkrétabb, részletesebb felvilágosításért inkr' '•> a megyei, illetve helyi szervekhez forduljunk. Minthogy a tanácsi szervek általában felelősek a helyi foglalkoztatási lehetőségek biztosításáért, a kiskunmajsai tanács vb elnökhelyettesétől, Kovács Istvántól és Nagy Bélánétól, a munkaügyi előadótól érdeklődtünk, hogyan látja és mit tesz a tanács a munkaalkalmak megteremtése érdekében? Mindenfelé az országban Nyilvántartásuk szerint 974 dolgozó jár el az országban mindenfelé építkezésekre, bányákba, fővárosi és közeli üzemekbe is. Mint említették, körülbelül ez volt a helyzet a múltban is, mivel a község szegény és felaprózódott földjei nem tudták eltartani a lakosság egészét, ipara viszont nem volt. Jelenleg 13 ezer kát. hold szántóra 13 ezres létszám esik. Sajnos csak hozzávetőleges számításokkal jutottunk el odáig, hogy a mezőgazdaságban, a két üzemben, ktsz-eknél, fmsz-nél, háziiparban, tanácsnál s különböző hivataloknál foglalkoztatottak leszámítása után megállapíthattuk: öt-hatszáz főnyi lehet a munkát keresők száma, s ezek 80 százaléka nő. Kovács elvtárs szerint sokat javít majd a munkaerőhelyzeten a nyomda és finommechanikai telep fejlesztése, amely eddig is nagy ütemű volt. A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat telepe pontosan két esztendővel ezelőtt néhány munkással kezdte a termelést; ma 180 a létszám s ennek fele nő. A nyomdavállalat 1962. július 1-én létesült s az akkori 30—10 fővel szemben most 112 a munkaerők száma, 90 százalékban szintén nők. Konzervüzem ? Megoldást azonban az jelentene szerinte, ha valami, a mezőgazdasághoz kapcsolódó, feldolgozó. félkésztermék-, konzervüzem, vagy hűtőház létesülne a községben. Ilyenfajta üzemet — úgy véli — el tudna látni a község és környéke nyersanyaggal, gyümölcs- csel, szőlővel, zöldséggel, paradicsommal, uborkával, borsóval, babbal s egyébbel. Nem kellene azokat Budapestre, Kecskemétre' szállítani, ha helyben feldolgozhatnák. Több mint egy éve folyt is tárgyalás a M ÉK-kel bizonyos munkahely érdekében, már ki is jelöltek hat holdnyi területet, de aztán félbeszakadt minden. Miért, nem tudják. Sokat jelentene pedig egy kisegítő üzem, amely szezonban 200- 300, Aandóan pedig 50-00 nőt tudna foglalkoztatni. 220, illetve 40 nő az idén is Szegedre és Kecskemétre utazgatott busszal, vonattal munkára a konzervgyárba. Bizony ez nem volt aranyélet, amellett, hogy költséges volt a gyáraknak is. Szólt arról is Kovács elvtárs, hogy a helyi egyetlen termelő- szövetkezetben és 8 tszcs-ben. szakcsoportban részben öntözéses kertészet, részben közös állattartás kialakításán fáradoznak. Folyik a szőlő- és gyümölcstelepítés is. A baromfinevelés azonban — szakember hiányában — nem megy. Ami sokat könnyít A finommechanikai üzem vezetője, Szabó Lajos elvtárs így vélekedett a község munkaerőfelesleg gondjairól. — A két ipari telepre nem lehet kizárólag támaszkodni, hogy majd megoldja a foglalkoztatottság problémáját. Fejlesztésünk mindenképp javít a helyzeten, de végleges nyugvópontra nem viszi. Tegyük fel, hogy a jelenlegi létszám háromszorosára futunk fel évek folyamán. A vasipari szakmában viszont sok a fogdmeg-munka, korlátozott tehát a lehetőség a nők foglalkoztatására, márpedig tudjuk, hogy ők teszik ki a munkaalkalmat keresők zömét. Hatszázas létszámnál legfeljebb 200 nőt számítok, mert nemcsak fizikai adottságok, hanem szakmunkás-ellátottság kérdése is a fejlesztés. Üzemünk eddig is sok szakmunkást hazavonzott. A jelenlegi negyven-negyvenöt szakember mind olyan majsai, aki azelőtt vidékre járt. A fejlesztés biztosan elősegíti ezt a folyamatot, s fennáll a mostani szerencsés helyzet a jövőben is: könnyebb lesz az új betanított- és segédmunkások szakmai fejlesztése, amellett az utánpótlás nevelése ipari- tanuló-képzés útján. Szerintem azonban túlságosan az iparba irányítják a munkát keresőket, holott a munkahiány levezetésének kulcsa elsősorban a termelő- és szakcsoportok megerősítésében van. Gyönyörűen megcsinálták a szőlő- és gyümölcstelepítést. De ki fogja azt megmunkálni, még ha azzal is érvelünk, hogy egyre jobban gépesítjük a mezőgazdaságot? Eszemben van egy idős paraszt véleménye, egy értekezleten mondta el: „Ne felejtsük ed, hogy a szőlőmetszést gép még nem tudja elvégezni, ahhoz ember kell. Márpedig hol lesznek maholnap hozzáértő fiatalok? A szakértő öregje meg egyre fogy. Ezt számításon kívül hagyták egyesek.” Egyik szövetkezeti elnök sajátkezűleg írt javaslatot, hogy egyik fiataljukat vegyük fel az üzembe! Ez nem helyes szemlélet — jegyezte meg Szabó Lajos. A nyomdavállalat létszám- emelésére sincs egyenlőre kilátás. Amint Ablaka István, a megyei nyomdavállalat igazgatója tájékoztatott bennünket, mindent elkövet azért, hogy a mostani 112 fős létszámot tartani lehessen. Ezért helyeznek ki új profilokat többek közt. Gátai Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője az előbbi két véleménnyel körülbelül egybehangzóan nyilatkozott a két üzem várható fejlesztéséről. Elmondotta ő is, hogy a finommechanikai telepen most épülő csarnok újabb 150 fő számára jelent munkalehetőséget. Említette, hogy Majsáról a megyei ipari osztályra is érkeznek levelek. Különösképpen tszcs-tagok írtak, akik közlik, hogy üzemben akarnak dolgozni, nem a csoportban. A kivezető út Megkérdeztük Bank Gyula elvtársat, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjét is, helyes és reális törekvésnek tartja-e a helyiek elképzelését esetleg egy konzervüzem felállításáról? Efféle üzem — mint Bank elvtárs mondotta —, csak megfelelő nyersanyagbázisra tervezhető. Ez Kiskunmajsán — ha a környéket is számítjuk, akkor sincs még meg. Kertészethez vízre van szükség, ennek híjával van a község. A gyümölcs- termelés sem olyan stádiumban van még, hogy elláthatna egy konzervipari üzemet. A reális, tehát ésszerű kivezető út a munkát keresők foglalkoztatásához a község jellegéből is következően — a mezőgazdaság, például a szőlőtelepítés. Kereken 2000 hold szőlője van Kiskunmajsának, ebből azonban 1165 holdon már 25 évesnél idősebb, tehát termő- képességre is egyre gyengülő tőkék vannak. Az össz-szántó- terület 12—13 százalékát kitevő mostani szőlőterület új telepítéssel 25 százalékig növelhető, ami 1000—1200 hold újabb szőlőt jelent. Ennek minden holdjára — maximális gépesítettség mellett is — szükség van egymásfél munkaerőre. A régi és új szőlőkön, gyümölcsösökben végzett szakszerű munka eredményeképpen nem is olyan sokára megteremne majd az a szükséges nyersanyag, amelyre különböző manipulációs munkákra — szőlők exportra készítésére, gyümölcsválogatásra, csomagolásra — kisegítő üzemet lehet alapozni. Az összegyűjtött véleményekből látjuk, mennyire összetett feladat Kiskunmajsa munkaellátottságának végleges biztosítása, s addig is átmeneti könnyítése. Az ipari foglalkoztatottság irányába történő fejlődés is nagyot lendít a gondokon, hiszen további, az országban mindenfelé ismert és megbecsült szakmunkások, segédmunkások számára ad majd lehetőséget, hogy vége szakadjon sok éves törődésüknek, kimerítő utazásaiknak. Addig is azonban keresetre várnak azok az asszonyok, lányok, akiket közvetlenül nem érint az a kibontakozás. A községi tanács elsősorban arra irányítsa erőfeszítéseit, s ebben hatásos politikai munkával segítse őt a pártszervezet, hogy a mezőgazdaság felé húzódjanak a munkaalkalmat ikeresők. Nagyobb üzem, mint konzervüzem, hűtőház létesítése, mint láttuk, nem lehetséges. Ellentmondana ez a célszerű iparfejlesztési elveknek is, melyek megkövetelik, hogy az ipart ne aprózzuk el. Az országos terv szerint is új ipari munkahelyeket az iparilag elmaradott vidékeken is néhány, kedvező adottságokkal rendelkező városba kell összpontosítani. így építették be az országos tervbe megyénkből például Kecskemét és Baja iparfejlesztését, melyhez alapul vették a közlekedési adottságokat, vízrajzi helyzetet, kommunális ellátottságot, a város és környéke munkaerő- és nyersanyaghelyze- tót, a telepítendő ipar termékeinek felhasználási körzetét stb. Mint a helyiek több ízben hangsúlyozták, a megyei tanács vb eddig is igen szívén viselte Kiskunmajsa munkaellátottságának gondjait. Hogy a további segítség útját megkönnyítsék, a helyi vezetők pontos, sokoldalú felméréssel, kezdeményezésekkel is álljanak sorompóba. Tóth István A vásárló, aki a Debreceni TÜZÉP-telepen megtalálja a kívánt parkettfajtát, nem is gondolja, hogy örömében a Bács- Kiskun megyei Döntőbizottság is osztozik. Hiszen a TÜZÉP — minőségre vonatkozó — igényét éppen a bizottság döntése nyomán elégítette ki a parkettát szállító Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat. De sorolhatnánk a hasonló példákat szinte vég nélkül, A döntőbizottsághoz az elmúlt évben 1127 esetben fordultak vitás ügyükkel a vállalatok. Jelentősen megszaporodott a munkánk 1963-ban, hiszen az előző évben 972 ügyben hoztunk döntést — így kezdte tájékoztatóját dr. Kávási Lóránd, a megyei döntőbizottság vezetője. Kérdésünkre — hogy mi okozta a vitás ügyek szaporodását — a bizottság vezetője közölte, hogy az emelkedést nem lehet egyértelműen negatívan értékelni. A szerződéskötési viták száma például 46,4 százalékkal több volt, mint 1962-ben, de ez jórészt annak tudható be, hogy a szerződések megkötésekor a vállalatok — lásd a bevezetőben említett példát — egyre nagyobb gondot fordítanak a minőségre és a választékra. A szerződések hibás teljesítéséből fakadó panasz nagyjából ugyanannyi került a döntőbizottság asztalára, mint az előző évben. Figyelembe véve az igények növekedését, ez az arány is jónak mondható. Tervszerűbben dolgoztak a megye üzemei 1963-ban, mint a korábbi években. Ezt bizonyítja az, hogy 20,6 százalékkal csökkent a meg nem valósított szerződések száma. Az ellenérték megfizetésére irányuló viták csökkenésében nagy szerepe volt annak, hogy a bankok dolgozói is körültekintőbben, gondosabban végezték munkájukat, mint korábban. Sajnos, még mindig sok olyan üggyel foglalkozott a döntőbizottság, amelyben a megrendelők a határidő-túllépés miajt emeltek panaszt és csaknem duplájára növekedett az építőipari számlaviták száma is. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy „egyik szemünk sír, a másik meg nevet”. Mert annak örülhetünk, hogy a beruházók egyre alaposabban vizsgálják meg miért és mennyit fizetnek. Az viszont szomorú, hogy az építők számlái még mindig sok vitára adnak okot. Az úgynevezett „szállítmányozási szerződések” körül Is sok Jégvágók Hajnal óta vágja a jeget a Patkó-tavon Turosi István brigádja. Nyugodtan kimehetnek a lék szélére a csáklyás munkások, hiszen a táblák vastagsága meghaladja a 30 centimétert is. Naponta 200— 210 mázsa jeget szállítanak innen a Kiskunhalasi Vendéglátóipari Vállalatnak. vita zajlik. Ha a bizottság él is dönti, hogy a szállíttató, vagy a szállító fizeti-e a kötbért, ezzel még nincs minden rendben. Köztudomású ugyanis, hogy a MÁV csak erőfeszítések árán tud eleget tenni rohamosan növekvő követelményeknek. Nem engedhető meg, hogy a vasúti kocsik kihasználatlanul álldogáljanak. Tájékoztatója befejezéséül dr. Kávási Lóránd kifejezte reményét, hogy ez évben csökken a vitás ügyek száma. Ez mindenekelőtt népgazdasági érdek, de a bizottság dolgozói számára azt is jelentené, hogy több idejük jutna az ellenőrző és oktató munkára. B. D. Négyszáz kilométeres légvezeték-hálózat Tovább korszerűsítik a kecskeméti körutak világítását A szeszélyes időjárás megkímélte a kecskeméti járás elektromos távvezetékeit. Bár a drótokat sok helyen 3—4 centiméter vastag zúzmara réteg borította, szakadás alig történt. Az utolsó komolyabb vonalzavart a múlt év decemberének második felében jelentették a megye- székhelyről. A Finommechanikai Vállalatot és a Faipari Vállalatot ellátó nagyfeszültségű távvezeték az egyik szakaszon zárlatos lett, és leszakadt. Az Áramszolgáltató Vállalat emberei két óra alatt megjavították a vezetéket. A megyeszékhelyi DÁV üzem- vezetőség dolgozói mintegy négyszáz kilométer hosszúságú elektromos távvezetéket vizsgálnak rendszeresen Kecskeméten és környékén. Tizenhárom villany- szerelő végzi a hálózat karbantartását. Az elmúlt évben jelentősen bővült a járás villanyhálózata. Tíz kilométer hosszúságban — többek között Kiskecskerhéten, Méheslaposon. Szelei-faluban, Kecskeméten a Hunyadivárosban — feszítettek ki vezetékeket. így több mint száz házban gyulladt ki a villany. 1963-ban kezdték meg Kecskeméten a körutak világításának korszerűsítését, öt kilométeres szakaszon cserélték ki a régi izzólámpákat modem és gazdaságos fogyasztású higanygőz világító testekre. Az idén tovább folytatják a közvilágítás korszerűsítését. A jó ivóvíz mellett szavaztak (Tudósítónktól.) Nyolcvankét százalékos megjelenési aránnyal tartotta meg ülését pénteken délután a Bátyai Községi Tanács, mely a törpevízmű építésével, illetve a „Jó ivóvíz társulat” szervezésének feladataival foglalkozott. Veres Ottokár, a vb elnöke a napirendi pont előterjesztésekor sajnálattal állapította meg, hogy több olyan tanácstag van, aki a társulás létrehozásával nem ért egyet és ismételten elemezte a társulás előnyeit. A beszámolót élénk vita követte, s a felszólalások azt bizonyították, hogy a tanácstagok nagy többsége feltétlenül kéri a társulás megalakítását. Végezetül a határozat meghozatalában valamennyien a „Jó ivóvíz társulat” mielőbbi megalakítása mellett szavaztak, s a község tanácstagjai tizenöt népfrontaktivistával együtt a napokban megkezdik a szervezését.
