Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-22 / 17. szám
7 VTtóg profotóffol, Ara 00 fillér Tax. ÉVF. 17. sz. Megkezdődött termelőszövetkezeteink zárszámadásainak a megerősítése. Hétfő óta a közös gazdaságok elnökei, főkönyvelői a községük vezetőivel együtt megjelennek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, s ezek szakembereivel közösen pontot tesznek az elmúlt évi gazdálkodás számvetésére. E műveletet sokrétű ténykedés, leltározás, mérlegkészítés, s mindennek a helyszínen történő felülvizsgálata előzte meg. A zárszámadási előkészületek munkáját jellemezve, elmondhatjuk, hogy azt megyeszerte összehasonlíthatatlanul jobb fel- készültséggel, ‘ nagyobb gondossággal végezték el. mint a korábbi években. Ennek köszönhetően az idei zárszámadások hívebben tükrözik majd a közös gazdálkodás eredményeit, hibáit, az előrelépés, vagy az egy helyben topogás. esetleg a néhány tsz-nél előforduló visz- szaesés okait, a közös vagyon mértékét. Minden eddiginél megbízhatóbb alapot képeznek tehát az új gazdasági év terveinek elkészítéséhez, a szövetkezeti mozgalom további erősítése tényezőinek a meghatározásához is. örvendetes dolog ez, mert bizonyítja, hogy például a leltározó bizottságokban részt vevő egyszerű szövetkezeti gazdák sokat fejlődtek a nagyüzemi gazdálkodás e fontos részfeladata megoldásának szakmaiságát illetően, másrészt politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. A kalocsai járás több tsz-ében a leltározó bizottságok fedték fel az adminisztráció egyes hiányosságait. Az utóbbi ugyanis a kombájnnal betakarított gabona mennyisége elkönyvelésénél a megengedett 7 százalék szemveszteséget: is figyelembe vette, a gépek — főként az &ZK— 3-asok — jó munkájának eredményeként azonban kisebb arányú volt a veszteség, a valóságban tehát több a gabona. Ami a zárszámadási előkészületek könyvelői munkájának a minőségét illeti, a dotációs főkönyvelők is szinte kivétel nélkül kifogástalanul látták el a feladatukat, jobban a magukénak érzik tehát az őket alkalmazó tsz-ek gazdálkodásának ügyét, mint még esztendeje. A szóban levő alaposság természetesen egyetlen termelőszövetkezetben sem lehet ok arra, hogy a zárszámadó közgyűlésre való felkészülést most már befejezettnek tekintsék. Egy év gazdálkodásának menetét, bonyolultságát a számok, a papíron megvont mérleg csupán mechanikusan tükrözik, a pontos állapot meghatározásához „leltározni” és „mérlegelni” kell azokat a véleményeket is, amelyek a szövetkezeti gazdák agyában kialakultak az elmúlt év mikéntjéről, s a továbblépés hogyanjáról. E vélemények „összegyűjtése”, s emellett a helyes elképzelések kialakításának segítése elsősorban a tsz-pártalapszervezetek, 8 a pártonkívüli aktívák tagjainak fontos feladata. Haladéktalanul keressék fel gazdatársaikat, használják fel a kevesebb fizikai munkát igénylő téli napokat a közös gazdálkodásról való elbeszélgetésekre. Csakis így remélhetjük, hogy az előkészületek mindenütt rendben történnek meg, s a nemsokára — több helyütt már e hét végén — megtartandó zárszámadó közgyűlések nagyszabású munkaértekezletekké válnak. T. I. • 4. i ' ' *■ r*. Az ÉM Csomgrád és Bács-Kiskun megyei Téglagyár Vállalat! AZ UtOISO 6?6t6S kecskeméti üzemegységének kemencéjébe néhány nappal ezelőtt n ° az utolsó 240 ezer darab nyerstéglát rakták be égetésre. Azóta már ki is hordták belőle a kész építőanyagot és megkezdték az üzem rekonstrukcióját, amely előreláthatólag három hónapig tart. Üj, korszerű égetőkemence és vágányhálózat épül mintegy 2 millió forintos költséggel, s új agyagbányát tárnak fel. A rekonstrukció után az üzem az eddigi havi 600 ezer helyett 800 ezer darab téglát ad a népgazdaságnak. Képünkön a munkások utoljára rakják meg a régi kemencét nyerstéglával. (Fényképezte: Pásztor Zoltán) Tovább növekszik az élelmiszeripar termelése Szártépés — cséplőgéppel Üzemelő cséplőgép 15 fokos hidegben — nem mindennapi látvány. A látszat azonban megtévesztő, mert nem cséplésről, hanem szártépésről- van szó. A soltvadkerti József Attila Tsz közr ponti majorságában a gépállomástól vásárolt használt cséplőgéppel aprítják fel a kukoricaszárat a gazdák, amit főként almo- zásra használnak. Az élelmiszeripar termelése ebben az évben további 5 százalékkal növekszik. A lakosság ellátásában az ipar tartja a tavalyi, megfelelő szintet és a belkereskedelemnek mintegy 5—6 százalékkal több élelmiszert ad. Ebben az évben több mint egymilliárd forintot fordítanak az élelmiszeripar, s ezen belül elsősorban a konzerv-, a hűtő-, és a baromfi-feldolgozóipar bővítésére és korszerűsítésére. A jelentős beruházási összeg lehetővé teszi a konzervipar tárolási problémáinak csökkentését is. Három korszerű gyártósorral összesen mintegy 300 vá- gonnyi kapacitással bővítik a paradicsomfeldolgozó-ipart. — Kecskeméten és Szentesen folytatják, Kapuvárott és Sárvárott pedig hozzálátnak a baromfitelep rekonstrukciójához, amelynek befejezésével a négy üzemet évi 1400 vagon baromfi feldolgozására teszik alkalmassá. Tovább épül és a jövő évben készül el a bajai hűtőház, amelyben 740 vagon áru tárolására és 1000 vagon gyorsfagyasztott, mirelit-élelmiszer termelésére lesz lehetőség. A Tatabányai Tejüzemet átadják rendeltetésének, s ugyancsak befejeződik a Pécsi Tejüzem építése. A sütőipar több új gyárral gazdagodik. 11 vidéki, köztük a győri, a kecskeméti, a lábatlani kenyérgyár építése befejeződik, s naponta csaknem 100 tonna kenyeret és péksüteményt készítő gyárakat az idén már üzembe helyezik. Nagyiétán, Velencén, Lentiben, Kisteleken* Vácott és Karcagon kezdenek új kenyérgyár építéséhez. Első a megyében Ma tartja zárszámadó közgyűlését a báesbokodi Ezüstkalász Termelőszövetkezet A csaknem két és fél ezer holdon gazdálkodó báesbokodi Ezüstkalász jelentős mértékben előre lépett az elmúlt esztendőben. Jól példázza ezt az, hogy a tiszta jövedelem 1 millió 403 ezer, a fel nem osztható közös alap pedig 1 millió 142 ezer forinttál növekedett egy év alatt. A munkaegység értéke a tavalyi 47-tel, s a tervezett a 40-nel szemben 50, az egy szövetkezeti gazdára eső átlagjövedelem ösz- szege 16 845 forint. A tsz-ben annak ellenére érték el a példás eredményt, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a növénytermesztés hozamai általában alacsonyabbak voltak a tervezettnél. Így például a búza- tervben szereplő átlagtermésének a csökkenése miatt 630 ezer forinttal kevesebb folyt be a közös kasszába, s hasonlóképpen nem sikerült a kukorica, cukorrépa és a burgonya után sem a tervezett bevételre szert tenniök. A vezetés rugalmasságának köszönhető, hogy látva a terméskiesést, évközben egyes termelési ágazatok jövedelmezőbbé tételére jobban „rákapcsoltak”, Így sikerült az állattartás révén egymillió forintot meghaladó többletbevételhez jutniok, s mert a lucerna magjából I» többet „fogtak” a tervezettnél, ily módon 130 ezer forinttal nagyobb összeghez jutottak, mint ahogy előzőleg számításba vették. Kendermagból 120 ezer forint a tervben szereplő bevétel többlete. A korábbinál nagyobb mértékben termesztettek másodvetésű növényeket is. Végeredményben a termelő- szövetkezet 105 százalékra teljesítette egész évi áruértékesítési tervét Tagadhatatlan, hogy eredményeik a gátló tényezők ellenére is jobbak lehetnének, s most még több jövedelmet tudhatnának magukénak a szövetkezet gazdái, ha alkalmazzák az ösztönzés valamilyen formáját. De- hát munkaegységre dolgoztak a termelés minden ágazatában — a családi művelés bevezetésével pedig kétségtelenül jobb terméssel fizettek volna a kapásnövények. Nyilván szó lesz a mai közgyűlésen erről is, s ha jól megfontolják, ebben az évben már nem idegenkednek a munkaegység szerinti részesedés merev formájának a megváltoztatásától. így kívánja ezt a közösség, de minden szövetkezeti gazda ''gyén! érdeke is. íAlapos felkészüléssel
