Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-25 / 20. szám
Gl« Világ pwTeférJol, egyesülteit! A MA&VAR. SíOC'AUSTA MUWKÄSPÄR.T BÄCS" KlSKAflM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Ara 60 fitter 1064. JANUÁR 25, SZOMBAT m+mm {' inteztT Feladatúik: formálni, alakítani ifjúságunk erkölcsi, politikai arculatát Kibővített ülésen tárgyalta meg az idei tennivalókat a KISZ megyei bizottsága [í Pénteken délelőtt kibővített ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Kecskeméten, a szakszervezetek megyei székhazában. A tanácskozáson megjelent Szabó Lajos, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az agitációs és propaganda osztály vezetője, Sós Pál, a KISZ Központi Bizottsága egyetemi osztályának vezetője, megyénk néhány üzemi és termelőszövetkezeti párttitkára és KISZ-titkára. több ifjúsági munkacsapat- és brigádvezető, ott voltak a megyei, a járási, a Kecskeméti Városi Tanács, valamint a Hazafias Népfront megyei elnökségének képviselői. A kibővített ülésen egyetlen napirendi pontot vitattak meg a résztvevők: a KISZ 1963. évi munkáját, s az 1 1964. évi feladatokat. A beszámolót Borsos György, a KISZ megyei titkára tartotta. — A legutóbbi felmérések szerint — kezdte bevezetőjében — megyénkben 185 ezer volt a KISZ és az úttörő korosztályhoz tartozó fiatalok száma. A KISZ nevelő munkájának célja: formálni, alakítani ifjúságunk erkölcsi, politikai arculatát, mozgósítani a fiatalokat pártunk határozatainak végrehajtására. Megyénk ifjúságának túlnyomó többsége — hangsúlyozta az előadó — követi pártunk politikáját, munkájával részt vesz annak megvalósításában. Példa erre az is, hogy 1963-ban 215 ifjúsági brigádban 3643 fiatal indított munkaversenyt a termelési tervek teljesítéséért, s ebből 147 brigád küzdött a szocialista munka ifjú brigádja cím elnyeréséért, amit 60 ifjúsági brigádnak már sikerült el- réni. Az újítómozgalom eredményei szintén javultak: 168 fiatal 219 elfogadott újítást nyújtott be 1963-ban, amely egy év alatt több mint kétmillió forint megtakarítást eredményezett népgazdaságunknak. Az előadó a továbbiakban részletesen elemezte a különböző iparágakban dolgozó KISZ- fiatalok termelési munkájának eredményeit, majd így folytatta: — Huszonháromezer fiatal dolgozik mezőgazdaságunk legkülönbözőbb területein. Közülük sokan szakmát tanultak már, vagy betanított munkásként dolgoznak, s elmondhatjuk, hogy kialakultak a fiatalokból álló törzsgárdák. Elsősorban nekik köszönhetők azok a termelési eredmények, amelyeket parasztifjúságunk elért a múlt évben. A termelőszövetkezetekben 35 ifjúsági munkacsapat. az állami gazdaságokban pedig 76 ifjúsági munkacsapat segítette a szőlő- és gyümölcstelepítést. Sajnos, a későn beköszöntött tavasz, a vesszők elfagyása miatt, a 20 millió szedővessző begyűjtésére tett vállalást nem sikerült végrehajtani. A növénytermesztők, silózó- brigádoik, zöldségtermesztők, baromfitenyésztők, tehenészek, traktorosok munkaversenyének értékelése után a mezőgazdasági szakember-utánpótlással foglalkozott beszámolójában a megyei KTSZ-titkár. Elmondotta, hogy megyénkben jelenleg 760 szerződött mezőgazdasági tanuló van, e számot az 1964 —65-ös tanévben újabb 450 fiatallal kell növelni, akiket hároméves mezőgazda- sági tanulóképzésbe vonnak be. A következőkben a KISZ-is- táknak az úttörőmozgalomban végzett nevelő, irányító munkájáról szólt Borsos elvtárs. E feladat nem könnyű — hangsúlyozta —, hiszen az úttörők létszáma meghaladja a KISZ- tagok számát. A legfontosabb teendő, hogy járási bizottságaink segítsék kibontakozni az úttörők „Expedíció a jövőbe” mozgalmát és felkészíteni a pajtásokat a KISZ-tagságra. — A megye 31 középiskolájában és 5 felsőfokú tanintézményében szintén becsületes munkát végeztek iskoláink tanulói — mondotta, hozzátette azonban, bogy a megyei és járási KISZ-vezetőknek több segítséget kellett volna nyújta- niok az iskolai KlSZ-szerveze- teknek. — A KISZ-munkájában — folytatta a továbbiakban — voltak olyan akciók, melyekben együttesen vett részt az ifjúság, s ezek igen jól sikerültek. Ezt példázzák a községfejlesztésben végzett munkák, ami összesen négymillió forint értékű volt. Ebben az évben újabb négymillió forint értékű társadalmi munka elvégzését vállalták megyénkben a KISZ-fiatalok. Szép sikereket hozott a KISZ takarékossági mozgalma is. Fiataljaink a múlt évben az üzemekben, a mezőgazdaságban csaknem nyolcmillió forintot takarítottak meg népgazdaságunk számára. A KISZ a lakásgondok enyhítéséből is kivette részét a múlt évben. Jelenleg négy városban folyik lakásépítkezés a KISZ- bizottságok irányításával, s legfőbb célunk Segíteni a fiatal házasokat, családi otthonuk megteremtésében. Eddig 300 KtlSZ-lakást adtunk át, s tervünk szerint 1974 közepéig ez a szám 500 lakásra emelkedik. Ebben az évben 116 új lakás átadását tervezzük. A továbbiakban a KISZ politikai nevelőmunkájáról beszélt az előadó. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a szervező munkával párhuzamosan lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok meggyőzésére, tájékoztatására, s főként a tervszerű politikai oktató, nevelő munkára. A KISZ megyei bizottságának, a járási bizottságoknak ebben az évben fokozni kell erőfeszítéseiket a falusi fiatalok szervezeti életének kialakítása érdekében. A KISZ megyei bizottságának titkára ezután részletesen elemezte azokat a tennivalókat, melyek ebben az évben várnak megyénk KISZ-fiataljaira. Kiemelte, hogy ebben az évben az 1963-as színvonalhoz viszonyítva országosan 7 százalékkal kell növelni az ipari termelést, ezen belül megyénk tárcaipari üzemeinek össztermelése, a megyei pártbizottság határozata értelmében, 10 százalékkal emelkedik. Ennek kétharmad részét a munka termelékenységének fokozásával kell biztosítani. Mit jelent ez az iparban dolgozó KISZ-isták ez évi munkája szempontjából? Azt, hogy például az ÉM Építőipari Vállalatnál szervezettebbé, hatékonyabbá kell tenni a szocialista munkaversenyt. Az is célszerű lenne, ha KISZ-bizottságaink a megye területén folyó kiemelt építkezések felett védnökséget vállalnának. A KISZ-nek a* építőiparban mutatkozó munkaerőhiány megoldásában is segíteni kell, elsősorban azáltal, hogy azokat az építőipari szak- és segédmunkásokat, akik más területen nélkülözhetők, az építőiparba irányítják. Sokoldalúan elemezte a további gazdasági, politikai és egyéb célkitűzéseket Borsos elvtárs. A tanácskozás résztvevői közül többen hozzászóltak a referátumhoz. A vita résztvevői között volt Szabó Lajos elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja és Sós Pál elvtárs. a KISZ Központi Bizottsága egyetemi osztályának vezetője is. Borsos elvtárs válaszolt a hozzászólásokra, majd összegezte a tanácskozás tapasztalatait. A KISZ megyei bizottsága kibővített ülésének résztvevői egyhangúlag jóváhagyták az 1963. évi munkáról szóló beszámolót, s elfogadták a KISZ 1964. évi munkatervéi. Borsos György ezután átnyújtotta a bajai járás volt KISZ-titkárának, az Izsáki Állami Gazdaság jelenlegi párttitkárának, Ferenczi Józsefnek a KISZ Érdemérem kitüntetést, több mint egyévtizedes, eredményes munkájának elismeréseképpen. A tanácskozás a kora délelőtti órákban Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottság szervező titkárának elnöki zárszavával ért véget. B. Gy, Termelési értekesietek (N. O.) Rövidesen megkezdődnek megyénk ipari üzemeiben a termelési tanácskozások, amelyeken a munkások, műszakiak és a gazdasági vezetők megvitatják az éves tervek teljesítésével kapcsolatos feladatokat. Ezekre a nagy beszélgetésekre pedig nemcsak azért van szükség, mert így demokratikus, hanem azért is, mert a kiszabott tervek teljesítése komoly I erőfeszítéseket igényel, s nagyon kellenek hozzá a különböző vélemények, hasznos ötletek, javaslatok. Az országos átlagtól eltérően — amely az ipari termelés 7 százalékos emelését írja elő —, megyénk valamennyi ipari szektorának magasabb teljesítményt kell nyújtania. A tárcaipamak tíz, a tarfácsi iparnak 12,5, a szövetkezeti iparnak 11,9 százalékkal magasabb az idei termelési terve, mint a tavalyi. Nem szokatlan megyénkben az ilyen arányú előrehaladás, hiszen fiatal iparunk rohamosan fejlődik. Sok olyan tartalékkal rendelkezünk, amelyek feltárásával könnyebben teljesíthetők az 1964. évi tervek. Eleve helytelen hát egyes gazdasági vezetőknek az a nézete, hogy a vállalatára kiszabott terv túlságosan feszített, amit teljesíteni nem lehet. Az ilyen álláspont nem veszi tekintetbe, hogy a termelés szervezettebbé tételével, műszaki fejlesztéssel, a meglevő munkaeszközök észszerűbb Iáhasználásával, élő, eleven munkaversennyel még milyen mértékben növelhető a termelés. A Bács-Kiskun megyei Fatömegcikkipari Vállalat bajai telepe például 15 százalékkal kapott nagyobb termelési tervet a tavalyinál. Dicséretére legyen mondva a vállalat vezetőinek, műszaki gárdájának, azonnal a terv teljesítésének lehetőségeit keresték. így született meg egy érdekes és igen értékes technológiai eljárás ötlete. A ládakészítésnél a különböző méretű ládaelemek leszabását úgy szervezik át; hogy 3 fűrészből álló gépsort állítanak össze, amely az egymás után következő munkafázisokat szinte automatikusan végzi. Ily módon hat ember munkáját ketten tudják elvégezni, s ennél a munkafolyamatnál végső soron a munka termelékenysége háromszorosára emelkedik. — Számtalan ehhez hasonló lehetőség adódik megyénk üzemeiben. Nem kisebb a munkások szerepe sem az éves tervek teljesítéséért vívott küzdelemben. Az ő lelkesedésükön múlik, hogy a vállalatra kiszabott feladatokat, a műszakiak elgondolásait formába öntsék, valóra váltsák. Gondoljanak arra, hogy a nép államának gazdasági erősítéséről és nem utolsósorban saját életszínvonaluk emelésének megalapozásáról van szó. Megyénk tanácsi könnyűiparának idei tervéiben például szerepel az átlagkeresetek 6,3 százalékos növelése. Ennek azonban elsődleges feltétele, hogy az egy főre eső termelési érték 6,9 százalékos emelkedését — amely ugyancsak szerepel a tervben — elérjék. Ügy véljük ehhez nem kell különösebb magyarázat, hiszen mi más nyújthatna reális alapot az élet- színvonal emeléséhez, mint a munka termelékenységének növelése. A munkások egyre nagyobb része látja ezt világosan, s válik részesévé a szocialista munkaversenynek, minőségi munkát végez, takarékoskodik az anyaggal, brigádokba tömörülve küzd a tervek teljesítéséért. Bács-Kiskun megye ipara — mint már említettük — fiatal, s egyes üzemek még eléggé mostoha körülmények között termelnek. Mindez nem gátolhatja meg azonban, hogy gyártmányaikat fejlesszék, újabb konstrukciókat kísérletezzenek ki, tetszetős kivitelben állítsák elő termékeiket és törekedjenek a világszínvonal megközelítésére, elérésére. Szükség van erre, hiszen nem egy vállalatunk jelentős exportterveken dolgozik, s a külföldi piacok megtartása, bővítése elsőrangú feladat. Van hát miről tanácskozni a termelési értekezleteken. Ha a munkások, műszakiak és gazdasági vezetők összefognak az idei tervek teljesítésének, sőt túlteljesítésének érdekében, feltárják a számtalan lehetőséget, az úgynevezett rejtett tartalékot, a siker nem marad el. II tsz-jövedeiemelnsztós ösztönző módszereiről tárgyalt a kiskunhalasi járási-városi párt-végrehajtóbizottság Az MSZMP Kiskunhalasi Járási-Városi Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésének napirendjén a termelőszövetkezetekben alkalmazott jövedelemelosztási formákat értékelte a megyei pártbizottság 1960 márciusi határozatának tükrében. • Ennek során megállapította a végrehajtó bizottság, hogy azokban a közös gazdaságokban, ahol helyesen alkalmazták a jövedelemelosztás ösztönző módszereit, szép eredményeket könyvelhetnek el. Nagy része van a párt- határozat érvényre juttatásának például abban, hogy a tavalyi 14 mérieghiányos tsz közül hét a gazdasági év végére a jobbak közé küzdötte fel magát. Ugyanakkor kitűnt a tanácskozáson az is, hogy nem minden tsz-ben alkalmazták helyesen, s helyenként teljesen figyelmen kívül hagyták a márciusi párthatározatot,; Ezért a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a zárszámadásokat soron követő tervtárgyaló közgyűléseken a párt-végrehajtóbizottság irányelveinek szellemében kimunkált anyagi ösztönző módszereket is terjesszék elő, s azokat az új gazdasági évben következetesen alkalmazzák. A párt-vb ma a tsz-elnökök- kel, főagronómusokkal és a községi tanácsi vb-elnökökkel ismerteti ezzel kapcsolatos elvi álláspontját, melynek lényege, hogy községenként a helyi adottságoknak megfelelően, minden közös gazdaság egyöntetűen alkalmazza a jövedelemelosztás ösztönző formáit. Ülésének további részén a pártszervezetek mellett működő pártonkívüli aktíva csoportok tevékenységéiül tárgyalt a pártvégrehajtóbizottság,
