Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

1964. január 11, szombat I. «Mal A% egyesítés után 91ár a tavaszi feladatodra készülnék izalagrendszerű Javítás a Kecskeméti Gépállomáson Falusi pártszervezeteink a zárszámadások sikeréért Ez év elején a Gépállomások Megyei Igazgatóságának javas­latára a Földművelésügyi Mi­nisztérium egyesítette a kecske­méti és a jakabszállási gépál­lomást. Az új helyzetből fakadó tervekről, feladatokról Orbán József, a gépállomás helyettes igazgatója tájékoztatott bennün­ket. — A két gépállomás összevo­nása — mondotta — minden tekintetben előnyös. A géppark eddigi megoszlása gyakran gá­tolta az erőgépek gazdaságos kihasználását. Ez viszont most közös irányítással lehetővé válik. így a jakabszál­lási üzemegység alkatrész- és üzemanyagellátása is egyszerűbb lesz. Ide egyébként 29 darab SZ—80-as és SZ—100-as erőgép tartozik. Az ezeket kezelő há­rom brigádon kívül két kisgé­pes brigád is alakult az üzem­egységben. A nagy erőgépek ja­vítására továbbra is Jakabszál- láson kerül sor, míg a kisgép­javítást Kecskeméten végezzük. Ami egyébként az elmúlt év eredményeit illeti, a Kecskeméti Gépállomás 90 ezer noimálhol­dás tervét 47 ezer, a jakabszál­lási pedig a 120 ezer normál­holdban megállapított tervet 40 ezer normálholdnyi munkával múlta felül. Mindkét üzem nye­reséggel zárta az évet, jó hozo­mánnyal „házasodtunk” tehát össze. Az ez évi, immár közös terv­ben 248 ezer normálholdnyi munka szerepel. Ennek teljesí­téséhez minden feltétel biztosítva van. Igaz, hogy az év végén sor került jó néhány elavult erőgép kiselejtezésére, a kibővült gépállomás viszont rö­videsen öt SZ—100-as szántó traktorral és ugyanennyi kom­bájnnal gyarapodik. A géppark így nem csupán a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítések előzetes talajmukáinak elvég­zésére elégséges, hanem gépeink előreláthatólag a Tiszakécskei Gépállomás körzetében is segít­hetnek majd a különféle mun­kákban. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy — az el­múlt évekkel ellentétben — ne kelljen a szomszédos körzetek­ből, sőt, esetleg más megyéből kölcsöngépeket igénybe ven­nünk. Megkezdődött már a közös gazdaságok munkaigényeinek felmérése, hogy ennek alapján meghatározhassuk a február 15-ig megkötésre kerülő szer­ződésekben szereplő tennivaló­kat. Folyamatban van a tavaszi munkákra való felkészülés is: mindkét üzemegységben a mű­trágyaszórók, tárcsák javítása a soron levő feladat. Sajnos, az anyag- és alkatrészhiány meg­lehetősen hátráltatja a javítá­sok ütemét. Decemberben egyébként a mi műhelyeinkben is áttértünk, a szalagrendszerű javításra. Az újjászervezett gépállomás körzetéhez mintegy 30 ezer hold mezőgazdasági terület — 22 ter­melőszövetkezet, valamint szá­mos tszcs és szakszövetkezet — tartozik, s a munkákhoz össze­Amikor bemutatkozunk, csuklóját nyújtja felém. Kissé zavart mosolyában ott a ki­mondatlan mentegetőzés, olajtól és szénportól fényes ujjai miatt. Nem szégyenkezés ez. A gépe mellől jött, és mindenki jól tudja, hogy nem glasszékesz- tyűben markolják a vasat. De a kék munkászubbony alatt is asszonyként érez, gondolkodik, és vérében van, hogy a vendé­get csinosan, tisztán kell fogad­ni. Az asszony, az anya gondos­kodó szeretetét érzem szavai mögött akkor is, amikor felada­táról beszél Kovács Istvánná, a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat szákszervezeti bizalmi­ja: — Tízen tartoznak hozzám. Mind ott dolgozik mellettem a műhelyben. Jól ismerem őket, hiszen munkakezdés előtt, ebéd­időben. vagy útban hazafelé, sok mindenről szó esik. Tudom, hogy melyik asszony szeretné kicserélni újra az any­jától örökölt régi bútort, kinek a gyereke beteg, hol okoz gon­dot a télikabát, vagy kiscipő megvásárlása a tanév elején. És ez nekem nagy segítséget jelent akkor, amikor egy-egy segély­kérelmet továbbítok a szakszer­vezet vezetőségének. — A bizalminak tehát jól kell ismernie dolgozótársai min­den ügyét-baját. — Igen, feltétlenül. De ez még önmagában nem elég — te­szi utána elgondolkodva. — Sok­szor a döntőbíró szerepét is vállalnom kell, a jó bírónak pe­dig tárgyilagosságra van szük­sége. Csodálkozó arcom láttán elmosolyodik. — Nehogy azt gondolja. hogy nagyszabású bűntényekben bíráskodom. Csak hát nyolc nő van közöttünk. Az sen 232 traktoregységet képvi­selő, 129 erőgép áll rendelkezésünkre. Nagy szá­mú, régi, gyakorlott szakembe­rünk munkája, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának állan­dó, hathatós szakmai támoga­tása, valamint az elmúlt év jó eredményei feljogosítanak arra, hogy az előttünk álló gazdasági év munkáit bizakodva kezdjük el — fejezte be tájékoztatását a Kecskeméti Gépállomások igazgatóhelyettese. J. T. egyik érzékeny, a másik szeret csipkelődni. Sűrűn megorrol- nak valami apróság miatt. Gyorsan ki kell húzhi a pici tüskét, nehogy elmérgesedjen. Éppen a napokban jött hoz­zám panaszkodni az egyik mun­katársam. Mielőtt választ ad­tam volna neki, meghallgattam a másik felet is. Néhány „bé­kítő tárgyalás” után ma már nyugodtan dolgoznak egymás mellett, mintha mi sem történt volna. — Eizonyára nemcsak ilyen apró gondokkal kell megbir­kóznia a bizalminak és a szak­szervezeti bizottságnak. !— Pár héttel ezelőtt pusmog­ni kezdték a műhely dolgozói, hogy kivételez a csoportvezető. Nem egyenlően osztja el a jól fizető munkát. A legközelebbi vezetőségi ülésen szóvá tettem ezt. Rövidesen műhelyértekez­letet hívtunk össze és ott ki-ki elmondhatta nyíltan a panaszát. — A vállalat vezetősége ho­gyan segíti a bizalmi munkáját? — Eddig minden indokolt ké­résünket teljesítették. Példaként említhetem, hogy a hideg idő beálltával, kályhákkal és tüze­lővel látták el azokat a munka­helyeket is, ahol eddig nem fű­töttünk. — Sok fáradsággal jár tehát, ha valaki lelkiismeretesen lát­ja el önként vállalt feladatát, de biztosan megvan ennek a munkának a szépsége is — mondom a búcsúzásnál. Es Ko­vács Istvánná válaszával most sem hazudtolja meg az eddig kialakult jó véleményemet. — Az én fizetségem az, amikor látom, hogy nyugodtan, jókedvűen dolgozik az egész tíztagú „család”. ZÄRSZÄMADASI közgyűlé­seink sikeres lebonyolítása rend­kívül fontos gazdasági és poli­tikai tett. E fontos esemény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészítésén sok múlik. Ezért vár most különösen sok tenni­való a tsz-ek pártszervezeteire, hiszen a falu kommunistáinak kell elsősorban segítséget nyúj­taniuk a tsz-tagoknak és a ve­zetésnek is ahhoz, hogy helye­sen ítéljék meg a végzett mun­kát és minden vonatkozásban levonják a szükséges következ­tetéseket. A tsz-ek kommunis­táinak aktív tevékenysége, po­litikai előkészítő munkája nél­kül egyetlen közgyűlésen sem számíthatnak a várt sikerre, alapos elemzésre, alkotó és ak­tív, a közöst erősítő vitákra. Talán az év egyetlen idősza­kában sem kínálkozik annyi kedvező lehetőség a tsz-tagok véleményének megismerésére, hangulatának formálására, mint éppen most, a zárszámadások előkészületei során. Mindezt az idén még jelentősen megköny- nyíti az a tény is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyugtalanítja az elmaradt őszi munka. Időben elvetettek a tsz- ek és egyetlen esztendőben sem sikerült annyi földet ősszel fel­szántani, mint 1963 végén. Rit­ka kivételtől eltekintve, jól si­került az őszi betakarítás is. Ilyen körülmények és feltéte­lek között két nagyon lényeges területen segíthetnek a zárszám­adások jó előkészítésében és le­folytatásában a tsz kommunis­tái : a tsz-tagok előzetes tájékoz­tatásában, véleményük, tapasz­talataik, javaslataik megismeré­sében. másrészt a beszámoló végleges formába öntésében. OTT, AHOL, egész évben rendszeresen megtartották a közgyűléseket, brigád- és mun­kacsapat-értekezleteket, és a tá­jékoztatókat, ott könnyebb dol­ga van a pártszervezetnek. De még ilyen tsz-ekben is — a zár­számadás már ismert számai, tényei alapján — feltétlen hasz­nos a részeredményeket megis­mertetni a tsz-tagokkal. Még inkább szükség van erre azok­ban a közös gazdaságokban, amelyekben valamilyen oknál fogva nem tudták folyamatosan tájékoztatni a tagságot a gaz­dálkodás helyzetéről, a várható eredményekről, a hibákról. Ezek az egyéni, vagy csoportos be­szélgetések kitűnő alkalmak a közösségi élet valamennyi terü­letére vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. Ezért bátran kez­deményezzenek ilyen beszélge­téseket a tsz-pártszervezetek. Hiszen az ilyen eszmecserék — akár brigádértekezlet, egyéni beszélget«, vagy munkacsapat­összejövetel formájában zajla­nak is le — a véleménygyűjtés­nek. a legkülönbfélébb javasla­tok elhangzásának a fórumai lesznek. Már csak azért is, mert kisebb kollektívában bátrabban, feszélyezettség nélkül szólhatnak a tsz-tagok, nem úgy mint a közgyűlésen. Sokszor persze az ilyen formában kezdeményezett beszélgetések vitákba csapnak át. De ettől sem szabad félni! Sőt, egyenesen jó dolog, ha itt ke­rülnek felszínre, akár tájéko­zatlanságból, akár a régi pa­raszti világ hagyományaiból táp­lálkozó hibás nézetek is, ame­lyek esetleg rossz irányba be­folyásolják a tagság gondolko­dását, cselekedeteit. Türelme­sen, logikus érvekkel kell meg­győzni az ilyen álláspontot val­ló tagokat. Különösen élénk vitákat vál­tanak ki az egyéni, a csoport és az ország érdekeinek összhang­jával kapcsolatos nézetek, ame­lyek gyakran torzítva tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lényegbe vágó vonatko­zását. Fontos dolog például, hogy a tsz-tag tisztességes jöve­delemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság. De legalább annyira fontos az is, hogy bol­doguljon az ország is, amely je­lentős anyagi áldozatokat hozott és hoz ezután is a modern, szo­cialista mezőgazdaság megte­remtéséért, a parasztság, a falu életének folytonos javításáért. A falu kommunistáira hárul az a feladat is, hogy minden ilyen vitában helyes magyarázatot adjanak a tsz-tagoknak és meg­nyugtatóan zárják le ezeket a beszélgetéseket. Hiszen az egyé­ni boldogulás elválaszthatatlan a termelőszövetkezet erősödésé­től, az ország egészséges fejlő­désétől. Ebben a periódusban nyílik alkalom arra is, hogy már elő­zetesen is véleményt nyilvánít­sanak a tsz-tagok a termelőszö­vetkezeti élet, a gazdálkodás valamennyi sarkalatos kérdé­sében. MINDEN tagot érintenek — ugyanis az adott tsz-ben alkal­mazott jövedelemelosztási, a munkadijazási formák, a mun­kaszervezés és munkafegyelem problémái, a vezetők tevékeny­sége, a szakmai vezetés gond­jai, a korszerű termelési eljárá­sok bevezetésének, alkalmazá­sának lehetőségei. Ezekben a kérdésekben is sokféle — jó és hibás nézet kerül napvilágra. Itt, ezeken a beszélgetéseken de­rül ki, hogy milyen hibákat lát, mit és hogyan tart jónak, mi­ben szeretne változást, és mi­lyen módon. Előkerülnek az egyéni sérelmek is, amelyek né­melykor alaptalanok, máskor pedig valódiak. Ha ezek a beszélgetések, viták közmegelégedésre zárulnak, a közgyűlések valóban a legfon­tosabb dolgokkal foglalkoznak majd. Ez esetben elmaradnak az egyes tagok személyi dolgai feletti párbeszédek. De egyetlen zárszámadó közgyűlés sem lehet igazán produktív, ha nem előzi meg széles körű beszélgetések, tájékoztatások egész sora, és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A tagok fi­gyelmét így a közös gazdálko­dás, az őket érintő legfontosabb problémák megvitatására, lezá­rására, felelősségteljes határo­zatok megalkotására lehet irá­nyítani. A termelőszövetkezetek jelen­tős részében már bevált gyakor­lat, hogy minden ilyen esetben a beszámolót először a pártszer­vezetben „rágják át” alaposan. Nemegyszer izzó Viták tüzében kristályosodnak azután ki a zár­számadó közgyűlés beszámolói­nak fő vonalai, tételei és elma­radnak a semmitmondó, a csu­pa számokkal teli, sokoldalú összefüggések nélküli részek, amelyek csak untatják a tagsá­got és mellékvágányra juttatják ezt a fontos eseményt. Minden pártszervezetnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szélsőségek se kapjanak helyet a vezetőség beszámolói ában. A reális valóságot tükrözze minden beszámoló. Világosan, egyértelműen választ kell kap­nia a tsz tagságának az 1963-as év valamennyi fontosabb mozza­natáról. Előfordulhat persze az is, hogy egy-egy problémameg­oldásához nem érzi elég erősnek magát a tsz pártszervezete. — Ilyenkor forduljon bátran tá­mogatásért a felsőbb pártszer­vekhez, a tanácsokhoz, társa­dalmi szervekhez. NAGY feladatok megoldása vár közös gazdaságainkra a most kezdődő évben. A falu kommu­nistái akkor mondhatják el > hogy jól dolgoztak a zárszám­adások politikai, szervezeti elő készítésén, ha a most kezdőd közgyűlések együtt járnak az e múlt év helyes értékelésével, közös mindenoldalú erősödé ­vel; ha nemcsak feltárják a hi­bák gyökereit, hanem meg is szüntetik azokat és utat mutat­nak az új évben elvégzendő tennivalók legsikeresebh meg­oldásaihoz is. B. D. ______________________________________ Szegény flótás! Mi­kor megvásárolta a ki­rakatban már régen kinézett kedvenc cseh­szlovák írógépét, nem sejthette, hogy milyen kálváriának néz elébe. Karácsony elsőjén kezdett formát ölteni a mű. A szolgáltatás pél­dátlan fejlődéséről és gyors tettrekészségéről szólt a gépelendő ta­nulmány. Az új Con- sulrtulajdonos az ün­nepnapok csendjében mohón vetette magát erre a nagyon hasznos témára, és számos pa- tetikus érvvel bizony­gatta, hogy bár itt-ott még vannak hibák, de az előrejutás megjepő. Karácsony másnapján azonban a szalag meg- csökönyösödött, és az Istennek; sem akart megmozdulni. Valami kis továbbvivő szerke­zet kivette a szabad­napját, és barátunk ünnepének fináléja ezért bosszús lett. A legnagyobb baj azon­ban az volt, hogy a ta­nulmány is késedelmet szenvedett, hiszen az udvarias kiszolgálásról szóló fejezet még el­maradt. A kétnapos szieszta még hátra volt. néhány órás csendje alkalmat adott a jótállási papí­rok átvizsgálására, és szenvedő alanyuiík nem kis megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy a hiba ügyében Buda­pestre kell utaznia, és ott majd a Báthory ut­cában látják el a ba­ját. Főnökétől nehezen egy nap szabadságot kapott, kézbe vette az írógépet és felült a reg­geli gyorsra. A Bátho­ry utcában — azt hit­ték, hogy ő egy egész vállalat — megrende­lőt kértek tőle, mire kifakadt, és tudomá­sukra ha^ta, hogy sze­mélye az írógép szem­pontjából maszeknak számít. Erre a Bécsi utcába küldték, mond­ván, ott intézik az ügyét. Barátunk fá­radságot és villamos­pénzt nem kímélve el­ment a Bécsi utcába, ahonnan csak eszeve­szett tiltakozása miatt nem küldték vissza a Báthory-ba. De aztán megnyugtatták: a gép kijavítására határidőt nem vállalnak; ha ké­szen lesz, ajánlott le­velet menesztenek Kecskemét, Arany Já­nos utca 10. szám alá, mire majd a férj, vagy a feleség felutazhat, s ha van nála személyi igazolvány, esetleg a gépet is megkaphatja. Szegény flótás! Hogy kétszer kell Pestre utaznia . . . hát üsse kő a költségeket! De mi­kor tudja befejezni a tanulmány azon részét, amely a fürge és ud­varias szolgáltatással foglalkozik? (téglás) Igaz mese az írógépről A bizalmi és „családja”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents