Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

Éledezik a labdarúgósport Mit vár az új évtől ? A KTE január 7-én kexdi meg a felkésxülést A labdarúgást kedvelő kecskeméti közönség körében egyre sűrűbben hangzik el a kérdés — mikor kezdenek csa­pataink, lesznek-e változások, erősítések? Mi is ezt a kérdést tettük fel Uzsoki Józsefnek, az KTE lab­darúgó szakosztálya titkárának. — Először is azzal szeretném kezdeni, hogy a félfordulós baj­nokságban csapatunk a várako­zásnak megfelelően szerepelt. A vége felé ugyan kissé visszaes­tünk, ezért jutott számunkra csak a nyolcadik hely. Ezzel a helyezéssel, úgy érzem, nemcsak mi vezetők, hanem a szurkolók is elégedettek voltak. Remél­jük, ez nem jelenti a csapat képességeinek határát, tud en­nél többet is. Ennek bizonyítá­sára már jó alkalom kínálkozik az 1961-es bajnoki évben. — Mikor kezdi el a felké­szülést a csapat? — Az alapozást már január 7-én megkezdjük, méghozzá ha az időjárás megengedi, a sza­badban. Fokozatos megterhelés után már február elején mérkő­zéseket is játszunk, s mire el­érkezik a bajnoki nyitány, már jó formában levő csapatot sze­retnénk pályára küldeni. — Várható-e változás a csa­pat szakvezetésében? — Igen, még hozzá egy elég érdekes változás következik be. Üj edzője lesz a KTE-nek. Mol­nár Ferenc edző működésével meg voltunk elégedve, tehát semmi okunk nem volt, hogy új edző után nézzünk. Viszont Mol­nár Ferencet hivatali beosztá­sa egyre inkább hátráltatta az edzői munkában, s ezért kérte a vezetőséget, nézzenek új edző után. C römmel közölhetem, hogy Kovács Sándor személyé­ben megtaláltuk a csapat új edzőjét. A kecskeméti közönség előtt Kovács Sándor nem isme­retlen. 1947-től huzamosabb ideig a KTE játékosa volt, s „Csipogó” néven a közönség egyik kedvence lett. Híres volt játékoskorában nagy lövései­ről és gólképességérőL Remél­jük, ezt a jó tulajdonságát, mint edzőnek, sikerül majd a játékosainkba átplántálni. Mol­nár Ferenc sem válik meg tő­lünk. Továbbra is edzőnk ma­rad. Rábízzuk a KTE utánpót­lásának nevelését, oktatását. — Várható-e csapaterősí­tés? — Erről nem sokat mondha­tok. Az átigazolási szabály nem teszi lehetővé új játékosok szer­zését NB Ill-as együttes részé­re. Csak olyan játékost igazol­hatunk, aki hat hónapot kivárt. Ilyen körülmények között csak egy kapus és egy csatár átiga­zolása van folyamatban. Mint eddig is, a jövőben is saját nevelésű játékosok első csapat­ba történő beépítésével kíván­juk megoldani játékos-utánpót­lásunkat. Ifjúsági játékosaink között mindig voltak és most is vannak tehetségek, akik szív- vel-lélekkel küzdenek majd csa­patunk és városunk színeiért. Eddig tartott Uzsoki József­fel a beszélgetés. örömmel nyugtázzuk, hogy Kecskeméten is éledezik a labdarúgósport, a Dózsa után a KTE is remény- teljesen kezdi meg a felkészü­lést az új bajnoki évre. MEZEI ISTVÁN Vasárnapi sportműsor Kosárlabda A Katona József Gimnázium tornatermében folytatódik a Dó­zsa házi kosárlabda-bajnoksága. Délelőtt 10 órakor: Hunyadi- város—Belváros II., 11 óra 15 perckor Lenin város—Belváros I. Megkezdődött a természetjáró igazolványok érvényesítése A Bács-Kiskun megyei Ter­mészetbarát Szövetség értesíti a megyei szakosztályokat, hogy az 1964. évi érvényesítési bélyegek megérkeztek. A bélyegek ára azonos az 1963. évi érvényesí­tési bélyeg árával. A természetjáró igazolványok érvényesítésre beküldendők a megyei szövetséghez. Matajsx János, a Magyar Népköztársaság 1963 évi lovasbajnoka. A lovasversenyző pályafutása Mezőhegyesen kezdődött, innen került Kiskunhalasra, a határ­őrséghez. Ebben az időben még maga sem gondolta, hogy né­hány év múlva eléri az Érde­mes sportolói szintet, 1963-ban pedig magyar bajnok lesz. — Minek köszönheti soroza­tos jó eredményeit? — Elsősorban a sok és követ­kezetes munkának, amellett a jó kollektívának, s a parancs­nokaim erkölcsi és anyagi tá­mogatásának. — Melyik a legemlékezete­sebb versenye? — Minden verseny emlékeze­tes. Különösen nagy felelősséget jelent egy-egy külföldi rajtnál, hogy a Magyar Népköztársasá­got képviselem. Az idei verse­nyek közül a legszívesebben a Nagycenken rendezett magyar bajnolcságra gondolok vissza. A határőrség csapata., melynek tagja voltam, megnyerte a csa­patbajnokságot, az egyéni bai- nokságot pedig nekem sikerül* megnyernem. — Hogyan látja a lovassport jövőjét, mik a tervei? — Optimista vagyok Most zajlott le az MTS első kongresz- szusa, mely megszabta a ma­gyar sport továbbfejlődésének útját. Ott hangzott el többek között az is, hogy emelni kell a szakmai munka színvonalát. Ezt tartom az egyik legfonto­sabb feladatunknak. A magyar lovassportnak 2—3 éven beiül az európai élmezőnybe kell jutnia. Ezen dolgozunk a szak­osztályban mi is, és ahogy ve­zetőinket, kollektívánkat isme­rem — el is érjük. — Magamról annyit — mon­dotta befejezésül Matajsz János —, hogy szeretem a munkámat. Szabad időmben tanulok, a Kis­kunhalasi Mezőgazdasági űe"h- n‘kum levelező tagozatán. Most készülök az év végi vizsgákra. Bevallom, a vizsgákon jobban izgulok, mint a versenyeken... Dragollovich Gyula, a Kecskeméti Dózsa labdarúgó­csapatának edzője: — Tisztában vagyok a feladat nagyságával. Tudom, mit vállal­tam, amikor átvettem a csapa­tot, és hogy mit vár a közön­ség a Kecskéméit Dózsa labda­rúgóitól. Elsősorban a csapat kollektív szellemének kialakítására tö­rekszem. Játékosállományunk képesség dolgában felveszi a versenyt az NB II. bármely élcsapatával, s hogy erőnlétben is felülmúljuk őket, az az én feladatom lesz. Emellett meg kell változtatnunk a jáiékfel- fogást. Maximális gyorsaságot kell elérnünk az oldalirányú adagolás helyett. Ha sikerül, nemcsak látványos, hanem ered­ményes is lesz a csapat játéka. — Mikor kezdi el a Dózsa a felkészülést? — Január 6-án tornaterem­ben kezdünk alapozni, majd két hétre edzőtáborba vonulunk. Február elején kezdjük meg az előkészületi mérkőzéseket. — Milyen segítséget vár a sportkör vezetőségétől? — Mind a sportkör, mind c szakosztály vezetősége támogat. Ügy érzem, hogy köztem és a csapat között jó a viszony, kölcsönös a megbecsülés. Ez szi­lárd alapja lesz a jó munkának és remélhetjük, hogy népes szurkolótáborunk nem csalódik bennünk. Tűri Éva, a Kecskeméti Dózsa kosárlabda­csapatának tagja: Az új év első napjait élete első külföldi útján, Lengyelor­szágban tölti, mint a magyar ifjúsági válogatott tagja. — Nagyon boldog vagyok, hogy bekerülhettem a váloga­tottba, de nagyon sok izgalom­mal is járt. A múlt héten Buda­pesten egy edzőmérkőzésen meg­sérültem és az utolsó pillanatig kétes volt, hogy utazhatok-e? — Mit vár a csapatától? — Mindenki bajnokságot, NB 1-be jutást vár tőlünk. De erre csak akkor lehet reményünk, ha vezetőinknek sikerül lelkileg is összekovácsolni a csapatot. — Mire emlékezik legszíve­sebben az elmúlt év sportese­ményei közül? — így utólag már nehéz el­dönteni, hogy a megyei váloga­tottak országos tornáján, vagy a középiskolások országos bál­nokságán aratott győzelmünk­nek örültem-e jobban. — És mi a legkellemetlenebb emléke? — A Petőfi férfi csapatának veresége a VTSK-tól. Közvet­lenül a mérkőzés után mi lép­tünk pályára és sírva játszo'tuk végig a mérkőzést. Még szeren­cse, hogy sírva is győztünk. Végül szólaltassunk meg egy szurkolót is, hiszen a sporthoz ők éppen úgy hozzátartoznak* mint a versenyzők, edzők, vagy a játékvezetők. Radó Vilmos, a Katona József Színház igaz­gatója úgy odatartozik a Dózsá­hoz, mint Salamon Béla az MTK-hoz. A játékvezetők addig talán el sem kezdik a Dózsa mérkőzéseit, míg a népszerű „főszurkoló” nincs a pályán. — Mit vár az 1964-es évtől? — Hogy a csapat bejut az NB I/b-be. Szabó Zol+án A SZIGETEN 4 BENNSZÜL ÖTÉ ti SZIGORÚ TILALMAK,- TABUK SZERINT ÉLNEK. ZAMES COOK ÉS LEGÉNY­SÉGE EGYRE SŰRŰBBEN SZEGIK MEG 4 HELY! TÖR­«vnttus crÁMirÁ ruAí MAt/AT URAM! AZ ISTEN EK Ke NEM VONAT­KOZIK A TABU? BeNNÜNKET HALÁL­BÜNTETÉSSEL SÚJTANÁNAK ÉRTE ! NÉMÁN TÖRTÉK A MEGALÁZÁST, MERT ISTENEKNEK TARTOTTÁK A KÉNÉ KEKET.

Next

/
Thumbnails
Contents