Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
Őseink étlapja „Csat” a nagymama van itthon... DIVAT AZ ELMŰLT századokból eredő állati csontleletek feldolgozása közben elődeink táplálkozási viszonyaira vonatkozólag érdekes megállapításokra jutott dr. Bökönyi Sándor kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum csoportvezetője. A csontok ugyanis elárulták, milyenfajta húsok, milyen arányban kerültek eleink asztalára. SOK EZER lelet tanúsága szerint az egyes társadalmi rétegek étrendje között kezdettől fogva lényeges különbségek voltak. A legfeltűnőbb például, hogy az Árpád-kori falvakban szinte egyáltalán nem fogyasztottak vadat. Ügy látszik, nagyon szigorúan vették a törvényt, hogy jobbágyok nem vadászhatnak. Aránylag ritkaság a vadcsont a városokban is, ahol pedig jogszerűen vadászgató nemesek is éltek, és csupán a királyi székhelyeken, a várakban és a főúri udvarházak környékén találhatók viszonylag bőségesen a szarvas, kisebb mértékben a nyúl, az őz, a vaddisznó és különböző madarak csontjai. Visegrádon például eddig kilencféle, inyencfalatnak számító madárfaj csontjai kerültek elő, köztük a fenyőrigók, a léprigók, a vadludak, a különbözőféle vadkacsák stb. maradványai. A vadfogyasztás országosan csak a török időkben lett általános, amikor az anarchikus viszonyok között a még mindig fennálló tilalomnak már nem igen lehetett érvényt szerezni. LÖCSONT viszont a régi városok és általában a központi hatalom szeme előtt levő települések földjében megy Ritkaságszámba. hiszen hogy a pogány lóáldozatokat megszüntessék, az Árpád-házi királyok a lóhús evését is megtiltották. Az eldugottabb alföldi településeken azonban annál nagyobb volt a lóhúsfogyasztás, sok helyütt az összes csontmaradványok 25 százaléka lócsont. Ez az arány csak a XV. —XVI. században kezd csökkenni. AZ ÉLEN azonban a húsfogyasztási statisztikában vitathatatlanul a szarvasmarha áll egészen a XIV—XV. századig. Ekkor a városokban a vezetőszerepet a csirke veszi ót. Érdekes, hogy a középkorban az alföldi falvakban sok juh és kevés disznó, a városokban pedig sok disznó és kevés juh került az asztalra. Történelmünk folyamán kétségtelenül a kecske volt a legnépszerűtlenebb. — Nincs itthon senki, csak a nagymamám... — ezekkel a szavakkal fogadott egy sző- kecopfos kislány a házuk kapujában. Anyját kerestem, aki a község tanácselnöke. Látogatásomat jó előre jeleztem, hát elhatároztam, hogy megvárom. Nagymama csakugyan otthon volt. Mindkét keze tele dologgal. Vacsorát főzött és nagymosást bonyolitott le egyszerre. Sietve széket hozott a szobából, leültetett és zavartan szabadkozott: bizony nem tudta, hogy vendéget vár a menye. — Nagyon elfoglalt asszony az — magyarázta szapora szóval. — Hol Pesten jár, hol a megyeszékhelyen —, a gyerekeire is alig jut ideje. Amint beszélgettünk, azt találgattam, hány éves lehet nagyanyó? Talán hetven... Vagy több is? A vidéki idős asszonyok életkorát nehezen lehet eltalálni. Amikor ott marasztaltak vacsorára, kíváncsian vártam: az elnökasszony behivja-e az anyósát? Behívta bizony. Ott ült az asztalfőn, először őt kínálták, s csak utána a vendéget. De nagymama alig evett. Fáradt volt szegény. — Sokat dolgozik, nagymama — mondtam, mintegy válaszképpen a sok szíves kínálásra. — Megszoktam. — Rántott egyet a kendője csomóján és hozzátette: — Addig jó, amíg nem felesleges az öreg a háznál ... A pillanatnyi zavart csendben azt hiszem, egyet gondoltunk nagyanyával. Csak talán nem értékeltük egyformán a gondolatot. Tudom, neki a saját nagyanyja jutott eszébe. Aki valahol, a nyári konyhában kuporgott a szalmazsákján, amikor már nem tudott dolgozni... A fiatalok pedig félre nem érthető célzásokat tettek, hogy mi történik majd „azután” a földdel... Hogy kié lesz a ház és milyen arányban ... Az a régi nagymama hát feleslegesnek érezhette már magát. Nekem viszont egy statisztikai adat jutott az eszembe. Műanyag a háztartásban A műanyagok mindinkább bevonulnak mindennapi életünkbe. Minden területen találkozunk velük edény és ta- sakok formájában ugyanúgy, mint csomagolás vagy doboz alakjában. Ruhatárunkba is mind nagyobb helyet kap, a leheletvékony nylonharisnyától kezdve a meleg teddyberig minden anyagot pótol, vagy legalább kísérő szálként erősít. Leghálásabb, legszínesebb szerepe a háztartásban van. Elöljáróban azonban támadni szeretném ott, ahol nem állja meg a helyét. Ez pedig az asztali üvegféleség. Pohárnak, vázának nem kellemes egyrészt fénytelensége, másrészt súlytalansága miatt. Annál kitűnőb- bek a tetszetős műanyag szivacsok, akár fürdőszobai, akár pedig konyái használatra. Kiválóan alkalmas, csinos fűszerdobozokat, fonaltartókat, szájvíz- és samponadagolót, paprika-, sószórót, citromprést terveznek és hoznak forgalomba. A tálcák, alátétek variánsai is kedveltek, üde színekben, változatos formában jelennek meg lakásunkban. Hőállóságuk még nem teljesen megbízható, ezért forró ételt ne tálaljunk bele, Kézimunka de rugalmassága folytán egész sor helyen kiszorította a fát, üveget, sőt a fémet is. Például sokkal szebb és praktikusabb kávédarálót állítanak elő műanyagból, mint a fából, sokkal jobbak a műanyag salátás tálalókanalak, mint a hagyományos, fémből készítettek. Nem is beszélve arról, hogy nem oxidálódnak. Az áttetsző dobozokban nem kap fémízt az élelmiszer, ezért alkalmasabb e célra a festett fémdobozoknál. Az üveggel szemben pedig előnyös könnyűségük és törhe- tetlenségük is. A viaszosvásznat ugyanúgy kiszorítja a lemosható műanyag terítő a konyhaasztalon, mint a damasztabroszt. Gyerekek számára is okosabb és hangulatosabb a lemosható, színes műanyag terítő, vagy asztallap. De csempe, szeméttartó, szappantartó, edényszárító rács, kád elé való is mind-mind kedvelt anyaga a könnyen tisztítható, nem áporodó műanyag. Sorolhatnánk még a sok-sok műanyag holmi térhódítását. Egyetlen fajtájáról még, a polietilénzacskókról. Szívesen vásárolunk ilyen átlátszó műanyag tasakban élelmiszert és nylonzacskókat a bevásárláshoz. De az átlátszó műanyag tasaknak fontos szerepe van a finom ruhanemű csomagolásában is. Nagyon okos dolog egy-egy gyapjúpulóvert benne tartani és a kényes nylonharisnyák legjobb helye is ilyen zacskókban van. Szóval a bevásárlószatyrot és a ruhásszekrényt ésszerű e zacskókkal felszerelni. A molyosodó holmiknak pedig, külön a ruha nagyságának megfelelő műanyag zsákot szerezzünk be vagy varrassunk. F. M. 1958-ban 5129 tsz dolgozó kapott összesen 23 millió forint évi nyugdíjat. Ezek a számok 1961-re közel duplájukra ugrottak, 1962-ben már 13 646 tsz-nyugdíjasról számol be a statisztika, a nyugdíj összege pedig 54 millió 700 ezer forint. 1962-ben 248 308 járadékos volt, összesen 782 millió 200 ezer forint kifizetett járadékkal. A nyugdíjas paraszt új fogalommá vált. Az említett nagyanyó — és vele együtt sok-sok tízezer öreg — tehát nyugodt lehet. Hogy ezt a nyugalmat milyen módon élvezhetik, az bizony csak a fiataloktól függ. — Beleszól az életünkbe... 1 A gyereknevelésbe... Zsémbes... \ Féltékeny a lányára, fiára ... Ki ne hallana ilyenféle panaszokat, amelyek — sajnos — néha igazak is. De vajon, aki panaszkodik, gondol-e arra, hogy húsz esztendő előtt is ilyen volt-e a mama? S most, hogy gyakran az unokák előtt megszólják, legyintenek a háta mögött, eszükbe jut-e milyen sebes szárnyon repülnek az esztendők, s velük a fiatalság és az erő, s akkor fájnak ám az ilyen megjegyzések... Görnyedt hátú, ráncos arcú, reszketős kezű nagyanyó sokat látott, tapasztalt... És olyan szívesen átadja nekünk mindezt, ha szépen kérjük tőle. Figyeljük csak meg, hogy a legzsémbesebb idős asszony is mennyire megváltozik egy szempillantás alatt, ha tanácsát kérjük ... Megcsillan a szeme, kiegyenesedik a dereka. Lámcsak, szükség van még őrá! Ezért üzenem annak a szöszt kislánynak is, hogy helytelenül mondta, hogy „csak nagymama van itthon...” Sértett ez a „csak” engem is, meg a nagyanyát is, aki lám attól fél, hogy felesleges lesz egyszer. Azért igyekszik, mintha ezer keze volna ... Szekeres Ilona KOZMETIKA Gyűrtelenített szövetből készült háromrészes férfiöltöny, a Kecskeméti Állami Áruház kollekciójából. Szépítő, frissítő arcpakolások A szépítő, frissítő arcpakolásoknak kettős hatásuk van. Az egyik a hidratáció. Ez azt jelenti, hogy ezekből a maszkokból a bőr szarurétege vizet vesz fel, a bő folyadékfelszívódás feszessé, frissé és ideiglenesen ránctalanná teszi a bőrt. A maszkok hidratáló hatása sokkal erősebb, mint a hidratáló kenőcsöké. Hátrányuk, hogy nehézkesebb, komplikáltabb, időtrablóbb alkalmazásuk. Másik különleges hatásuk a maszkok összetételéből adódik. Ezek a pakolások mind állati vagy növényi termékeket tartalmaznak, tehát biológiailag aktív anyagokat. Ezek közé tartoznak a vitaminok, növényi és állati hormonok, fehérje természetű anyagok és egyelőre meghatározatlan, de Kókusztorta Igénytelen kis vászonmaradékból csinos tálcakendőt, térítőt készíthetünk, ha egyszerű szélcsipkével körülhorgoljuk, íme, mutatóba két szép szélcsipke a gyakorlott kézimunká- zóknak. A belső halpikkelyszerű horgolással, a külső két- három ráhajtásos pálcák, pálcacsoportok és hat-hat láncszem váltakozásával készül. Hozzávalók: 5 tojás, 5 evőkanál víz, 10 dkg kristálycukor, 10 dkg kókuszliszt, 10 dkg daraliszt és fél citrom héja. Az öt tojásfehérjét a vízzel és cukorral kemény habbá verjük. Folytonosan kavar- gatva hozzáadjuk az öt tojássárgáját és kissé még kevergetjük. Azután beletesszük a kókuszlisztet, a daralisztet meg a citromhéjat. Könnyedén összekeverjük a kikent, liszttel meghintett tortaformában. bemelegített sütőben lassan sütjük. A kihűlt tortát lapiában kettévágjuk és megtöltjük. A tetejét is megkenjük töltelékkel és meghintjük kókuszliszttel. Töltelék. Hozzávalók: 3 dl tej, 3 dkg daraliszt, 9 dkg vaj, 8 dkg porcukor, 2 evőkanál ribizlilekvár és 5 dkg kókuszliszt. A tejben elhabarjuk a lisztet és sűrűre főzzük. A vajat, a cukrot meg a lekvárt habosra keverjük és apránként hozzákeverjük a megfőtt, kihűlt töltelékhez. Végül beleszórjuk a mákdarálón megdarált kókuszlisztet és az egészet jól elkeverjük. élettani hatást kifejtő különböző anyagok.' Ezek együttesen felfokozzák az életfolyamatokat, meggyorsítják a vérkeringést, nedvkeringést, tulajdonképpen rövid időre fiatalítanak. A bőrrel pakolás formájában hosszan, közvetlenül érintkezve, felszívódásra tudják bírni a hatóanyagokat. — Húspakolás. 5 deka sovány marhahúst finoman ledarálva néhány csepp olajjal, majd fél tojás fehérjével ösz- szekeverünk. A masszát felkenjük az arcra, de jusson a nyakra is. Legalább fél órát hagyjuk a bőrön, majd bő, friss vízzel öblítsük le. — Egyszerű mézes pakolás. Egy evőkanál mézet egy kávéskanál citromlével elkeverünk, bekenjük vele az arcot és a nyakat. Fél óra múlva kamillateával mossuk le. Ez a pakolás a fáradt, fakó arcot üdíti fel egyszerűen és hatásosan. Mézes glicerin arcpakolás. 3 mokkáskanál hideg vízhez sorrendben egy-egy mokkakanál glicerint és mézet adunk, s jól összekeverjük. Utána hozzáadunk egy tetézett kávéskanál grízes lisztet és egyenletes sűrű péppé keverjük. Ecsettel az arcra, nyakra kenjük. 10 perc múlva bőséges hideg vízzel gondosan lemossuk. Az arcbőrt frissíti és simává teszi. réli sporthoz még mindig divatos a norvégmi> 'tás sportpulóver.
