Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

1 oíőal 1964. január 30. csütörtök Fokozódó feszültség Ciprus körül A kelet-nyugati kapcsolatok a napirenden 1 tu*li síztoiiti útja Hiún CIPRUS állandó ENSZ főképviselője tájékoztat­ta U Thant ENSZ-főtit- kárt afrikai utazása előtt kormányának álláspontjáról, amely szerint Cip­rus nem ellenezné a világszervezet katonai egy­ségeinek területére való kiküldését, feltéve, ha a csapatok összetételét és megbízását jóváhagyja a Biztonsági Tanács. Amerikai jelentések szerint egyébként a Fehér Ház „behatóan tanulmányoz­za” Nagy-Britanniának azt a kérelmét, hogy küldjön katonai erőket Ciprusra. A végleges döntés előtt — hírek szerint — a washingtoni kormány tájékozódni akar. miként vélekedik e lépésről Görögország és Törökország. Az AP leg­frissebb tudósításában arról számol be. hogy az amerikai hadügyminisztérium szóvivője szerdán cáfolta azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok 6. flottájának egységei, fe­délzetükön bevetésre kész tengerészgyalogság- gal, hadmozdulatokat tesznek a Földközi-tenge­ren. A török kormány viszont a sajtó képviselői előtt úgy nyilatkozott, hogyha Cipruson megis­métlődnének az összecsapások, sor kerülhet tö­rök csapatok kiküldésére. A Krasznaja Zvezda legutóbbi cikkében megállapítja, hogy Anglia, Törökország és Görögország — az Egyesült Álla­mok és az NSZK támogatásával — Ciprus ket­téosztására törekszik, előkészíti a NATO kato­nai egységeinek fegyveres beavatkozását. A cikk a továbbiakban rámutat, hogy a ciprusi zavar­gásokban csakis a NATO agresszív körei érde­keltek, melyek számára Ciprus mindenekelőtt katonai támaszpont, közel-keleti felvonulási te­rület. VEZETŐ nyugati államférfiak megnyilatkozá­sai hozzák ismét előtérbe a kelet—nyugati kap­csolatok, elsősorban a kereskedelem problémáit. A francia pénzügyminiszter moszkvai tárgyalá­sai után nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. Hangsúlyozza, hogy látogatásának az volt a cél­ja, hogy tisztázza a két ország között a kereske­delem kiszélesítésének feltételeit. Emellett a mi­niszter véleménycserét folytatott a szovjet veze­tőkkel és találkozott Hruscsov szovjet kormány­fővel is. Az érvényben levő francia—szovjet ke­reskedelmi egyezmény a francia kormányférfi megítélése szerint már nem alkalmas teljes mér­tékben a mostani törekvések szolgálatának, ezért; a közeljövőben tárgyalások indulnak újabb, öt évre szóló egyezmény megkötéséről. Szó van gé­pek és felszerelések nagyobb szabású importjá­ról is. Heath angol ipar­ügyi miniszter az alsó­ház keddi ülésén azzal foglalkozott, lehetséges-e a szocialista országokból származó iparcikkek behozatalának korlátozásán enyhíteni? A minisz­ter hangoztatta, hogy amennyiben kielégítő meg­állapodások jönnek létre Lengyelországgal, Cseh­szlovákiával, Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával, hatálytalanítják az áruimport je­lenlegi korlátozásait. Heath rámutatott, hogy a legközelebbi jövőben megkezdődnek a tárgyalá­sok az említett kérdésekben. Az első ilyen meg­beszéléssorozat Anglia és Csehszlovákia között már folyamatban van. A dán sajtó a koppenhá­gai kereskedelmi kamara elnökének nyilatkoza­tát közli. Saugman beszámolt a Szovjetunióban tett látogatásáról, azt a reményét fejezte ki, hogy 1970-ben mór a Szovjetunió lenne Dánia export­cikkeinek legfőbb átvevője. A kamara máris érintkezésbe lépett a Szovjetunió és a kelet-euró­pai szocialista országok külkereskedelmi szervei­vel. RUSK amerikai külügyminiszter japáni és dél­koreai hivatalos tárgyalásait befejezve, szerdán visszatért az Egyesült Államokba. Az amerikai külügyminiszter Szöulban a dél-koreai elnökkel tárgyalt. Megbeszéléseikről közös közleményt ad­tak ki, melyben megállapodtak az Egyesült Ál­lamok és Dél-Korea gazdasági, katonai és poli­tikai együttműködésében. Ugyanebből a térség­ből egy másik jelentés viszont a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügyminisztériumá­nak jegyzékéről számol be. Az okirat, melyet az 1954-es genfi tanácskozás társelnökeihez intéz­tek, megbélyegzi az Egyesült Államokat és dél­vietnami csatlósait azért, mert a dél-vietnami hazafiak elleni harc eszközeként továbbra is al­kalmaznak mérgező vegyszereket. A jegyzékben a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya a világ közvéleményének színe előtt határozot­tan tiltakozik az Egyesült Államok és az új dél­vietnami kormány tervei és cselekedetei ellen, elítéli a mérgező vegyszerek harci eszközökként történő alkalmazását a dél-vietnami háborúban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nya azzal a kéréssel fordult a társelnökökhöz, hogy hatáfozottan ítéljék el ezeket a barbár cse­lekedeteket, követeljék az Egyesült Államok kor­mányától az összes amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból, valamint az 1964. évi vietnami tárgyú genfi megállapodás tiszteletben tartását és szigorú megtartását. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Hírek sorokban FIDE VILÁGBAJNOKI 5AKK-ZÓNAVERSENY KECSKEMÉT Tringovnak már 10 pontja van A szerdai 14. fordulóban lap­zártáig öt játszmát fejeztek be: Tringov—Damjanovics 0,5:0,5, Pachman—Pietzsch 1:0, Bhend —Attard 0,5:0,5. Bednarski— Hecht 0,5:0,5. Clarke—Gheor- ghiu 0,5:0,5. Szabó nyerő állást épített ki Hort ellen. RABAT. (MTI) U Thant, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének főtitkára szer­dán Rabatba, tíznapos afrikai kőrútjának első állomására ér­kezett. Á rabati repülőtéren a vendéget Bahnini miniszterel­nök és a marokkói kormány több tagja fogadta. SZKOPLJE. (MTI) Borisz Rudbonyenko vezetésé­vel szovjet építészek érkeztek Szkopljébe. A szovjet építész- mérnökök magukkal hozták an­nak a négyemeletes lakóépület­nek a tervét, amelyet a Szov­jetunió' által Jugoszláviának adományozott „házgyár” május­tól kezdve sorozatban állít elő. MOSZKVA. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhe­lyettese fogadta T. N. Kaua in­diai nagykövetet, ez utóbbi ké­résére. WASHINGTON. A Fehér Ház bejelentette Ar- thúr Schlesinger, a néhai Ken­nedy elnök közeli munkatársá­nak lemondását, ö a második a Kennedy-agytröszt tagjai kö­zül, aki Johnson elnök hivatal­ba lépése nyomán elhagyja a Fehér Házat. Az első Theodore Sorensen volt, aki e szándékát mór bejelentette és a jövő hó­napban távozik is beoszrtásából. (Reuter) ben az esetben a külföldi meg­szálló csapatok fokozatos csökken­tését, s a Szovjetunió a maga részé­ről kész elkezdeni az NDK-ban és más európai államok területén ál­lomásozó csapatainak csökkentését. A * javaslatok „harmadig szintje” az atomfegyvermentes Övezetekre vonatkozik, amelyek közül legfon­tosabbnak egy közép-európai atom­mentes övezet létesítéséit tartja a szovjet kormány. A szovjet javas­latok ezt a kérdést összekapcsol­ják a megszálló csapatok csökken­tésének problémájával. Az összekap­csolás lényege az, hogy a megfi­gyelő állomások rendszerét, ame­lyek a nyugati javaslatok lényeges elemét alkotják, össze kell hangolni a csapatok létszámának csökkenté­sével. A szovjet kormány ugyanis teljes joggal abból a meggondolás­ból indul ki, hogy a megfigyelő ál­lomások önmagukban nem csök­kenthetik a feszültséget. Csak ak­kor tehetik ezt meg, ha a bázis, amelyen létrejönnek, a közép-euró­pai katonai megszállás „megritkí- tása”. A világ várja a nyugati választ az új szovjet indítványra. Jóslato­kat teiÉnészetesen nem lehet meg­kockáztatni, ez nem is lenne reális. I Ugyanakkor azonban kétségtelenül van lehetőség arra, hogy a genfi konferencia legalább egyes ponto­kon közel jusson a megegyezéshez Új szovjet lépés Genfben Sok szovjet kezdeményezést látott már a genfi leszerelési értekezlet nagy tanácskozó terme, s a rézzel kivert kétszámyú ajtók sem tud­ták elszigetelni e kezdeményezése­ket, nem akadályozhatták meg, hogy azok a nemzetközi közvéle­ménybe behatolva, eleven politikai erővé váljanak. A javaslatok, a kezdeményezések azonban valósággá mindeddig csak igen korlátozottan formálódhattak. Hiszen a leszerelés — a nemzetközi kérdések e leg­nagyobbika — végső soron nem le­het egyoldalú folyamat. A „másik oldal” pedig — ha kényszerült is részletengedményekre — a döntő kérdésekben mindeddig eltorlaszolta a megoldás útját. Tegnap a genfi tanácskozó terem új szovjet kezdeményezés színhelye volt: Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője beterjesztette a szovjet kormány emlékiratát a leszerelés ügyében hozandó, közvetlenül vég­rehajtható intézkedésekről. E ja­vaslatok alapja voltaképpen az új­évi Hruscsov-üzenet, amely a maga módján teljes programot adott Genfnek, javasolva az erőszakról vaT > lemondást a területi konflik­tusok megoldásában; a hadseregek a katonai kiadások csökkentését; megnemtámadási szerződést a NATO és a Varsói Szerződés álla­mai között, végül atomfegyver- mentes zónák megteremtését. A Carapkin által benyújtott szov­jet javaslatok az említett elvi kez­deményezés részletezését, kifejtését és elmélyítését tartalmazzák. A Hruscsov-üzenetben felvetett indít­ványok elemző vizsgálata azt mu­tatja, hogy középpontban a NATO és a Varsói Szerződés közötti meg­nemtámadási szerződés megkötése áll. Ez olyan lépés lenne, amely radikálisan megjavítaná az európai és világhelyzetet, s megkönnyítené a külföldön állomásozó csapatok visszavonásáról kötendő megálla­podást. Egyik intézkedés sem vál­toztatna a vezető nagyhatalmak, vagy éppen a két nagy csoporto­sulás általános erőviszonyain. Ez azt jelenti, hogy e két lépés végre­hajtásának útjában voltaképpen nem állhatnak katonapolitikai meg­gondolások: a fő súly a politikai elhatározáson van. Különös értéke az új szovjet ja­vaslatoknak, hogy a középpontban álló indítványt nem kategórikusan vetik fel. Reális szemmel tekinte­nek a nyugati hatalmak politikájá­nak korlátáira. Ezért javasolják eh­CáfoSfák a Schröder lemondási szándékáról terfeszlett híreket .4 CüL n be ül tovább folyik a vita BONN. (MTI) Barzel, a CDU parlamenti frakciójának ügyvezető elnöke megcáfolta egy szociáldemokrata lapnak azt a jelentését, amely szerint Schröder külügyminisz­ter a lemondás gondolatával foglalkozik, mivel a párt jobb- szárnya élesen támadja politi­káját. Barzel kijelentette, hogy ezeknek a híreszteléseknek cél­ja csupán az, hogy „megzavar­ják a CDU frakció és a kül­ügyminiszter közötti együttmű­ködést”. A szociáldemokrata párt szóvivője viszont nyomban kijelentette, hogy Barzel cáfo­lata „egyáltalán nem hiteles”, s rámutatott arra, hogy a CDU- ban tovább sem hallgattak el Schröder bírálói. A kereszténydemokrata lapok is megerősítik, hogy a kor­mányzó párton belül tovább fo- , lyik a vita Schröder politikája körül. Bár e kommentátorok szerint Schröder külügyminisz­teri pozícióját nem fenyegeti komoly veszély, tény azonban, hogy mozgási szabadságát egy­re jobban megnyirbálják, s Er- hardra is „benyomást gyakorol­tak” a Schröder elleni támadá­sok. A kancellár ezért elhatá­rozta, hogy „saját kezébe veszi a külpolitika irányítását”. Pél­daként erre felhozták, hogy míg korábl>an arról volt szó: Schrö­der utazik majd Brüsszelbe és Hágába, hogy tárgyaljon a ter­vezet politikai unióról a belga és holland kormányokkal,, most maga Erhard szándékozik e két fővárosba ellátogatni. A düsseldorfi Mittag vezér­cikkében hangsúlyozza: „Úgy látszik, Schröder ellenfelei az első menetben győzelmet arat­tak a külügyminiszterrel szem­ben, az igazi vesztes azonban maga Erhard lesz. ha rááll a CDU szélsőjobb szárnyának vo­nalára.” Furcsa köd Amerikában Kennedy igazi gyilkosát még mindig köd rejtegeti. A tisztes­séges amerikaiak fokozódó tü­relmetlenséggel követelik a törzsvendégeknek. (Második ké­pünk.) Talán éppen azoknak a texasi „gentlemanoknak”, akik annak idején ekképpen üdvözöl­„furcsa köd” eloszlatását. Igaz, Warren főbíró és bizottsága (el­ső képünk) buzgón tevékeny­kedik. Ámde Texas, ahol a gyilkosság történt, a neofasisz­ták, a „veszettek”, a johnbirch- isták és az ádáz fajírtók fel­legvára. Ök pedig szeretik a — furcsa ködöt. És Bili Decker, a texasi fő- sheriff, mit szeret? Ö és vezér­kara mindenekelőtt a „sztár,, — fotókat szereti. Elborzasztó ama magazinképek sokasága, mely- lyel hivatali szobájának falait dísziti Ez a sheriff talán akkor is műgyűjtő hajlamait szolgál­ta, amikor megölték Kennedyt, s amikor a gyanúsított Oswald forró ólmot kapott Jack Ruby bártulajdonos revolveréből. Dallas azóta is vidáman el. No persze, az élet nem áll meg semmiféle tragédia hatására. Jack Ruby „műintézete” sem pang. A teljes lemeztelenedéire készen álló, alig öltözött Ruby- görlök frissítőt szolgálnak fel a és valamilyen formában elkezdje a tényleges leszerelési Intézkedések megvalósítását. Erre nemcsak az előzmények — az atomcsendszerző- dés, a „forró drót”, a világűr atom­mentesítése — nyújtanak lehetősé­get, hanem olyan lépések is, mint például a szovjet és az amerikai hadiköltségvetés csökkentése. Ca­rapkin az értekezleten ezt; „hasz­nos példának” nevezte. Hruscsov ismeretes újévi üzenetében „a köl­csönös példamutatás” szükségességét hangoztatta, mint a leszerelés meg­közelítésének egyik fontos módsze­rét. A katonai költségvetések csök­kentése ennek egyik formája. Genf már bizonyos eredményeket érné el akkor is, ha ezt intézményessé tenné és általános megállapodáso­kat hozna létre a katonai kiadások csökkentésére, ilyen — viszonylag szerény — kiindulópontról köny- nyebben lehet a nagyobb és álta­lánosabb megoldások felé haladni. A szovjet kormány új javaslatai mindenesetre teljes, reális és ob­jektíve azonnal megvalósítható programot tárnak a genfi konfe­rencia elé. A „másik oldal” most azt a fel­adatot kapta, hogy poliitkájában bizonyuljon méltónak ehhez a nagy­vonalú kezdeményezéshez. GOMÖRI ENDRE ték városukban a szövetségi főbírót; „Kergessük el Warrent”, „Lincseljük meg Warrent!” Nota Bene; A képünkön lát­ható Ruby-görlök eléggé pucé­rak. De talán még pucérabb az a tény, hogy Amerika egyes ál­lamaiban néger gyermekeket robbantanak föl a templomok­ban, férfiakat és nőket lövöl­döznek le az utcán és szabad préda még az elnök élete is. Furcsa köd ez bizony ...

Next

/
Thumbnails
Contents