Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
Máskor is szívesen elfövünk ... Nyugati vendégek Kecskeméten Nagy a sikere Kecskeméten a városi tanács vb művelődési osztálya, a nőtanács pedagógiai bizottsága és az iskolák szülői munkaközössége által 11 általános iskolában indított pedagógiai előadás- sorozatnak. Eddig több ezer szülő hallgatta meg a neveléshez hasznos tanácsokat nyújtó előadásokat, A bárból zongoraakkordok szűrödnek ki. A zenekar gyakorol. A portásfülkéből ide hallatszik egy férfihang: — Igen, Aranyhomok porta ... Távolabbról idegen kiejtéssel egy idősebb férfi érdeklődik, hány kilométerre van innen Szeged. Itt ülök a kecskeméti Aranyhomok Szálló halijában Maria Ammersbach asszonnyal, a nyugatnémet Offenbach Post am Mein című lap munkatársával, Jürgen Paschkevel, az egyik schweifurti napilap kiadójával, és Remberg Gurd úrral, a nyugatnémet Touropa utazási iroda osztrák ügyvezető igazgatójával. Kedvező benyomások A nyugatnémet turistacsoport az elmúlt év utolsó napján érkezett a magyar fővárosba. Szilveszter éjszakáját a Royal Szálló éttermében és bárjában töltötték: Az úti programban egy vidéki város — Kecskemét — megtekintése is szerepelt. — Igen sokat hallottam az ön hazájáról, hiszen nem is olyan régen lapjainkban az első oldalon foglalkoztak Magyarországgal. Budapestre érkezésemkor nagyon meglepett, hogy milyen kulturált környezetben élnek az emberek. S az üzletek kirakatai is a jólétet tükrözik — mondja az újságírónő. — Egy-két nap múlva elhagyják országunkat. Eddig mi volt a legkedvesebb emléke? — Két dolgot viszek jegyzettömbömben és fényképezőgépem filmkockáin. Az egyik — itt Magyarországon milyen szabadon, függetlenül élnek a nők is. Nincs előítélet, ha egy hölgy magában utazik a vonaton, vagy egyedül lakik. A másik — ez úti élmény. Kecskemétre jövet a fehér, lapos tájból egyszerre csodálatosan szép városka bukkant elő. S csak azt tudom kívánni a városnak, hogy így fejlődjön tovább ... Barackpálinka mint gyógyszer — Herr Jürgen Paschke, ön milyen élményekkel távozik Magyarországról? — Igen tetszett az IBUSZ által összeállított program. Így a fővároson kívül megismerkedhettünk egy vidéki város vasárnap délelőttiével is. Jártunk az új lakónegyedben, elvittek a műemlék templomokba, megtekintettük Kecskemét nevezetességeit. Meglepett, hogy milyen sokan beszélnek itt németül. — Sikerült-e „megbarátkozni” az alföldi jellegű ételekkel, italokkal? — Önöknél igen zsírosán főznek. S a szilveszteri vacsorát — ami gyomromnak elég „nehéz" volt, a kecskeméti barackpálinka hozta rendbe. Különben igen kedveltek Nyugat-Németország- ban a magyar borok is. Különösen a helvéciai szőlőnedüket, szeretjük, s a tokaji aszút pedig még a gyógyszertárakban is árulják. — Szeretnék nyáron ismét Magyarországra látogatni. S a balatoni nyaralás után ismét eljö- vük Kecskemétre. Első alkalommal — Mint utazási szakembernek, mi a véleménye a kirándulásról? — örvendetesen javulnak a kapcsolatok Magyarország és Nyugat-Németország között és ez adta a lehetőséget arra, hogy irodáink — első alkalommal — ilyen nagy létszámú, 135 főből álló turistacsoportot utaztasson ebben az országban. Mint a Touropa alkalmazottja el kell mondanom, hogy az IBUSZ mindent megtett, hogy a kirándulás sikerüljön. S az utasok elbeszéléseiből következik — ez sikerült is. Kovácsi Miklós Téli képek Szőrmék és szőrmések «*** a® «tea*" Vem riporteri sablon, de a ralóság kedvéért kell úgy mondanunk: a vevők egymásnak adják a kilincset a Kecskeméti Vegyes Ktsz szűcsrészlegénól Az idei téli „kampányt” azonban nemcsak a sűrű ajtónyito- gatásokat jelző csengő éles hangja, hanem a reggeltől késő estig tartó, szorgalmas munka is bizonyítja. Erről a munkáról és a megnövekedett forgalomról beszélgettünk Zsindel Károly részleg- vezetővel sűrű bocsánatkérések közepette. Mert lehet-e egy szűcsmestert nyugodt lelkiismerettel sokáig fenntartani, amikor gallérozások, szőrmebélések, sapka-, kucsmakészítések sokasága vár reá, s amikor ezt mondja: — Tegnap is, reggel héttől, éjjel fél egyig dolgoztunk ... Így, többes számban beszélt a részlegvezető, mert az üzlethelyiségből nyíló műhelyben a két szűcsmester asszony: Baranyi Zoltánná és Vincze Zoltánná végezte munkáját, a szűcs és szabó varrógépeken. Gydbsan járt kezükben a szűcs- s a szabászkés, akárcsak a szőrmésfésű, a szabóolló. A rámákra , kifeszített szőrmék készen várták gazdájukat, akárcsak a formákra húzott kucsmák. A feldolgozásra váró szőrmékl/Emtiac kottán felvételei.) bői készülnek a jó meleg, dívától téli holmik, s nem is kis mennyiségben. A karácsonyi t?n- nep előtti 3 napon 50 új kucsmát készített a részleg 3 dolgozója, s ezekből a kucsmákból hírmondó sem maradt, mind elkapkodták. — Féltünk pedig egy kissé, hogy nem lesz eléggé kelendő a portéka, de még több is elment volna — újságolta örömmel Zsindel Károly. — Egyébként elsődleges feladatunk a javítás, az átalakítás. No, ebben sem volt hiány, hiszen karácsony előtt, csak kéthetes „előretar- tással” tudtunk újabb javításokat vállalni. A szabász munkaasztalokon feltűnően sok báránybőr- szőrmét láttunk. Ez nehezíti a szűcsök munkáját. Kevés jó anyagot kapnak, hiányoznak a külföldi szőrmék: a perzsafélék, a híres szkunksz szőrme, a nerc, a coboly, a pézsma, az ezüst és kékróka —, hogy csak néhányat említsünk Zsindel mester „hiánycikklistájából”. Ám a szűcsök örömmel végzik a javításokat is. A szakadt, varrásra, vagy pótlásra váró szőrmeféleségek garmadája valósággal elárasztja őket... — Ez a mi szezozunk — magyarázta Zsindel Károly —, de sajnos, nem tart már sokáig. Tavasztól nem is végzünk sokszor szűcsmunkát, hanem se- gitünk más részlegeknek. A ti- szakécskei kultúrház függönyeit pl. közösen csináltuk a kárpitosokkal. Nyílik az ajtó. Fiatal kislány lép be. — Tóth Ibolya nevére van itt egy fekete panofix kucsma, fehér széllel. Megkaphatnám? Egy porc múlva ismét gazdájára talál a szép kucsma, ki tudja hányadik megjavított szőrmeáru ezen a napon ... —bubor — A „Bolygó hollandi" a világ első Wagner-filmje A babelsbergi DEFA-filmstú- dióban készül a világ első Wagner-filmje. A Bolygó hollandi megfilmesített változatában Senta szerepét Anna Drucnal, fiatal lengyel színésznő játssza, hangja azonban Gerda Hanne- mann Wagner-énekesnő szop- i ránja lesz. A filmet a lipcsei j opera igazgatója Joachim Herz rendezi. Jégcsapok. Furcsa logika MÉG az ünnepek előtt történt. Állunk, a leszálláshoz készülődve, a fékezve lassító vonat egyik kocsijának peronján. Mellettünk bőrmellényes, csapzott hajú rég elvesztett egyensúlyát hasztalan kereső fiatalember tiblábol. Gyomorháborító pálinkagőzt lehelve a képembe, jó néhány féldeciről árulkodó tájszólással kérdi: — V-n vagyunk? Igenlő válaszomra, lebotorkál ■előttem a kocsi lépcsőin, s a következő pillanatban nekitán- torodik a még veszteglő szerelvénynek. Aztán a vonat elindul északnak, a „szeszkazán” meg délnek, Már meglehetős sebességgel gurulnak a kocsik, amikor hirtelen ismét nekibukik az egyik kocsi oldalának, majd a kapott ütéstől elvágódik a földön, a kerekektől fél méterre. Valami maradék reflextől hajtva, annyi ereje van még, hogy a fagyott havon az ellenkező irányba guruljon néhány centit. A vonat elhúz, rémült és káromkodó vasutasok iramodnak az időközben lábra állt és imbolyogva menekülni akaró alak után. Megragadják, s hiába makacsolja meg magát, a forgalmi irodába cipelik. — No mondom útitársamnak —, máskor ez is kétszer meggondolja, mielőtt a poharat a szájához emelné! A DERMESZTŐ hideg a közeli presszóba kényszerít bennünket; itt várunk a másfél óra múlva érkező csatlakozó buszra. Még meg sem kapjuk a duplánkat, amikor nyílik az ajtó s a helyiségbe lép egy vendég, mögötte pedig a halál torkából — a saját torka ellenére — megmenekült, emberszabású lény. — Vajon mit keres ez itt? — nyílik tágra a szemünk. De amannak már pohár reszket a kezében, tele habzó sörrel. — Hogyan adhat italt ennek? — vonom félre az új vendégei, aki velem együtt tanúja volt jelenlegi ivócimborája igazoltatásának. ~ — Nézze — heherész kedélyesen a megszólított —, inkább innen tegyék ki a szűrét, miután teljesen elázott, minthogy a sínek között kódorogjon, s esetleg bajt csináljon magának és a vasútnak... KETTŐJÜK közül a részegnek volt több esze: miután a nedűt — eltikkadt sivatagi vándor módjára — lehörpölte, a kilincs körüli háromszori tétova kísérlet után, negyedszerre végre sikerült távoznia. A rendőrségi hírekben azóta még nem történt róla említés. A „körmönfont” utas furcsa „logikáján” azonban mindmáig csodálkozom. J. T. lOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC.OOOWXV'rv . •. « «* - * * PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 ; Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: ä helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Indes; 25 085.
