Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

Z. oldal 1964. január 26, vasárnap A moszkvai tárgyalások után denn kilátások Konfliktus a csatorna partián FONTOS események foglalkoztatják ezekben a napokban a nemzetkö­zi közvéleményt.1 A szovjet—kubai közös közlemény első nem­zetközi visszhangja is a moszkvai tárgyalások nagy jelentőségéről tanúskodik. A közös közle­mény hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Ku­ba a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvéből indulnak ki. A Szovjetunió a közleményben újból leszö­gezte, hogy minden rendelkezésére álló eszköz­zel segítséget nyújt Kubának, ha az Egyesült Ál­lamok részéről a vállalt kötelezettség megszegé­sével betörést hajtanának végre Kubába. A szovjet kormány, mint a közlemény aláhúzza, teljes mértékben támogatja Fidel Castro ismert öt pontját, mint a helyzet normalizálásának alapját a Karib-tenger térségében. Fidel Castro azt követelte többek között, hogy szüntessenek be mindenfajta aknamunkát, zsoldos betörést és szabotőr behatolást, amit az Egyesült Államok és néhány vele egy húron pendülő ország terü­letéről folytattak Kuba ellen. A kubai kormány követelése az volt továbbá, hogy vessenek véget az Egyesült Államokban és Portoricóban levő támaszpontokról kiinduló Kuba elleni támadá­soknak. Kuba békéje — hangsúlyozta Fidel Cast­ro — azt követeli, hogy az észak-amerikai kato­nai repülőgépek és hajók ne sértsék meg az or­szág légiterét és felségvizeit. Végül Kuba köve­telése, hogy az Egyesült Államok ürítse ki a ku­bai területen levő guantanamói haditengerészeti támaszpontot. Kuba, a Szovjetunió segítségére támaszkodva, az elmúlt évben a szigetet ért természeti csapá­sok ellenére eredményes építőmunkát folytatott. A most megkötött szovjet—kubai hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés szilárd alapot teremt Ku­ba további eredményes szocialista építő munká­jához. Felbecsülhetetlen segítség Kuba számára, hogy cukortermését hosszútávra és az ország piaci áringadozásaitól függetlenül lesz képes ér­tékesíteni. A megállapodásra támaszkodva Ku­ba a következő 6—7 év folyamán meg kívánja kétszerezni cukortermését. A közös közlemény aláhúzza Fidel Castrónak a moszkvai tárgyalá­sokon elhangzott azt a nyilatkozatát, hogy Ku­bában a szocializmus győzelméért vívott harc jelenlegi szakaszában a gazdasági építés felada­tai állnak á figyelem középpontjában. Nagy nem­zetközi jelentősége van a közös közlemény Pa­nama melletti állásfoglalásának is. ÉPPEN a legutóbbi napok eseményei, az an­gol, francia, belga és más kapitalista országok üzleti köreinek törekvései kereskedelmi kapcso­latok kiépítésére, illetve bővítésére Kubával, be­szédesen bizonyítják a szocializmust építő Kuba nemzetközi helyzetének megszilárdulását. Ez a megszilárdulás tény, bárhogy is acsarkodnak ez ellen az Egyesült Államok diplomáciai körei. EGY H ÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Rusk amerikai külügy­miniszter támadása a Ku­bával kereskedni akaró kapitalista országok el­len nagy felháborodást váltott ki, különösen Ang­liában. A GENFI leszerelési értekezlet kedvező lég­körben kezdte meg új tanácskozási menetét. A moszkvai atomcsendegyezmény aktivizálta a bé­kés egymás mellett élés különféle feltételei lét­rejöttének folyamatát. Ez az egyezmény megmu­tatta, hogy konkrét lépéseket a béke megszilár­dítása irányában csak akkor lehet tenni, ha a tárgyalófelek reális alapon szembenéznek a té­nyekkel és felmérik a megegyezés lehetőségeit. Ilyen lehetőségek ma bizonyos kérdésekben fenn­állnak. Ilyen lehetőség a csapatmozdulatok el­lenőrzésére szervezendő megfigyelő pontok kér­dése. Ilyen lehetőség továbbá az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozását szolgáló szer­ződés terve. Mindkét kérdésben szükséges azon­ban a következetesség. Ami az első kérdést ille­ti. kézenfekvő, hogy a vonatkozó amerikai ja­vaslat ismét csak a fegyverzet ellenőrzésére he­lyezi a hangsúlyt a leszerelés helyett. Ahhoz, hogy a javaslat a leszerelés irányába hasson, össze kellene kapcsolni olyan intézkedésekkel, amelyek kizárják Európában a fegyveres konf­liktusok lehetőségét. Ilyen irányú intézkedés len­ne elsősorban a Németország területén állomá­sozó külföldi csapatok csökkentése és a terület atomfegyvermentesítése. Ami a második kérdést, az atomfegyver elterjedésének megakadályozását illeti, világos, hogy nem lehet egyfelől ilyen szer­ződésekről tárgyalni és másfelől a NATO sokol­dalú atomütőerő létrehozását forszírozni, mint ezt az Egyesült Államok teszi. A sokoldalú NA- TO-atomütőerő az atomfegyver elterjesztésének lehető legveszedelmesebb formája. Az ország bé­keszerető közvéleménye megelégedéssel veszi tu­domásul, hogy a genfi értekezet légköre jobb, mint a régebbi tárgyalások idején, de elvárja, hogy az értekezlet ne az általánosságok vonalán, hanem konkrétan megfogalmazott, minden fél számára elfogadható javaslatok kidolgozásával vigye előre a reá bízott feladatok megvalósítá­sát. A PANAMAI kérdés realizálását az Egyesült Államok merev elutasító magatartása akadályoz­za. Panama jogos követelését, hogy vizsgálják felül a Panama-csatornára vonatkozó egyenlőt­len szerződést, széles latin-amerikai nyilvánosság és nagy világnyilvánosság támogatja. Az Egye­sült Államok imperialista ragaszkodása a leple­zetlen gyarmatosító jellegű szerződéshez veszé­lyes helyzetet teremt Közép-Amerikában. Félő, hogy az amerikai imperialista körök a zátonyra futott külpolitikát Panamában szervezett felfor­gató akciókkal kísérlik meg mozgásba hozni. Ez veszélyes helyzetet teremtene a világnak ebben a súlyos konfliktusokkal teli körzetében. Fidel Castro beszéde HAVANNA. (MTI) Fidel Castro, a Kubai Szocia­lista Egységpárt országos veze­tőségének első titkára, a kor­mány miniszterelnöke, péntek este rádió- és televízióbeszéd­ben számolt be szovjetunióbeli látogatásáról. Fidel Castro mél­tatta a Szovjetunió és Kuba kö­zött létrejött hosszú lejáratú gazdasági megállapodást. Moszk­vában aláírt cukorvásárlási és eladási egyezményt. Fidel Castro rámutatott, hogy Kuba nemzetközi helyzete jó, és a szovjet—kubai barátság még sohasem volt ilyen szilárd, olyan erős, mint ma. Nagyra értékelte a szovjet vezetőknek és minde­nekelőtt Hruscsovnak a forra­dalmi Kuba iránt táplált baráti érzéseit és hangoztatta, hogy a Szovjetunió vezetői mélységesen megértik a Kuba előtt álló prob­lémákat. A miniszterelnök visszautasí­totta azt az amerikai vádat, hogy a panamai válságot Kuba robbantott ki. Természetesen — hangoztatta — támogatjuk a pa­namai népnek azt a követelését, hogy hatálytalanítsák a csator- naszerződést. Ez azonban sem­mi esetre sem azt jelenti, hogy Kubának bármi szerepe is len­ne a válság kirobbanásában. Panama történelme az önkény és az üldöztetések története. A nép vérét amerikai katonák on­tották és ezért a felelősséget senki sem háríthatja a kommu­nistákra. Castro ezután javasolta, hogy a latin-amerikai országok Ku­bával együtt létesítsenek segély­alapot a panamai gazdaság tá­mogatására. Ha szükség van rá — mondotta — akkor Kuba egyedül is hajlandó gazdasági­lag támogatni Panamát még ak­kor is, hogyha ez áldozatokat jelent Kuba számára. A miniszterelnök kitért a Nagy-Britanniával kötött autó- buszeladási-szerződésre. — A megállapodás — hangoztatta — olyan példa, amelyet más orszá­goknak is követniük kellene. Mi a magunk részéről arra törek­szünk, hogy a többi államokkal is növeljük a gazdasági kapcso­latokat. Tovább terjed a nyugtalanság hulláma Kelet-nirikában A nyugtalanság, amely két héttel ezelőtt először Zanzibár- ban ütötte fel a fejét, hullám­szerűen terjed tovább Kelet- Afrikában és szombaton haj­nalra elérte Kenyát. A zanzibári rendszerváltozás, majd az ezt követő stabilizáló­dás után a hét elején Tanga- nyikából érkeztek olyan hírek, hogy a hadsereg nyugtalanko­dása veszélyezteti Julius Nye- rere kormányát. Az összetűzé­seknek 15 halálos és 100 sebe­sült' áldozatuk volt: de a rövid és heves összecsapások elszige­teltek maradtak és Nyerere kor­mánya hamarosan átvette a helyzet ellenőrzését. Legalábbis a látszat ezt mutatta. Pénteken este azonban Nye­rere azzal a sürgős kéréssel fordult, a tanganyikai brit fő­megbízotthoz, hogy az angol kormány bocsásson rendelkezé­sére csapatokat az újabb kato­nai felkelés megfékezésére. A franci« pénzügyminiszter moszkvai tárgyalásai MOSZKVA (TASZSZ) Giscard d’Estaing francia pénz- és gazdaságügyi minisz­ter pénteken megbeszélést foly­tatott Vaszilij Garbuzov szov­jet pénzügyminiszterrel. Nyikolaj Patolicsev szovjet kereskedelemügyi miniszter vil­lásreggelit adott a vendég tisz­teletére. Konsztantyin Rudnyev, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Maurice Dejean francia nagykövet és más hivatalos személyiségek is részt vettek a villásreggelin. Török szervezetek terror kampányt folytatnak Cipruson A ciprusi ENSZ-küldöttség pénteken sajtóközleményt adott ki, s ebben arról számol be, hogy illegális ciprusi török szer­vezetek terrorkampányt folytat­nak saját közösségükön belül a sziget kettéosztásának elérésére. A ciprusi török vezetők a szi­geten levő százkét vegyes lakos­ságú község közül negyvenket­tőből erőszakkal elköltöztették a törököket, hogy tisztán török lakosságú falvakat teremtsenek. Hatvan községből a törökök még a terror ellenére sem voltak haj­landók áttelepülni. A sziget 25 ezer török lakosa közül csak kö­rülbelül ötezret tudtak rávenni a lakóhely-változtatásra. Cipru­son a görög lakosság száma 63 ezer. a törököké 25 000. A saj­tóközlemény bejelenti továbbá, hogy Nizit, a ciprusi csendőr­ség parancsnokát és Tefik he­lyettes rendőrfőnököt — mind­ketten törökök — egy terror­szervezet letai-tóztatta és illegá­lis bíróság elé állította, mert vonakodtak részt venni a cipru­si kormány elleni lázadásban. Adnan Kúrál, Törökország ENSZ képviselője levelet inté­zett a Biztonsági Tanács elnö­kéhez. A levélben válaszol a ciprusi ENSZ-küldÖtt közlései­re, s azt állítja, hogy a török kormány részéről „nem fenye­geti veszély Ciprus függetlensé­gét és terüléti épségét”. A cip­rusi közleményben foglalt állí­tásokat „alaptalannak” minősíti. (MTI) Panama kártérítést követel New Yorkban közzétették Ga­lileo Solis panamai külügymi­niszter választáviratát az ENSZ Biztonsági Tanácsa e havi el­nökének. a bolíviai Castrillo Justianianónak január 11-én kelt felhívására. Mint emléke­zetes. a Biztonsági Tanács elnö­ke tűzszünetre hívta fel az ame­rikai és panamai felet, miután amerikai katonaságsortüzet adott le tüntető panamai diákokra. A panamai külügyminiszter közölte, hogy országában a ren­det helyreállították. A panamai kormány elvárja, hogy állapít­sák meg az ország ellen elkö­vetett agresszió tényét, becsül­jék fel az okozott kórokat és határozzák meg a kártérítés összegét. Időközben Washingtonban lá­zas kulissza mögötti tanácsko­zások folynak. Az amerikai kül­ügyminisztérium és az amerika- közi békéltető bizottság mód­szeres nyomást gyakorol Pana­mára, fogadjon el egy olyan közvetítő megoldást, amely csor­bítatlanul hagyná a panamai csatomaövezetben élvezett, ki­zsákmányoló amerikai „jogo­kait”. A kompromisszumkere­sés nagy titokban folyik. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a csapatok partraszállása a szombat haj­nali órákban megkezdődött, és néhány órán belül be is fejező­dött. A csapatok — hangoztatja a partraszállásról kiadott köz­lemény — „csupán minimális tűzharcba bocsátkoztak”. Az újabb tanganyikai esemé­nyek háttere egyelőre nem is­meretes. A fővárosból, amely­ben most már a brit csapatok vették át az ellenőrzést, szór­ványos tüzelés hallatszik. A Kenyában állomásozó és az Adentől ide vissza vezényelt brit csapatoknak szombaton hajnalban Nairobiban, Kenya fő­városában is akcióba kellett lépniük. A fővárostól mintegy 160 kilométernyire fekvő ke­nyai katonai táborból érkező nyugtalanító hírek következté­ben angol katonák őrzik Nai­robi kulcsfontosságú épületeit. A kenyai kormány és a bizton­sági szervek vezetői az éjszaka folyamán minisztertanácson vi­tatták meg a 11. kenyai lö- vészzászlóalj lázadásáról érke­zett híreket. A katonai tábort megszállta a helyszínre vezé­nyelt angol katonaság, és állító­lag „kézben tartja” a helyze­tet. Sandys miniszter közlése szerint Kenyatta miniszterel­nök az angol hadsereg segítsé­gét kérte. Kenyának egyébként háromezer főnyi hadserege van, kilencven angol tiszttel és 75 angol altiszttel. Az amúgy is zavaros helyze­tet bonyolítja az a körülmény, hogy Szomália, amelynek már régóta területi követelései van­nak Kenyával szemben, igyek­szik kihasználni a kenyai ese­ményeket. A Kenya északkeleti határvidékén állomásozó kenyai csapatokat Szomáliból átcsapó törzsi harcosok támadták meg. Az összetűzésnek több halálos áldozata volt. Ugandában egyelőre tovább tart a viszonylagos nyugalom. Roberl Kennedy Londonban Robert Kennedy amerikai igazságügy-miniszter Londonba érkezett, hogy tájékoztassa az angol kormányt, milyen ered­ménnyel jártak távol-keleti tárgyalásai Malaysia kérdésé­ben. Kennedy első megbeszélése Butler angol külügyminiszter­rel egy óra hosszat tartott A találkozást követően angol kor­mánykörökben ha ngoztatták: Anglia és az Egyesült- Államok teljes mértékben egyetért, hogy fenn kell tartani Malaysia füg­getlenségéi és integritását.

Next

/
Thumbnails
Contents