Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

Még a két ünnep között kifogyott a gázpalackunk, de mivel láttuk a keserves állapotokat — a közel háromszáz főnyi várakozót, s a jó­val kevesebb teli palackot — meg sem kíséreltük az igénylést. Re- zsóval kínlódtunk egészen január 4-ig. Látva, hogy megindult a „népvándorlás”, s teli palacokkal kecsegtettek a szomszédok, na meg a telefonon felhívott kecskeméti gázlerakat is biztató dolgokat mon­dott, bejelentettük igényünket. — Kiküldjük! — hangzott a határo­zott válasz. — Még a mai nap fo­lyamán. Vártuk az ígért küldeményt, de hiába. Eltelt a vasárnap is gáz, az­az sütés-főzés nélkül. Hétfő a rek­lamáció napja volt. — Még negyedikén átadtuk a szol­gáltató vállalatnak, náluk tessék ér­deklődni — ez volt a válasz. — Kérem, kedden déltájon ki- vissziik —• mondta a szolgáltatónál egy illetékes —, de legyen otthon valaki. Hát volt is, de gáz sehol. Kedden újabb telefon, s legna­gyobb meglepetésünkre az illető — a szolgáltató megbízottja — azt is letagadta, hogy előző nap beszél­tünk volna vele. Nem is ígérte a gáz kihozását, mert nincs palack, mondta rezignáltan. A véletlen úgy hozta, hogy nem tettem le azonnal a kagylót, s így akaratlanul is fültanúja lehettem egy beszélgetésnek, amelyben az illető személy azt ígérte valakinek, hogy estére házhoz szállítja a teli gázpalackot. Szóval, van gáz, de még sincs gáz. Azaz egyeseknek van, másoknak nincs. Csak tudnám, milyen feltételei vannak a nagy kegynek, vagyis a gáz kihozatalának? Mindenesetre szeretnék rá őszinte választ kapni a szolgáltató vállalat vezetőitől. .. F. TOTH PÁL Egyszemélyes település Olaszország térképén megta­lálható az Alta Valiesia nevű helység, amely arról neveze­tes, hogy mindössze egyetlen lakosa van. A többiek már rég elköltöztek, hogy munkát ta­láljanak, Elmaradt az „újévi ajándék” Vizműépités — sok hibával Ebben az írásban a császár­töltési vízműről lesz szó. Egy olyan létesítményről, melynek születését régóta várja a köz­ség csaknem négy és fél ezer lakója, s amiért szívesen áldoz­tak erőt, fáradságot. 1962-ben és 63-ban 150 ezer forint érték­ben végeztek társadalmi mun­kát — kiásták a nyomvonalat, s később annak betemetésénél is segédkeztek ingyen, társadalmi munkában. Hárommillió sorsáról van szót A szóban forgó vízmű létre­hozásához ezelőtt három eszten­dővel láttak hozzá Császártölté­sen — községfejlesztési alapból. Az összköltség ez idáig mintegy a millió forintra tehető. Ennyit a vízmű eddigi törté­netéről dióhéjban. S most lás­suk a folytatást. Császártöltés lakossága — úgy tűnt — megérdemelt újévi aján­dékban részesül 1964-ben. A tervek szerint év elején már működni kellett volna a vízmű­nek. Erősen várták a községbe­liek, hiszen évszázadok óta megoldatlan a vízellátás Csá­szártöltésen. A régimódi, egész­ségtelen. ásott kutakból hordták a vizet, s hordják ma iis. December 28-án találkoztak a községben a szakemberek, hogy a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat kivitelezésében épülő vízmüvet műszakilag átadják rendelteté­sének. Az átadásból azonban nem lett semmi. Az üzembe he­lyezést engedélyező határozat helyett a ..próbaüzemeltetésre alkalmatlan” kitétel került a jegyzőkönyvbe, amit a hibák felsorolása követett. Késik a jó ivóvíz Milyen hibák derültek ki? A falak megrepedeztek a csökken­tett alapozási mélység miatt. A vakolat hiányos, a meszelés szennyezett. A szerelvényezés és a cserépkályha hiányzik. Kide­rült az is, hogy nem kötötték be a szakemberek a kapcsoló- szekrényt, továbbá hogy a szi- vattyú-aknatető, a szivattyúk, a szerelvények mázolása elfogad­hatatlan. Érthető tehát, hogy az átvé­teli jegyzőkönyv helyett meg­hiúsulási jegyzőkönyv született december 28-án. A kivitelező vállalat képviselői — az idő­pont tekintetében bizonytalan — ígéretet tettek a hibák gyors kijavítására. Ez az ígéret he­lyénvaló. annál is inkább, mert a jelenlegi időjárás napról nap­ra rongálja a vízmű épületét. A napokban ellátogattunk Császártöltésre. Nos, gyors hi­bajavítást egyáltalán nem ta­pasztaltunk a vízműnél. Csupán egyetlen ember dolgozott. Befolyik a hóié Ám, meggyőződtünk arról, hogy a kéménylyuknál egy ha­talmas repedés tátong, rossz a mennyezet és a tető szigetelése, s emiatt az eső és hóié befolyik az épületbe. így a jéggé fagyó víz tovább rongálja a vakolatot, és a falakat. , A gépház ajtajának rossz a kilincse, még mindig hiányzik az elyklr^mos berendezés bekö­tése, s a 30 ezer forint értékű kapcsolószekrény teljesen őri­zetlen. Joggal vetődik fel tehát i császártöltésiek kérdése: A Kis kunhalasi Vízmű Vállalat miért: nem végezte el időben és elfo­gadható minőségben a vízmű építési és szerelési munkálatait? Továbbá: hogyan képzelték egy olyan létesítmény műszaki át­adását, amelymél ennyi hiba van? S ha már elkövették a hi­bákat, mikor szándékoznak eze­ket kijavítani? ... BUBOR GYULA Cserjés Sándor, a császártöltési községi tanács vb elnöke mu­tatja a kéménylyuk melletti vakolási hibát Frei Lászlónak, a kis­kőrösi járási tanács községfejlesztési csoportvezetőjének, aki ezt a hibát is feljegyezte. De mikor kerül sor a javításra? Cikkünk nyomán Új lakásokat kapnak a kecskeméti barakkházak lakói Még az elmúlt év november 23-i számunkban megírtuk kecskeméti barakklakások la­kóinak súlyos helyzetét, amely az ÉM Fémmunkás Épületlaka tos és Tömegcikkipari Vállalat Vasszerkezeti Gyár fokozatos terjeszkedése folytán követke­zett be. A vállalat vezetősége ugyanis 1959-ben az üzem to­vábbi bővítése céljából terület­felhasználási engedélyt kért, amit meg is kapott a Kecske­méti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságától azzal a feltétellel, hogy a területen levő barakk- épületek szanálására és a bér­lőknek új lakások építésére kö­telezettséget vállal. Az Építésügyi Minisztérium CSEND AZ ERDŐN dátli Sándor felvéteife* második ötéves tervjavaslatában szerepelt is a kecskeméti laka tosipari üzem rekonstrukciós bő­vítése, s így annak végrehajtá­sával a barakklakások lebontá­sa, valamint az ott lakó hu­szonnégy bérlő elhelyezése egy építendő új bérházba, az üzem vezetősége azonban — az ÉM korszerűsített második ötéves terve megvalósításának eltoló­dása következeiében — ennek a kötelezettségének nem tehetett eleget. Így állhatott elő aztán az a „furcsa” helyzet, hogy a vál­lalat állandó terjeszkedése foly­tán a barakképületek az őszkor már valósággal az üzem kellős közepébe kerültek. A lakók ez ellen a leghatáro­zottabban tiltakoztak, majd amikor helyzetük már szinte ki- bírhatatlanná vált, szerkesztő­ségünkhöz fordultak segítségért. Cikkünkre a napokban érke­zett meg az ÉM Építőipari Fő­igazgatóságának válasza, mely szerint, a fennálló nehézségek ellenére is, még ebben az év­ben — a megyei tanács vb tá­mogatásával — a barakképüle­tek huszonnégy sokgyermekes családja részére új lakások épí­téséhez kezdenek a már koráb­ban biztosított hárommillió fo­rintos beruházási hitelkeret fel- használásával. V. I. OOOOOOCKXX»OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő* Weither Dániel. Kiadja a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős Ida dó* Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Telefon: il-85. Index; 25 065. KUTYA AZ AUTOMATÁBAN BERLIN Kellemetlen perceket szerzett egy kutya az egyik DC—6 tí­pusú repülőgép utasainak. A repülőgép poggyászterében ket­recbe zárva eg}) juhászkutya „utazott” Stuttgartból Berlinbe. Valahogyan sikerült kiszaba­dulnia a ketrecből és „felfedező útra” indult a gépen. Eközben egy fémlemezből álló boltozat mögé mászott, ahol az automata vezérlő berendezés acélhuzaljai futottak. Az állat ráfeküdt a huzalokra és így akadályozta az automataberendezések működé­sét. Amikor a pilóta észrevette, hogy csődöt mondtak az auto­mata kormányzókészülékek, azonnal bekapcsolta a kézikor­mányt és riasztotta a tempel- hofi repülőteret. A repülőtérre a tűzoltóság és a mentőalakula­tok óriási készültséggel vonul­tak ki. Közben azonban a ku­tya meggondolta magát és ki­mászott rejtekhelyéről. A gép minden baj nélkül földet ért. TAPINTATOS BETÖRŐ LONDON; Egy londoni bíróság előtt Ca­rina Baienski asszony, egy nor­vég televíziótársaság jómódú igazgatónője azt vallotta, hogy a rablótámadással vádolt Stan­ley Lardner 23 éves fiatalember „igazi gentleman”. A jó modort nagyra értékelő hölgy megerősítette ugyan, hogy a vádlott 12 000 fontsterling ér­tékű ékszert és készpénzt vett magához az igazgatónő Park Lane-i lakásán, de mentségére felhozta „tapintatos viselkedé­sét”. Elmondotta, hogy a fiatal­ember virágcsokorral állított be hozzá, majd miután tisztázta látogatásának célját, tapintato­san hátat fordítva, időt enge­dett az ágyban fekvő hölgynek, hogy lábait illendő körülmé­nyek között dughassa ki a pap­lan alól összekötözés céljából, sőt az udvarias betörő odáig ment figyelmességében, hogy megigazgatta a párnát Balenski asszony feje alatt, mielőtt szá­ját harisnyával betömte volna és nagyrabecsülése jeléül hátra­hagyta a virágcsokrot. NAGYOBB BIRTOK — KEVESEBB ADÖ BÉCS. (MTI) Az Osztrák Szocialista Párt* hoz közelálló kőnyomatos fi­gyelemre méltó adatokat közöl az ausztriai mezőgazdasági bir­tokviszonyokról. Az ország leg­nagyobb földesura ma is Eszter- házy herceg, aki kerek 64 000 hektárt mondhat magáénak. — Bár az osztrák mezőgazdasági üzemeknek csak 1,7 százaléka száz hektár feletti nagybirtok, ezek az ország megművelt' terü­letének csaknem a felén gazdál­kodnak. A sajátos adózási rendszer eredményeként viszont — amint a szocialista kőnyomatos meg­írja — a parasztok, akik a fenn­maradó földterületen gazdál­kodnak, a mezőgazdasági adók háromnegyedét fizetik, a nagy- birtokosok pedig csak egynegye­dét. • MEGHALT AZ AMERIKAI ZSEBMETSZÖKIRÁLY 68 esztendős korában szívro­hamban meghalt Louis Finkel- stein, közismert „művésznevén” Louis a benyúló, Amerika zseb­metsző királya. Ügy mondják, zsenije volt a mesterségének. Igaz, hogy 120 esetben tartóz­tatták le, viszont országos hír­névhez jutott. Egy alkalommal a rendőrfő­nök pénztárcáját sikerült eltu­lajdonítania, egy másik alka­lommal pedig azét a rendőri ri­porterét, aki az 6 bűnügyi tár­gyalásáról tudósított. Élete utol­só tíz esztendejét fatális beteg­ség kárhoztatta tétlenségre: reu­más megbetegedés következté­ben csak nehezen tudta moz­gatni az ujjait. Itt a gáz, hol a gáz?

Next

/
Thumbnails
Contents