Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-24 / 19. szám
fc Ä kds&tt árverésén... Beszélgetés kecskeméti tss-ek párttitkáraival Heten ülünk; a Kecskeméti városi pártbizottság egyik helyiCsökkent a fertőző megbetegedések száma Javult as egészségügyi felvilágosító munka Beszélgetés a „KÖJÁL" két szakorvosával ségében. Greiner József, a párt- bizottság titkára, öt kecskeméti tsz pártalapszervezetének titkárai, valamint e sorok írója. Arról beszélgetünk, ami most a legfontosabb közös gazdaságainkban: a zárszámadásról. Meg az ezt követő teendőkről. Már elöljáróban elhangzik, hogy a tsz-ek kommunistái számára a mostani év nem ígérkezik nyugalmasnak. A kommunisták felelőssége — Különösen nálunk nem — állapítja meg Budai Ferenc, a Törekvés Tsz párttitkára. — Taggyűléseinken eddig is beszámoltak mindig a tsz vezetői a gazdálkodás eredményéről. De csak a vezetők! Mi azonban ki akarjuk bővíteni a kört, a párttagokra vonatkozóan. Számoljanak be ők is: mit végeztek a területükön, mi még a tennivaló. Nem önmagáért való dolog ez. Tavaly például a termelés egyes ágazataiban elo- * fordult a késlekedés, rí a a tárt- tagok idejében haHatják szavukat, ez nem történt volna meg. Másrészt a kommunisták nagyobb önállósághoz jutnak, felelősei lesznek annak a területnek, ahol dolgoznak. Budai Ferenc ezután# arról beszél, hogy már a tervkészítésire is bevonják a pártalapszer- vezet tagjait; elgondolásaikat juttassák ott is érvényre. Ez erősíti az alapszervezeten és a szövetkezeten belüli demokráciát. — Hasonlóképpen csináljuk mi is — szól közbe Csáki József, az Üj Tavasz Tsz párttitkára. — A tsz gazdaságvezetői és a párta lapszer vezet közös erőfeszítésének eredményeképp már elkészítettük az idei termelési tervet. Szövetkezetünk kommunistái egyébként állandóan eljárnak a pártonkívüli gazdákhoz, s így pontosan tudják, mi a tagság elképzelése az idei tennivalókról, hogyan szeretnének tovább lépni. Kiderült, hogy a tavaly nagyon jól bevált családi művelési' akarják az idén is alkalmazni, ezáltal sikerült ugyanis az elmúlt évben is helyrebillentenünk a gazdálkodás egyensúlyát, azaz megszüntetnünk a félmillió forintos mérleghiányt. Hol szorít a cipő ? Szó esik a jövedelemelosztásról is. Ez az a cipő, ami majd mindegyik termelőszövetkezetben a legjobban szorít. Különösen a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. Párttitkára, Poór Lajos, máris mondja: — Nem titok, hogy a múlt évet tekintélyes összegű mérleghiánnyal zárjuk. Okait vizsgál- gatva, a többi között utánanéztünk a családi műveléssel termesztett növényfélék átlagterméseinek. Megdöbbentő eredményekre jutottunk. Amíg az egyik gazdánál a paradicsom 120 mázsa átlaggal fizetett, addig a másiknál a 30 mázsa hozamot sem érte el. S hasonlóan volt ez a többi növényféléknél is. Miért? Mert tavaly a gazdák csak úgy kaptak százalékos művelésre kukoricát, burgonyát, ha vállaltak hozzá 10—12 féle növényt is, akár igényelték, akár nem. Az idén ellenezzük a ..kapcsolásnak” ezt a módját, s az a tervünk, hogy mindenki csak olyan növény megművelését vállalja, amivel szívesen foglalkozik, illetve ő és a családja el tudja végezni az ápolás munkáját. így nagyobb hozam lesz elérhető. Főleg akkor, ha a szerződésben a részesedés arányát az elvégzett munkától tesszük függővé. így eleve biztosíthatjuk, hogy a növények ne maradjanak gondozatlanul. Most megszólal Katona József, a Béke Tsz párt ti fkára is: — Nálunk a főgond az, hogy közös nevezőre hozzuk a százalékos, meg a munkaegység szerinti részesedést: Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a munkaegységet megszüntetjük, s helyette a havi készpénzfizetést' alkalmazzuk. A teljesítménytől függően pedig premizálunk is. Fontos feiadal: a háztáji segítése Folyik a diskurzus, a párttit- károk szemében az érdeklődés tüze ég. Figyelik egymás szavát; némelyikük időnként je- gyezget. is 'a noteszában. Aztán a Vörös Csillag Tsz párttítkára, Szabics János, a háztáji gazdálkodás felkarolását fejtegeti. Megemlíti, hogy náluk az idén a közös gazdaság vállalja a háztáji termények értékesítését is. Parázs vita kerekedik. Abban mindnyájan egyetértenek, hogy a háztáji gazdálkodásra szükség van, nem hanyagolható el, sőt — támogatni kell. De ennek módozatai között már eltérések vannak, ami adódik az egyes gazdaságok helyi sajátosságaiból is. — Pártszervezetünk elsőrendű feladatai között szerepel a háztáji gazdálkodással való törődés — mondja Budai Ferenc. — Gazdáink többsége tanyán él, s a tanyák körül elsőrendű lehetőség van a pulyka nevelésére, hizlalására. Hat-hétezer pulyka a háztájiból — ez az idei tervünk. Akik szerződnek, azoknak nemcsak kukoricát, hanem árpát is juttatunk, valamint 2CÜ dégyszögöl lucernát a közösből, a tanya mellett. Szóba kerül az is, hogy legelőt csak azoknak juttassanak a tsz-ek, akik szerződnek. Ezt nem mindenki helyesli, mondván, hogy ellenkezik a^szövet- kezeti demokráciával. De ha megszavazza a közgyűlés!... Szó, szót követ, majd megállapodnak, hogy a szerződőket lehetőleg részesítsék előnyben, de merev kategóriákat ne alkalmazzanak. Az élénk, elmélyült gondolkodásra valló ötleteket, javaslatokat a toll nem képes jegyezni. Inkább az agy teljes figyelme próbálja rögzíteni és rendszerezni a mondatokat, amelyek arról vallanak, hogy 'a kecskeméti tsz-ek -kommunistái a közös gazdálkodás átverésén tartják kezüket. De nemcsak a „diagnózist” állapítják meg, hanem gondoskodnak is arról, hogy az érverés egyre egyenletesebb, életképesebb legyen. »Hatvani Dániel Kecskeméten, a Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomáson ezekben a napokban állítják össze a megye múlt évi közegészségügyi és járványügyi statisztikáját. A végleges értékelésre néhány hétig még várni kell, de dr. Bölcskei Tibor, járványügyi szakorvos már most előzetes felvilágosítást adott, á tavalyi fertőző megbetegedésekről. — A járványos májgyulladást kivéve — mondotta — csökkent megyénkben a fertőző betegségek száma. Diítéria például csak két esetben* fordult elő, egyik Jászszentlászlón, a másik Kalocsán. 1958 óta évről évre csökkent a tííüszfertőzés, s ez a múlt évben is jellemző volt. Azokban a helységekben, ahol több hastífuszos megbetegedés volt, általános szűrővizsgálatokat is tartottunk. — A tetanuszos fertőzés ugyancsak minimális volt — folytatta dr. Bölcs-kei Tibor —. s általában elmondhatom, hogy a védőoltással megelőzhető fertőzőbetegségek számát sikerült redukálni. Sajnos, a védőoltással meg nem előzhető betegségeknél , (járványos májgyulladás, vérhas) alig volt kevesebb fertőzés, (mint 1962-ben. Dr. Szabó Géza higiénikusszakorvostól a KÖJÁL múlt évi egészségügyi felvilágosító és propagandamunkájáról érdeklődtünk: — Legtöbben az élelem-egészségügyi, alkoholellenes és járvány-ügyi témájú ismeretterjesztő filmjeinket tekintették meg — válaszolta. — Archívumunkban csaknem 150 fiím van, s a különböző társadalmi szerveket is nagyrészt mi látjuk el pro- pagandafilmekkel. Felvilágosító tevékenységünket a VörösMammutrekiám A járókelőknek szembetűnik mostanában, hogy Kecskeméten az Állami Áruház tetején pu- fajkába öltözött emberek fáradoznak egy hatalmas OTP-rck- lám elhelyezésén. A kivitelező a Kiskőrösi Javító és Szolgáltató Vállalat, a megrendelő pedig az Országos Takarékpénztár Fő- igazgatósága. A reklám méreteire jellemző, hogy az O betű három méter átmérőjű. A munkát nagyban hátráltatja az igen kemény tél, mindenesetre, ha kigyulladnak a piros, kék . és arany színű fények az áruház tetején, újabb színfolttal gazdagodik a város, és tarkábh, vagy ha úgy tetszik, „városiasabb” lesz az esti panoráma. kereszt, a TIT, a szakszervezetj a MEDOSZ, a városi és járási egészségügyi osztályok szintén segítették. A megyében a múlt évi TIT-előadások 9 százaléka például egészségügyi témájú volt, s meg kell említeni a munkás- és tsz-akadémiák hasonló tematikáját is. Hatvankilene előadás szólt az alkoholizmus káros hatásáról, s ezeken 8082 hallgató jelent meg. — A kórházak, rendelőintézetek, és iskolák egészségügyi propagandája viszont nem érte el a kívánt színvonalat. Ennek pótlására ugyancsak gondot fordítunk idei munkatervünk ösz- szeállításanál, melyet a Vörös- kereszt, a TIT;- a nőtanács és a művelődési osztályok' egészség- ügyi, felvilágosító tevékenységével is összehangolunk — mondotta befejezésül dr. Szabó Géza. B. Gy. a központ sem fogad el lottószelvényeket csütörtökön 12 óra után Hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában még csütörtökön este is elfogadták az „elkésett” lottózók szelvényeit. A múlt éö végén azonban ezt megszüntették, s ott is lezárják csütörtökön délben a lottóládákat. A rendelkezést azonban még most is sokan nem veszik figyelembe. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság — a reklamációk és az esetleges bosszúságok elkerülése érdekében — ismételten felhívja a lottózók figyelmét,’ hogy a Nádor utcai központban, s így a győri, a pécsi, a debreceni, a szegedi és a miskolci körzeti irodákban, is csak csütörtökön déli 12 óráig veszik át a lottó- szelvényeket. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: • 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lie. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskuh megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. Ismét a kecskeméti bútorraktárról Mi az igazság a kecskeméti bútorraktár ügyében — ez a kérdés ma már nemcsak a szakmabelieket. hanem a közvéleményt is foglalkoztatja a megyeszékhelyen. A bútorraktár kérdése, mondhatnánk úgyis, közüggyé yált, s az emberek — valljuk meg — nehezen ismerik ki magukat az egymásnak ellentmondó vélemények között Mi hát az igazság, lesz-e, vagy sem Kecskeméten bútorraktár? A válasz nem könnyű, hiszen évek óta beszélünk szükségszerűségéről, arról, hogy kellene, mert a megyeszékhely jelenlegi bútorszaküzlete túlzsúfolt, s kirakatait. elcsúfítja az ott időnként felhalmozott bútorok tömkelegé. Régóta vajúdik ' az a terv is, hogy a bútoráruházban bemutató terméket létesítenek, -. a korszerű kiszolgálás lehető- 'gét megteremtsék, de ennek íegvalósítása is a bútorraktár felépítésétől függ. A kérdést tehát a tegfflettifle- sebbhez, Gerőcs István elvtárshoz, a kedelmi osztályának vezetőjéhez intéztük, aki hangsúlyozta, hogy szorgalmazzák a bútorraktár felépítését, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy még ebben az évben megvalósuljon. Jelenleg azonban még nem áll rendelkezésükre a szükséges pénzösszeg. Ez februárban várható, s akkor mintegy félmillió forintot kívánunk előirányozni a bútorraktár megépítésére. — S ha meglesz a pénz, tudják-e biztosítani az építési kapacitást? — kérdeztük Gerőcs elvtársat. — Erről — válaszoita —szintén tárgyaltunk a Bács-Kiskun megyei Építőipari és Szerelő Vállalat vezetőivel, akik megígérték, igyekeznek elvégezni még ebben az évbe® az építési munkálatokat. Jóindulat, segítőkészség, sőt némi optimizmus is kitűnik a válaszból. Reméljük, hogy mindez most már egy új bútorraktárt "smar*
