Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

2. oldal 1964. január 11, szombat Súlyos incidens a Panama-csatorna övezetben Hatalmas tiltakozás Olaszországban a fasiszta merénylet miatt Az Angol Munkáspárt béketerve A nyugat-berlini képviselőház jóváhagyta a berlini megállapodást AZ AMERIKAI diplo­mácia két jelentős cse­lekményével foglalkozik ma a nemzetközi politi­ka. Az egyik az a súlyos incidens, amely a Pa­nama-csatorna övezetben zajlott le a péntekre virradó éjjel. — A véres tüntetések, melyekbe amerikai egységek is beavatkoztak, arra vezet­tek, hogy a panamai kormány felfüggesztette diplomáciai kapcsolatát Washingtonnal. A csa­torna mentén fekvő amerikai zónában már na­pok óta folytak tüntetések. Érdekes, hogy vi­szonylag jelentéktelen ok váltotta ki az ellenál­lást, az a körülmény, hogy a korábbi megálla­podástól eltérően a csatornaövezetben a köz­épületekre az amerikai zászlók mellé elmulasz­tották kitűzni a panamai lobogót. Ebben az ame­rikai diákoknak is részük volt, ők voltak azok, akik panamai diáktársaikkal incidensbe keve­redtek. A csatornaövezetben állomásozó ameri­kai csapatok azonban a verekedésnek indult megmozdulásokat véres tragédiává változtatták, lőfegyverrel támadtak a tüntetőkre. A brutális támadásnak több halálos és sebesült áldozata volt Az amerikai kormány szigorú intézkedése­ket léptetett életbe a megmozdulások elszigete­lésére. Panama azonban igen élesen reagált az eseményekre, visszarendelte washingtoni nagy­követét és egyidejűleg felfüggesztette a kapcso­latokat az Egyesült Államokkal. Az elnök kö­zölte, hogy az Amerikai Államok Szervezetében az agresszió vádját emeli az amerikai kormány ellen. A másik fontos nemzetközi esemény, mely az amerikai politikával függ össze, a hetedik amerikai flotta működési területének kiterjesz­tése az Indiai-óceánra. A lépés aggasztja és el­keseríti az ázsiai és afrikai országok népeit. A Pentagon ugyanis óriási térségbe tör be, mely­nek Afrika és az Arab-félsziget, valamint Bur­ma és Indonézia partjai képezik a határát. A Pravda rámutat, hogy a hetedik amerikai flotta mozdulatai nyílt kihívást jelentenek e térség or­szágai túlnyomó többségének el nem kötelezett­ségi politikájával szemben. AZ OLASZ munkások milliói néhány órára, illetve fél napra abbahagyták a munkát a CGIL iránti szolidaritásuk és a napokban történt gá­lád fasiszta merénylet elleni tiltakozásuk jeléül. A sztrájkmegmozdulások Olaszország 46 tarto­mányára terjedtek ki. A munkások százezrei vettek részt bennük, s világosan felismerhető Tolt a sztrájk politikai tartalma: egyöntetű szem­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN befordul ás a fasizmus minden megújulási tö­rekvése ellen. A legna­gyobb szabású tiltakozó gyűlést Rómában tartották. Felszólalt itt az Olasz Kommunista Párt képviselői mellett a szo­cialisták több vezető egyénisége is és a gyűlés résztvevői előtt felolvasták Palmiro Togliatti, Pietro Nenni, De Martino, (a szocialisták veze­tője) szolidaritási üzenetét is. HAROLD Wilson munkáspárti vezér hatpon­tos béketerve áll az angol politikai körök érdek­lődésének középpontjában. A brit katonai poli­tikai válság „kétpárti” kezelésére vonatkozó terv találkozott a legszélesebb politikai erők egyet­értésével. John 'Goilan Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának főtitkára Wilson beszédét kom­mentálva megállapította, hogy a kommunista párt üdvözöl minden olyan intézkedést, amely biztosítaná a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását, a föld alatti atomkísérletek betiltását és lehetővé tenné a NATO, illetve a Varsói Szerződés hatalmainak megnemtáma­dási szerződésre tett javaslatai megvitatását. — Gollan elégtétellel állapította meg, hogy a mun­káspárt vezetője egyértelműen állást foglalt a multilaterális NATO-atomerő terve ellen. Ész­szerűnek nevezi Wilson javaslatait a Time ve­zércikke is, és egyetért azzal, hogy az atom- csendegyezményt a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról kötendő megállapo­dásnak kell követnie. TÖBB MINT 8 órás éles vita után. melyben a szónokok nemegyszer gorombaságokat vágtak egymás fejéhez, a nyugat-berlini képviselőház csütörtökön késő este jóváhagyta a december 17-én aláírt berlini jegyzőkönyv szövegét. Nyu- gat-Berlin másfél évtizedes történetében most fordult elő először, hogy a CDU egy fontos kér­désben a szenátus ellen szavazott. Az ellenzék­ben levő CDU vezérszónoka főleg a következők miatt támadta a megállapodást: 1. Miért enged­te meg a szenátus, hogy a nyugat-berlini zóna­határon belül NDK-alkalmazottak működhesse­nek; 2. Miért ment bele a szenátus olyan meg­állapodásba, amely szerint a nyugat-berliniek kedvezőtlenebb elbírálásban részesültek, ha Ber­lin másik részébe akartak utazni, mint a nyu­gatnémetek. A képviselőház végül az SPD és FDP szavazataival 85:39 arányban jóváhagyta a szenátus politikáját. Részvényesek Ki ne tudná, hogy Ameri­kában akárki társa lehet még egy Rockefellernek is, ha vesz egy részvényt. Persze, csendes társ lesz az illető a hangosabb Rockefeller mellett, de hát oda se neki, azért van a propagan­dagépezet, hogy elmondja: Mr. Smith az egy részvényével ugyanolyan kapitalista, mint az ezeregy részvényes Rocke­feller. Most azonban hire jött an­nak, hogy — mint sejtettük — Mr. Smith részvénye egyedül mégsem üdvözít. Mr. Smith jelen esetben három nő alak­jában ölt testet. Nevük: Prat- hia Hall, Roberta Yancoy, Lil­lian E. Gregory. Mindhárman négerek, s mindhárman részvé­nyesei az atlantai Dobbs House Inc. vendéglátóipari cégnek. Amikor azonban egy szép téli napon beléptek a „saját” ét­termeik egyikébe, a pincér he­lyett a rendőr sietett feléjük. Hiába magyarázták, hogy ők részvényesei az éttermet üze­meltető cégnek, bevitték őket az őrszobára, mert megsértet­ték a törvényt, amely kimond­ja: néger „fehér” étterembe nem ülhet. A New York Herald Tribu­ne beszámol a bírósági tárgya­lásról is. Az egyik vádlottat megkérdezték: — Ezek szerint tehát az tör­tént, hogy önt, mint részvé­nyes társtulajdonost, az étte­remben tulajdonképpen a saját alkalmazottja nem volt haj­landó kiszolgálni? — Igen — hangzott a fele­let. A New York Herald Tri­bune nem minden irónia nél­kül teszi hozzá: ,, A válaszra a közönség harsány nevetése következett.” De vajon valóban ilyen mu­latságos-e az eset? (sp) Tanácskozás Washingtonban a leszerelésről WASHINGTON. (MTI) Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Kanada és Olaszor­szág képviselői a washingtoni külügyminisztérium épületében csütörtökön kétnapos tanácsko­zásra ültek össze. A megbeszé­léseken a január 21-én kezdődő tizennyolchatalmi leszerelési értekezletről van szó. Franciaország megfigyelőként vesz részt a tanácskozásokon. Washingtoni hivatalos körök bejelentették, hogy a szövetsé­gesek képviselői egy javallat- tervezetet vitatnak meg, ame­lyet az Egyesült Államok ter­jeszt majd elő a genfi leszere­lési értekezleten. Ez a javaslat még nem készült el véglegesen, és csak közvetlenül a genfi ta­nácskozások megkezdése előtt ölt majd végleges formát Defferre, de Gaulle ellen jelöltje az elnökválasztásról PÁRIZS, (MTI) Léderer Frigyes, az MTI pá­rizsi tudósítója írja: Gaston Defferre, Marseille szocialista polgármestere, de Gaulle valószínű ellenjelöltje fl gyarmatosítás felszámolásáért küzdő új politikai szervezet alakúit Afrikában Dar es Sallaam. (TASZSZ) A még gyarmati függőségben levő afrikai területek nemzeti mozgalmainak képviselői a tan- ganyikai Dar es Sallaamban új politikai szervezetet hoztak lét­re: a függőségben levő afrikai országok szövetségét. George Szilundika, a dél- rhodesiai Zimbabwe afrikai né­pi unió képviselője, az új szer­vezet intéző bizottságának tit­kára csütörtökön sajtóértekezle­tet tartott, amelyen bejelentet­te, hogy a függőségben levő af­rikai országok szövetsége azzal a kéréssel fordul az afrikai Mindenfelől — mindenről DALLAS. (AFP) Oswald özvegye elhatározta, hogy könyvet ír a Szovjetunió­ban töltött éveiről és házassá­gáról. Az özvegyet „szakembe­rek” segítik munkájában. ANKARA. (Reuter) A török kormány „nemzeti érdekre” hivatkozva utasítja a mersini kőolajfinomító munká­sait, egy hónapra szüntessék be a december 22-e óta tartó bér­sztrájkjukat. AUSTIB. (AP) John Connally texasi kor­mányzó, aki mint ismeretes, Kennedy elnök meggyilkolása­kor megsebesült, bejelentette, hogy újból pályázik a kormány­zói tisztségre. Connallyt szoros politikai és személyi barátság fűzi Johnson elnökhöz. egységszervezethez, biztosítsák számára ugyanazokat a jogokat, amelyeket annak végrehajtó szerved élveznek. Kedden temetik Julius Raabot Julius Raab volt osztrák kan­cellárt hétfőn a bécsi Stefans- kircheben ravatalozzák fel, és kedden temetik a bécsi városi tanács által adományozott dísz­sírhelyre. Az elhunyt végakara­tának megfelelően a temetést egyszerű külsőségek között ren­dezik, az egyetlen búcsúbeszé­det Leopold Figl volt külügy­miniszter. Raab személyes ba­rátja tartja majd. A Földközi-tenger keleti medencéjében fekszik a 9250 négy­zetkilométernyi, tehát Fejér és Veszprén megye összesített terü­letével mintegy azonos nagyságú Ciprus szi­gete. Lakói több évig tartó fegyveres parti­zánharc (melyben fő­leg a görög nemzeti­ségű ciprusiak vettek részt), továbbá hosz- szú jogi tárgyalások eredményeként, nyolc évtizedes brit gyar­mati uralom után 1960 augusztusában nyerték el politikai függetlenségüket. Ciprus nemzeti szu- verénitását azonban súlyosan sértette az a tény, hogy a sziget két körzetében (Dhek- helia és Akrotiri tele­püléseknél, valamint környékükön) brit ka­tonai támaszpontul t maradtak, melyek je­lenleg is Nagy-Bri­tannia szuverén terű- ~~ létéi. Ciprus tényleges függetlenségéért vívott küzdelmét, valamint belpoli­tikai helyzetét az utóbbi években igen megnehezítette a török nemzeti kisebbség kérdése.* A kereken 580 ezer lakosú Cipruson ugyanis mint­egy 105 ezer török él, azaz az össz­lakosság 18 százaléka. A ciprusi tö­rököknek az összlakossághoz viszo­nyított aránya a Lefka—Paphos— Limassol városok bezárta területen — azaz a sziget nyugati partvidé­kén — is csupán egy-két tizeddel emelkedik a 20 százalék fölé. Ezen a területen, továbbá a sziget többi részein a görög- és töröklakta te­lepülések az évszázadok folyamán területileg teljesen összekeveredtek. Még a nagyobb városokban sem A NEMZETISÉGEK MEGOSZLÁSA ^ (§ Q P [& iJD É SZIGETÉN (mint pl. az 52 ezer lakosú Nico­siában, az ország fővárosában, a 4ü ezer lakosú Limassolban, a 30 ezer lakosú Famagustaban, a 20 ezer lakosú Larnacaban) sem lehet a ciprusi görögök és törökök lakó­helyei között határozott vonalat meghúzni, annak ellenére, hogy egyes városokban töröklakta ne­gyedek alakultak ki. A ciprusi görög—török nemzeti­ségi probléma mesterséges kiéle­ződését, mely a török nacionaliz­mus formájában jelentkezett, az „oszd meg és uralkodj” elve alap­ján épp a gyarmatosító hatalom, Nagy-Britannia használta fel, s a függetlenség megadását is a kér­dés körül kialakult elkeseredett vi­ták miatt tudta elodázni, illetőleg olyan alkotmányt kényszeríteni a ciprusiakra, amely eleve belpoli­tikai feszültséget rejtett magában. A múlt év karácsonyán kirob­bant, rendkívül véres összetűzések után a ciprusi török kisebbség ve­zetői a szigetnek etnográfiai alapo­kon nyugvó görög—török területre való felosztását vetették fel. A cip­rust lakosságnak 78 százalékát, az­az 450 ezer görögöt képviselő kor­mány azonban e teljesen irreális követelmény elől elzárkózik. Ciprus (a görög és török lakos­ság) Nagy-Britannia, Görögország és Törökország képviselőinek rész­vételével előreláthatólag január 13-án nemzetközi konferencia kez­dődik Londonban a ciprusi nemzeti­ségi probléma rendezésére. az elnökválasztáson. A Te- moignage Chretien című lapban kifejtette véleményét az elnök- választásról. Defferre cikkében cáfolja azokat a véleményeket, mintha megválasztása esetén de Gaulle hatalmi módszereit kí­vánná folytatni és függetlení­teni akarná magát az őt tá­mogató politikai pártoktól. — Teljesen világos — írja Defferre —, hogy a jelöltet csakis politikai program alap­ján lehet megítélni. Ugyanígy nyilvánvaló az is, hogy a „de Gaulle nélküli degaulledzmus” folytatása súlyos tévedés lenne, amit a magam részéről soha­sem követek el. Ha jelölésem véglegessé válik, a szakszerve- vetek, a pártok, a politikai klu­bok feladata lesz, hogy meg­határozzák annak a program­nak az alapelveit, amelyet meg akarok védeni. Defferre ezzel magáévá telte a francia szocialista párt állás­pontját. A Sfio február 1-ére és 2-ára összehívott rendkívüli kongresszusán dönt véglegesen Defferre jelöléséről. A francia kommunista párt elvben ugyanezt az álláspontot vallja. A politikai bizottság legutóbbi ülésén leszögezte: „Nem arról van szó, hogy egy személyt egy másikkal behelyet­tesítsünk, hanem arról, hogy a személyi hatalom képviselőivel szemben egy közös program alapján álló, közös jelöltet ál­lítsunk.” A kommunista és a szocia­lista párt között azonban lénye­ges ellentét áll fenn abban, hogy a szocialista párt a fran­cia kommunista párt nélkül akarja kidolgozni az elnökjelölt programját. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtit­kárhelyettese csütörtökön, a központi bizottság tanácskozása után ismét aláhúzta a párt ál­láspontját és kijelentette, nincs kizárva, hogy a kommunista párt esetleg saját ielöltet állít az elnökválasztáson.

Next

/
Thumbnails
Contents