Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

az angolok ágyukkal tizedelték heg a paw benn­szülök TÖMEGET! MAJD ISMÉT PADTRASZÁU TAK . A GYÁVÁK! ELBÚJTAK AZ ERDŐBE.' KIRABOLNI ÉS FELGYÚJTANI A FALUT.! / /V/Ah. A falusi testedzés ügye KECSKEMÉT ÉS A SAKKTÖRTÉNET Három nemzetközi verseny jelentősége A MODERN SAKKOZÁS ha­tárköve az 1851. évi londoni nemzetközi verseny. Azóta ál­landó a fejlődés elméletben és gyakorlatban egyaránt. A ma­gyar sakkozás a századfordu­lón kapcsolódott elevenebben e nemes szellemi vetélkedésekbe Maróczy Géza személyében. Tehetségeink közül világszerte elismerést aratott Charousek és Breyer is. A Magyar Sakk Szö­vetség 1911-ben történt megala­kulásával kezdődött a szervezett sakkélet: az ifjúság nevelése, versenyek rendezése, a sakkiro­dalom ápolása. Három évtize­den keresztül Kecskeméten je­lent meg az egyetlen sakkfolyó­irat, a Magyar Sakk világ. Rész­ben ez a tény vetette el az 1927. évi kecskeméti nemzetközi ver­seny magját, főként azonban az a megértés, amellyel a ter­vet a város és a társadalom fo­gadta. 1927 június 25-én 14 nemzet 75 versenyzőjét köszöntötte Kecskemét, közöttük a nemzet­közi mesterverseny 20, a nem­zetközi főtorna 45 és az orszá­gos középiskolai bajnokság 10 részvevőjét. A mesterversenyt A nemzetközi sakkzónaver- seny rendezősége pénteken dél­után 5 órai kezdettel tartja meg a verseny technikai főpróbáját. Ekkor próbálják ki működés közben a most készült demonst­rációs táblákat és időelemző órákat. A szakszervezeti szék­ház emeleti nagytermében már elkészült az ízléses dekoráció, két elődöntővel játszották, az- egyikből Aljechin, dr. Asztalos, Kmoch és óiig jutottak az első győztes csoportba, a másikból Steiner Lajos, Nimzovics, dr. Vajda és Ahues. A döntő győ- tese Aljechin lett 12 egységgel, mögötte végzett Nimzovics és Steiner. Aljechin Kecskemétről utazott Argentínába, s ott meg­nyerte világbajnoki mérkőzé­sét Capablanca ellen. Sakkozói egyénisége Kecskeméten min­denkit meghódított. Nem kisebb érdeklődés kísérte Nimzovics rendkívül eredeti, szellemes já­tékát is. A versenynek hatalmas vissz­hangja volt az egész világon. A hírszolgálat tökéletesen mű­ködött. A verseny színhelyén külön postakirendeltséget áll- tottak fel, a rendezőség magyar és különböző idegen nyelven sakkbélyegeket hozott forga­lomba. A küzdelem minden mozzanatát, minden lépését 312 oldalas magyar tornakönyv örö­kítette meg, ennek szerkeszté­sében közreműködött Aljechin, Maróczy- és Nimzovics is. Kü­lön tornakönyv jelent meg né­met és orosz nyelven. helyükre kerültek a szükséges berendezési tárgyak. A közön- sék a számára elkerített hely­ről zavartalanul kísérheti figye­lemmel a világhírű mesterek ve­télkedését. A verseny színhelyét a Klap­ka utcai bejárat felől lehet meg­közelíteni. Az 1927. évi nemzetközi sakkverseny emblémája és a verseny alkalmával kiadott levélzáróbélyeg rajza. Pánfeken lesz a zónaverseny technikai főpróbája CHARLES CLARKÉ KAPITÁNY SEM TÉRT VISSZA HAZA- JÁBAjfJKAMCSATKA PARTJAINÁL MEGHALT. PETROPAV- LOVSZK-KAMCSATSZKOSAN TEMET ÉK EL. A KÉT HA­JÓ, JOHNGORE PARANCSNOKSÁGA ALATT 1780 OKIM­ÉN ÉRKEZEK MEG ANGLIÁBA. AZ EXPEDÍCIÓ CÉLJÁT NEM ÉRTE EL, DB AZ ÁTJÁRÓ KERESÉSE KÖZBEN FEL- FEDEZTE HAMAR SZIGETÉT. ___________________\~Áhs " a kiskőrösi járási tanáes vb elölt Erről tárgyalt az új év első napjaiban a Kiskőrösi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Újhelyi József, a Testnevelési és Sportszövetség járási elnöke tá­jékoztatta á vb tagjait a sport- szövetség tevékenységéről, a já­rás sportköreinek helyzetéről, a vezetőségválasztás tapasztalatai­ról. A kiskőrösi járási TS 1963. évi munkájának egyik legfonto­sabb célja a TS kollektív veze­tésének megjavítása volt. Ezt a célkitűzést sikerült is valóra vál­tani, mert ebben az évben már minden fontos kérdésben az el­nökség és a tanács döntött. A járás testnevelési és sport- mozgalma az év során sokat fej­lődött. Ez a fejlődés az elnökség jó munkáján kí­vül a TS mellett dolgozó mintegy 10 fő társadalmi aktíva fáradozásának ered­ménye. A sportszövetségen belül labda­rúgó-, kézilabda-, asztalitenisz-, sakk- és úszószövetség műkö­dik, de dolgoznak már a TS kü­lönböző bizottságai, köztük a legfiatalabb az agitációs és pro­paganda bizottság is, amely je­lenleg éppen a sportakadémiák szervezésének fontos feladatait végzi. 1961 óta a sportkörök száma 29-ről 34-re nőtt. Ebből 15 az ál­talános iskolai úttörőcsapatok száma. A 19 nem általános is­kolás sportkör 63 szakosztályá­ban 1003 a taglétszám. A labdarúgás után a birkó­zás, kézilabda és a kosár­labda a legnépszerűbb sportág. A községi tanácsok támoga­tása azonban nem mindenütt megfelelő. Mégis egyre több az olyan községi tanács, amelyik segíti a sportköröket. Igyekez­nek biztosítani a feltételeket a sportoláshoz. Ebben különösen Kiskőrös, Soltvadkert és Csá­szártöltés tanácsai járnak az élen. Van azonban olyan köz­ség is, ahol a vezetők nem so­kat törődnek a fiatalok sporto­lásával. Páhi község tanácsa például már évek óta nem volt képes elintézni a pálya kisajátí­tását, de van ezenkívül is hat olyan község, ahol a sportolók kevés, vagy semmiféle támoga­tást nem kapnak a tanácstól. Súlyos gond a most kezdődő sportakadémiák és sportköri téli esték szervezésében a te­remhiány. A művelődési házak nem mindenütt állnak szívesen a sportkörök rendelkezésére, de szükség lenne arra is hogy a sportkörök ne csak elő­adások, hanem klubestek és más összejöveteleik alkal­mával is helyet kapjanak a művelődési házban, mert csak így élhetnek szervezeti életet. Ilyen és még sok hasonló kér­dést vetett fel Újhelyi József TS-elnök. Tájékoztatója után a vb tagjai megvitatták, hogyan nyújthatnának több segítséget a tanácsok a sportmozgalomnak. Határozatot hozott a végrehaj­tó bizottság, hogy segíti a sport- mozgalom célkitűzéseinek meg­valósítását. Egyetértettek a TS elnökének a létesítmények fej­lesztésére tett javaslatával. Felhívással fordul a járási tanács vb a községi taná­csokhoz, hogy községfejlesz­tési tervükbe vegyék be a sportpályák, öltözők építé­sét. Biztosítsák a sportkörök helyét a művelődési otthonokban. En­nek a kötelességének a járási tanács is eleget tesz, és megold­ja a járási sportszövetség meg­felelő elhelyezését. Hogyan tippeljünk A tote 1. heti fordulójában csak a Juventus veresége volt a meglepe­tés, így azután aránylag jól fize­tett az 1. sz. szelvény. A 21 db 12 találatos szelvény nyereménye 10 488 Ft. Az 575 db 11 találatos szelvényre 382,50 Ft-ot fizetnek, míg az 5680 db 10 találatos szelvény mindegyikére 51 Ft jut. E heti tippjeínk: 1. Atalanta—IntemaziomaJe x, 1, 2 2. Catania—Róma x 3. Fiore ntina—Bari i 4. Juventus—Genova l 5. Lanerossi—Mantova 1 6. Lazio—Bologna x, 2 7. Messina—Modena l, x 8. Milan—Spal 1 9. Sampdoria—Torino x, 1 10. Lecco—Cagliari 1, x 11. Potenza—Venezia x, 1 12. Padova—Verona 1 Pótmérkőzések: x, 1, x, 1, rrf FEBRUÁR 22.-ÉN REGGEL CLARKÉ KAPITÁNY COOK HUUÁMSÍRJA FELETT’ZÁSZ­LÓKAT FELVONNI! HORGONYOKAT Hogyan segítsék a tanácsok a sporttömegszer vezetet? KECSKEMÉT jelentősen nö­velte jó hírét a világban a min­taszerű rendezéssel. Néhány év múlva Aljechin, már mint vi­lágbajnok, közreadta válogatott játszmáit. Az országokról és városokról, ahol járt, semmi észrevételt nem tett, egyetlen kivétel volt Kecskemét. Itteni játszmáit e szavakal vezette be: „Kecskeméti tartózkodásunkon átsugárzott a magyar vendég- szeretet fénye és melege.” Az 1927. évi nagy verseny 35-ik évfordulóján 1962-ben a Magyar Sakk Szövetség a hagyo­mányos Asztalos-emlékverseny rendezését bízta Kecskemét vá­rosára. ' A megtisztelő feladat nem volt könnyű, de a jó szán­dék, a párt- és tanácsszervek segítése minden akadályt el­hárított. Az Asztalos-verseny győzteseként Holmov szovjet nagymestert köszöntöttük, aki a nemrég befejezett hazai baj­nokságban élre jutott. Magyar szempontból örvendetes ered­ményekkel járt a küzdelem: Bilek István teljesítette a nem­zetközi nagymesteri, Honfi Ká­roly és Lengyel Levente a nem­zetközi mesteri normát. Azóta Bilek győzött a magyar bajnok­ságban, Lengyel kiharcolta to­vábbjutását a holland zónaver­senyen. A SZOMBATON KEZDŐDŐ harmadik nemzetközi verseny különleges jellegű: zónaverseny. Az első három helyezett tovább­jut a zónaközi versenyre, s an­nak győztesei vesznek részt Botvinnik és Kérész nagymes­terekkel együtt a világbajnok­jelöltek versenyén. E küzdelem első helyezettje lesz Petroszján világbajnok ellenfele a világ- bajnoki páros mérkőzésen. Nyil­vánvaló, hogy a zónaverseny a versenyzők sakkozói pályafutá­sának döntő állomása. Aki nem jut tovább, kezdheti elölről. A versenynek a minősítő jellege megköveteli az erők teljes harc- bavetését, valószínű, hogy kü­lönösen a verseny első harma­dában kevés lesz a döntetlen, annál több a bátor kezdeménye­zés. öt nagymester indul: Bi­lek, Szabó, Matanovics, Pack­man és Tringov. Élre nem fel­tétlenül ők jutnak. Beékelőd­het közéjük egy-két fiatal nem­zetközi és nemzeti mester. Ez a lehetőség teremti meg a ver­seny feszült légkörét. A kecskeméti zónaverseny költségeinek jelentős részét a Magyar Sakk Szövetség vállalta. Színhelyéül Kecskemétet azért választotta, mert kétszer kitű­nően vizsgázott az egyetemes sakkozás előtt. Minden bizony­nyal remélhetjük, hogy ez a mostani szellemi vetélkedés is nemcsak sakkéletünk fejlődésé­nek fontos állomása lesz, ha­nem jó hírünk gyarapítója min­denütt, ahol százezrek figyelik a két nap múlva induló hatal­mas küzdelmet. Tóth László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents