Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-10 / 7. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ’ 7íéáteMAGYAR. SZOCIALISTA MUNKASPAR.T 0ACS - K1SK.UN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ara 69 fitter 1964. JANUÁR 10, PÉNTEK \ I a közös gazdaságok Kertészeti felvásárlási tanácskozás Kecskeméten Csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács vb üléstermében kertészeti értékesítési és felvásárlási megbeszélést tartottak a megye szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő közös gazdaságainak elnökei, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének tagjai, valamint a MÉK, a Kecskeméti Konzervgyár, az Alföldi Állami Pincegazdaság és a Kalocsai Fűszerpaprika Feldolgozó Vf’lalat vezetői. Jelen volt Erdőst József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Gazdag József, az Élelmezésügyi Minisztérium Konzervipari Trösztjének osztályvezetője, dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója és Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója. Erdősi elvtáns megnyitója után Magany Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője tartotta meg beszámolóját a kertészeti termékek elmúlt évi értékesítésének és felvásárlásának tapasztalatairól. — Megemlítette, hogy a megye zöldség- és gyümölcsértékesítési tervét 110 százalékra teljesítette, ami bizonyítja, hogy beváít a nagyüzemi szerződéses termelés. A továbbiakban tudatosabb, tervszerűbb munkára van szükség, a szerződésben vállalt mennyiség és a termelő gazdaságok éves térvének jobb összehangolására. Beszélt a szakmai továbbképzés és a göngyöleggel való ellátás időszerű gondjairól is. Végül hangsúlyozta, hegy a termelés várható fokozása a felvásárlás tennivalóit is megnöveli. Szükséges a járulékos beruházások megvalósítása is, minthogy már ebben az évben 18 700 hold zöldségféle termesztésére szerződnek a közös gazdaságok, s gyümölcsből is 3300 vagonra történik megállapodás. Elsősorban a Kecskeméti Konzervgyár, valamint az Alföldi Állami Pincegazdaság tárolóterének a bővítése indokolt. Az előadást számos hozzászólás követte. Benei Sándor, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatója megemlítette, hogy megyénkben két év múlva 85 ezer holdon terem szőlő, s addig a mostaninál legalább 200 ezer hektóval több bor tárolásáról kell gondoskodni. Az évtized végére pedig csaknem három és fél millió mázsa szőlő várható éves átlagban. Javasolta a szőlőfeldolgozó gépek gyártásának összpontosítását. Vigh Péter, az állami gazdaságok megyei főkertésze a szállítások jobb megszervezésére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, nem helyes, ha a göngyöleget a szüret megkezdésekor kezdik szállítani a helyszínre, amikor a járművek — egyébként is túlterheltek. Nemcsak az olcsó, jó minőségű áru termesztésére van szükség, hanem kereskedelmi, piaci ismerétekre is. Pesir István, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke a felvásárlás és a fogyasztás összehangoltabb szervezésére tett javaslatot. Öt-hat évvel ezelőtt a parasztság — bele értve a mezőgazda- sági üzemek szervezett dolgozóit is — még idegenkedett az üdüléstől, sok beutaló maradt felhasználatlanul. 1961-től gyors javulás, gyökeres szemléletváltozás tapasztalható e tekintetben is. Korábban a beutalók elhelyezése okozott nehézséget, most viszont az igények kielégítése. A SZOT a lehetőségek határain belül messzemenően figyelembe veszi ezt a szemlélet- változást, és évről évre több beutalót biztosít a mezőgazda- sági üzemek dolgozóinak. Az 1961. évi 12 ezer helyett tavaly már 14 500 — megyénkből 1072 — beutalót kaptak a szervezett mezőgazdasági dolgozók az ország legszebb üdülőhelyeire. A mezőgazdasági üzemek, illetve vállalatok saját üdülőiben összesen mintegy háromezren — megyénkben kétszázan — élvezhették a gondtalan pihenés örömeit. Összesen körülbelül 23—24 ezer állami gazdaságnál, gépállomásnál, vízügyi, erLajosmizséről indulnak __ „B ács-Kiskun kecskeméti j. rozs-, zöldség-, paradicsom-, gyümölcs-, szőlőtermesztés. Ba-' romfitenyésztés. Gőzmalom.” — Mindössze ennyit ír az Űj Magyar Lexikon Lajosmizséről. Pedig a Kecskeméttől 17 kilométerre levő kis községben készülő áruk több mint húsz külföldi országban keresett cikkek. S szinte naponta indulnak rakománnyal teli vasúti kocsik Franciaországba, Nyugat-Németor- szágba, Angliába, sőt Kamadár ba és Észak-Afrika országaiba is. A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat dobozüzeme a községi tanács szomszédságában található. Az udvar végében új épületet vakolnak a kőművesek. Már csak az utolsó simítások vannak hátra, és átadásra kész a műhely. A dobozüzemben monoton búgás fogadja a belépőt. Az automata kapcsológépek alól egymás után kerülnek ki a kész dobozok. A részleg az elmúlt évi tervét 101 százalékra teljesítette, s mintegy 320 féle dobozt készített. Az árukat — a belföldi megrendelések kielégítése után — több keleti és nyugati országba szállították. Varga Lajosné fe bal oldali képen) egy éve dolgozik csak a vállalatnál, de naponta 700—720 Polyvitaplex-tablettás dobozt készít el. Ez a mennyiség 8—11 százalékkal több, mint a norma. Brigádjának másik két tagja fs száz százalék felett termel. öt percre a dobozüzemtől található a háziipari ktsz telepe. Az udvaron deszkahegyek tornyosulnak, s a drótkerítéssel körülvett „szabad” raktárakban kész kefék, seprűk várnak elszállításra. A szövetkezet a múlt évben 10,8 millió forint értékű árut adott át külkereskedelmi vállalatainknak. Az összeg jelentős részét — mintegy 6 millió forintot — fa- és kefeáruk képezték. Mind az idegen, mind a hazai piacon igen keresettek a szövetkezet seprű- és kefeárui. Közel húsz különféle kefét — ruha-, köröm-, haj-, WC-mosó-, s lókeféket is — gyártanak. A ruhagyárak exportkészítményeihez :tt készülnek a vállfák. A háziipari szövetkezet új ké- zítményei közé sorolható a dVC-vel burkolt, fából készült ruhaszárító állvány — népszerű nevén: fregoli. A nyolctagú „fregolicsalád” legifjabb sarját (a jobb oldali képen látható) októberben kezdték gyártani. Havonta négy vagon — hétezer darab — kerül belőlük Anglia és Nyugat-Németország szaküzleteibe. A műanyag bevonatú ruhaszárítókat tizenhatan állítják össze. A tetszetős kivitelű állványok előreláthatólag március közepén kerülnek a belföldi forgalomba. K. M. dőgazdasági és egyéb mezőgazdasági vállalatnál, intézménynél alkalmazott dolgozó és gyermeke — az utóbbiak közül megyénkből 260 — kapott üdülési- bemutatót az ország legszebb vidékeire. A MEDOSZ közvetítésével külföldi csereüdültetésben az országból mintegy ezren, megyénkből ötvenketten részesültek. Érdekes módon érezteti hatását az üdülés szervezésébén a gépesítés előrehaladása. Néhány évvel ezelőtt a beutalók többsége még a téli időszakra szólt. A gyomirtó vegyszerek használata, s általában a nyári munkák nagyfokú gépesítettsége ma már lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági dolgozók is a főidényben menjenek üdülni. Az elmúlt években megindult, s tavaly már szép eredményeket ért el a szövetkezeti gazdák szervezett üdültetése is. Ezt a rég megoldást sürgető feladatot az Állami Biztosító keretében működő termelőszövetkezeti biztosítási és önsegélyezési csoportok.. látják el. A csoportok költségén 1963-ban több mint ötezer szövetkezeti gazda pihent az ország legszebb üdülőiben. Megyénkből háromszázan üdültek — főként Harkányíürdőn — ily módon. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az önsegélyezési csoportok tagjai közül két-háromnapos országjáró társasutazáson megyénkből több mint 1500-an vettek részt. Ez év első negyedében az országban mintegy 2500 — megyénkből százötven — szövetkezeti gazda kap beutalót, s szűkebb pátriánkból ugyancsak 150-en háromnapos társasutazásra indulnak. Majdnem tizenkilencszer hold zöldségféle termesztésére szerződnek Kétezer mezőgazdasági dolgozó pihen megyénkből az ország legszebb üdülőiben
