Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-08 / 5. szám
2. oldal 1961 január 8, szerda Változatlanul feszült a légkor Ciprusban A kelet — nyugati enyhülés és az angol—nyugatnémet csúcstalálkozó Fokozódó sztrájkmozgalom Kolumbiában HABAR Cipruson megszűntek a fegyveres harcok, a szigetországra változatlanul a feszültség légköre a jellemző. Egymást követik a török és görög lakosság közötti incidensek. Az angol katonaság viszont egyelőre tétlen szemlélője az eseményeknek. Makariosz kormányát rendkívüli ülésre hívta össze. A török kisebbség azonban bojkottálja a kormány görög nemzetiségű tagjait és megszakított minden kapcsolatot az elnökkel. Azzal vádolják Makarioszt, hogy „megsértette az alkotmányt és merényleteket készít elő a török lakosság ellen*’. Ennek ellenére nyugati hírügynökségek közlése szerint a ciprusi kormány elvben hozzájárul Angliának, Görögországnak és Törökországnak ahhoz a közös javaslatához, hogy küldjenek ki ENSZ-megfigyelőt a szigetre. A jelenlegi tervek szerint a megfelelő szaktanácsadók kíséretében egy politikai megfigyelőt menesztene az ENSZ Ciprusba. Katonai megfigyelők kiküldéséről nincsen szó. Jól tájékozott ankarai forrásokra hivatkozva arra is utalnak a híradások, hogy január 13-án nyílik meg Londonban a tervezett értekezlet. Törökországot a külügyminiszter képviseli. LONDONBAN közzétették Erhard nyugatnémet kancellár és Schröder külügyminiszter január közepén lebonyolításra kerülő látogatásának részletes programját. Az új nyugatnémet kancellár első angliai látogatására olyan időben kerül sor, amikor az angol—nyugatnémet kapcsolatok „jobbak mint bármikor a második világháború óta”. Általános vélemények szerint a csúcstalálkozón a fő figyelmet a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásának szentelik majd. A kelet—nyugati kapcsolatokról szólva egyébként a Pravda cikke hangsúlyozza, hogy az enyhülés légköre egyre inkább uralomra jut. Megkezdődtek a szovjet—amerikai kulturális tárgyalások EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN is, amelyek — bár más irányból, de Gaulle francia elnök részéről még mindig a jeges elutasítás hangja is tapasztalható — reményekkel kecsegtetnek. Mindkét küldöttség beszédet mondott a tárgyalások ünnepélyes megnyitásakor. Koehler amerikai nagykövet a küldöttség vezetője meg állapította, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatokban az utóbbi hat esztendőben haladást értek el, s most a kölcsönös erőfeszítések révén megfelelő alapot teremtettek a tudományos és a kulturális együttműködés további fejlesztéséhez. Az amerikai sajtó kommentárjai is erre utalnak, melyek Hruscsov üzenetével foglalkoznak. Hangsúlyozzák, hogy Hruscsov miniszterelnök a békés együttélésért harcol és szilárdan hisz a a termonukleáris háború teljes értelmetlenségében. KOLUMBIÁBAN az 1963-as évet a sztrájkmozgalom fokozódása és a munkásosztály akció- egyégének erősödése jellemezte. A sztrájkolok száma az előző évi 50 000-rel szemben 110 000-re növekedett. A sztrájkok következtében 132 millió munkanap esett ki. Első ízben vettek tevékeny részt a sztrájkmozgalomban a mezőgazda- sági munkások. A Liberális Forradalmi Mozgalom nevű kolumbiai párt parlamenti képviselői határozatban sürgették, hogy Kolumbia állítsa helyre a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal. A határozat felszólítja a kormányt, tegyen lépéseket a Szovjetunióval, Csehszlovákiával. Albániával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Lengyelországgal, a Kínai Népköztársasággal, valamint a főbb semleges országokkal való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létrehozása érdekében. A kolumbiai politikusok megállapítják, hogy a kapcsolatok felvétele Kolumbia népének gazdasági és kulturális szempontból .csak előnyére válhat. Befejeződött a rendőri vizsgálat Oswald meggyilkolásának ügyében Befejeződött a rendőri vizsgálat a Kennedy-merénylettel vádolt Lee Harvey Oswald meggyilkolásának ügyében és az iratok átkerültek Henry Wade dallasi főügyészhez. Mint emlékezetes, 1963. november 24-én, két nappal Kennedy elnök meggyilkolása után, a dallasi városi rendőrség alagsorában Jack Ruby bártulajdonos lelőtte Lee Harvey Oswaldot, akit akkor akartak átkísérni a megyei börtönbe. A gyilkossággal örökre elnémították a fővádlottat, Oswaldot, aki egyébként sohasem ismerte el bűnösségét. Figyelemre méltó, hogy maga a dallasi rendőrség folytatta le a vizsgálatot abban az ügyben, amelyben azzal vádolták, hogy kezére játszott Oswald gyilkosának, Rubynak. Az AP hír- ügynökség jelentése szerint a vizsgálatról készült jelentés fl bonni ultrák meg akarják akadályozni egy újabb berlini egyezmény megkötését BONN (MTI) A nyugatnémet közvélemény néhány héttel ezelőtt nagy örömmel és megelégedéssel fogadta a berlini utazási engedményekről karácsony előtt kötött egyezményt és most annak lejártával az az általános reménység, hogy rövidesen újabb tárgyalások indulnak majd a nyugat-berlini szenátus és az NDK kormányának képviselői között és azokon a most szerzett tapasztalatok figyelembevételével új, határidőhöz nem kötött egyezményt dolgoznak ki. A CDU jobbszámya, amely már eddig is ellenséges magatartást tanúsított a karácsonyi egyezménnyel szemben, most rohamra indult az újabb megállapodás megakadályozására. Heinrich Krone tárcanélküli miniszter, aki a bonni ultrák vezető képviselője Erhard kormányában, a napokban Nyugat- Berlinben járt, ahol Willy Brandttal tárgyalt, majd Nyu- gat-Berlinből visszatérve egy CDU kőnyomatosban megjelent cikkében világosan értésre adta, hogy ő és csoportja meg akarja akadályozni az új egyezmény létrehozását. Krone azt hangoztatta, hogy az eddigi politika, amelynek alapköve az NDK el nem ismerése, a jövőben tarthatatlanná válik, ha áttörik az eddigi „alapelveket” és hivatalos kapcsolatokat teremtenek, illetve bármilyen megállapodást kötnek az NDK-val. Vá'tozások a dél-vietnámi kormányban Nguyen Ngoo Tho dél-vietnami miniszterelnök hétfőn egy sajtóértekezleten bejelentette a fegyveres erők vezetésében és az ideiglenes kormány összeállításában végrehajtott változásokat. Duong Van Minh vezérőrnagy, a katonai junta elnöke, a fegyveres erők legfelső parancsnoka lett, Tran Van Don hadügyminisztert miniszteri tárcájának megtartása mellett a fegyveres erők főparancsnokává nevezték ki, és Le Van Kim vezérőrnagy, a katonai junta végrehajtó irodájának főtitkára, a vezérkari főnöki tisztséget is megkapta. A Reuter megjegyzése szerint az átszervezés után a fegyveres erők teljes ellenőrzése az említett három tábornok kezében összpontosul. egyetlen rendőrt sem marasztalt el amiatt, hogy Ruby a televíziónézők millióinak szeme láttára a rendőrség épületében lövéshez jutott. A vizsgálatot egyébként a dallasi rendőrfőnök azért rendelte el, hogy „meghatározza”: hogyan jutott be Jack Ruby az állítólag erősen őrzött épületbe. A dallasi főügyész közölte, hogy a jelentés egyik része azokkal a bizonyítékokkal foglalkozik, amelyeket az ügyészség Ruby gyilkossági perében felhasználhat. A jelentés másik része vallomásokból és egyéb dokumentumokból áll, s ezek a helyszíni biztonsági intézkedésekre vonatkoznak. Wade főügyész szerint az okmányokban nincsenek elmarasztaló bizonyítékok, s azt próbálják elhitetni, hogy a rendőrség és Ruby nem játszottak össze. MAKACS EMBER nns/iiMí SÍ Pt íVt i $■ ^ J ~ - Jí; " •«r Balázs Piri Balázs rajza Nemzetközi |K|A|L|E|I|D|Q|S|Z|K|0|P PÁRIZS. (MTI) A Le Monde algíri tudósítást közöl Algéria és Marokkó viszonyának alakulásáról. A francia lap szerint a határkonfliktus rendezésében a bamakói határozat óta lényegében nem jutottak előre. Az egyetlen fontosabb eredmény, hogy a fegyverszünetet mindkét oldalon betartják. Algériai részről gondosan kerülnek minden súrlódási lehetőséget. Marokkói részAz erőszak ellen A nagy világlapok szerkesztőségeiben szüntelenül kopogó távgépíró-gépek immár napok óta hozzászólások és kommentárok valóságos özönét öntik az íróasztalokra az 1964-es „külpolitikai évet’' megnyitó Hruscsov-tervvel kapcsolatban. Ma már fel lehet vázolni a visszhang általános képét, sőt, talán az esetleges következményeket, a további előrehaladás módozatait is. Az első, amit a nemzetközi visszhang alapján le lehet szögezni: Annak az általános elismerése, hogy ismét a szovjet diplomácia volt az, amely az újévkor szokásos jókívánságokat kiemelte a „jámbor óhajtások** szférájából — és határozott, megvalósítható, reális politikai cselekedetekké változtatta. A visszhangokból félreérthetetlenül kiderül, hogy a szovjet kezdeményezés uralkodik a nyugati államférfiak gondolatai felett. S ha a Fehér Ház szóvivője „csalódást” jelez, ha London „tanulmányozást** ígér, ha Bonn „elutasít** — ez mind nem változtat azon, hogy a külpolitikai tevékenység középpontjában mégis egy olyan gondolat áll, amely magán viseli a hajlékony és reális szovjet külpolitikai kezdeményezések nagyszerű jegyeit. Mielőtt a visszhang részletesebb elemzésébe fognánk, mindenekelőtt azt lehet tehát megállapítani, hogy a Szovjetunió továbbra is kezében tartja a diplomáciai kezdeményezést, új meg új, alkotó gondolatokat vet fel, s a nyugati diplomáciát voltaképpen a reagálás, a válaszolás szerepének vállalására szorítja. Ha emellett visszaidézzük a Hruscsov-javaslatok lényegét — világossá válik az is, hogy meglehetősen nehéz a szovjet indítványokkal szemben a nyílt, frontális tagadás álláspontjára helyezkedni. Hiszen a Hruscsov-javaslat magva az, hogy az összes államok kössenek egymással nemzetközi egyezményt, s ebben mondjanak le az erőszak alkalmazásáról területi viták és határkérdések megoldásában. Az üzenet, amely ezt a javaslatot tartalmazza, még mélyebbre megy, s a nemzetközi helyzet bonyolult erővonalait szétbontva, külön foglalkozik a területi problémák különböző típusaival. Az „erőszak” ugyanis rendkívül bonyolult és sokrétű módon szivárog be a nemzetközi kapcsolatokba. A szovjet kormány pedig a beszivárgás minden rését el akarja torlaszolni. Ezért foglal állást a kettéosztott országok: Németország, Korea és Vietnam békés egyesítésének folyamata mellett — ami természetesen az egyesítést gátló erőszaktényezők (külső beavatkozás és nyomás, katonai intervenció stb.) kiiktatását követeli meg. Éppen így ki kell söpörni az erőszak magvait a legkülönbözőbb területi vitákból, amelyek részben revansigényekből fakadnak (pl. a nyugatnémet revanspolitika esetében), részben pedig különböző, ma már alig rekonstruálható történelmi igényekre támaszkodnak. Mindezt — mondja a Hruscsov-javaslat <— az erőszak fenyegető árnyékától megszabadítva, békés eszközökkel, türelmes tárgyalások folyamatában kell és lehet csak megoldani. Mi okozza az első napok nyugati visszhangjának tanácstalanságát ezzel a javaslattal kpcsolatban? Az, hogy feltárja a nyugati politika belső ellentmondásosságát. A rakétakorszakban a vezető nyugati nagyhatalmak politikája minden kétértelműség és ingadozás ellenére addig a felismerésig voltaképpen eljutott, hogy a világháború többé nem lehetséges módszer a nemzetközi konfliktusok megoldására. Az új szovjet javaslat nem tesz egyebet, mint levonja ennek a ténynek logikus konzekvenciáit. Á nyugati nagyhatalmi politika azonban visz- szahőköl — mert „elvileg** kénytelen volt ugyan elismerni az atomkatasztrófa képtelenségét és hiábavalóságát, gyakorlati politikájából azonban távolról sem söpörte ki a nyomás, agresszió, az erőszak maradványait. Legvilágosabb ez a kettősség a német problémával kapcsolatban. Ez magyarázza, hogy a nyugati hatalmak kancelláriáiból szüntelenül ömlő visszhang nagyrészt éppen ezzel kapcsolatos. A nyugati állásfoglalás logikai tarthatatlanságát persze legvilágosabban a bonni távírógépek kopogtatják le. A hamburgi Welt például dühös vezércikkben hangoztatja, hogy „az erőszakról való lemondás megkötné a Nyugat kezét”. Persze, a Welt szerkesztőségén is tudják, hogy a bonni szájíz szerinti német egység, azaz a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése atomháború nélkül megvalósíthatatlan. Ami nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy mindenképpen megvalósíthatatlan. Ha tehát erőszakkal ezt a kérdést nem lehet megoldani, akkor miért nem minősül természetesnek és lo- fflkuspak az erőszakról való lemondás? A válasz: Azért, mert a nyílt lemondás az erőszakról feltárná, a hivatalos nyugatnémet külpolitika képtelenségét és összeomlását, új társadalmi és politikai erőket szabadítana fel, zavarná a Nyugaton kialakult militarista szövetségek katonai és gazdasági köreit. Amit Londonból, Párizsból vagy éppen Washingtonból hallunk, az voltaképpen nem más, mint ennek a nyugatnémet álláspontnak burkoltabb és szelídebben fogalmazott változata. A lényeg az, hogy az erőszakról való lemondás a békés tárgyalások kötelezettségét jelenti — ez pedig szétbomlaszthatja azt a nyugati akcióegységet, amelyet ma már elsősorban az ellentétektől megtépázott atlanti blokk katonai keretei tartanak össze. A nyugati visszhang negatív elemei mögött ily módon voltaképpen a Nyugat német politikájának csődjét kell keresnünk. Persze, a visszhang nemcsak sötét és tagadó hangokból áll. Felbukkannak az óvatoskodó tapogatózás félhangjai is. Ennek két magyarázata van. Az egyik: a szovjet javaslat általános jellegű, nem a német kérdésre Összpontosul, hanem megoldást mutat az összes területi kérdések rendezésére. A nyugati hatalmak, s mindenekelőtt a világpolitikában főszerepet játszó Egyesült Államok pedig nagyon jól tudják: a nemzetközi erőviszonyok napról napra jobban eltorlaszolják az erőszak csatornáit és minél később engednek a valóság nyomásának, ezt annál kedvezőtlenebb feltételek között lesznek kénytelenek megtenni. A másik ok természetesen: maga a nemzetközi légkör, a világközvélemény nyomása. Ez ma már nem enged más kiutat a felelős nyugati kormánykörök számára, mint azt, hogy a Hruscsov-javaslatra „ellenjavasla- lokkal’* válaszoljanak. Helyzetük így is nehéz: aki az erőszak eltörlésének indítványával szemben „ellenjavaslatokkal” él — az a világ szemében menthetetlenül leköti magát az erőszak mellett... tr, E. ről azonban nem hajlandók aláríni azt a jegyzőkönyvet, amely szerint a csapatokat hét kilométerre, az eredeti határ mögé kell visszavonni. Ben Bella az algériai minisztertanács legutóbbi ülése után kijelentette: a diplomáciai viszony rendezéséről addig nem lehet szó, amíg Marokkó nem vonja ki csapatait Algéria területéről és nem változtatja meg magatartását a Marokkóban élő algériaiakkal szemben. WASHINGTON. (MTI) Rusk amerikai külügyminiszter hétfőn fogadta Alphand francia nagykövetet és csaknem egyórás megbeszélést folytatott vele. A két politikus eszmecseréjének középpontjában Hruscsov szovjet kormányfőnek a vitás területi kérdések rendezésére vonatkozó legutóbbi javaslata állt. Szóba került még — a kiadott közlemény szerint — „az európai egység kérdése és Európa, valamint az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatainak kiszélesítése”. MOSZKVA. (TASZSZ) Alekszej moszkvai pátriárka, a régi hagyományok szerint, a január 7-re virradó éjszaka a moszkvai székesegyházban karácsony ünnepe alkalmából istentiszteletet tartott. Az orosz pravoszláv egyház valamennyi templomában éjszakai istentiszteletet tartottak, bogy a régi naptár szerinti december 25-én megünnepeljék a karácsonyt. Az istentiszteletek után a templomokban felolvasták a moszkvai pátriárka karácsonyi üzenetét, amelyben az orosz pravoszláv egyház feje felhívja a hívőket és a papságot, hogy tevékenyen vegyenek részt a világbéke erősítésében, s kifejezi a béke erőinek győzelmébe vetett hátét.
