Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
c l2\ Világ proletárjai, ogyosuliélek! f HdÜLjtm A MAGYAR, szocialista mvwkáspart BACS-IOSX.V/IM MEGYEI lapja XIX. ÉVFOLYAM. 24. SZÁM Ara 60 filter 1964. JAN. 30. CSÜTÖRTÖK Egy év alatt több mint tízszázalékos növekedés Iió—olvasó könyvkiállítások a községekben A falusi könyvforgalom elérte megyénkben az országos színvonalat Megbízhatóan mutatja a lakosság legszélesebb rétegeinek növekvő kulturális érdeklődését a könyvtárak munkájának és a könyvesboltok forgalmának évről évre tapasztalható gyors fejlődése. A községek, a tanyavilág és a kisebb városok lakosságát országszerte a földművesszövetkezeti könyvesboltok látják el. Megyénkben tíz földművesszövetkezeti könyvesbolt gondoskodik a könyvellátásról. Tavaly 860 ezer forint értékű könyvvel többet adtak el, mint az előző esztendőben. Ez 10,9 százalékos emelkedés az 1962-es évhez viszonyítva, s összesen csaknem 8 millió 700 ezer forint forgalmat jelent. Különösen jól mutatja a fejlődést az egy főre eső forgalom növekedése. 1962-ben a falun az egy főre eső könyvforgalom 16 forint 28 fillér volt megyénkben. Tavaly csaknem két forinttal több, pontosan 18 forint 24 fillér. Ez már négy fillérrel magasabb, mint az országos átlag. A legjobb eredményt elérő boltok közül is ki kell emelni Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Kiskőrös faluellátó könyvesboltjait, amelyek már túlhaladták, illetve erősen megközelítették az évi másfél milliós forgalmat. Bácsalmáson, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kecskeméten és Dunavecsén az egy főre eső könyvforgalom jóval magasabb az országos átlagnál. Ezekben a kitűnő eredményekben a lakosság növekvő kulturális igényein kívül nagy szerepe van a mind kiterjedtebb könyvbizományos hálózatnak. A tavalyi forgalomnak 55 —60 százalékát a megyében működő 450 falusi könyvbizo- mányos bonyolította le. Nagyon sokat segítettek a könyvterjesztő hálózatnak és a könyvesboltoknak a különféle könyvhetek és könyvhónapok idején a könyvbarát-bizottságok is, amelyekben a Hazafias Népfront, a tanácsok, a KISZ és a nőtanács képviselői segítettek a különféle író—olvasó találkozók, könyvkiállítások, könyvbálak és a házról házra árusítás megszervezésében. Tavaly a mezőgazdasági könyvhónap, az ünnepi könyvhét és az őszi megyei könyvhetek idején 10 iró — olvasó találkozót tartottak megyénk községeiben és városaiban neves Kossuth-díjas írók, szakkönyv írók és a megyei irodalmi élet képviselőinek részvételével. A könyvhetek idején számos községben, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és üzemben rendeztek könyvbála- kat, ahol belépődíj helyett könyvet vásároltak az emberek. SzéLe»nagy^bb szállítók: a tt*rmelőszövetkezeted \ Háromezer-nyolcszáz vagon konzervet exportál a Kecskeméti Konzervgyár QÉP A HÖSIVATAQBAN Fehéren kanyarog az út is a hósivatagnak tűnő mélykúti határban. Ám kitartó csodálóját egyszer csak váratlan meglepetéssel fogadja a táj. A végtelennek tűnő fehérséget keskeny fekete földszalag tarkítja. A frissen, gőzölgő szántás nemcsak a fázós, éhenkórász varjak seregét „vidítja” — de az utak vándorát is. Szécsd Imre az út széléről figyeli az SZ—100-assal dolgozó váltótársát, Sebők Pétert. Ö magyarázza el, hogy itt már kukorica és uborka alá forgatják, jó negyvencentis mélyszántással a talajt. 560 holdnyi terület vár megmunkálásra a tél folyamán a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben, s ezért tizenkét órás nyújtott műszakban éjjel—nappal felváltva dolgozik itt a Kiskunhalasi Gépállomás két lánctalpasa és négy traktorosa. (Pásztor Zoltán felvétele.) les körű mozgalom volt a házról házra könyvárusítás is, amelyben rendszeresen részt vettek az úttörők százai. Tavaly ilyen házról házra árusításban Kiskunhalason egyetlen nap alatt több mint tízezer forint értékű könyvet adtak el. A községek közül a legkiemelkedőbb eredményt Kerekegyházán érték el, ahol négyezer forint értékű könyv talált gazdára egy nap alatt. A földművesszövetkezeti könyvesboltok ezeken kívül is keresik az új lehetőségeket a könyv és az irodalom megszerettetésére. Ilyen érdekes kísérlet Kiskőrösön az úgynevezett Irodalmi presszó megalakulása. Az új cukrászdában megtartott első irodalmi estre több mint kétszáz hallgató jött össze. Bármilyen biztatóak a tavalyi eredmények, nem jelentenek általános, egyenletes fejlődést. A kiugró jó eredményeket felmutató földművesszövetkezeti könyvesboltokkal szemben vannak még igen gyengék is. Még mindig elég sók a fehér folt. Egyes községekben az egy főre eső forgalom nem éri el a tíz forintot sem, mint például a kalocsai járásban. Néhány községben pedig szinte csak fillérekkel mérhető az egy főre eső forgalom, számos falusi házba, tanyára évszámra nem kerül könyv. Az ilyen fehér foltdk felszámolásának lehetőségeit jól mutatják az élenjáró községek. A földművesszövetkezetek a bizományos hálózat bővítésével, a könyvbarát-bizottságok pedig a társadalmi szervek széles körű összefogásával, valamint a termelőszövetkezetek és a munkahelyek vezetőinek segítségével változtathatnak a jelenlegi helyzeten, kelthetik fel az érdeklődést és az olvasókedvet az emberekben. A Kecskeméti Konzervgyár a tervek szerint az idén 5200 vagon 'készárut termek Ebből 3800 vagonnal exportálnak. Megkérdeztük Kovács Istvántól, a gyár anyag és szállítási főosztályának vezetőjétől, hogyan szerzik be a konzervkészítéshez a hatalmas mennyiségű nyersanyagot. — A Kecskeméti Konzervgyár több forrásból szerzi be nyersáru-szükségletét — kezdte tájékoztatását a főosztályveze- tő — A termelőszövetkeaetek- v !j£C/ke1 10 200 holdon termeltetünk szerződéses alapon. SzállítónK még ezenkívül több megye M EK-vállalata és az állami gazdaságok. Legnagyobb szállítóink azonban a termelőszövetkezetek. A velük kötött szerződések 2500 vagon konzerv gyártásához elegendő nyersárut jelentenek számunkra, ezért velük igen szoros termelési kapcsolatban állunk. El kell azonban mondanom, hogy nemcsak Bács-Kiskun megye, hanem Szplnok, Pest, Békés és Fejér megye termelő- szövetkezeteivel is kötünk termelési szerződéseket. A 10 200- ból 6800 katasztrális hold le- szerződtetését végezzük a mi megyénkben. Itt a tervek szerint paradicsomból 3400, zöldborsóból 2120, zöldbabból 330, uborkából 500, paprikából 450 holdat szerződtetünk. Míg a többi megyében már sikerült megállapodnunk a termelőszövetkezetekkel, Bács-Kiskunban még uborkából 125, zöldbabból 100, paradicsomból pedig 663 hold leszerződtetése van hátra1 Megyén belül is vannak azonban eltolódások. Ahol a tanácsoktól megfelelő segítséget kaptunk — ilyen a kiskunhalasi és a kiskunfélegyházi járás —, ott már be is fejeztük a szerződéskötéseket, A kecskeméti járásban, sajnos, nem volt ilyen eredményes a tanácsok segítsége, s az 1900 holdas paradicsomszerződési tervből még 364 hold hátra van. Azért emelem ki elsősorban a paradicsomot — folytatta tájékoztatóját Kovács elvtárs —, mert ez különösen fontos a népgazdaság számára. Paradicsom- konzérv-termelésünknek ugyan- is több mint 90 százalékát exportáljuk, s jelentős részéi a nyugati országokba. Bács-Kiskun megye néhány évvel ezelőtt még a paradicsom hazája volt. Ebbéli vezető szerepünket azóta átvette P st megye. Kívánatos lenne azonban az elsőséget visszaszerezni, s ez a népgazdaságnak is és megyénk termelőinek is érdeke. Először is azért, mert ennek a fontos exportárunak az önköltségét a nyersanyag más megyé; bői való ideszállítása jelentősen növeli. Ugyanakkor az ország szállítóeszköz-kapacitását más fontos területről elvonja. A termelők szempontjából azért lenne előnyös a paradicsom korszerű agrotechnikai eljárásokkal való termelése, mert igen jól jövedelmez- Természetesen, ahol nem fordítanak a termelésre megfelelő gondot, ott 40—60 mázsásak a holdanként! átlagtermések. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy ennek háromszorosát is el lehet érni. Többek között a mélykúti Üj Élet Tszken 50 holdon átlagosan 141 mázsa paradicsomot termelték, ami katasztrális holdanként 14 890 forint bevételt jelentett a szövetkezetnek. A lászlófalvi Alkotmány 120 holdon termelt paradicsomot 123 mázsás átlagterméssel, ami holdanként 11 ezer 127 forintot jövedelmezett. Ezenkívül szeretnénk felhívni a termelők figyelmét az uborka idejében való szedésére. Ezen múlik ugyanis az uborkatermelés jövedelmezősége. A nagyra nőtt, már csak salátának való uborkát a felvásárló szervek kilónként 20 fillérért veszik meg. A 10—15 centiméter hosz- szúságú vizes uborkának valóért 1,20—1,50 forintot adnak. A 6— 10 centiméter hosszúságii ecetes uborkának való Jnlúnkénti ára 3—3,50 forint. A legjooban járnak azonban, akik a 6 centiméter alatti csemege uborkát szállítják, mert 4,50 forintot kapnak érte kilónként.-Végül egy olyan jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amely káros a termelőre és a konzervgyárra egyaránt. Szerződéskötéskor a tsz-ek kötelezettséget vállalnak arra, hány mázsa árut szállítanak. Ez általában jóval kevesebb, mint az általuk tervezett mennyiség. Arra gondolnak ugyanis, hogy a többletet más úton értékesítik. Amikor azonban az áru a nyakukon marad, a konzervgyárhoz fordulnak, hogy vegyék át ezt is. Mire az ilyen árut a konzervgyárnak felajánlják, már csökkent a minősége, az üzemben pedig problémákat okoz a lökésszerűen beérkezett többlet-nyersanyag idejében való feldolgozása — fejezte be tájékoztatóját az anyag és szállítási főosztály vezetője. N. O.