Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

I Világ proletárjai, egyesüljeisk! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM. 5. SZÄM ,r Ära 60 fillér 1964. JANUÄR 8, SZERDA Dunavecsén SZTK-rendelöintézet Kecskeméten új munkásotthon épül Négyszáz munkást vár az Építési és Szerelőipari Vállalat Néhány nappal a múlt év vé­ge előtt telefonon beszéltünk a Tiszakécskei Permetezőgépgyár vezetőjével. Az igazgató elisme­rően szólt az Építési és Szerelő- ipari Vállalat dolgozóiról, akik a kemény tél ellenére a terve­zettnél közel 800 ezer forinttal nagyobb értékű beruházást va­lósítottak meg az üzemnek. Ha­táridő előtt tető alá hozták az új műhelycsarnokot, amely így már az év vége előtt bekapcso­lódhatott a termelésbe. Valljuk be őszintén, ritkán hall az ember manapság építő­ket illető dicséretet. Annál több bírálatot, amely — az ismert nehézségek ellenére — sajnos, többnyire jogos. Ezek után örömmel kerestük fel az Építési és Szerelőipari Vállalatot, hogy elbeszélgessünk múlt évi munkájukról és az előttük álló feladatokról. Zorkóczy Gábor tervelőadó közölte, hogy a vállalat az 1963. évi tervét — amelyben a segéd­üzemek előirányzata is szerepel — teljesítette, de ezen belül az építés frontján mintegy 4—5 milliós lemaradás mutatkozik. Ez elsősorban a tavaszi kedve­zőtlen időjárás „számlájára ír­ható”, hiszen az első negyed­évet hatmilliós adóssággal zár­ták. December 31-ig közel 2 mil­liót sikerült ledolgozni a hátrányból. A vállalat egy főre eső termelési értéke 10 százalékkal jobb a terve­zettnél. Hatvanötmillióra tehető a vál­lalat múlt évben végzett építé­si munkájának értéke. A ter­melési érték egyharmada a kö­zös gazdaságok beruházásaiból adódik. A lászlófalvi Űj Élet Tsz-ben magtárat, a homokmé- gyi Kinizsi Tsz-ben 10 ezer fé­rőhelyes csibenevelőt, a tatahá­zi Petőfi Tsz-ben pedig borjúne­velőt építettek a vállalat dolgo­zói. A KISZ-lakásépítési akció so­rán hozzákezdtek 13 ikerlakás építéséhez Kecskeméten. Április 4-én adják át a lakóknak a fél­egyházi új bérházat. Baján há­rom lakóépület falát húzzák fel a vállalat dolgozói, a befejezési határidő június 3(1. A tervelőadó a továbbiakban elmondta, hogy a megrendelők­nek végzett munka mellett nem hanyagolták el a vállalat fej­lesztését sem. Fagyos utakon 4 közegészségügy helyseiéről t Visszavonulóban a fertőzd betegségek, Egy éve nem volt influenzajárvány Végleges statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre arról, hogyan alakult a köz­egészségügyi helyzet az elmúlt esztendőben, az Egészségügyi Minisztérium illetékesei máris több érdekes tapasztalatról tá­jékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — Örvendetes, hogy a fertő­ző betegségek, a dizentéria és a hepatitisz kivételével erősen visszavonulóban vannak. A ked­vező helyzethez nagyban hozzá­járult, hogy 1963-ban nem volt influenzajárvány. Gyakorlatilag teljesen megszűnt a fertőző gyermekbénulás. Előzetes ada­tok szerint az év első tíz hó­napjában kereken 25 százalék­kal csökkent a kanyaró, 33 szá­zalékkal a skarlátos megbete­gedések száma. Kereken két­ezerrel kevesebb dizentériás megbetegedés történt tíz hónap alatt, mint az előző év hasonló időszakában, ennek ellenére 17 ezren felül volt a megbetege­dések száma. A hepatitisz-esetek viszont 16 százalékkal szaporod­tak. Mindkét fertőző betegség­nél elsősorban az egészségügyi kulturáltság fokozódásától a higiénés körülmények és az egyéni tisztaság további javítá­sától várható egyelőre ered­mény, mivel hatásos védőoltás még nem áll rendelkezésre. Változatlanul a szív- és ér­betegségek állnak első helyen a halálokok között, bár az elmúlt évhez viszonyítva 13 százalék­kal csökkentek az ilyen termé­szetű halálesetek. A második helyet, sajnos, szilárdan tart­ják a rosszindulatú daganatok, amelyekben az első félévi sta­tisztika szerint egy százalékkal többen haltak meg. A tuberku­lózis elleni küzdelem az élet­viszonyok javulásával együtt azt eredményezte, hogy a halá­lozás okai között csak a hato­dik helyen szerepel. Világszerte növekvő tenden­ciát mutatnak az ételmérgezé­sek. Nálunk a múlt év első fe­lében 5009 megbetegedés tör­tént az előző évi 4250-nel szem­ben. A halálesetek száma 12, illetve 10 volt. A munkaegészségügy terén főleg a mezőgazdaság fokozódó kemizálása, a növényvédő sze­rek kiterjedt alkalmazása okoz gondot, részben a helytelen tá­rolás, részben a szakszerűtlen kezelés, a védőintézkedések el­hanyagolása miatt. A foglalkozási betegségek kö­zül első helyen kell említeni a bőrbetegségeket, amelyek világ­szerte problémát jelentenek. A tavalyi első fél évben 2224 ilyen megbetegedés történt, ami lé­nyegében azonos az előző évű számmal. A fejlettebb technológiák be­vezetése és a védőintézkedé­sek fejlesztése eredményeként a legtöbb foglalkozási .megbetege­dés, köztük a higany- és ben­zolmérgezések, a zaj okozta hallásromlások száma erősen csökken. Korszerű, 150 személyes üzemi konyha és új iroda­ház építéséhez kezdtek hoz­zá a kecskeméti telephelyen. A jövő évben a dolgozók rendelkezésére áll az új munkásotthon is, amely száz építőnek nyújt kényel­mes szállást. De a múlt évben megvalósí­tott legjelentősebb vállalatfej­lesztési munka a négy új vidé­ki telephely létesítése volt. Elsősorban a munkaerőhiány enyhülését és a termelési költ­ség csökkenését várják a félegy­házi, kiskőrösi, kalocsai és a du - navecsei építésvezetőségtől. A j járási székhelyen működő te- í lephelyek lehetővé teszik, hogy i ez évben már a közvetlen kör- j nyékről toborozzanak kőműve seket a vidéki munkahelyekre. Nem kell a megye egyik sarká­tól a másikig utaztatni a dol­gozókat. Ebből következik, hogy kevesebb lesz a szállásköltség is. j Az ez évi feladatokról szólva j Zorkóczy Gábor közölte, hogy nem kevesebb, mint négyszáz munkásra — ötven százalékban : szakmunkásra — lesz szükségei a vállalatnak az idei terv vég- i rehajtásához, amely 43 millió | forinttal szárnyalja túl a tava­lyit. A közös gazdaságok részére építési munkát 49, elektro­mos szerelést 8 millió forint értékben végeznek. A taná­csok felújításából 18, köz­ségfejlesztési beruházások­ból pedig 18—20 millió fo­rint értékű létesítményépí­tést rendeltek meg. Dunavecsén járási SZTK-rende- j lőintézet épül 2 millió 700 ezer ' forintos költséggel. A munkát 1965-ben fejezik be. A solti ta­nácsi üdülőt úszómedencével látják el, a bajai KISZ-tábor lé­tesítésénél pedig 500 ezer forint értékű munkát végeznek. Ez évben befejezik a Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Válla­lat kunszentmiklósi vasszerke­zeti üzemének építését is. A be­ruházás összes költsége közel 3 millió forint. Lászlófalván párt­házat, Kecskeméten szakmun­kásképző iskolát épít a vállalat. A programjukban szerepel a Kecskeméti Gépállomáson léte­sítendő gépműhely és a DÁV Csongrádi úti telepének felújí­tása. A megrendelők sorában talál­juk az Élelmezésügyi Miniszté­riumot is, közel 6 millió forint értékű raktárépítési és felújítá­si igénnyel. Befejezésül az Építési- és Sze­relőipari Vállalat tervelőadója elmondta, hogy a terv teljesíté­séhez nem csupán megfelelő számú szakember szükséges, ha­nem az is, hogy idejében meg­kapják az ez évre igényelt kö­zel 2 és fél millió értékű gé- i pet, mert csak így érhetik el a termelékenység kívánt növeke dését. j B. D. I Naponta 30 kilométernyi útszakaszt egyenget és homokoz a hóeke és a „Fürge" A , .homoksivatagot” vastag hópaplan borítja errefelé is. Zúzmarásak a fák, a villany-, a telefonvezetékek, s az ország­utat, mely Kecelt Hajóssal köti össze, vastag jégpáncél borítja. Lépésben haladnak a gépkocsik, most a csilingelő szánkóké az elsőség. Küzdelem folyik ezek­ben a napokban a fagyos uta­kon. A havat tisztítják, feltörik egyik dolgozója. Közben két társa: Kovács Pál és Kiss V. Sándor, gyorsan lapátolták a kibányászott homokot a tartály­ba. Az 522-es, Kecskemét— Soltvadkert—Baja között húzódó főútvonalból a Kecelt Hajós­sal összekötő szakasz a három „fürgésé”. Szórják a homokot, egyengetik az utat — ez az ő dolguk. v • ■ rmm A hóekék feltörik a jégpáncélt. a jégpáncélt. Gyorsan haladnak előre a hóekék, melyek nyomát a „Fürgék” követik, hogy ho­mokot szórjanak a jégre. Egy-egy „Fürge” óránként 13 kilométeres sebességgel halad, s a tartályokat megtöltő homok három kilométerre elegendő. — Ha elfogy a homok, leszál- lunk, s az út szélén bányászunk újabb adagot. Tegnap, reggel hattól este hét óráig 30 kilomé­ter útszakaszt szórtunk be — magyarázta Szakács Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóság kecs­kémét—kiskőrösi körzetének — És a hóekéseké? — Az, hogy letisztítsák a ho­mokozók előtt az utat — vála­szolta a mellettünk megálló hó­ekéről Szöllősi János, a „hóeke felelős”. A többiekkel — He- tény Józseffel, Csernyi Károly­ijai, Bóna György gyei és Ko­vács Károllyal együtt — most Kecelre, a község forgalmas pontjaira viszik ezúttal a ho­mokot. — Mert nemcsak az ország­úton, hanem a „területen” is veszélyes a közlekedés ... B. Gy. míj kís „utánpótlás . Homokbányászát az út menten.

Next

/
Thumbnails
Contents