Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) végezzenek az üzemek vezetői. Hiány általában a férfi munkaerőben mutatkozik, ugyanakkor női munkaerő-feleslegek állnak rendelkezésre. 8. Nagy gondot kell fordítani az üzemen belüli fegyelem további szilárdítására. Javítani kell a munkahelyek^ kiszolgálását, ugyanakkor erélyesen lépjenek fel az üzemek vezetői a munkafegyelmet lazítókkal, a pazarlókkal szemben. E tekintetben első számú felelősök a művezetők. Az előadó ezután rátért egyes vállalatok konkrét feladataira. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak az idén több mint 300 lakást kell átadni és ezenkívül 250 lakás építését megkezdeni. E munkálatoknál 57 ezer négyzetméter vakolását géppel kell elvégezni. Biztosítani szükséges a Kiskunfélegyházi Vegyigépgyár, a Z1M Kecskeméti Gyáregysége, a kecskeméti tárház, a kecskeméti kenyérgyár, az Alföldi Cipőgyár beruházásainak terv szerinti végrehajtását. A szociális és kommunális építkezések közül a kalocsai tbc-kórház, a Kecskeméti Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a kecskeméti, 200 személyt befogadó tanulóotthon, valamint a 16 tantermes gimnázium építkezésének terv szerinti elkészítését szükséges feltétlenül hangsúlyozni. Az építőipari munka megjavítása céljából az idén az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat 103 különféle építőgépet kap, köztük a földmunka és a vakolás meggyorsítására alkalmas gépeket. Az élelmiszeripari vállalatoknak legfontosabb feladata, hogy a termeléshez szükséges nyersanyagaikat időben biztosítsák. A jelenlegi 70—75 százalékos szint nem kielégítp. Fokozzák a szerződéskötések ütemét, növeljék a termelői előkészítést és félkészgyártást. A Bajai Finomposztó Gyár a fokozott exportfeladatok teljesítése érdekében emelje az új kártolt cikkek termelését, a választék bővítését. Növelje a mu- szálcikkek választékát is. 100 millió forinttal magasabb termelés: érték A tanácsi iparban a jóváhagyott tervelőirányzatok szerint a termelési érték ebben az évben mintegy 100 millió forinttal, a foglalkoztatottak száma pedig kétezerrel lesz több, mint 1963-ban volt. Ezzel a növekedéssel az elmúlt évi tényszám- boz viszonyítva a könnyűiparnak 15,9, az élelmiszeriparnak pedig 2,2 százalékkal kell többet termelni, mint 1964-ben, a termelékenység 2—3 százalékos növekedésével egyidőben. Az előadó ezután részletesen ismertette a helyiipar legfontosabb tennivalóit. Hangoztatta, hogy a helyiipari üzemek árutermelő részlegei csak olyan termékek gyártását végezzék, amelyek előállítása valóban a népgazdasági érdeket szolgálja. Minden üzem készítsen műszaki fejlesztési és intézkedési tervet. Nagy gondot kell fordítani az üzemek kapacitásának kihasználására, erősítsék meg a minőségi ellenőrző csoportokat, javítsák állandóan a fogyasztási és más közszükségleti cikkek minőségét, választékát. Fontos feladata a tanácsi iparnak, hogy a mezőgazdaság részéről jelentkező igényeket kielégítse. Ebben az évben növelni kell a tőzegtermelést, ügy, hogy az év végére elérje a 180 ezer tonnát, a szőlő-támberen- dezésből 22—25 ezer tonnával gyártsanak, a faipari vállalatok pedig mintegy 4,5 millió darab csomagoló, szállítóládát termeljenek a mezőgazdaság részére. Segítsék a helyiipari üzemek a mezőgazdaság kertészeti ágazatát úgy, hogy az egyre növekvő és mind újabb igényeket lehetőleg kielégítsék, és ennek elősegítésére készítsenek intézkedési tervet. Egyes mezőgazdasági gépek gyártását már most kezdje meg a helyiipar. Elsősorban különböző munkagépek, növényvédő gépek, osztályozó és csomagoló berendezések, rakodó, zöldségbetakarító gépek gyártását irányozzák elő. Hiányuk máris hátráltatja a termelést és a felvásárlást. Az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a szolgáltatási igények kielégítésére. Erősödlek a termelőszövetkezetek tént a beruházások koncentrálásában is. A gazdasági célkitűzések között jelentős helyet foglalt el a szőlő- és gyümölcstelepítés, mint a homokhasznosítás alapvető formája. E célkitűzéssel a gyenge termelőszö vetkezetek részére kívántunk mindenekelőtt támogatást nyújtani. A megyében található telepítés majdnem 50 százalékát a homokon gazdálkodó gyenge termelőszövetkezetek valósították /neg. A különböző intézkedések folytán a mezőgazdaság össztermelése és az abból származó felvásárlás is növekedett. A szövetkezeti gazdaságok az általános megszilárdulás mellett jelentősebb alapnövelést tudtak elérni. A halmozatlan termelési érték az 1962. évihez képest 15—20 százalék között növekedik. A termelésből származó árubevétel 22—25 százalékos emelkedést mutat. A termelési érték és árbevétel növekedése ellenére 1963-ban a tervezett bevételeket a szövetkezetek mégsem tudták elérni. Az előzetes felmérések alapján mintegy 2 százalékos elmaradás mutatkozik. A gondok ellenére az elmúlt termelési év az előzőnél kiegyensúlyozottabb volt. Az előzetes felmérések szerint mintegy 30 termelőszövetkezet kikerült a gyenge kategóriából, s mintegy ötvenre tehető azoknak a száma, ahol még megfelelő termelési és jövedelemszintet nem értek el ugyan, de szervezetileg megszilárdultak és 1964. évre megfelelő alapokat tudtak képezni. Sokat javult a mező- gazdasági termelés irányítása. Pártszervezeteink többet és hatékonyabban foglalkoztak a termelőszövetkezetekkel. Javult a termelést szervező tevékenységük. Hasonló javulás van a tanácsok irányító és szervező munkájában is. javítása, elsősorban a ntcg alacsony színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben. A kihelyezésre kerülő szakemberektől mindenekelőtt a szakmai vezetés javítását várjuk. Ugyanebből a célból gondoskodni kel1 a tervszerű utánpótlásról. Lehetőleg a helyi fiatalok közül kell az ösztöndíjas tanulókat kiválogatni. Biztosítani szükséges a középkáderek — a brigádvezetők, csoportvezetők — utánpótlását. Nagy gondot jelent a mezőgazdasági szakmunkások és traktoristák hiánya. Gondoskodni kell ezek tömeges képzéséről is. Közös gazdaságainkban rendezzék a szövetkezeti demokrácia hiányai folytán tapasztalható visszás jelenségeket. Még ma is elég gyakori a közgyűlés mellőzése bizonyos ügyek eldöntésértél. Egyes vezetők önké- nyeskednek — vagy fordítva —, esetenként a tagság nem ismeri eléggé a közgyűlés alapelveit és olyan határozatok meghozatalára törekszik, amelyek nem minden esetben a közös gazdaság, hanem az egyéni érdekeket szolgálják. Sok a tennivaló még a jövedelemelosztás és a munkaszervezetek szocialista továbbfejlesztésében. Ezután az előadó szakágazatonként ismertette a legfontosabb tennivalókat. Hét százalékkal növeljük a mezőgazdaság össztermelését Fontos a vezetés megjavítása! Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelésben a legnagyobb kiesést a kenyérgabona alacsony termésátlaga okozta. Itt közrejátszott a kései vetés, a talajerő-utánpótlás hiánya és mps fontos agrotechnikai előírások nem megfelelő alkalmazása. Míg a mezőgazdasági termékekből, amelyek a növény- termesztésből származna^, az utolsó négy év során 1963-ban a legtöbbet, addig hízott sertésből a legkisebb mennyiséget vásároltuk fel. Ennek oka a sertésállomány nagyarányú csökkenése, elsősorban a háztáji gazdaságokban. Ügyelni keil arra, hogy a háztáji gazdaságok árutermelése minden cikkből csak olyan mértékben csökkenjen, amilyen mértékben a közös gazdaságok a hiányzó árumennyiséget pótolni tudják. Fontos tennivaló a termelő- szövetkezet vezetésének további Az idén célul tűzzük ki, hogy a felvásárlást a nyolc főbb cikkből 1963-hoz viszonyítva nem a tervezett 1,3 százalékkal, hanem 3—4 százalékkal növeljük a tanácsi szektorban, az állami gazdaságoknál pedig 2—3 százalékkal haladja meg az országos előirányzatot. A termelést tehát úgy kell szervezni, hogy a mezőgazdaság össztermése 5—7 százalékkal növekedjen 1963-hoz viszonyítva. A termelési szerződések kötésének ütemét gyorsítsák meg. A felvásárló szervek gondoskodjanak a szállítás, a tárolás jó előkészítéséről. A kenyérgabona terv szerinti felvásárlása céljából elsősorban a termeléstechnikai feltételeket kell megteremteni. Legfontosabb növénytermelési feladat a szükségletnek megfelelő mennyiségű kenyérgabona megtermelése. Az a feladat, hogy megfelelő termésátlagot takarítsunk be, ezért időben és jó minőségben kell elvégezni a kenyérgabona növényvédelmét. Szállítsák le időben a műtrágyát, használják fel azt szakszerűen. Nagyobb ellenőrzést kell bevezetni a gyomirtó vegyszerek felhasználásában. Ha az időjárás kicsit is kedvez, jó terméssel számolhatunk, ezért külön intézkedési tervet kell készíteni a veszteségmentes betakarításra. Néhány termékféleséget kiemelten kell kezelni. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a kukoricatermesztés, amelynek agrotechnikáját tovább kell javítani. Ügy gondoljuk, hogy a bajai járás 1964-ben célul tűzheti ki a kukoricatermesztésben a világszínvonal elérését. A kevésbé értékes száraztakarmányok terhére tovább növeljék közös gazdaságaink a nagyobb takarmányértéket képviselő pillangósok vetésterületét. A homokon pedig vessenek több lucernát. A szántóföldi növénytermesztés mellett a megye zöldségtermesztésének stabilizálására, korszerűsítésére is gondot kell fordítani. Nem elősorban a területnövelést hangsúlyozzuk, hanem a hozamok emelkedését. Ennek megvan a lehetősége több öntözés útján, fokozottabb műtrágya-felhasználással és egyéb agrotechnikai eljárások jobb alkalmazásával. Az elmúlt egy-két évben örvendetesen előre jutottunk a zöldségtermesztés szakosításában. Az állattenyésztésben elsősorban a sertésállomány minőségét és mennyiségét kell emelni a tenyésztési és a tartási viszonyok javításával. Fontos feladat a kocaállomány növelése. A járások külön készítsék el a sertésállomány fejlesztésére vonatkozó idei intézkedési terveiket, úgy, hogy összhangban legyenek a takarmány- készletekkel és a termeléssel. Az állománynövelés fő célja, hogy az idén felneveljük a jövő évi hízó-alapanyagot. Külön kell foglalkozni a tenyésztéssel az alacsonyabb típusú szövetkezetek körzeteiben. Tegyék tervszerűbbé a nagyüzemi baromfitenyésztést a közös gazdaságok. Kiskunfélegyházán és környékén az idén a nagyüzemi libatenyésztést és árutermelést alapozzák meg. Egyes Duna menti tájakon, Dusnok, Sükösd és Érsekcsanád körzetében növeljék a nagyüzemi és a háztáji libatartást. A már kialakított juhtenyésztő körzetekben már az idén érjék el a jövő év végére tervezett színvonalat. Az előadó hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés fejlesztése feltételeinek biztosítása szempontjából az egyik legkritikusabb időszakban vagyunk. Most a legfontosabb feladat a veszteség nélküli átteleltetés megszervezése. A központi készle-. teliből biztosított takarmány csak a legszükségesebb igényeket elégíti ki, ezért elsősorban saját erőforrásainkra kell támaszkodni a nagyfokú takarékosság és a szakszerű felhasználás mellett. Tizenötezer hold új szőlő és gyümölcsös A homokos területek hasznosítása és a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárdításából adódóan legfőbb feladatok közé tartozik a szőlő- és gyümölcstelepítési program terv szerinti végrehajtása. Ez évben a termelőszövetkezetekben 6200 hold szőlő és 5000 hold gyümölcsös, az állami gazdaságokban 2650 hold szőlő és 1150 hold gyümölcsös telepítését kell befejezni. Ez összesen 15 ezer hold új szőlő és gyümölcsös létrehozását jelenti. Már a tél folyamán szervezzék meg a szőlővessző-begyűjtő brigádokat. Gondoskodjanak a szükséges simavesszőről — az időjárástól függően —. pótolni kell az őszi lemaradást. A brigádok részére teremtsék elő a szükséges anyagi ösztönzést és annak feltételeit még a munka megindulása előtt tárgyalják meg velük. Ahogy az időjárás engedi, azonnal kezdjék meg a telepítést é« a szükséges műszaki előkészületeket. A gépál- megaig&CÉAiém&i a* Megyénk elsősorban mezőgazdasági jellegű és ez egyben meghatározza tennivalóink legfőbb irányát is. A megyei vezetés az elmúlt évben több intézkedést tett a termelőszövetkezeti gazdálkodás megjavítására. Ezek között szerepel a közös gazdaságok termelő alapjainak további erősödése, a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek politikai, gazdasági szilárdítása. Szövetkezeteink fellendítését célozza a termelés és az elosztás szocialista tartalmának továbbfejlesztése. Ezért az ösztönző módszereket tovább fejlesztették, tájanként és szövetkezetenként differenciálták. Az elmúlt évben a szövetkezetek több mint 600 traktorral növelték gépparkjukat. Emelkedett az egy holdra jutó műtrágya-felhasználás is. Intézkedések történtek szervezeti vonatkozásban is. Az elmúlt évben a szövetkezetekbe 54 szakembert helyeztek ki, több éves állami dotációval. A még alacsony színvonalon gazdálkodó szövetkezetekben dolgozó szakemberek közül pedig 100 személy részére javasolták egyéves időtartamra az állami támogatás meghosszabbítását. A termelés eredményeinek fokozására egészséges irányú versenymozgalom bontakozott ki az elmúlt évben. Ebben a megye több termelőszövetkezete országos helyezést is ért el. A közös gazdaságok különösen kiemelkedő eredményt mutattak fel a kenyérgabona-vetéstervek végrehajtásában. A versenymozgalmak sikerét igazolja, hogy a termelőszövetkezetekben az ősz folyamán több mint két és fél millió forint jutalom került! kifizetésre. Tavaly a szakosításban is értünk el eredményeket, elsősorban a zöldségtermesztésnél ér az ipari növények termelésénél Kedvező arányban szakosodik a megyében a juh- és a baromfi- tenyésztés, Némi elár
