Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

I A megyei pártbizottság ülése őszi telepítésekhez készítse idő­ben elő a talajt. Az új ültet­vényekhez és a meglevő szőlők­höz, gyümölcsösökhöz a szüksé­ges növényvédőszereket időben szállítsák el és gondoskodjanak a növényvédelem megszervezé­séről. Tegyenek intézkedéseket az elmaradt járulékos beruhá­zások folyamatos pótlására. A termelőszövetkezetek tech­nikai bázisának fejlesztésére az idén újabb gépeket kapnak a közös gazdaságok. Jelentősebb előrehaladás lesz a szállítás gé­pesítésében, a növényvédő gép­park mintegy 150 különböző géppel bővül. Az ültetvények talaj munkáinak gépesítéséhez száz UE—28-as traktort kapnak a közös gazdaságok. A termelés folyamatában nagy szerepük van a gépállo­másoknak. Felhívjuk a gépál­lomások megyei igazgatóságának figyelmét, hogy munkáját te­gye tervszerűbbé, nyújtson na­gyobb segítséget a gépállomá­soknak. felelősségteljesebben te­gyen eleget a termelőszövetke­zetek igényeinek. Időben és jó minőségben végezzék el a gép­állomások a mezőgazdasági gé- peg javítását, segítsék a terme­lőszövetkezeteket a műszaki felkészülésben. Különösen a gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezeteknek adjanak több támogatást. Ma is egyik legfontosabb ten­nivalónk a még gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkezetek megszilárdítása. Reális célkitű­zésnek látjuk, hogy ez év végé­re a fekete főidő járásokban ne legyen gyengén gazdálkodó ter­melőszövetkezet, a homokos .járásokban pedig jelentősen csökkentsük számukat. Ennek érdekében számos intézkedést kell tenni. Elsődleges feladat a vezetés további javítása. Nö­veljük a kihelyezett szakembe­rek felelősségét, rendszeresen beszámoltatjuk őket. Tovább erősítjük az „erősebb segítse a gyengét7 mozgalmat oly mó­don, hogy., a jobban gazdálkodó termelőszövetkezetek konkrét termelési tapasztalataikat, ve­zetési módszereiket adják át a még alacsony színvonalon gaz­dálkodó termelőszövetkezetek­nek. Szükséges, hogy a párt- szervezetek és a tanácsok segí­tésén túl a szövetkezetekkel kapcsolatban álló gazdasági in­tézmények is megkülönböztetett támogatást nyújtsanak a még gyengén gazdálkodó termelőszö­vetkezetek részére. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg min­den gyenge tsz-ben az idén már működjön pártalap6zerve- zet. A közős termelés fejlesztésé­nek egyik legfontosabb eszköze jelenleg is az anyagi ösztönzés módszereinek további fejlesz­tése. Szükséges az eddig alkal­mazott formák felülvizsgálata és további tökéletesítése. Me­gyénk szövetkezetei a munka­egység szerinti elosztást, a munkaegység prémiummal való kiegészítéséi, a munkaegység jóváírás melletti százalékos mű­velést, a munkaegység nélküli százalékos művelést, az ered­ményességi munkaegységet és a pénzbeli díjazást alkalmazzák, mint jellemző formákat. A termelőszövetkezetekben a jövedelemelosztási formákat ál­talában kombinálva alkalmaz­zák, s így egy-egy üzemben az említett formák majdnem mind­egyike megtalálható, még azok­ban a termelőszövetkezetekben is, ahol megmaradtak a tiszta munkaegységrendszer mellett. A jövedelemelosztási formák ki­alakításában és bevezetésében nagyobb elmaradás az állatte­nyésztésben van. A különböző anyagi ösztön­zőkkel kapcsolatban le kell szö­geznünk, hogy csak az a forma jó, amely elsődlegesen a közös gazdaság gyarapítását szolgálja, ezért úgy kell megválasztani, hogy a közös gazdaság gyarapí­tásának elsődlegessége mellett az egyén is megtalálja a közös­ben végzett munka után a szá­mítását. A háztáji gazdaságok helyzete és szerepe Szólni kell a háztáji gazdasá­gok helyzetéről és szerepéről is. További erőfeszítéseket kell lenni törvényes keretek közötti fejlesztésükre. A háztáji terü­leteket gazdaságosabban, a köz­érdek szempontjának figyelem- bevételével kell hasznosítani. Elsődlegesnek tartjuk minde­nekelőtt, hogy a saját fogyasz­táshoz szükséges termékeket előállítsák. Elsősorban az állati termékekre, a húsra, valamint a zöldségfélékre gondolunk. Na­gyobb mértékben termeljenek eladásra sertést és baromfit. Helyesnek tartanánk, ha ház­táji gazdaságokra is készülné­nek tervek, a családi tervezés­sel egyidőben határozzák el a háztáji gazdaságok éves cél­kitűzéseit. A háztáji állatállo- mánj' részére nagyobb arányú legeltetést kell megvalósítani, úgy, hogy a kiadott legelő gon­dozásáért; az érdekelt gazdák légyénél* a felelősek. Kívánatos az egyéb juttatásokat is felté­telekhez kötni. Természetbeni abraktakarmányt például csak %í van mértékben juttassanak a gazdáknak, amilyen mértékben azok vállalkoznak sertéshizla­lásra és azt le is kötik szerző­déssel. Helyes volna már a tervtárgyaló közgyűléseken is nyilvánosan megbeszélni a ter­melőszövetkezetek közös gazda­ságának terve mellett a háztáji A zárszámadás az Az előadó ezután foglalkozott a termelőszövetkezeti zárszám­adásokkal és számos fontos ten­nivalóra hívta fel a figyelmet. Hangoztatta, hogy a végrehajtó bizottságnak az a tapasztalata; Az előkészületek eddigi szaka­szában több hiányosság jelent­kezett. Nagyobb gondot fordít­sanak a gazdasági beszámoló el­készítésére a vezetők, és kül­gazdaságokból származó áruter­melési tevékenységet is. A termelés fokozásának alap- feltéjele a szakmai irányítás, a szakemer-ellátottság további javítása. Jónak mondható ete évben a már meglevő szakem­bereknek — beleértve a brigád- vezetőktől, egyes munkacsapat- vezetőktől a szakágazatonkénti vezető szakemberekig — a to­vábbképzés intézményes meg­szervezése. Korántsem ilyen egyértelmű a szakmunkások és a traktoristák képzésének a helyzete. Az idén 33 helyen in­dult traktorosképző tanfolyam, ahová 1350 főt kellett volna be­iskolázni, s ebből löOmek a beiskolázása nem történt meg. A megyében 180 tanfolyamra 4827 hallgatót toboroztak, az ifjúsági szakmunkásképző tan­folyamokra pedig 245-öt. Rend­kívül rossz ez az arány, ha egészében tanulmányozzuk, a traktoristákat is beleszámítva, a különböző helyeken beiskolázott szakmunkások összlétszámút. A megye területén mintegy nyolc­ezren vállalkoztak a tovább­képzésre, de a végzettek száma alig haladja meg a háromez­ret. E visszás helyzet megjaví­tása érdekében elsősorban ma­guk az üzenek tehetnek a leg­többel az irányító szervek mel­lett. összes gazda ügye nősen ügyeljenek arra, hogy a beszámolókat ne a rendkívül nagy számhalmaz jellemezze, hanem inkább az összefüggések elemzése, a termelés és a jö­vedelem alakulásának, gondjai­nak részletezése. A beszámoló mutasson rá az eredmények okaira olyan értelemben is, hogy ez egyben előkészítse a jövő évi tervezést. Különösen a gyenge Castro a szovjet—kubai kapcsolatokról Amerika fenyegetőzik — Panama helytáll Megszilárdult a helyzet Zanzibárban és Tanganyikában Laosz ém Ghana válasza SZERDÁN reggel Ki- jevbe érkezett Fidel Cast­ro kubai kormányfő, aki Moszkvában már befe­jezte hivatalos programját. Utazása előtt szere­pelt a Szovjetunió központi televíziójának prog­ramjában. A TASZSZ és a 'rádió szerkesztőivel folytatott beszélgetésében azt is elmondotta, hogy a kubai nép kezdeményezésére a forrada­lom hatodik esztendejét a „gazdaság esztende­jének” nevezték el. Hozzátette, hogy Kubának minden eddiginél több lehetősége van most fő gazdasági problémáinak megoldására, hiszen szi­láid kapcsolatai vannak a Szovjetunióval, a töb­bi szocialista országgal, enyhült a nemzetközi feszültség és megszilárdult a kubai forradalom. A kanb-tengeri feszültség problémáiról szólva elmondotta, hogy a helyzet az előző évekhez képest sokat változott, hiszen a latin-amerikai népek és kormányok ma már nem vonhatók be minden további nélkül egy Kuba-ellenes kaland­ba. Egyébként — mondotta Castro — Kuba gaz­dasági tekintélye az öt ért elemi csapások elle­nére egyre növekszik. Mi sem bizonyítja jobban hitelképességének emelkedését, mint az Angliá­val kötött nagy horderejű autóbusz-vásárlási üzlet, valamint az a körülmény, hogy a NATO- partnerek közű] egyre több nyugat-európai or­szág erősíti kereskedeftni kapcsolatait Kubával, az USA intelmei dacára. Angol, francia, spanyol és belga hivatalos személyiségek nyilatkoztak arról, hogy jelentős árutételeket szándékoznak eladni Kubának. ROBERTO Chiari, a Panamai Köztársaság el­nöke rádió- és televízióbeszédben foglalkozott az egyre éleződő viszály körülményeivel. Megálla­pította, hogy az események alapvető oka az a gyűlöletes szerződés, amelyet 1903-ban a pana­mai népre kényszerítettek. Az elnök felhívást intézet az ország ipari és kereskedelmi körei­hez, csökkentsék a külföldi áruk behozatalát és honi termékekkel pótolják az importkiesést. A TAS2SZ rámutat, az elnök üzenete válasznak tekinthető arra az ame­rikai fenyegetésre, hogy gazdasági szankciókkal kényszeríti Panamát a csatornaszerződéssel kapcsolatos harc megszün­tetésére. Panama megbízottja az Amerikai Ál­lamok Szervezetében, ugyanakkor kijelentette, hogy kormánya az Amerika közi kölcsönös se­gélyegyezmény érvényesítését követeli, ha az AÁSZ békéltető akciója kudarcot szenvedne. TELJESEN megszilárdult a helyzet Zanzibár­ban. A forradalom győzelmet aratott, a lakos­ság egységesen támogatja a köztársaság új kor­mányát. A zanzibári külügyminiszter egy nyi­latkozatban hangoztatta ezzel kapcsolatban, hogy az új koalíciós kormányban résztvevő két poli­tikai párt teljes összhangban vesz részt az or­szág vezetésében. A kormány számos gazdasági reformot valósít meg, és legközelebbi céljának tekinti a földosztás megszervezését. Tanganyiká- ból érkező jelentések is teljes nyugalomról szá­molnak be. A hétfői összetűzéseknek 17 halálos áldozata volt, főleg az arab lakosság köréből. Az angol katonai tanácsadók elhagyták az országot, lezárták az Uganda és Tanganyika közti határt. ŰJABB válaszok érkeznek Moszkvába Hrus­csov szovjet miniszterelnök újévi üzenetére —, amelyben szerződés megkötését javasolta a te­rületi viták és határkonfliktusok erőszak nélkül való rendezésére. Válaszolt Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök és Kwarne Nkrumah gha- nai elnök is. A laoszi válasz kiemeli: hogy az ország is sokat szenvedett különféle határkonf­liktusok miatt, melyek jelentős okát képezhetik a háborúnak. A kormány helyesel minden olyan lépést, amely új elemeket visz bele az országok közötti kapcsolatokba —, mint ahogy ezt Hrus­csov javaslata teszi. Nkrumah arra hívja fel a figyelmet válaszában, hogy Afrika számára kü­lönösen sokat jelentene egy ilyen szerződés meg­kötése, hiszen a gyarmatosítók minden logika nélkül törvénytelenül állapították meg gyarma­taik, a most felszabadult országok határait. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Pari- és kormánv határozat Bul »áriában a termelőerők elosztására SZÓFIA. (MTI) x Bulgáriában különbizottság vizsgálta felül — párt- és kor­mánymegbízatásból — a termelő­erők helyesebb elosztásának, a munkaerőforrások teljesebb ki­használásának, egyes városok és nagyobb községek lakossága megélhetése megjavításának, valamint a város és falu közötti % különbség csökkentésének, a mezőgazdaság és az ipar kap­csolatai erősítésének kérdéseit. A BKP Központi Bizottsága és a minisztertanács a közel­múltban megvitatta a bizottság által előterjesztett javaslatokat és számos intézkedést tett. A minisztertanács határozatot ho­zott, amelynek értelmében több mint ötven vidéki városban és községben ipari vállalatot léte­sítenek, vagy jelentősen kibőví­tenék. Egyes üzemeket a fővá­rosból vidékre telepítenek. Egy másik intézkedés azt tűz­te ki célul, hogy a vidéki váro­sok egyetemi és főiskolai hall­gatóinak számarányát növeljék a fővárosiakhoz képest. termelőszövetkezetek zárszám­adási előkészületeiben kell nagy segítséget adni a pártbizottsá­goknak, a mellettük működő ak­tíváknak és a termelőszövetke­zeteket patronáló intézmények­nek. Kívánatos, hogy a közgyű­lések beszámolóit a pártvezető­ségi ülésen előzőleg tárgyalják meg. Nagy gondot kell fordíta­ni arra, hogy a szövetkezeti tag­ság a közgyűléseken minél na­gyobb számban vegyen részt és alaposan kifejtse a véleményét. A zárszámadás a szövetkezetek egyéves tevékenységét foglalja össze, a megye parasztságának szinte teljes egészét érinti, ezért a zárszámadást napjaink egyik legfontosabb politikai feladatá­nak kell tekinteni. Hármas feladat Az eddigiek tükrözik a párt- szervezetek eddig végzett mun­káját, és a jövőbeni tennivalóit is. Közvetlen feladat most az idei termelés jó megszervezése, ugyanakkor erőteljesen munkál­kodni kell a tervidőszakban megkezdett feladatok teljes be­fejezésén és közben elő kell ké­szíteni a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek alapjait is. E hármas tevékenység jó megszer­vezésén kell tehát munkálkodni. Alapos vizsgálatot kíván az is, hogy határozataink hogyan jut­nak el azokhoz az intézmények­hez, emberekhez, akik -a végre­hajtás első vonalában dolgoz­nak. Ki-ki a maga területén gondolja végig az általa irányí­tott intézményt, de a maga mun­káját is, hogy minél gyorsabban felismerje az adott időszak leg­fontosabb tennivalóit, és rugal­masan igazodjon a még bonyo­lultabb munkához, és minál ha­marabb találja meg annak meg­oldására a legjobb lehetősége­ket. Tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy határozataink a járásokig megfelelően lejutnak, de nem általános ez már a ter­melő üzemekben. Ügy érezzük, hogy munkánknak ez az egyik fogyatékossága, amelyet sürgő­sen meg kell szüntetni. Sok tennivaló van még a párt­tagság szakmai, politikai és ál­talános műveltségi színvonalá­nak növelésében. Pártszerveze­teink akkor végeznek jó mun­kát, ha a termelés minden fá­zisát megismerik, a munka jel­legére való tekintet nélkül, ott segítenek a terv teljesítésében, ahol az legjobban megkívánja. Csak az a pártszervezet végzett jó munkát eddig is, ahol a ter­veket teljesítették. Gyakorlati­lag ez annyit jelent, hogy a gazdasági vezetés mellett a párt- szervezetek munkáját is azon kell mérni, hogy az adott terü­leten hogyan alakul a termelés. A gazdaságszervezéssel és el­lenőrzéssel egyidőben kell vé­gezni a pórtépítést. A tömegszervezetek a maguk sajátos eszközeivel nyújtsanak segítséget a tervek teljesítésé­ben, és jó, ha ezzel összefüggés­ben bizonyos külön feladatot is vállalnak. Ilyen például a szőlő és gyümölcstelepítéshez szüksé­ges szaporítóanyag begyűjtése, a mezőgazdasági szakmunkáskép­zés segítése stb. A pártszervezetek közösen a szakszervezetekkel mérjék fel a versenymqggalmat. segítsék in­nak további fellendítését. Külön tárgyalják meg az éves terve­ket a szocialista brigádokkal. Vizsgálják meg, hogy a lehető­ségeken belül a rendelkezésre álló anyagi ösztönzők hogyan kerülnek felhasználásra. — Célkitűzéseink reálisak, megvalósításuk nagyrészt azon múlik, milyen gyorsan tudjuk megszüntetni az akadályokat, hiányosságokat, és hogyan sike­rül mozgósítanunk az üzemek dolgozóit, a szövetkezeti pa­rasztságot megvalósításukra. E széles körű társadalmi összefogás megvalósításához kérjük me­gyénk kommunistáinak és pár- tonkívüli dolgozóinak támogatá­sát, és odaadó jó munkáját — fejezte be beszámolóját Erdősi elvtárs. ^ A beszámolót követő vita so­rán felszólalt Szálai Károly, a Vasnagy kereskedelmi Vállalat igazgatója, Fekete László, a KT- SZCV elnöke. Túri József, a kiskunfélegyházi járási-városi pártbizottság első titkára, Varga Antal, a bajai járási-városi párt- bizottság titkára, Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója, Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, Hajba Ottó, a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár igazgatója, Bor­sos György, a Kommunista If­júsági Szövetség megyei bizott­ságának titkára és Végvári Ist­ván, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója. A vitában felvetett kérdésekre Erdősi József elvtárs adott vá­laszt, majd Glied Károly elv­társ zárszavával véget ért a megyei pártbizottság ülése. \

Next

/
Thumbnails
Contents