Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-26 / 21. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! KISKUN A M A G YA R, SZOCIALISTA MUNKÁS PA R.T 0ÁCS MEGYEI lapja IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1964. JANUÁR 26, VASÁRNAP Ara 80 fillér •# Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1964. január hó 30-án (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. ZÁRSZÁMADÁS előtt • városföldi Dózsa Tsz-ben Műbőrkabát — Narancsos ládák Izrae'be — Nyolcszáz új munkás Mit gyárt az Idán a tanácsi könnyűipar Nemsokára megtartják a városföldi Dózsa Tsz-ben is a zárszámadó közgyűlést. Jó eredményeket, szorgalmas munkát tükröz majd a beszámoló. Alanti képeink az ünnepi esemény előtti hangulatról, illetve a jövedelmező gazdálkodás egyik „bázisáról” adnak számot. Első képünkön Nyilas Ferenc- né, s Oskolás Jánosné könyvelők, valamint Tóth László főkönyvelő és Török Péter, a tsz párttitkára láthatók, amint a zárszámadás elkészülte után a szöveges beszámolóhoz gyűjtik az anyagot. Kimutatást készítenek a szövetkezeti gazdák jövedelméről is, amelyből megállapítható: ki, hogyan dolgozott az elmúlt évben. Észrevehető elégedettséggel vitatják meg a tavalyi eredményeket. ' Hízott sertések értékesítése révén egymillió forint volt a közös gazdaság tavalyi nyeresége. A tervezett 800 helyett ezer sertést hizlaltak meg, saját szaporulatból, s ugyanennyi az idei tervük is. Része volt e jó eredményben a második képünkön látható Horváth Ferenc sertésgondozónak'is, aki a két hete 21 kilogrammon felüli átlagsúlyban elválasztott malacok egyikével állt a fényképezőgép elé. A harmadik képünkön szereplő Sipos István, a szocialista címért küzdő brigád egyik tagja, ugyancsak a sertéstelep dolgozója. Otthonában, felesége és a kis unoka, Marika társaságában a munkaégységkonyvet böngészve számítgatja: hány forint lesz az összes jövedelme. Kiderül, hogy az eddig felvett 15 ezer forint előlegen kívül még több mint 20 ezer forintot kap. Telik belőle a tervezett házjavításra, s Marikának is valamilyen kedves zárszámadási ajándékra. Már megkapták megyénk tanácsi könnyűipari vállalatai idei terveiket, s ezek szerint mintegy 100 millió forint értékű áruval termelnek többet, mint 1963-ban. A vasiparnak 30, a műanyagiparnak 15, a textiliparnak 20, a vegyes iparnak 30 millió forinttal magasabb a termelési terve a tavalyinál. Nem szerepelnek itt az élelmi- szeripari, valamint az építési és közlekedési vállalatok adatai. Exersxáxxal több... A legjelentősebb fejlődés a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat kalocsai üzeménél lesz, amely egymaga 20 millió forint értékű áruval termel többet, s hogy tervét végrehajthassa, új üzemmel bővítik. A vasiparban a Finommechanikai Vállalatra, a cementiparban a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalatra hárulnak jelentős termelési feladatok. Mellettük azonban minden tanácsi könnyűipari vállalat terve 4—5 millió forinttal magasabb a múlt évinél. A jelentősen emelt terv végrehajtása érdekében több tanácsi könnyűipari vállalatot bővítenék, műszakilag fejlesztenek, s mintegy 800 új munkást vesznek fel. A megye tanácsi könnyűipara által foglalkoztatottak összlétszáma — az ipari tanulókat, műszakiakat, adminisztratív munkaerőket is beleértve — mintegy 1100 fővel növekszik. Az egy főre eső termelési érték a tervek szerint 6,9 százalékkal, az iparban dolgozók átlagkeresete pedig 6,3 százalékkal emelkedik. Villamos hanvrsxer, dramfeilesxto vezetőfülke Több új termék készítését kezdi meg az idén, illetve már kezdte is meg január első napjaiban a megye tanácsi ipara. A Bács-Kiskun megyei Finom- mechanikai Vállalat kecskeméti telepe 1964-ben átveszi az IKA- RUS-tól az autóhűtők gyártását. Ugyanez,a vállalat igen érdekes új profillal bővíti termékei számát. Megkezdi a csernofon (villamos hangszer) készítését, amely iránt külföldön is igen nagy az érdeklődés. (Cser Sándor, a hangszer feltalálója a múlt évi Budapesti Ipari Vásáron mutatta be találmányát.) A Kiskunhalasi Vastömeg- cikkipari Vállalat izsáki telepén a Csepel Autógyár részére kezdték meg január elején a tehergépkocsi vezetőfülkék gyártását. Egy másik típusú vezetőfülke előállítását ugyancsak a vállalatnak most épülő kun- szentmiklósi telepe kezdi meg az év második felében. 1965 végéig egyébként a gépkocsive- zetőfülke-gyártás teljesen megyénk tanácsi iparának profiljába kerül. A Vastömegcikkipari Vállalat Kiskunhalasi Üzemének adta át a MEDIKOR Művek a röntgenkocsikhoz szükséges áramfejlesztők készítését. Ezek nagy részét exportálják. Ä Kecskeméti Faipari Vállalat a saját tervezésű, igen tetszetős kivitelű ..Tavasz” kárpitozott garnitúrából 2000 darabba kapott megrendelést, A BaMEGYÉNK közös gazdaságaiban a tavalyi gyümölcstermés eredménye jó közepesnek mondható. Néhány gyümölcsfélében azonban, mint például a szilvában és nyári almában meglehetősen gyenge volt a hozam. Az említett eredmény elérésében a kedvező időjáráson kívül a tanácsok szakigazgatási szerveinek. s nem kevésbé a szövetkezeti gazdaságoknak a növényvédelemben kifejtett tevékenysége is közrejátszott. A kötelezően előírt növényvédelmi feladatok elvégzésére egyébként a megyei növényvédelmi bizottság részletes intézkedési tervet készített, s ennek alapján a 76 — a gyümölcstermesztés szempontjából „kiemelt” — községben 94 növényvédőbrigád tett eleget a növényvédelmi feladatok jelentős részének. A brigádok összesen 200 ezer egységnyi termőfát részesítettek véjai Fatömegcikk; Dari Vállalat, valamint a Báes-Kiskun megyei Faipari Vállalat jánoshalmi telepe Izraelbe exportál narancsosládákat. Hetven milliós export Sokféle gyártmánnyal bővül a Kiskunfélegyházi Alföldi Mű- anyagfeldolgozó-ipari Vállalat profilja is. Januárban többek között a műbőrkabátok készítését kezdték meg. A cementipari vállalatok kapacitását az idén már jelentős mértékben köti le a mezőgazdaság. A szőlőtelepítésekhez, valamint a gyümölcsösök bekerítéséhez állítanak elő nagy mennyiségben betonoszlopokat. fii vegyesipari vállalatoknál különösen a közületi szolgáltatások bővítésére fordítanak nagy gondot. Végül érdemes említést tenni arról, hogy megyénk tanácsi ipara az idén mintegy 70 millió forint értékű árut gyárt exportra, amely egész termelésének mintegy 9.7 százalékát teszi ki. Nagy Ottó delemben, — többségében szórvány, szőlők közötti gyümölcsfákat. Kecelen például igen eredményes volt a cseresznyelégy elleni átfogó védekezés. A meggynek majdnem a kétszeresét exportálták, mint az előző évben. A közös gazdaságokban összesen 20 ezer hold zárt és 70 ezer hold szórványgyümölcsös területén vették fél a küzdelmet a kártevők ellen. A szövetkezeti gazdaságok 211, a Tassi Növényvédő Állomás dolgozói 12 nagyüzemi Rapidtox—II. típusú gépet tartottak üzemben a védekezés időszakában. ENNEK is köszönhető, hogy az elmúlt évben megyénk 2500 vagonnyi mennyiséget kitevő gyümölcsexportja a tervezetthez képest 47 százalékkal volt nagyobb. s mintegy ezer vagonnal „gurult ki” több gyümölcs az ország határain túlra, mint az előző évben. Az exportálást illetően még tavaly is súlyos gond volt a válogatás gépesítésének a hiánya. Nyáron és ősszel a munka sokféle a mezőgazdaságban, s a szövetkezetek nem mindig rendelkeztek elegendő munkaerővel. Hasonló gondot okozott a göngyöleggel való hiányos ellátás is. Számos gazdaságban emiatt prizmákba rakták a leszedett almát, amelynek értéke ezáltal 15—20 százalékkal is romlott. Nem egy ilyen esetben a pajzstetű utófertőzést okozott. A MÉK összesen több mint ötezer vagon gyümölcsöt vásárolt fel az elmúlt évben. Az ösz- szesen 12 fajta gyümölcsből legnagyobb tételt, 1800 vagonnyi !• mennyiséget a téli alma képezte, s majdnem ugyanekkora tételben szerepelt a kajszi is. H. O. Több nvnf ötérer vagon gyümölcs kerüli tavaly .elvásár ásra
