Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-21 / 16. szám
fiz öregek érdekében A szakorvos javaslata: léíesíIsiink kiterjedt gondozói hálózatot Az öregség nem betegség, hanem olyan állapot, amelyben az egyén csak időnként szorul gyógykezelésre, viszont szüksége van állandó gondozásra. Ebből következik, hogy az öregek korszerű egészségügyi ellátását sem a gyógyításra hivatott túlzsúfolt körzeti rendelők, sem a rendelőintézeti szakrendelések nem képesek ellátni. Jogos panaszok Az öregek arról panaszkodnak, hogy mindenütt csak siettetik őket panaszaik elmondásában, a vetkőzésnél, öltözésnél, stb. A rendelők orvosai pedig arra hivatkoznak, hogy legjobb akaratuk mellett sem tudnak a túlzsúfoltság miatt kellő időt fordítani az ezerpanaszú öregekre. Mindkét félnek igaza van. A panaszos: elintézésére ugyanis csak olyan rendelés képes, ahol lehetőség van a szociális gondozásra, ahol az idős emberek nyugodtan elmondhatják nemcsak a betegségükre vonatkozó panaszukat, de a helyzetükből és környezetükből eredő minden lelki és testi vélt vagy valóságos bántalmaikat is. Olyan intézményre lenne szükség —, melynek gondozónővére felkeresi az öregeket lakásukon, elintézi apró ügyes-bajos dolgaikat, tanácsot ad a táplálkozásra, tisztálkodásra, a törvényben biztosított.szociális juttatásokra, stb. Ez pedig gerontológiai feladat. A Szovjetunióban Romániában és más szocialista országokban már kiépült az öregkori gondozói — gerontológiai hálózat, hasonlóan a mi tüdőbeteggondozó hálózatunkhoz. Ha- zánkbán ilyen intézmény csak néhány van, azok is a szociális otthon keretei között működnek, mint például Kecskeméten. Működésük azonban helyes felszerelési hiányosságok következtében nehézkes. .Tó ellátást, megfelelő környezetet biztosító szociális otthonainkban. fektető kórházainkban pedig a körülbelül 1 millió 400 ezer 60 éven felüli ember alig' egy ezrelékének jut hely. Egy gerontológiai rendelő feladata lenne tehát az intézeteken kívül rekedt betegeknek nemcsak szociális, de bizonyos fokig egészségügyi ellátása is. (Tanácsadás, fizikoterápia stb.) Védekezés a korai öregség ellen Ezen túl az „egészséges”, munkaképes öregeket is védenünk kellene a korai vénülést előidéző, gyorsító tényezőktől, köztük a tétlenségtől, a testi és szellemi túlterheléstől, az evésben, ivásban megmutatkozó túlzásoktól. Ugyanis az egészséges ember szervezetének életfunkciói körülbelül 50 évtől fokozatosan csökkennek, s ezzel együtt a munkaképesség is. Ez leginkább a keringési, légzési és mozgásszervi rendszerben mutatkozik meg. Nem jelent munkaképtelenséget, de a foglalkoztatásnál már számításba kell venni. Ezért szükséges, hogy minden 60 éven felüli dolgozónak gerontológiai vizsgálatok segítségével megállapítsuk munkabíró képességét. Különösen nagy jelentősége van ennek a mezőgazdaságban, ahol a munka jó része fokozatosan az öregekre hárult a fiatalság városokba, ipari központokba való vándorlása következtében. (A mezőgazdaságban dolgozó 60 éven felüliek száma 1949-ben 15,1 százalék volt, 1960-ban már 20,19 százalékra emelkedett és ma például Bács- Kiskun megyében elori a 37 százalékot!) „Könnyű munkát végezhet J" A gerontológiai intézet mun- kaólettani és funciós vizsgálatok segítségével pontosan körülírja, hogy egy bizonyos korú, nemű, súlyú, magasságú ember milyen munkakörülmények között, milyen szerszámokkal, milyen munkát, mennyi ideig és mennyi pihenőidő közbeiktatásával végezhet. A gerontológiai rendelő feladata lenne a kórházakból, rendelőintézetekből gyógyultan elbocsátott betegek rehabilitációja, a munkába való visszahelyezése. A kórházi zárójelentésben és a szakvéleményben — ugyanis legtöbbször ez áll: „Könnyű munkát végezhet.” Ez az utasítás ózonban semmi konkrét adatot nem tartalmaz a foglalkoztatás mennyiségére és milyenségére vonatkozóan, így az üzem, vagy a termelőszövetkezet orvosa, a gazdasági vezetők nem tudják hasznosítani, mivel a könnyű munka fogalma különösen a mezőgazdaságban még koránt sincs körülírva. Mindezek alapján sürgősen szükséges a gerontológiai intézet megfelelő elhelyezése és felszerelése, úgyhogy az idős emberek nagy számára hozzáférhetővé tegyük. Mert nagy hiba volna az. ha az öregekkel kapcsolatosan lelkiismeretünket azzal próbálnánk megnyugtatni, hogy évenként egyszer megrendezzük számukra az öregek napját, s ezzel leróttuk minden kötelességünket. dr. Szarvas András főorvos, egyetemi magántanár Olcsó, célszerű, mégsem eléggé kelendő... Kóbor kutyák Kecskeméten, a Zsinór utcában az utóbbi időben igen elszaporodtak a hamis kóbor kutyák. s nekünk, az utca lakóinak — kiváltképpen a kora reggeli és késő esti órákban, amikor munkába megyünk, vagy onnan jövünk — alig van bátorságunk ahhoz, hogy ne kerülő utakon járjunk. Több Ízben támadtak már meg bennünket, de megtörtént az is, hogy a ruhánkat megtépték, sőt ötünket meg is haraptak. Ezek a veszedelmes állatok állandóan a* utcán csavarognak, s hiába emeltünk panaszt ellenük az illetékes hatósági szerveknél, mindmáig sem történt erélyes intézkedés. — Kérjük szíves közbenjárásukat. A Zsinór utcai laMlt nevétoen Szinte közhelynek tűnik már a megállapítás, hogy a műanyagok korában élűnk. Valóban, szinte lehetetlen felsorolni a műanyagok felhasználási területeit. Többek között „betörtek” a háztartásokba is, éppen ezért jelentős a csaknem valamennyi cikk árának 30—40 százalékkal, történő árleszállítása. — Miről tanúskodnak az árleszállítás első két heti tapasztalatai. növekedett-e a műanyagcikkek forgalma? — erre voltunk kiváncsiak. amikor Kecskeméten a Rákóczi úti 111. számú háztartási boltba látogattunk. — Elsősorban azt, hogy a karácsonyi, újévi bevásárlások alkalmával mintha „kimerültek” volna vevőink — -magyarázta Bozsó Istvánná üzletvezető-helyettes. — Pedig legalább 300 féle műanyagcikket árusítunk. Padlóburkolót, mosdóbabafürdőkadat, mosogatódézsát, szemetes vödröt, lavórt, tányért, tálcát, háncsát, fűszer- dobozokat, csészéket, poharakat... S a többféle színű tetszetős edényeink választéka tavaszra ismét bővül. Újfajta müanyagpalackok, poharak, ételdobozok, szivacsok érkeznek rmon N8PE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Pöseerbesztó: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: as-is, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér U» Telefon: 17-69. Berjesztl a Magyar Posta. Előfizethető: a hcftvt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. ~ Báca-mskun megyei Nyomda V Tjslefotu H-ts rövidesen, s már a húsvéti forgalomra is készülünk. — A többek között nylon kefekészletet, kölniszórót, később úti- palackokat, ételhordókat várunk ... 0 A háztartási boltban azonban egyelőre kevés eredménynyel kínálják magukat a műanyagedények. Pedig ezek a cikkek főként a háziasszonyok második műszakját hivatottak megkönnyíteni. Elsősorban rajtuk múlik, hogy éljenek is a praktiktts, olcsó műanyagedények nagyszerű lehetőségeivel... — bgy — Falura is Mai Kunbaracs Behavazott tájon (Pásztor Zoltán felvétele^ A posta 240 takarék betéti könyvet tart nyilván és a betét- állomány 250 ezer forint. A pártszervezet tagjai idősebb korosztályúak, többségük külterületen lakik, s ez a párt- munkára is hatással van. A taggyűléseken jó, ha a tagság feie megjelenik. Bizony, a járási pártbizottságnak nagyobb figyelmet kellene fordítania az ilyen kis településeken folyó pártmunka rendszeres irányítására, ellenőrzésére is. Az előbbiekből — bár nem szükségszerű, de — következik, hogy a KISZ-szervezet sem tartozik a jól működők közé. Huszonkét tagja van az ifjúsági szövetségnek, de a legtöbb fiatal a 35 kilométerre levő Kecskeméten dolgozik. így csak késő este, vagy szombat-vasárnap járnak haza. Pedig lenne munkaalkalom a környéken is — állami gazdaság, tszcs-k — de ezek egyelőre nem tudják idekötni az ifjúságot. A Hazafias Népfront és a nőtanács már mutatott fel komolyabb eredményeket. Megkezdődtek az előkészületek a február hatodikai falugyűlésre, s az aktivisták szervezték meg a napokban kezdődő tüdőszűrést is. TÉRJÜNK azonban vissza a tanácshoz. Az évi községfeilesz- tési bevételük 93 ezer forint. Ebben az esztendőben 1200 folyóméter járdát építenek 68 ezer forint értékben. Áprilisban kezdenek hozzá az első községi mélyfúrású kút elkészítéséhez, amely 156 ezer forintba kerül. S egy pillantás a folyosón álldogáló emberekre. — Az épület túlsó felében van az orvosi rendelő. Dr. Zsigó László körzeti orvos hetente — hivatalosan kétszer, gyakorlatilag viszont — négy alkalommal rendel. Egy- egy napon 25—30 beteget vizsgál meg. A körzeti orvos területe is igen nagy. Állandó rendelője a szomszédos Ladánybenén van, de a 2400 lakosú község mellett rendszeresen ellátja a kunbara- csiakat és a környező tanyavl- lág betegeit is. — Ügy gondolom, mindent elmondtam az elvtársnak — hajtogatta össze a jelentéseket a tanácselnök. — Hát így élünk mi... A NÉHÁNY órával vkorábbi mondatok betűhalmazzá szaporodtak' a jegyzetfüzetben. És Kunbaracs — ez az isten háta mögötti település, melyet tizenöt éve még a térkép sem jelzett — szinte napról napra fejlődik. Helyet kér és kap mind a lexikonban, mind a közéletben... Kovácsi Miklós „KUNBARACS: Bács-Kiskun m„ kecskeméti j„ Lakossága 1450/1960. Vasútállomás, Kerekegyháza. 1950-ben alakult a ta- társzentgyőrgyi tanyákból.” ’ Ezt a néhány mondatot még Indulás előtt a lexikonból írtam ki. Eddig nem jártam ezen a környéken, s így kalauzom e pár szavas feljegyzés volt. Nagy, tágas ablakok, világos színűre festett falak. Kunbara- csi Községi Tanács. A folyosón nyolc-tíz ember várakozik. Az egyik ajtón tábla: „Hugyecz József vb-elnök.” — A háború előtt a környező tanyavilág gróf Mikes Miklós, Bánó Gergely és Schäff József földbirtokosak tulajdona volt — kezdte a beszélgetést a tanácselnök. — Bizony több idősebb emberünk elkomorodik a három név említésére... — Hirtelen elhallgatott. Majd füzeteket, jelentéseket emelt ki az íróasztalfiókból. — De bizonyára a falu mai életét szeretné megismerni ... Mintegy négyszáz család lakik a községben, s ezek 87 százaléka külterületen, tanyákon él. Bár 1950-ben sok apróbb települést vontak egybe, a belterületet csupán 86 ház képezi. 1959 óta hatvan portára vezették be a villanyt. A községben öt tszcs van, s ezekben 340 ember — kétszáz család dolgozik. A település öt iparossal — fodrász, lakatos, cipész, kovács, és bognár — rendelkezik. Az elmúlt évben húsz gyermek született, és három 60 —70 év közötti ember halt meg. A falu legidősebb lakója a 87 éves Ordasi Józsi bácsi és a legifjabb kunbaracsi pedig Tihany Ferencék héthónapos kisfia. Sokan dolgoznak hétközben Kecskeméten, Ladánybenén, Lajosmi- zsén, sőt Budapesten is. MŰVELŐDÉS, szórakozás? A felszabadulásig alig egy-két tanyasi ismerte a betűvetés tudományát. Jelenleg három belterületi *és három külterületi iskola működik. A 210 tanköteles diákkal tizenkét pedagógus foglalkozik. A központi iskolában 970 kötetes könyvtár van.s hetente 50—60 könyvet kölcsönöznek a tagok. 1955-ben avatták a százhúszszemélyes Béke mozit, ahol vasárnaponként filmvetítés van. 1954-ben a Mikes kúriát művelődési otthonná alakították, öntevékeny szinjátszó és tánccsoportjuk működik. Szinte minden házban van hálózati vagy telepes rádió. Egy év alatt több televíziót vásároltak az emberek. Sok család rendszeresen járatja a Népszabadságot, a Szabad Földet, és a megyei újságot.
