Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
8. oldal 1964. január 31, pénteS A költségvetés az országgyűlés előtt Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéja Az 1964. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter terjesztette elő az országgyűlés most összeült ülésszakának első napirendi pontjaként. Az ipar fejlesztése A miniszter elmondotta, hogy 1963-ban a szocialista ipar termelése hét százalékkal, mező- gazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — négy-öt százalékkal magasabb volt az előző évinél — számos új, nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Számos új szociális és kulturális intézmény kezdte meg működését. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. Az elért eredmények alapján bővültek államháztartásunk bevételei és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási kiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel, állami , vállalataink befizetése, elmaradt a tervezettől. Az önköltségcsökkentési tervek nem- valósultak meg; ez részben a kedvezőtlen időjárással függ ösz- sze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. 1964. évi népgazdasági tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villamosenergia, a gépipar, valamint az építőanyagipar termelése. Az ipar export- szállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazda- sági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik r lakosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek főösszege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A többletkiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1,9 milliárd forint jut. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szociális, egészségügyi és kulturális célokra 1,9 milliárd forint jut. Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaznak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Államháztartásunk bevételeinek 81,2 százalékát a vállalatok befizetései adják, így a terv és a költségvetés végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy e bevételeket fokozzuk, hogy az önköltségcsökkentést és különösen a termelékenység növelését jobban előtérbe állítsuk. — Gazdasági fejlődésünknek ugyanis olyan fokára jutottunk el, amikor a munkaerő-gazdálkodásban új helyzet bontakozik ki. A mezőgazdaságból nyerhető utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddiginél. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulásával, a jövedelmek növekedésével egyidejűleg számos dolgozó megy vissza a faluba a városi munkahelyekről. A fiatalokból adódó utánpótlási lehetőségek szintén szűkültek, mivel ifjúságunk egyre nagyobb része tanul hosszabb ideig. — Alapjában véve ezek pozitív jelenségek, de azt jelentik, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növelésével biztosíthatjuk. Sokat tehetnénk a termelékenység növeléséért a belső szállítások és rakodások gépesítésével. Vállalatainknál e munkák ma jelentékeny férfi munkaerőt kötnek le. Az ilyen rakodó. cipekedő munkára egyre kevesebben vállalkoznak. A gépesítés viszont messze van attól a színvonaltól, amely általános fejlődésünknek megfelelne, holott e gépek nem tartoznak a legbonyolultabbak közé. Érdemes erre a feladatokra a KGM területén nagyobb erőt összpontosítani. A közlekedésben e probléma talán még nagyobb jelentőségű. Néhány szót a munkafegyelemről. A dolgozó emberek nem egyforma«:. Egyesek önmaguk- tól maximális teljesítményt nyújtanak, mások átlagosan dolgoznak, vannak azonban olyanok is, akik a munkavégzés terén nem dicsekedhetnek valami nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottabban kell eljárnia: ha nevelőmunka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet ei’edményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad visszariadni. A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy a vállalati gazdálkodásban és a termelés irányításában fokozottan figyelembe kell venni a szükségleteket, a felhasználók, a vevők érdekeit. Elsősorban a termékek jó minősége és korszerűsége fontos követelmény. Mivel adottságaink olyanok, hogy aránylag nagy külkereskedelmi forgalmat bonyolítunk le, e kérdések különösen fontosak a kivitelre termelt cikkeknél. A beruházásról A külkereskedelmi érdekből fontos és sürgős beruházásoknak megkülönböztetett helyet kell biztosítani az előkészítés, a jóváhagyás és a megvalósítás tekintetében. A Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank az elmúlt év során széles körűen megvizsgált néhány olyan jelentős beruházást, amelynek célja importanyagok termelése, illetőleg exportcikkek gyártása. A jó tapasztalatok mellett feltárták. hogy ezeknél a fontos beruházásoknál is gyakori a kivitelezés nagymérvű elhúzódása. Ha csupán a vegyipar három nagy beruházását: a Borsodi PVC-üzem bővítését, a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágyagyárát és a BVK bővítésének második ütemét nézzük, minden egyes hónap késedelem több, tucat millió devizaforint értékű termék importjának fenntartását teszi szükségessé. Népgazdaságunk fejlesztésének legfőbb eszközei a beruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljuk. E téren a helyzet nem kielégítő — mondotta Timái Mátyás. Változatlanul fontos cél az állattenyésztés hozamainak növelése. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakosság fogyasztása és nem utolsósorban a kedvező kiviteli lehetőségek érdekében 1964-ben fokoznunk kell — még az előző évi ked- véző eredményekhez képest is — a cukorrépa, a gyümölcs- és zöldségtermelést. Ez utóbbiak is megkívánják élelmiszeriparunk bővítését, modernizálását, raktározási, valamint szállítási kapacitásaink szélesítését, hogy állhassuk a versenyt a világpiacon és növeljük devizabevételeinket. A mezőgazdaság távlatai A mezőgazdaság központi célja termelőszövetkezeteink további erősítése, ami egyben szocialista gazdaságunk teljes kiépítésének is feltétele. A költségvetés a termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulásokra 9,6 milliárd forint hosszú- és közép lejáratú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő, 1,9 milliárd forinttal többet az előző évinél. A néhány hónappal ezelőtt kiadott új 3004-es rendelet több tekintetben továbbfejleszti azokat az ösztönző módszereket, amelyek eddig is sok eredményt hoztak a gazdálkodásban. Így elsősorban a beruházási kedvezmények növelése teremt nagyobb ösztönző erőt. Növekedett a vissza nem térítendő állami támogatás a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését biztosító létesítményeknél. A cél az, hogy a szövetkezetek ne idegenkedjenek a korszerű és tartós létesítmények megvalósításától akkor sem, ha azok költségigényesebbek. A műtrágyaellátásban is jelentős lépést teszünk előre. Az egy holdra jutó mennyiség az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal nő. Döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fellendítésében a szubjektív tényezőnek, az embernek. Számos példa mutatja, hogy gyengén gazdálkodó szövetkezetben egykét éven belül néhány, vagy éppen egy vezető, aki megfelelően összefogja az emberek jó szándékát, milyen eredményeket tud elérni. A költségvetés traktoros és egyéb szakmunkásképzésre kereken 230 millió forintot irányzott elő. A Földművelésügyi Minisztériumra, a tanácsokra, gépállomásokra és szövetkezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy és szerteágazó oktató- és nevelőmunkát megszervezzék. A feladatok sikeres végrehajtásában nagy szerepe van a járási, a megyei, és a felsőbb irányító szervek segítségének. Erőforrásaink hatékony felhasználása azonban mindenekelőtt attól függ, hogy ez milyen mértékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával. Ezért alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés* munkadíjazás, jövedelemelosztás. A jelenleg folyó zárszámadó, majd hamarosan következő tervjóvá- hagyó közgyűlések fontos politikai fórumai annak, hogy ilyen szellemben fogjanak hozzá az 1964. évi feladatok végrehajtásához. Életszínvonal Az 1964. évi tervünk és költségvetésünk célja népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőséghez mérten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyermekes szülők családi pótlékának emelése és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. 5,1 százalékkal emeljük a kereskedelem áruforgalmát. A fogyasztás növekedésében évről évre nagyobb mértékben játszanak szerepet a költségvetés közületi kiadásai. Ezek között a szociális és egészségügy^ kiadások 6,5 százalékkal, a kulturális kiadások 10,4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazgatási kiadások 1,1 százalékkal nőnek. Ezek az előirányzatok lehetőséget nyújtanak az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának további növelésére, valamint a társadalombiztosítási feladatok ellátására. Így a gyógyintézeti ágyak száma 76 700-ra nő, az óvodai férőhelyek száma 194 000-re. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üldültetésben résztvevők köre. Az év folyamán az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 ezerrel nő. Nem lehet elég nagyra értékelni annak a jelentőségét, hogy a tanulólétszám csaknem valamennyi oktatási formában meghaladta a második ötéves terv végére számításba vett mértéket. A középiskolai hallgatók száma 27 ezerrel, a felsőfokú oktatású intézményeké pedig az esti és levelező hallgatókkal együtt több mint 14 ezerrel emelkedik. Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi tanács költségvetése mintegy 4,7 milliárd forint. Legnagyobb vidéki városaink közül Miskolc 435, Debrecen 375, Szeged 363, Pécs 344 millió forintos kerettel gazdálkodik. A községfejlesztési alapok összege körülbelül a tavalyi szinten van. Itt is a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt, orvoslakások, kis-vízművek, út, járda építésére, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat. Takarékosság, gazdaságosság Az egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági, igazgatási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intézmény között oszlik meg Számításba véve a lehetőségeket, a kormány e szerveknél 1,5—2 százalékos megtakarítást írt elő. Különösen az állami szervek és intézmények létszám- gazdálkodása az, ahol a gazdasági és szakadminisztráció helyenkénti túlzásainak csökkentésével, fel lehet tárni olyan tartalékokat, amelyek a szakfeladatok ellátásának jvítására fordíthatók. Fegyveres testületeink költségvetése biztosítja honvédelmünk és belügyi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági intézkedések következtében, a kiadásokon belüli részarány itt az előző évinél alacsonyabb. Timár Mátyás ezután gazdaságvezetésünk néhány módszerbeli kérdéséről beszélt, majd vázlatosan ismertette a fontosabb gazdasági intézkedéseket. A miniszter beszélt az ipar- irányítás átszervezéséről, s hangsúlyozta, a cél az volt, hogy annak a tendenciának megfelelően, amely a világon mindenütt tapasztalható, nagyobb termelési és gazdálkodási egységeket hozzunk létre, közvetlenebb együttműködést biztosítsunk a vállalatok között az eddiginél. Ez a munka az elmúlt évben jelentős erőket kötött le. A termelés koncentrációja* a profilok kialakítása és tisztázása terén a munka nagy része, még az új nagyvállalatok előtt áll. Az alapvető szervezési kérdések megoldása után felszabaduló erőket most már minden szinten a gazdálkodás javítására kell fordítani. Soron levő feladatunk mégol- dásában — mondotta befejezésül a miniszter — nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó munkának, amely valamennyi résztvevő szocialista ország érdeke. Az 1963. év hozott eredményeket e téren, nem utolsósorban a közös bank kialakításával. Ennek tevékenysége elő fogja mozdítani, a külkereskedelem bővítését, növeli a pénzügyi kapcsolatok szerepét a szocialista tábor méreteiben és remélhetőleg a kapcsolatok szélesítését szolgálja majd a tőkés országokkal is. Feladataink nagyok. Az ország népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése, a gazdaságosság fokozása mindannyiunk érdeke. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk munkalendülete és eredményei növekednek. Alátámasztja mindezt az élet- színvonal, a kultúra és iskolázottság általános emelkedése, a képzettség, az öntudat egyre magasabb foka. Pártunk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyümölcsöztetnünk a gyárakban, termelőszövetkezetekben, az államapparátusban és intézményeinkben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a kormány 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatát fogadja el. Felszólalások Timár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után az elnök Friss Istvánnak, a terv- és költségvetési bizottság elnökének az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót. A törvényjavaslat előadója előbb arról a bizalomról beszélt, amely a költségvetés tervezetének vitája során a párt és a kormány politikája, ezen belül gazdaság- politikája iránt megnyilvánult. A továbbiakban a bizottságok ülésein elhangzott fontosabb javaslatokról is tájékoztatta az országgyűlést. Végül javasolta, hogy az országgyűlés a költség- vetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le. A képviselők elfogadták az indítványt. A törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Bakos István Veszprém megyei képviselő szólalt fel. Ezután az elnök szünetet rendelt el. A szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnöké- nek elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt Martin János budapesti, Kaszás Imre Tolna megyei, Gonda György Vas megyei, Valaska László Borsod megyei képviselő. Ezután az elnök ebédszünetet rendelt el. Délután dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést és dr. Varga Pálné Hajdú-Bihar megyei képviselőnek adta meg a szót. A délután folyamán felszólalt még Lacsán Mihály né Csongrád megyei, Mázi József budapesti, Seregélyt József Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Csabai Mihály Heves megyei, Kollár József budapesti képviselő. Ezután ismét Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás, amelyben Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter következett szólásra. Az országgyűlés holnap folytatja munkáját.
